Tolnai Világlapja, 1926. október-december (26. évfolyam, 41–52. szám)
1926-12-22 / 52. szám
Elkészült ez Rátkai-film:et „Csodadoktor 99 Néhány hét múlva megtartják a bemutatóját A kis országok között Dánián kívül Magyarország volt mindig nagy szerepre hivatva a filmgyártás terén. A háború éveiben, majd a forradalmak után egész sora készült a kitűnő magyar filmeknek, amelyek közül nem egy elkerült messze a határokon túl és éppen a Star Filmgyár, amely most a Rátkai-filmmel rukkol ismét a közönség elé, volt az, amely régebbi filmjeivel nagy sikert aratott Németországban, Franciaországban, sőt Amerikában is. Két év óta szünetelés állt be a magyar filmgyártásban, míg most a Star az újjáéledt magyar filmgyártás első értékeként kihozza a Csodadoktort, azt a nagyszabású kalandos vígjátékot, amelynek szövegkönyvét Mihály István, a kitűnő humorista írta és főszerepét a legpompásabb magyar komikus, Rátkai Márton játssza. Érdekes és jól sikerült kísérlet ez a film, amely azonkívül, hogy a kacagtató vígjátékok minden hatásos eszközét felvonultatja, át van szőve burleszk elemekkel is, amelyek eddig az amerikai filmgyártásnak voltak specialitásai. Rátkai Márton ebben a filmszerepben néha chaplini és buster keatoni magaslatokig ér el. Az a delejfalvi csodadoktor, aki egyszerű pincér létére úgy kerül ebbe a tudományos pozícióba, hogy apróhirdetések útján Delejfalva fürdőorvost keres, a szerződtetési feltétel pedig az, hogy a doktornak nőül kell vennie a fürdő tulajdonosának világcsúnya leányát. A ravasz pincér, aki egy kis táncosnőbe (ezt a szerepet Székely Ibolyka, a múlt évi pünkösdi szépségverseny királynője játssza) szerelmes, húzza-halasztja a házasságot, mert az a terve, hogy sok pénzt keres össze és aztán nőül veszi a táncosnőt. Mindez sziporkázó ötletű jelenetek kifogyhatatlan hoszszú során keresztül történik és végeredményül a mulattatásnak és látványosságnak olyan pompás egyvelegét kapjuk, amely messze túltesz a szokványos filmbohózatok nyújtotta gyönyörűségen. A Csodadoktor valamennyi szereplője kitűnősége a magyar színjátszásnak. Az egyes szerepekben Vaszary Piroskát, a Nemzeti Színház nagyszerű komikai vénájú fiatal művésznőjét, Báthory Gizát, a Magyar Színház művésznőjét, Vendrey Ferencet, Radó Sándort, az ismert komikust, Béla Miklóst, a Vígszínház tagját ismerjük fel. Egy Zoro és Huru imitációban példátlanul mulatságosak az ifjú Latabár és Várnai Jenő. A Csodadoktor-t, amely iránt már a külföldi filmvállalatok is érdeklődnek, Major Dezső rendezte, Major Henriknek, a világhírű magyar karikaturistának testvérbátyja, aki eddig Bécsben és Berlinben rendezett nagysikerű filmeket. A fotográfiákat Vanicsek János készítette, a legjobb magyar operatőrok egyike, aki ebben a minőségben évekig dolgozott a párisi Pathé-gyárnál. A film díszleteit Básthy István tervezte, aki ismert színpadi szcenikusa a fővárosi színházaknak. Kétségtelen, hogy nagy-nagy siker fogja nyomon kísérni Mihály István és Rátkai filmvígjátékát, amely január 8-kán kerül a közönség elé a Kamara, Corvin Orion és Capitol színházakban. Székely Ibolya, a „Csodadoktor" női főszereplője (Star) Vaszary Piroska és Rátkai Márton a „Csodadoktor" egyik jelene Rátkai Márton és Székely Ibolya a „Csodadoktor" című film egyikében (Star)