Tolnai Világlapja, 1928. október-december (28. évfolyam, 40–52. szám)
1928-10-03 / 40. szám
54 fk Tolnai Világlapja az éjszakai mulatóhely-közönséget sem akarja egyelőre elhagyni, saját költségére egy nagy berlini mulatóhelyet is kibérelt, hogy miközben nappal filmezik, éjszaka saját személyes élő kvalitásaival mulattassa el a közönséget. Más hírek szerint Baker kisasszony búcsút akar mondani a revünek és a komoly színház szolgálatába szeretne állani. Minden vágya az, hogy jól meg-s budjon németül. Na már alaposan beszéli a németet, akkor első dolga lesz megkísérelni, hogy valamelyik Reinhardt-színpadon lépjen fel. Ugyanis megunta a revüt a jazz-bandet, a könnyű, csillogó világot. Legnagyobb vágya e hír szerint az, hogy Wiedekind, a ma már klasszikus német író „A Földszellem" című darabjában Lulu szerepét játssza el. A revü, állítja Josephine Baker, eddig csak átmenetet jelentett számára, ugródeszkái ahhoz, hogy drámai színésznő legyen. Mi igaz e hírből, mi nem, nincs módunk kivizsgálni. Aki nem hiszi, kutassa ki. Voltak már nagyobb csodák is! Ámde ekkor visszatér Kalotay és Anna , férje felé tárja ki karjait. Miért? Mert elsősorban művész s csak a férje mellett való szenvedélytelen élet keretében tudja magát teljes lelkével művészetének szentelni. Dénesfy mellett azonban csupán szerelmes asszonnyá lehetne. Nem lehet egyszerre két úrnak szolgálni, nem lehet valaki egyszerre művész és egyszerre szerelmes nő — mondja ebben a darabban Erdős Hence A művésznek szerinte le kell mondania a boldogságról. # A kettőnk asszonya Erdős Hence színműve A Budai Színkörben játssza néhány tehetséges színész Erdős Renée, a népszerű regényírónő első színdarabját „A kettőnk asszonyá"-t. A darab inkább regény, mint színdarab, alakjai inkább regényalakok, de nemesek, érdekesek. A darab hősnője Szalay Anna, egy nagytehetségű szobrászművésznő. Anna özvegyasszony, egy világhírű szobrásznak, Ridovszkinak az özvegye. Szalay Anna feleségül ment egy Kalotay nevű fiatal íróhoz. A házasság azonban nem tartozik a szerencsések közé. Kalolay folyton tanítani és nevelni akarja Anna művészetét és állandóan beleszól abba, hogy hogyan dolgozzék az asszony. Visszavonásuknak döntő lökést ad, amidőn megérkezik a házba egy Dénesfy nevű fiatalember, aki tanítványa, sőt állítólag fia Anna elhunyt első férjének, Ridovszkinak. Dénesfy egy időben ellenséges lábon állott Annával, most azonban kibékülnek. Kalotay, aki úgy érzi, hogy valaki evvel odaállott Anna és ő közé, elhagyja a házat. Ekkor végleg Dénesfy lép a porondra és bevallja Annának, hogy szereti. Kéri, legyenek egymásé, hiszen már Ridovszkinak is ez volt a terve . .. Az egész téma inkább regénybe való, mint drámába, a Budai Színkör előadása azonban nagy ambícióval állott az írónő szolgálatába. Koppány Erzsi Szalay Anna szerepében talált őszinte hangokat. A férj szerepében Várady Lajos, Dénessy figurájában Kertész Gábor adott jó alakítást. Sik Rezső egy nagybácsit játszik. Három fiatal, szép kambodzsai (Hátsó-India) táncosnő lép fel festői öltözetében a berlini Scala színház legújabb műsorában Ibsen unokája — revű táncosnő. Henrik Ibsen, a norvég drámaíró-óriás unokája, Lily Billy kiasszony, a párizsi ,,Palace" egyik tövéjében mint táncosnő és dalénekesnő arat sikert. Jelenleg a távollevő Raquel Melier szerepeiben lép fel