Tolnai Világlapja, 1928. október-december (28. évfolyam, 40–52. szám)

1928-10-03 / 40. szám

54 f­k Tolnai Világlapja az éjszakai mulatóhely-közönséget sem akarja egyelőre elhagyni, saját költségére egy nagy berlini mulatóhe­lyet is kibérelt, hogy miközben nappal film­ezik, éjszaka saját személyes élő kvalitásaival mulattassa el a közön­séget. Más hírek szerint Baker kisasszony búcsút akar mondani a revünek és a komoly színház szolgálatába szeretne állani. Minden vágya az, hogy jól meg-s b­udjon németül. N­a már alaposan beszéli a németet, akkor első dolga lesz megkísérelni, hogy valamelyik Rein­hardt-színpadon lépjen fel. Ugyanis­ megunta a revüt a jazz-bandet, a könnyű, csillogó világot. Legnagyobb vágya e hír szerint az, hogy Wiedekind, a ma már klasszikus német író „A Föld­szellem" című darabjában Lulu szere­pét játssza el. A revü, állítja Josephine Baker, eddig csak átmenetet jelentett számára, ugródeszkái ahhoz, hogy drá­mai színésznő legyen. Mi igaz e hírből, mi nem, nincs mó­dunk kivizsgálni. Aki nem hiszi, ku­tassa ki. Voltak már nagyobb cso­dák is! Ámde ekkor visszatér Kalotay és Anna , férje felé tárja ki karjait. Miért? Mert elsősorban művész s csak a férje mellett való szenvedélytelen élet kere­tében tudja magát teljes lelkével mű­vészetének szentelni. Dénesfy mellett azonban csupán szerelmes asszonnyá lehetne. Nem lehet egyszerre két úrnak szolgálni, nem lehet valaki egyszerre művész és egyszerre szerelmes nő — mondja ebben a darabban Erdős Hence A művésznek szerinte le kell mondania a boldogságról. # A kettőnk asszonya Erdős Hence színmű­ve A Budai Színkörben játssza né­hány tehetséges színész Erdős Renée, a népszerű regényírónő első színdarab­ját „A kettőnk asszonyá"-t. A darab inkább regény, mint színdarab, alakjai inkább regényalakok, de nemesek, ér­dekesek. A darab hősnője Szalay Anna, egy nagytehetségű szobrászművésznő. Anna özvegyasszony, egy világhírű szobrász­nak, Ridovszkinak az özvegye. Szalay Anna feleségül ment egy Kalotay nevű fiatal íróhoz. A házasság azonban nem tartozik a szerencsések közé. Kalolay folyton ta­nítani és nevelni akarja Anna művé­szetét és állandóan beleszól abba, hogy hogyan dolgozzék az asszony. Vissza­vonásuknak döntő lökést ad, amidőn megérkezik a házba egy Dénesfy nevű fiatalember, aki tanítványa, sőt állító­lag fia Anna elhunyt első férjének, Ri­dovszkinak. Dénesfy egy időben ellen­séges lábon állott Annával, most azon­ban kibékülnek. Kalotay, aki úgy érzi, hogy valaki evvel odaállott Anna és ő közé, elhagyja a házat. Ekkor végleg Dénesfy lép a porondra és bevallja Annának, hogy szereti. Kéri, legyenek egymásé, hiszen már Ridovszkinak is ez volt a terve . .. Az egész téma inkább regénybe való, mint drámába, a Budai Színkör elő­adása azonban nagy ambícióval állott az írónő szolgálatába. Koppány Erzsi Szalay Anna szerepében talált őszinte hangokat. A férj szerepében Várady Lajos, Dénessy figurájában Kertész Gábor adott jó alakítást. Sik Rezső egy nagybácsit játszik. Három fiatal, szép kambodzsai (Hátsó-India) táncosnő lép fel festői öltözetében a berlini Scala színház legújabb műsorában Ibsen unokája — revű táncosnő. Henrik Ibsen, a norvég drámaíró-óriás unokája, Lily Billy kiasszony, a párizsi ,,Palace" egyik tövéjé­ben mint táncosnő és dalénekesnő arat si­kert. Jelenleg a távollevő Raquel Melier szerepeiben lép fel

Next