Tolnai Világlapja, 1931. július-szeptember (31. évfolyam, 27–40. szám)

1931-07-22 / 30. szám

Az autó az igavonó állatok megvál­tója — Az autó ősapja dicstelenül fe­jezte be életét: nekiment egy kő­falnak s összetört — A benzinmotoros autó negyven évvel ezelőtt született meg — Walter és Heylandt megszer­kesztették az első rakétaautót —• A rakétaautó, mint az őrhajó előfutára Egy amerikai mérnök az igavonó állatok megváltójának nevezi az autót és azt mondja, hogyha a tehervon­tatásra használt állatfajok gondolko­dásra képes lények lennének, temp­lomot építenének és ennek a szenté­lyében az autó lelkét, a motort he­lyeznék el. Ha azonban még tökélete­sebben tudnának gondolkodni, akkor az emberi agyvelőt helyeznék el szen­télyükben s az örökké elégedetlen, mindig a jobbra, tökéletesebbre vágyó emberi agyvelőt imádnák, amely meg­teremtette a motort, az izmaikat őrlő szenvedések eltüntetését. Amit azonban az emberi agyvelő teremt, sohasem lehet teljesen hi­bátlan, abszolút tökéletes. Minden emberi találmány gyarló kezdetekből, reménytelennek látszó próbálkozások­ból bontakozik ki s nehézkesen válik egy-egy fokkal jobbá, elfogadhatóbbá. A gépkocsi vágya már három század óta ott lüktetett az emberi agyvelő­ben, de a nagy vágy alig harminc éve valósult meg elfogadható formá­ban. Az első gépkocsit egy nürnbergi órásmester készítette a XVI. század­ban s ezt egy felhúzott rugótekercs mozgatta, mint a mai játék­autókat. Aztán egy hollandus szerkesztett gép­kocsit, ezt meg a rászerelt vitorláknak kellett mozgásba hozni, ha ugyan fújt a szél. Ha szélcsend állott be, mozdulatlanná dermedt a vitorlás gépkocsi. A mai autók ősapját egy francia tüzérkapitány szerkesztette meg. Cug­not Miklós: Nagy gőzkazán volt rá­szerelve, mert gőz hajtotta az első igazi gépkocsit s 1770-ben már an­­nyira „tökéletesedett", hogy az or­mótlan alkotmány óránkint 6 kilo­méter sebességgel* cammogott az or­szágúton, tehát a gyalogló ember sebességével. De azért­­ büszke volt rá alkotója, mert hiszen a maga erejéből haladt mégis. Hanem a lassan ballagó gépszörnyeteg nem volt valami jám­bor, kezes alkotmány, egyszer meg­bolondult s mintha öngyilkosságot akart volna elkövetni, a maga tökélet­lenségén elkeseredve, nekirohant egy kőfalnak s annak a romjai alá temet­kezett. A föltaláló is súlyosan meg­sebesült a karomból alkalmával, de súlyos sebet kapott a gépkocsi esz­méje is, mert a katasztrófa elrettentő például sokáig ott lebegett a kísérle­tezők előtt. Hanem az életrevaló, egészséges eszme elvetett magva hamarosan su­dárba szökken, különösen ha már kicsirázott. Egy ideig még gőzzel haj­tott autókkal kísérleteztek a felta­lálók, főleg angol mérnökök. Némi eredményt el is értek. Goldsworthy már tíz kilométeres sebességgel „szá­guldott" gépkocsiján, de Melksham városkában, ahol éppen vásár volt, mégis kőzáporral fogadták, mert a postakocsisok, akik kenyerüket fél­tették az újfajta kocsitól, föllázítot­ták a gépkocsi ellen a tömegeket. Goldsworthy azonban elmenekült a kőzápor elől s igyekezett Londonba j­utni a rossz országúton, de London határában a vámőr halálra vált arccal elmenekült, amidőn meglátta, mert azt hitte a jámbor ember, hogy maga az ördög karikázik arra csodálatos, magától szaladó kocsiján. Végre 40 évvel ezelőtt, 1890-ben Daimler Gottlieb német mérnök föl­találta a benzin­motoros autót. Az autóversenyeken a benzinmotoros autó sorra verte a gőzautókat, később a villanyos erőre berendezett autókat is, mert ezek is lassan mozogtak nehéz, villamos erőt tartalmazó akku­mulátoraikkal s hamar kifulladtak, mert az akkumulátorokat nem lehe­tett bárhol újra megtölteni árammal. A benzinmotoros autó azonban vígan falta a kilométereket, mert hosszú útra elegendő benzint vihetett magával. Walter és Heylandt német mérnökök rakét­a autója, amelyet folyékony oxigén és folyékony tüzelőanyag tart üzemben. 15

Next