Tolnai Világlapja, 1931. július-szeptember (31. évfolyam, 27–40. szám)
1931-07-22 / 30. szám
Az autó az igavonó állatok megváltója — Az autó ősapja dicstelenül fejezte be életét: nekiment egy kőfalnak s összetört — A benzinmotoros autó negyven évvel ezelőtt született meg — Walter és Heylandt megszerkesztették az első rakétaautót —• A rakétaautó, mint az őrhajó előfutára Egy amerikai mérnök az igavonó állatok megváltójának nevezi az autót és azt mondja, hogyha a tehervontatásra használt állatfajok gondolkodásra képes lények lennének, templomot építenének és ennek a szentélyében az autó lelkét, a motort helyeznék el. Ha azonban még tökéletesebben tudnának gondolkodni, akkor az emberi agyvelőt helyeznék el szentélyükben s az örökké elégedetlen, mindig a jobbra, tökéletesebbre vágyó emberi agyvelőt imádnák, amely megteremtette a motort, az izmaikat őrlő szenvedések eltüntetését. Amit azonban az emberi agyvelő teremt, sohasem lehet teljesen hibátlan, abszolút tökéletes. Minden emberi találmány gyarló kezdetekből, reménytelennek látszó próbálkozásokból bontakozik ki s nehézkesen válik egy-egy fokkal jobbá, elfogadhatóbbá. A gépkocsi vágya már három század óta ott lüktetett az emberi agyvelőben, de a nagy vágy alig harminc éve valósult meg elfogadható formában. Az első gépkocsit egy nürnbergi órásmester készítette a XVI. században s ezt egy felhúzott rugótekercs mozgatta, mint a mai játékautókat. Aztán egy hollandus szerkesztett gépkocsit, ezt meg a rászerelt vitorláknak kellett mozgásba hozni, ha ugyan fújt a szél. Ha szélcsend állott be, mozdulatlanná dermedt a vitorlás gépkocsi. A mai autók ősapját egy francia tüzérkapitány szerkesztette meg. Cugnot Miklós: Nagy gőzkazán volt rászerelve, mert gőz hajtotta az első igazi gépkocsit s 1770-ben már annyira „tökéletesedett", hogy az ormótlan alkotmány óránkint 6 kilométer sebességgel* cammogott az országúton, tehát a gyalogló ember sebességével. De azért büszke volt rá alkotója, mert hiszen a maga erejéből haladt mégis. Hanem a lassan ballagó gépszörnyeteg nem volt valami jámbor, kezes alkotmány, egyszer megbolondult s mintha öngyilkosságot akart volna elkövetni, a maga tökéletlenségén elkeseredve, nekirohant egy kőfalnak s annak a romjai alá temetkezett. A föltaláló is súlyosan megsebesült a karomból alkalmával, de súlyos sebet kapott a gépkocsi eszméje is, mert a katasztrófa elrettentő például sokáig ott lebegett a kísérletezők előtt. Hanem az életrevaló, egészséges eszme elvetett magva hamarosan sudárba szökken, különösen ha már kicsirázott. Egy ideig még gőzzel hajtott autókkal kísérleteztek a feltalálók, főleg angol mérnökök. Némi eredményt el is értek. Goldsworthy már tíz kilométeres sebességgel „száguldott" gépkocsiján, de Melksham városkában, ahol éppen vásár volt, mégis kőzáporral fogadták, mert a postakocsisok, akik kenyerüket féltették az újfajta kocsitól, föllázították a gépkocsi ellen a tömegeket. Goldsworthy azonban elmenekült a kőzápor elől s igyekezett Londonba jutni a rossz országúton, de London határában a vámőr halálra vált arccal elmenekült, amidőn meglátta, mert azt hitte a jámbor ember, hogy maga az ördög karikázik arra csodálatos, magától szaladó kocsiján. Végre 40 évvel ezelőtt, 1890-ben Daimler Gottlieb német mérnök föltalálta a benzinmotoros autót. Az autóversenyeken a benzinmotoros autó sorra verte a gőzautókat, később a villanyos erőre berendezett autókat is, mert ezek is lassan mozogtak nehéz, villamos erőt tartalmazó akkumulátoraikkal s hamar kifulladtak, mert az akkumulátorokat nem lehetett bárhol újra megtölteni árammal. A benzinmotoros autó azonban vígan falta a kilométereket, mert hosszú útra elegendő benzint vihetett magával. Walter és Heylandt német mérnökök rakéta autója, amelyet folyékony oxigén és folyékony tüzelőanyag tart üzemben. 15