Tolnai Világlapja, 1931. október-december (31. évfolyam, 41–52. szám)
1931-12-16 / 51-52. szám
KÉRDEZÜNK „ VEREBES ERNŐ VÁLASZOL Neve? Verebes Ernő. Mikor és hol született? — 1902 december 6-án. New-Yorkban. Mtvermekkora? Tizenkét éves koromig New-Yorkban éltem, itt végeztem el iskoláim egy részét is. El tudják képzelni mi az: egy magyar fit New-York körngezejében, felhőkarcolóinak tövében? . . . Aztán hazajöttünk egy régi hazába, ahol idegen voltam, de all mégis mindent olyan hamar megszerettem ... Itt jártam tovább iskolába és itt nőttem fel... — Hogyan lett filmszínész? — Igazi Ilessi fiú voltam, amikor meghallottam, hogy Balogh Béla filmrendező filmet készít Molnár Ferenc világhíres ifjúsági regényéből, a „Pál uccai fiúk"-ból. A regényt én is olvastam és amikor megtudtam, hogy film készül belőle, minden vágyam az volt, hogy én játsszam el a főszerepet. . . Több barátommal együtt elmentem Balogh Bélához, de mivel nem volt odahaza, leültettek bennünket a dolgozószobában. Vártunk . .. Nagyon elálltuk magunkat és én közben a szobában egy kicsit körülnéztem. Észrevettem, hogy íróasztalán gyönyörű zöld posztó van . . . Ma sem tudom, hogy miért, de elővettem zsebkésemet és szépen, szabályszerűen felvágtam a posztot . . . Amikor művemet észrevettem, nagyon megijedtem és el akartam szökni, de már késő volt, mert Balogh Béla hazaérkezett és végigmustrált bennünket. . . Közben én már rég elfelejtettem a filmet és minden vágyam az volt, hogy minél előbb megszabaduljak a rendezőtől, mert rettenetesen féltem attól, hogy felfedezi a poszton a nagy vágást és csúnyán megver. .. . Nem is tudtam, hogyan tudtam neki ebben a lelkiállapotban értelmes válaszokat adni. . . Elég az hozzá, hogy a neves rendező végül megveregette a vállamat és kijelentette, hogy én fogom a „Pál uccai fiúk" főszerepét eljátszani. . . Ennek a hírnek nem tudtam örülni, sőt sokkal jobban örültem annak, amikor a rendező azt mondta, hogy most széfsen hazamehetek és másnap jelentkeztem a filmgyárban... Megkönnyebbülten sóhajtottam és nekiiramodtam az ajtónak . . . Mielőtt azonban a kilincsre tettem volna a kezemet, Balogh utánam száll: „Várj csak!. . . Egyet jegyezz meg magadnak! Ha érvényesülni akarsz, akkor a jövőben ne vágd el az íróasztalokon a posztot! . . ." — Ennyi volt az egész? — Ennyi. Nem vert meg, nem szidott össze, csak rám nézett és szelíd hangon ezt a néhány szót mondta... És ez a néhány, szó jobban fájt nekem minden verésnél... Szégyellem magamat... A felvételek alatt aztán mindent elkövettem, hogy Balogh Bélának bebizonyítsam: mégsem nagyot, olyan haszontalan, rossz gyermek, amilyennek gondol. . . Meg is volt velem elégedve . . . További filmjei? Persze, magyar filmek jöttek, csupa gyermekszerep. . ..Twist Olivér"'. ..Három pár ele". ..Három pofon"'. És a színpad? — 1920-ban „ Blath Lujza Színház tagja lettem és itt többek között a következő darabokban szerepeltem: ..Délibáb hercege". ..Fi-Fi", „Lili bárónő" és „Szép Heléna" . . . 1923—21-b ben megnyertem azt a díjat, amellyel minden esztendőben a legtehetségesebb magyar színészt jutalmazzák meg . . . Hogyan került Berlinbe? — Eljátszottam az „Ember a nyeregben" című film főszerepét. Ezt a filmet Manfred Aon, az ismert német filmrendező is megnézte és annyira megtetszettem neki, hogy azonnal kivitt Berlinbe, ahol főszerepet kaptam. Azóta szakadatlanul Berlinben dolgozom és csak olyankor megyek haza Budapestre, ha egy kis szabadságot kapok. Négy évvel ezelőtt Budapesten, a Star-filmgyárban eljátszottam a „Hetedik fátyol" című film egyik főszerepét. — Berlini filmjei? — El sem tudnám sorolni őket. ..Marica grófnő". ..A szép kék Dunán", „Egy házasság tragédiája", „Az ibolyafaló", „Tizennyolc évesek", „A koldusdiák", „Cigányprímás", „Va banque", „A víg csavargók", „A fekete dominó " stb , stb. — Családi állapota? — Még nőtlen. — Szerelem? — Pszt. erről nem szabad beszélni, mert még meghalljam .. . — Személyi adatai? — Hajam, szemem barna, 170 centiméter magas és 60 kiló vagyok. — Cime? — Bertin - Wilmersdorf, Küstrinerslrasse 'i. Verebes Ernő. Verebes Ernfl három arca. 70