Tolnai Világlapja, 1935. július-szeptember (35. évfolyam, 27–39. szám)
1935-08-07 / 32. szám
TOLNAI VILÁGLAPJA Hogyan nőnek a növények? Több mint egy évtizede tudjuk, hogy a növény csak azokon a részein tud növekedni, amely részek bizonyos növekedési hormonokat, úgynevezett auxinokat tartalmaznak. Ezek a növekedési hormonok többnyire a növény szerveinek külső csúcsán fordulnak elő és ezért egyedül ezek a csúcsok növekednek. Ha az auxint mesterségesen átvisszük a növény más részeire, akkor ezek a részek is elkezdenek növekedni. Bebizonyították azt is, hogy a pozitív és negatív elektromosságnak a növény testében való elosztódása szerint rendeződik át az auxin helyzete is. Az, hogy egy növény mely részében milyen elektromosság van, egyszerűen a növény helyzetétől függ. Végeredményben tehát a növény növekedésének egyik titokzatos irányítója az elektromosság. * Miért van szaga a felhevített fémnek ? Fémeknek felhevítésénél kellemetlen égési szag keletkezését figyelhetjük meg. Mi ennek a kellemetlen szagnak az oka ? A levegőben vannak parányi, láthatatlan szennyeződések, amelyeket a fémek felvesznek. Porrészecskékről, mikroorganizmusokról és más tisztátalanságokról van szó, melyek olyan csekély mennyiségben lehetnek jelen a fém felületén, hogy azokat nem tudjuk semmiképpen kimutatni, jelenlétüket azonban elárulja a fém hevítésekor keletkező kellemetlen szag. * Gigantikus tűzoltóberendezés. Az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy francia hajók borzalmas tűzkatasztrófák áldozataivá lettek. E katasztrófák tanulságaképpen a világnak most elkészült legnagyobb hajóját, a francia „Normandie"-t egyenesen gigantikus tűzoltóberendezésekkel látták el. A hajótér egy százalékát foglalják el ezek a berendezések, melyeknek súlya nem kevesebb, mint hétszázezer kilogram. * Fűrészpor a gumiban. Ki hinné, hogy a gumiáruk készítésénél újabban a fűrészport is alkalmazzák, anélkül, hogy az árukon magukon ez észrevehető volna külsőleg. Nem kevesebb, mint 50 százalék fűrészport lehet keverni a gumiba észrevehetetlenül. A fűrészpor jó elektromos szigetelőképessége és csekély súlya egyenesen kívánatossá tetszik, hogy bizonyos mennyiségben a gumihoz keverjék. A vitaminfaló baktériumok: Előfordul, hogy valaki táplálékában annyi C-vitamint vesz magához, amennyi három más embernek elegendő lenne — és mégis megkapja a skorbutot, melynek pedig legjobb ellenszere a C-vitamin. Mi ennek az oka ? A bélben vannak bizonyos baktériumok, melyeknek kedvenc tápláléka a C-vitamin. Ha ezek a baktériumok betegesen elszaporodnak, akkor minden vitamint felfalnak, eheti az illető kilogramra a citromot, narancsot, zöldpaprikát, friss főzeléket, mégis megkapja a skorbutot. * , Bor — fémhordóban. Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben a bort igenis lehet rozsdamentes acélból készült hordóban elraktározni, anélkül, hogy a bor összetétele megváltozna, vagy fémízt kapna. A fémíz és a bor megzavarosodása még akkor sem léphetne fel, ha a fémhordó faláról jelentős mennyiségű vas oldódna le. A feloldott vas csak akkor okoz fémízt vagy zavarosodást, ha a hordóba levegő szivárog. A fémhordó falain keresztül azonban ez nem történhetik meg. * A hontalan szardiniák. A Zuyderzee lecsapolása kellemetlen helyzetbe hozta a szardiniákat. A Zuyderzee viszonylag csendes vize ugyanis a szardiniák számára kitűnő költőhelyül szolgált. Ennek következtében ott évente nem kevesebb, mint 750 ezer kiló szardiniát fogtak ki. A szardiniáknak most új költőhelyet kellett keresniük és egész váratlan helyekre vándoroltak. Felbukkantak a Weser és az Elbe folyók torkolatánál, Helgoland partjain, sőt újabban a kieli és lübecki öbölben, a mecklenburgi partokon és a rigai öbölben is. Az utóbbi időben ezeken a helyeken meglepően nagytömegű, felnőtt szardiniát halásztak, ezek a szardíniák nyilvánvalóan kültőhelyet kerestek. Hogy az Északi vagy Keleti tengeren sikerül-e a szardiniáknak megtelepedniük, azt izgalommal várja a partvidék lakossága, mely ilyenformán kitűnő új jövedelemforráshoz juthat. * Felfedezték az influenzás mérist ? Egy amerikai orvostársaság előtt hírt adtak az influenzabaeiltus állítólagos felfedezéséről. Állítólag sikerült volna az influenza kórokozóját egerekre átvinni. A megfertőzött állatok jórészt elpusztultak. Lehetővé vált azonban az egereket egy gyógyult influenzás véréből nyert szérummal megvédeni az influenza ellen. Mindenesetre azonban fentartással kell ennek a felfedezésnek hírét fogadni, hiszen annyiszor fedeznek fel új baktériumokat, melyek „kacsáknak" bizonyulnak. Az aratás szabálya: A növények érése és gyümölcshozása minél északabbra megyünk, annál későbben következik be. Mégpedig szélességi fokonként 4 nappal később. Mi ennek az oka ? A napnak tudvalevőleg 4 napra van szüksége ahhoz, hogy egy szélességi fokot haladjon az égen észak felé, illetőleg a második félévben dél felé. A meleg, légnyomás, a légáramlatok és csapadékok a nappal együtt haladnak. Velük párhuzamosan alakulnak azután a növényvilág fejlődési jelenségei is. * A világ legvékonyabb fémdrótjai. Rendkívül vékony drótokat tudnak ma már könnyen olvadó fémekből előállítani, az előállítás módja egyszerű, az olvasztott fémet hajszálvékony nyílású fúvókákon, „büzniken" sajtolják át és a keletkező vékony fémsugarakat megmerevítik. Ilyen módon ma már olyan hihetetlenül vékony drótokat tudnak előállítani, melynek átmérője még a milliméter tizedrészénél is kisebb. A hang felbontása. Ismeretes, hogy a napfényt prizmák segítségével fel tudjuk bontani összetevő alapszíneire. Ugyanígy fel tudjuk ma már bontani a hangokat is alkotórészeikre és ezeket egy hangspektrumban láthatóvá tenni. Az új „hangspektoszkóp" segítségével az autókürttől a mesterhegedűig és az emberi hangig mindent szét tudunk bontani, külön hallhatjuk például egy zenekarban a trombitát és a hegedűt, megvizsgálhatjuk hangjuk tisztaságát és erősségét. * Amit nehezebben megtanulunk — nehezen felejtünk el. Pessin amerikai kutató érdekes lélektani kísérleteket végzett. A kísérleti személyekkel értelmetlen szótagokat tanultatott be. Először nyugalomban, aztán pedig nagyon megnehezített körülmények között, amennyiben a tanulás folyamatát zajokkal szándékosan zavarta. A tanulás természetesen jóval nehezebb volt zajban, mint csendben. Pessin három nap elteltével kihallgatta a kísérleti személyeket a tanult értelmetlen anyagból. Az ismétlésnél kiderült, hogy az emberek sokkal jobban emlékeznek arra, amit nehéz körülmények között tanultak meg, mint arra, melyet kényelmes körülmények között. A zavarok és zajok kényszerűen tehát a fokozottabb koncentrációra és figyelemre vezetnek. * Milyen messzire lát egy sólyom. Schmidt tanár vizsgálatokat folytatott annak megállapítására, hogy milyen távolságra terjed a sólyom közismerten éles látóképessége. A megfigyelések szerint egy vándorsólyom már 1 kilométer távolságból is észrevette a házigalambokat és megtámadta őket. Ebből a távolságból az ember még hatszorosan nagyító látcsővel sem tudta meglátni a galambokat. Egy másik vándorsólyom a solymászmester magasba tartott öklét a visszahívó bőrkesztyűvel 1550 méter távolságból is meglátta. Mindezek azt bizonyítják, hogy a sólyom szemének látóképessége sokszorosan felülmúlja az emberét. Megállja a helyét tehát az a mondás, mellyel az élesszemű embereket jellemzik: „Olyan szeme van, mint a sólyomnak". * Szikratávíró a föld alatt. Az úgynevezett ultrarövid hullámok segítségével lehetségessé vált, hogy a föld belsejében keresztül földalatti helyekkel rádióösszeköttetést teremtsenek. A kísérleteket először mély kútaknákból folytatták és természetesen megakadályozták azt, hogy a hullámok a levegőn keresztül terjedhessenek. Sikerült például rádióösszeköttetést teremteni egy tó alatti alagútból a tó vizén himbálódzó hajóval. A kísérleteket aztán bányákban folytatták. Már az első megfigyelés is meglepetést hozott . A hullámok szárazföldben jobban terjednek, mint nedvesben. 40 Vadevezősök könyve A vizi turistasport hasznos tudnivalóit és szokásait tárgyalja ez a pompás, 128 oldalas kis kézikönyv. Ne szálljon vízre enélkül, mert ez minden szabadevezős kiskátéja. Ara bérmentve 96 fillér. Megrendelhető Tolnai Világlapja kiadóhivatalában, Budapest, VII. Dohány ucca 12.