Tolnai Világlapja, 1938. április-június (38. évfolyam, 15–26. szám)

1938-06-15 / 25. szám

A házinyúltenyésztés - hosszú évek tespedése utón kezd komoly gazda­sági tényezővé válni, Alig pór honapja még ott tartottunk, hogy sporthói, óllalszeretetből tenyésztettek csak a házinyulat, s ma egyszerre gazdasági tényezővé vált. Az angóra selymes, lágy, hosszú­szőrű gyapjújával hoz hasznot. Egy évben kb. 4-szer kell nyírni. Egy jól gondozott s nyírásra beállított angóra egy évben 40—50 deka gyapjút is ad, melynek % része - ha tökéletesen értünk - a gyapjú kezeléséhez és az állat gondozásához úgv mind az egész — J. r. gyapjú. Átlag 20—25 kasztrált bak ad % évenkin! 4 kg gyapjúi, vagy havonta 1 kilót. Ha most számí­tásba vesszük azt, hogy a legkitű­nőbb takarmányozás mellett 1 állat havonta elfogyaszt napont a 15 deka lucerna - 30 >15, havonta 4.50 kiló (kb. 1 ]A kéve) á 18 fillér 27 fillér naponta 4 deka zub-­30x4, - havonta 1.20 kg, á 18 fillér 22 Megélhetési biztosít az angóranjrúl tenyésztése (40—S0 pengőt fizetnek I kg. I. r. angóragyapjúért) naponta 5 deka darál 30x5, - havonta 1.50 kg, á 15 fillér 22.,50 fillér naponta 10 deka zöldet 30x10, - havonta 3 kg, & 4 fillér 12 naponta 6 deka burgonyái 30 ti, — havonta 1.80 kg, á 4 fillér 7 naponta 3 deka olajpogá­csakeveréket -=30 \3 90 deka, á 1(5 fillér ... 15 10 deka sót egy hónapban 4 „ 109.50 fillér 1 pengő és 10 fillér értékű takar­mányt fogyaszt el, tehát 20 állal 22 pengőt, 25 állal 27.50 pengőt. Termé­szetesen fele költségbe kerül a takar­mányozás akkor, ha a tenyésztő nem üzletben vesz meg mindent, hanem a takarmány nagv része kikerül a kert­hői, gazdaságból, a konyháról, piac­ról, szomszédoktól. A gyakorlat bebizonyította, hogy egy ailat takarmányozása havonta nincs többe, mint 50—60 fillérbe. Ha tehát most figyelembe veszünk egy középárat, úgy a takarmányozás­nál (60 fillér), mint pedig a gyapjúnál kg-klnt 40 pengő, akkor beláthatjuk, hogy 1 kg angórngyapjú termelése (25' állatot véve alapul) 15 pengőbe kerül, s munkadíjra 1 kg gyapjú ter­melésénél 5 pengőt számítunk fel .— úgy azt láthatjuk, hogy 1 kg angóra­••••HMMMHMBNBMnan gyapjú kereken 20 pengő tiszta hasz­not hozott. Minél több állatot tudunk gyapjú­termelésre beállítani, annál kedvezőbb a számítás, mert megoszlik a rezsi egy 500-as állattal dolgozó tele]), pl 4 Katasztrális hold bérföldön minden­féle házinyúltakarmányt sajátmngu termelheti ki. Egy ilyen hatalmas telep havonta 20 kg gyapjút tud produkálni, ami a fenti 40 pengős átlagárat véve figyelembe, 800 pengőt jelent egy hó­napban. Ha ebből minden egyéb költ­ségre 200 pengőt levonnak, úgy kere­ken 600 pengő tiszta hasznot vághat­nak zsebre. Azt hiszem, ehhez bővebb magyarázat nem kell. Az ifjúságnak, a rokkantaknak, nyug­díjas állami és községi tisztviselők­nek, vasutasoknak, a középosztály­nak, gazdatársadalomnak, iparos és kereskedőnek elsőrendű kötelessége, hogy olyan munkával keresse meg kenyerét, vagy mellékjövedelmét, amely kevés fáradságot, kevés időtöl­tést igényel, s mégis Jól jövedelmez. Érdemes tehát komolyan hozzáfog­ni az angóra házinyúl tenyésztéséhez, mert ez tisztességes kenyeret ad a vele foglalkozó kezébe. * A Fajnyúlgazdaság szerkesztősége válaszbélyeg csatolása esetén szívesen nvujt felvilágosítást. Szeged, Tisza Lajos körút 45, I. 2. Major Akos 99" Lótogalás Esch Oyőző zioké úrnál, aki emelete» villában él, gyerekeket nevel, aulája -vein, vadá­szik, lennlszezlk és megelégedeti «az éleiével „Lovagolta Esch." Hányszor hullottam ezl a két szócs­kát így egymás mellet! a rádió hang­szórójából vasárnap esténkint a hírek után. „Első lett ez és ez u ló, lovagolta Esch." „Második lett ez és ez a ló, lovagolta Esch." Lovas. Mesterlovas, aki szemkáp­ráztató sebességgel hajtat el a lóver­senyek közönsége, előtt, nem Is ül, áll a lovon, az arca eltorzul a hatalmas iramban, minden idegszála megfeszül, mert győzni kell, gvozni muszáj, első­nek lennie célban, elsőnek elszakítani a célszalagot. .. logo Zsoké. IP Kis vékony emberke, gyereknagy­ságú. Százezerek forognak az ügyességén, öröm és bánat, győzelem és kudarc. Volt egy ismerősöm, aki rövid idő alatt százezer pengőt hagyott kint a lóversenyen. Jómódú kereskedő volt, bekerült a versenypályák levegőlének örvényébe, otthagyta minden pénzét, felesége ékszereit, autóját, mindenét, majd amikor a kisfia zálogba tett ruhácskált Is elvesztette, felakasztotta magát. Lóverseny. Narkótikum. Ki uz. aki csinálja, kl uz a „lovagolta Esch", aki veszekedett iramhun hajt ja a lovát a cél felé 1 Dunukeszi-Alag. A lóversenypályák közeiéhen kere­sem „lovagolta Escht". Arra tessék menni, abban a szép emeletes villában lakik Esch úr I — mondja egy kisgyerek, aki az út porá­ban játszik. Fogalom errefelé Esch neve. Tisztelettel beszélnek róla. A tömör méternyi széles kőkerítésen szerény táblácska : .Esch h Guőzö •I nn ukur beszélni. Tetszik neki. hogy nem mentem el uz első eredménytelen csön­getések után, hanem egy kisfiút fogad­tam, aki bíztatásomra átmászott a kerítésen és belülről kinyitotta az ajtói. — Ezt jól csinált a ! •— mondja. — Ami életünk kilóra és dekára van beállítva mondja. — Elveszett az a zsoké, aki nem ura u testsúlyának. Ugy kell felszedni és leadni a kilókat, ahogy az pillanatnyilag szükséges. . . — Hogy él 1 •-- Amint látja, szolid életet élek. Két fiam van, ők töltik be az életemel. Taníttatom őket. Legalább ők tanul­jockey. — Hogy Jött be ? —- csodálkozik. Hiszen en senki részére nem vagyok Itthon ?l Egyáltalán nem gyerek 1 - - ez az első benyomásom róla. — Kopaszodik 1 Az uccán hivatalnoknak nézném. Nehezen melegszik fel, eleinte nem 28 I iiyéi't mi -íi><>1 n-. \/ s/é|>séy­lilitiil. s/lll,-./riil Crsi-lési- Ituitiiilulos i-ri-tlnii-ímvi-l. PAIZS KATÓ kozmetika lftnlii|M'«l, IV, I Vii-iiCIri. Irre :i. y/.iiin. /.siros, |iiiltiini'isos. nillcss/eri's. (jóiét nl'.lllirho/íll )'.\-TÓ l,«".lMél„ Vni I" tiíjlal.m lniiáisiuliis lam I \ ó iiv ­l,!l.é|,/és. TWi-foii : HCl Mif

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék