Tolnai Világlapja, 1942. július-szeptember (44. évfolyam, 26–39. szám)
1942-07-29 / 30. szám
al hét mexikona Vitéz Bonczos Miklós dr. Emlékezünk rá, hiszen alig két éve történt, amikor a hömpölygő Dunának szűk lett a medre és a kanyargó, szőkevizű Tisza egy szörnyűséges téli éjtszakán — „zúgva, bőgve törte át a gátat, mintha el akarta volna nyelni a világot”. Tengerré változott a Duna—Tisza köze, amelynek feneke az áldott magyar föld volt, reménységek és ígéretek gigászi temetője. Házak százai roskadtak össze, dolgos kézzel egy életen át szerzett kis vagyonokat sodort el a szennyes áradat. Emlékezünk a fényképekre, amelyek annak idején a dühöngő árvíz pusztításait ábrázolták , láttuk a képeken, hogyan dolgozott együtt a katonaság a polgársággal a vágtató, rohanó áradatot, feltartóztató gátak építésén. És a szörnyűséges téli éjtszakákon, süvítő viharban ott láttuk az épülő gátakon vitéz Bonczos Miklóst, a kormány kiküldöttjét, aki személyesen vett részt a mentési munkálatok irányításában. Vitéz Bonczos Miklós dr. állta a vihart, hiszen mögötte volt az első világháború, az olasz és az orosz front, ahonnan mint súlyos sebesült, hadirokkant tért vissza., A kormányzó rendkívüli háborús teljesítményeiért vitézzé is avatta. Vitéz Bonczos Miklós dr., aki mint Ludovikát végzett tényleges tiszt vett részt a világháborúban, az összeomlás után egy ideig még a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot, közben azonban a budapesti egyetemen megszerezte a jogi diplomát. Letette a bírói és ügyvédi vizsgát. 1926-ban került be a politikai életbe. Csongrád vármegye főispánja lett, majd belügyi államtitkárrá nevezték ki. Az általános választásokon a szentesi választókerület egyhangúan küldte a parlamentbe. Mint belügyi államtitkár a szociálpolitika és a munkáskérdések problémáival foglalkozott. Az árvizek által okozott pusztítások újra felépítésének kormánybiztosa is volt, majd a keleti országrészek és Észak-Erdély visszatérése után, a külföldi magyarok hazatelepítésével bízták meg. Hogy Bácskában a Romániából visszatelepített székelyek otthont kaptak, ebben a munkában is nagy része van. E téren végzett munkásságának elismeréséül a Kormányzó a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal adományozta neki. Vitéz dr. Bonczos Miklóst a Kormányzó néhány nappal ezelőtt belügyi államtitkári állásától, buzgó odaadással teljesített szolgálatainak elismerése mellett, saját kérelmére felmentette és ezzel egyidejűleg, az igazságügyminiszter előterjesztésére, igazságügyi államtitkárrá nevezte ki. Az egykori vitéz katonatisztnek, aki a fegyverek elnémulása után letette a bírói és ügyvédi vizsgát, most — 45 éves korában — teljesült az a régi vágya, hogy tudását és képzettségét az igazságszolgáltatás terén érvényesíthesse. Szolgabíró, katonatiszt és — államtitkár Hogy is volt akkor ? Vagy huszonhét esztendővel ezelőtt ? Az orosz fronton, Volhiniában dörögtek az ágyúk, a vörösnadrágos magyar huszárok már leszálltak a lóról — a lovakat elvitte alóluk a kárpáti hóförgeteg, — a männlicher helyett karabéllyal feküdtek a lövészárkokban azok, akik néhány hónappal azelőtt rűég tajtékzó paripákon, kivont karddal rohantak drótakadályokon át, az ellenség ágyúinak kartácstüzébe. Ló nem volt, de megmaradt a huszár. Kezükben a karabély úgy működött, mint a nehéz mannlicher-fegyver a bakák kezében. Muskoszin, Nyezserei ! Két orosz falu neve, amelyhez sok véres ütközet emléke fűződik. Azoknak, akik akkor ott jártak. Mint ahogyan ott járt Gergelyly András dr. országgyűlési képviselő is, aki az első világháború kitörésekor, bár a katonai szolgálat alól felmentették, otthagyta szolgabírói hivatalát és önként vonult be a kassai honvéd huszárezredhez. Mint huszárfőhadnagy — 16 hónapon át — számos ütközetben vett részt. A háború után levetette szépen dekorált tiszti zubbonyát, visszatért a polgári életbe, Nagykálló főszolgabírója lett. 1927-ben Szabolcs vármegye hivatalos tanulmányútra küldte Németországba, a Német Birodalom közigazgatási szervezeteinek tanulmányozására. Később nyugalomba vonult, hogy aztán rálépjen a politikai élet porondjára. A nagykállói kerület ■— ez bizonyítja népszerűségét — választotta meg képviselőjévé. A parlamentben főleg közigazgatási kérdésekkel foglalkozott és több fontos belügyi törvényjavaslatnak ő volt az előadója. A kormányzó két évvel ezelőtt közéleti érdemeiért a kormányfőtanácsosi címet adományozta neki. Gergelyffy András dr., az első világháború szépen dekorált huszártisztje, néhány nap óta kormányzói kinevezéssel — mint belügyi államtitkár végzi a mai gondterhes időkben reá nehezedő feladatát. Aki az ősi rögtől indult Háborúban, háborúban élünk, ha a front — Istennek hála messze, nagyon messze is van tőlünk, akik itthon vagyunk. Tudjuk, át is kell ezt éreznünk, hogy ma elsősorban mindent azoknak kell adnunk, akiknek köszönhetjük, hogy esténként nyugodtan hajthatjuk le fejünket a párnára, hogy a színházakban játszanak és hogy akinek éppen kedve van, még a cigány is a fülébe húzza. Tehát a katona az első ! Neki nem szabad szükséget szenvednie semmiben. Ezt tudva és átérezve azonban itt van az ország, itt vannak azok, akiket a messze fronton küzdő katonák hátrahagytak. Hozzátartozóik, család, tagjaik, asszonyok, gyrekek. Ezeknek az ellátásáról is gondoskodni kell. Hossz termések után súlyos és nehéz, feladat. Ezért kellett annak idején a közellátásügyi minisztériumot felállítani, amelynek irányítását szakemberek végzik. Akik tudják, mi kell a városoknak, mire van szüksége a falvak lakosságának. Egy ilyen ízig-vérig szakember került most a közellátásügyi minisztérium egyik fontos pozíciójába : Jurcsek Béla. Életrajzi adatai szerint 1893-ban született Tiszatarjánban, Borsod vármegyében. A debreceni gazdasági akadémiát elvégezte, aztán visszatért az ősi röghöz, a családi birtokhoz. Ott gazdálkodott és ott gazdálkodik ma is. A családi birtokot olykor egy időre elhagyta. Németországban, Ausztriában, Olaszországban folytatott mezőgazdasági tanulmányokat. 1935- ben képviselő lett. Parlamenti felszólalásaiban mezőgazdasági és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott és ezekben a kérdésekben — még országos jelentőségű határozatoknál is — véleménye mindig döntő súlyú volt. Jurcsek Bélának nagy szaktudása, széleskörű műveltsége és gyakorlati tapasztalatai mellett szervező képessége is van. Ma, ezekben a rendkívüli időkben, az a kormányzói okirat, amely szerint Jurcsek Béla a közellátásügyi minisztérium államtitkára lett, bizonyítja azt, hogy ezzel a kinevezéssel arra hivatott ember került a mai gondterhes időket megkövetelő egyik legfontosabb helyre. Igen, ez van. Lelke és szíve. A lelkét meg kell érteni, szíve dobogását pedig meg kell hallani. Aki megérti a föld lelkét és meghallja szíve dobogását, az szereti a földet. Arra a földre, humuszra gondolunk, amely életet ad. Kenyeret ! Hol fehér, hol barna ez a kenyér, de nélküle nem élet az élet. A föld szíve dobogása néha kihagy, rendetlenül veri a ritmust, ilyenkor kell hogy ott legyen mellette az, aki szereti, tudja, mi fáj neki és ápolja, mint édesanya a beteg gyermekét. Nagy önfeláldozás és megértés kell ehhez. Ezt meg lehet tanulni, de inkább születni kell rá. Mint ahogyan erre született Konkoly Thege Sándor, aki mint okleveles gazda, doktori diplomával, egyetemi rendkívüli tanári kinevezéssel a tarsolyában, soha el nem szakadt a földtől. Az egyetemi katedrán is a mezőgazdasági, főleg az állattenyésztés kérdésekkel foglalkozott. 1921-ben átvette az OMGE állattenyésztési szakosztályának vezetését. A budapesti nagysikerű tenyészállatvásárok az ő irányítása mellett folytak le évről-évre. Szaktudásának fejlesztése céljából többször utazott külföldi tanulmányutakra, hogy ott szerzett tapasztalatait itthon értékesítse. Hogy az első világháború utáni állattenyésztésünk nagyot fejlődött, ez Konkoly Thege Sándor érdeme is. Ő vezette be az egész országban az állattenyésztésnél szinte nélkülözhetetlen törzskönyvvezetést, az ő kezdeményezésére alakult meg a Tejtermelők Országos Szövetsége, amely teljesen új irányt szabott a tejgazdálkodásnak. Mindig a kistermelők és kistenyésztők sorsa foglalkoztatta. Az egyetemi katedrán is, előadásaiban, a dolgozó kisemberek érdekeit védte. Dr Konkoly Thege Sándor, aki eddig az OMGE főtitkári állásában fejtette ki értékes munkásságát, a kormányzó most a földművelésügyi minisztérium államtitkárává nevezte ki. Az egész ország gazdaközönsége örült ennek a hírnek, hiszen Konkoly Thege Sándorral olyan férfi került a földművelésügyi minisztérium egyik felelősségteljes állásába, ahol a magyar mezőgazdasági kérdések alapos ismeretére van szükség. Konkoly Thege Sándor pedig megérti a föld lelkét, megérzi annak szívedobogását és átérzi a földet szerető kisemberek búját-bánatát, tudja azt, hogy a kérdéseket hogyan lehet és kell megoldani. Vitéz dr. Bonczos Miklós (Arien felv.) Dr. Gergelyffy András (Gárdonyi felv.) Jurcsek Béla (Gárdonyi felv.) Dr. Konkoly Thege Sándor (Arien felv.) A földnek lelke és szive van