Tolnai Világlapja, 1942. július-szeptember (44. évfolyam, 26–39. szám)
1942-08-05 / 31. szám
„József apánk !” Katonái Így nevezték József királyi herceget, a Monarchia egyik legkiválóbb hadvezérét, legvitézebb tábornokát, és rajongásig szerették bátor parancsnokukat, aki gyakran megjelent közöttük a legelső lövészárokban, ahol fütyültek a golyók, robbantak a gyilkos srapnellek és gránátok. József királyi herceg ott állott a halált osztogató ellenséges tüzekben a magyar vitéz katonák között, akiknek feléje irányuló szeretetét szeretettel viszonozta. József krályi herceg a Habsburgok magyar ágából származik. Nagyapja József nádor volt, aki a nádori méltóságot 50 esztendeig töltötte be. Atyját, József főherceget — akit a népszáj „Palatínus Jóskának” nevezett el — magyar érzelmei miatt egy olaszországi garnizonba helyezték, az 1867-i kiegyezés után azonban a m. kir. honvédség főparancsnokává nevezték ki. Úgy atyja, mint ő, a fejér vármegyei Alcsúton születtek és magyar iskolába jártak. József királyi herceg a gimnáziumot Győrött, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen végezte. 1904-ben vette át a budapesti 1. honvédhuszárezred parancsnokságát, majd a 79. honvédgyalogezred vezetésével bízták meg. 1893-ban vette nőül Auguszta bajor királyi hercegnőt, I. Ferencz József király unokáját... József királyi herceg az első világháborúban — a bolgár és török kivételével — mindenféle csapatot vezetett. Eleinte a magyar 31. hadosztály, majd a magyar VII. hadtest parancsnoka,az erdélyi hadjáratban pedig megalakítja az úgynevezett „József főhercegvonalat", amely magyar-osztrák ésnémet csapatokból állott. A román fegyverszüneti tárgyalások megkezdésekor átveszi a Piave melletti VI. hadsereg vezetését. Utolsó kimagasló haditénye a Montello elfoglalása volt abban a giavei csatában, amely ellen 1916- an, IV. Károly megkoronázása előtt, tiltakozott . .. József királyi herceg a forradalom és a kommün alatt is Magyarországon maradt. A kommunisták internálták, őrizetbe is vették, de kénytelenek voltak az általános szeretetnek és tiszteletnek örvendő hadvezért békében hagyni alcsúti kastélyában. Hosszú évek óta részt vesz minden társadalmi, jótékonysági és kulturális mozgalomban. Mint író, 1926-ban mutatkozott be a királyi herceg, amikor kiadta háborús naplóját. A Magyar Tudományos Akadémia — amelynek ma elnöke — jelentette meg ezt a történelmi dokumentumokat tartalmazó nagyértékű művet. József királyi herceg most ünnepli születése 70. évfordulóját. Az ünnepségen az első világháború katonái, a piavei csaták hősei, a régi „obsitosok”, mind valamennyien szívük teljes melegével köszöntik" József apánkat", egykori vitéz parancsnokukat. Újságíróból külügyminiszter Külföldön nem lepődnek meg a választópolgárok azon, ha az újságíró rövidebb vagy hosszabb időre leteszi újságírói tollát, amelylyel mindig a közérdeket szolgálta, és a legfelsőbb helyről jött meghívásra elfoglalja valamelyik miniszteri széket, hogy onnan az élő szó erejével hirdesse azt, amit azelőtt a tolla alól kifutó mondatokban hirdetett: politikai hitvallását, az utat, amely meggyőződése szerint a boldoguláshoz vezet... Magyarországon az első világháború előtt még el sem lehetett képzelni, hogy újságíróból miniszter is lehessen. A háború után aztán „megtört a jég". Amikor rájöttek arra, hogy az újságírók között is szép számmal akadnak olyanok, akik széleskörű képzettségükkel szinte predesztinálva vannak arra, hogy irányító szerepet töltsenek be az állami gépezetben ... Ebbe az újságírógalériába tartozik dr. Gratz Gusztáv is, aki a szerkesztőségi tintafoltos íróasztaltól került a miniszteri bársonyszékbe. Mint újságíró a legkiválóbbak közé tartozott. A jogi doktorátus megszerzése után határozta el magát arra, hogy újságíró lesz. A „Pester Lloyd” német nyelvű lapnál kezdte el pályafutását és mint fiatal újságíró a bécsi „Die Zeit” és a „Neue Freie Presse" budapesti szerkesztője volt. Publicisztikai cikkeire fölfigyeltek az itthoni politikai körök és dr. Gratz Gusztávot elcsábították a szerkesztőségi asztaltól. Harmincéves korában, mint alkotmánypárti képviselő, bekerült a parlamentbe, majd Tisza István gróf a nagyképzettségű képviselőnek a külügyminisztériumban talált megfelelő pozíciót. Az első világháború végén a gróf Esterházy-kormányban vállalta a pénzügyminiszteri tárcát. Gratz Gusztáv a külügyminisztérium megbízásából részt vett a bresztlitovszki, majd a bukaresti béketárgyalásokon is ... Az első Teleki-kormány megalakulásakor rábízták a külügyminiszteri tárcát. Dr. Gratz Gusztáv később egyidőre visszavonult a magánéletbe, de mint vérbeli újságíró különböző lapok és folyóiratok hasábjain továbbra is írta főleg külpolitikai vonatkozású cikkeit. 1926-ban ismét bekapcsolódott a politikai életbe, amikor Bonyhád választópolgárai mint pártonkívüli képviselőt a parlamentbe küldték. A békéscsabai kovácsmester fitt Onnan Indult el Kvasz András, Békéscsabáról, ahol édesapja jómódú kovácsmester volt. Aztán egyszer tűz ütött ki a kovácsműhelyben, amely biztosítva nem volt és a jómódú békéscsabai kovácsmester máról-holnapra szegényember lett. A békéscsabai kovácsmester a második András fiát nem tudta iskoláztatni — a dúsgazdag rokonok pedig nem segítették, — a fiú hat elemi osztályával „ütötte a vasat" édesapja kovácsműhelyében ... Három évnél azonban nem bírta tovább. Elment műszerésznek és huszonnégy éves korában már önállósította magát.. . Akkoriban ismerkedett meg Zsélyi Aladár mérnökkel, akitől megtudta, hogy repülőgép feltalálásán töri a fejét. Igen, a repülőgép ! Ez a különös szerkezet foglalkoztatta Kvasz Andrást is. És ketten 1908-ban meg is alkották az első magyar repülőgépet. Furcsa alkotás volt — a Közlekedésügyi Múzeumban most is látható, — de hiába, ezzel a ma szinte nevetségesnek ható szerkezettel — Kvasz András mégis repült. Három-négyméternyi magasságra emelkedett csak fel a levegőbe, de repült. Kvasz András és Zsélyi Aladár az első gépüket „csapkodó szárnyakkal” készítették el. Aztán Kvasz András Párizsban élő bátyjától megtudta, hogy ott már úgynevezett „rögzített" szárnyakkal repülnek. Kvasz és Zsélyi régi repülőgépüket eladták ócskavasnak és megcsinálták a másodikat, a „modernebbet”. Ezzel a géppel Kvasz András már 120 méter magasságban is repült... De repült a békéscsabai kovácsmester fia Budapest fölött is — gépével még a Bazilika kupolája fölé is emelkedett, Kvasz András a világháborúban mint pilóta teljesített szolgálatot. Orosz hadifogságba, került, onnan megszökött. A háború után sokat nélkülözött, jóideig taxisofőr is volt.. . Ma a budaörsi repülőtéren mint segédtiszt teljesít szolgálatot és 58 esztendejével a vállán, végzi a hernád utcai polgári iskola negyedik osztályát. Este öt órától licencig ül a padban, a legszorgalmasabb tanuló, mert ha megszerzi az iskolai bizonyítványát, akkor már nyugdíjas állásba kerülhet a magyar aviatika egyik úttörője. Az Északi sarktól a Déli sarkig Ezt az utat tette meg Sven Hédin, svéd geográfus, földrajzkutató. Más szóval: bejárta a földgolyóbisnak azt a nagy részét, amely évtizedekkel ezelőtt nekünk európai embereknek még csak titok volt. Fehér foltok a térképen .. . Harmincéves múlt Sven Hédin, amikor Berlinben, Halléban végzett természettudományi tanulmányai után, 1885-ben elindult Perzsiába és Mezopotámiába. Szerény anyagi támogatások mellett tette meg ezt az első „felfedező” útját, öt évvel később megmászta a Demavendet, amelynek magasságát 5465 méterben állapította meg. A fiatal földrajzkutatót, aki elért eredményeiről pontosan beszámolt a stockholmi tudományos köröknek, pártfogásába vette II. Oszkár svéd király. A királyi támogatással Sven Hedin tovább folytatta felfedezőútját. Beutazta Belső-Ázsiát, majd a Kuenlan-hegységen át Tibetbe jutva 23 olyan tavat fedezett fel, amelyekről a világ geográfusai nem tudtak. Sok-sok szenvedés volt ennek a felfedezésnek az ára. Sven Hedin napokig étlen-szomjan egyedül bolyongott a sivatagban, karaván nélkül. Csak 1903-ban tért vissza felfedezői útjáról hazájába. A svéd király ekkor a nemesi rangra emelte, a külföldi tudományos társaságok pedig — közöttük a Magyar Földrajzi Társaság is — dísztagjukká választották... Sven Hedin nem elégedett meg az elért eredményekkel 1905-ben — ez volt a negyedik felfedezőútja — ismét elindult. Ezen az útján az Indus forrásvidékét kutatta ki. Sven Hedint a magyar olvasóközönségnek nem kell külön bemutatnunk. Sok könyve — mert egy kis könyvtárra valót összeírt — magyar fordításban is megjelent. Hogy csak néhányat említsünk a sok közül: „Ázsia szívében”, „A rejtelmes India felé”, „Három év Tibetben”.. Érdekesebbek, mint a legizgalmasabb regény ... Sven Hedin közel negyven évvel ezelőtt Budapesten két izben is tartott előadást utazásairól, felfedezéseiről. A világhírű svéd geográfus, aki 77. életévét éli, még néhány évvel ezelőtt is a Távol-Keletet járta. Ezúttal Észak-Kínát tanulmányozta. Tanulmányútját négy kötetben írta meg. Az ősz tudós a stockholmi Tudományos Akadémián, a nagy siker mellett, nemrég számolt be az északkínai és a turkesztáni útján elért eredményekről. Vitéz József királyi herceg, tábornagy (Diskai felv.) Dr. Gratz Gusztáv (Arien felv.) Kvasz András (Arien felv.) Sven Hedin