Tolnai Világlapja, 1942. július-szeptember (44. évfolyam, 26–39. szám)

1942-08-05 / 31. szám

„József apánk !” Katonái Így nevezték József királyi herceget, a Monarchia egyik legkiválóbb hadvezérét, leg­vitézebb tábornokát, és rajon­gásig szerették bátor parancsno­kukat, aki gyakran megjelent közöttük a legelső lövészárokban, ahol fütyültek a golyók, robban­tak a gyilkos srapnellek és gráná­tok. József királyi herceg ott állott a halált osztogató ellenséges tüzekben a magyar vitéz katonák között, akiknek feléje irányuló szeretetét szeretettel viszonozta. József krályi herceg a Habsburgok magyar ágából származik. Nagy­apja József nádor volt, aki a nádori méltóságot 50 esztendeig töltötte be. Atyját, József főherceget — akit a népszáj „Palatínus Jóská­nak” nevezett el — magyar érzel­mei miatt egy olaszországi gar­­nizonba helyezték, az 1867-i kiegyezés után azonban a m. kir. honvédség főparancsnokává ne­vezték ki. Úgy atyja, mint ő, a fejér vármegyei Alcsúton születtek és magyar iskolába jártak. József királyi herceg a gimnáziumot Győrött, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen vé­gezte. 1904-ben vette át a buda­pesti 1. honvédhuszárezred pa­rancsnokságát, majd a 79. hon­védgyalogezred vezetésével bízták meg. 1893-ban vette nőül Auguszta bajor királyi hercegnőt, I. Ferencz József király unokáját... József királyi herceg az első vi­lágháborúban — a bolgár és török kivételével — mindenféle csapa­tot vezetett. Eleinte a magyar 31. hadosztály, majd a magyar VII. hadtest parancsnoka,­­az erdélyi hadjáratban pedig megalakítja az úgynevezett „József főherceg­­vonalat", amely magyar-osztrák és­­német csapatokból állott. A román fegyverszüneti tárgyalások megkezdésekor átveszi a Piave melletti VI. hadsereg vezetését. Utolsó kimagasló haditénye a Montello elfoglalása volt abban a g­iavei csatában, amely ellen 1916- an, IV. Károly megkoronázása előtt, tiltakozott . .. József ki­rályi herceg a forradalom és a kommün alatt is Magyarországon maradt. A kommunisták inter­nálták, őrizetbe is vették, de kény­telenek voltak az általános szere­tetnek és tiszteletnek örvendő hadvezért békében hagyni al­­csúti kastélyában. Hosszú évek óta részt vesz minden társadalmi, jótékonysági és kulturális mozga­lomban. Mint író, 1926-ban mutat­kozott be a királyi herceg, amikor kiadta háborús naplóját. A Magyar Tudományos Akadémia —­ amely­nek ma elnöke — jelentette meg ezt a történelmi dokumentumokat tartalmazó nagyértékű művet. József királyi herceg most ün­nepli születése 70. évfordulóját. Az ünnepségen az első világhábo­rú katonái, a piavei csaták hősei, a régi „obsitosok”, mind vala­mennyien szívük teljes melegé­vel köszöntik" József apánkat", egykori vitéz parancsnokukat. Újságíróból külügyminiszter Külföldön nem lepődnek meg a választópolgárok azon, ha az újságíró rövidebb vagy hosszabb időre leteszi újságírói tollát, amely­­lyel mindig a közérdeket szolgálta, és a legfelsőbb helyről jött meg­hívásra elfoglalja valamelyik mi­niszteri széket, hogy onnan az élő szó erejével hirdesse azt, amit azelőtt a tolla alól kifutó monda­tokban hirdetett: politikai hit­vallását, az utat, amely meg­győződése szerint a boldoguláshoz vezet... Magyarországon az első világháború előtt még el sem lehetett képzelni, hogy újságíró­ból miniszter is lehessen. A háború után aztán „megtört a jég". Ami­kor rájöttek arra, hogy az újság­írók között is szép számmal akad­nak olyanok, akik széleskörű kép­zettségükkel szinte predesztinálva vannak arra, hogy irányító szere­pet töltsenek be az állami gépe­zetben ... Ebbe az újságíró­­galériába tartozik dr. Gratz Gusz­táv is, aki a szerkesztőségi tinta­­foltos íróasztaltól került a minisz­teri bársonyszékbe. Mint újságíró a legkiválóbbak közé tartozott. A jogi doktorátus megszerzése után határozta el magát arra, hogy újságíró lesz. A „Pester Lloyd” német nyelvű lapnál kezdte el pályafutását és mint fiatal újság­író a bécsi „Die Zeit” és a „Neue Freie Presse" budapesti szerkesz­tője volt. Publicisztikai cikkeire fölfigyeltek az itthoni politikai körök és dr. Gratz Gusztávot el­csábították a szerkesztőségi asz­taltól. Harmincéves korában, mint alkotmánypárti képviselő, bekerült a parlamentbe, majd Tisza István gróf a nagyképzett­­ségű képviselőnek a külügyminisz­tériumban talált megfelelő pozí­ciót. Az első világháború végén a gróf Esterházy-kormányban vál­lalta a pénzügyminiszteri tárcát. Gratz Gusztáv a külügyminisz­térium megbízásából részt vett a bresztlitovszki, majd a bukaresti béketárgyalásokon is ... Az­ első Teleki-kormány megalakulásakor rábízták a külügyminiszteri tárcát. Dr. Gratz Gusztáv később egy­időre visszavonult a magánéletbe, de mint vérbeli újságíró különböző lapok és folyóiratok hasábjain továbbra is írta főleg külpolitikai vonatkozású cikkeit. 1926-ban is­mét bekapcsolódott a politikai életbe, amikor Bonyhád választó­polgárai mint pártonkívüli kép­viselőt a parlamentbe küldték. A békéscsabai kovácsmester fitt Onnan Indult el Kvasz András, Békéscsabáról, ahol édesapja jó­módú kovácsmester volt. Aztán egyszer tűz ütött ki a kovács­­műhelyben, amely biztosítva nem volt és a jómódú békéscsabai ko­vácsmester máról-holnapra sze­gényember lett. A békéscsabai ko­vácsmester a második András fiát nem tudta­­ iskoláztatni — a dúsgazdag rokonok pedig nem segítették, — a fiú hat elemi osz­tályával „ütötte a vasat" édes­apja kovácsműhelyében ... Há­rom évnél azonban nem bírta tovább. Elment műszerésznek és huszonnégy éves korában már ön­állósította magát.. . Akkoriban ismerkedett meg Zsélyi Aladár mérnökkel, akitől megtudta, hogy repülőgép feltalálásán töri a fe­jét. Igen, a repülőgép ! Ez a kü­lönös szerkezet foglalkoztatta Kvasz Andrást is. És ketten 1908-ban meg is alkották az első magyar repülőgépet. Furcsa al­kotás volt — a Közlekedésügyi Múzeumban most is látható, — de hiába, ezzel a ma szinte nevet­ségesnek ható szerkezettel — Kvasz András mégis repült. Há­­rom-négyméternyi magasságra emelkedett csak fel a levegőbe, de repült. Kvasz András és Zsélyi Aladár az első gépüket „csap­kodó szárnyakkal” készítették el. Aztán Kvasz András Párizs­ban élő bátyjától megtudta, hogy ott már úgynevezett „rög­zített" szárnyakkal repülnek. Kvasz és Zsélyi régi repülőgépü­ket eladták ócskavasnak és meg­csinálták a másodikat, a „moder­nebbet”. Ezzel a géppel Kvasz András már 120 méter magasság­ban is repült... De repült a békéscsabai kovácsmester fia Bu­dapest fölött is — gépével még a Bazilika kupolája fölé is emelkedett, Kvasz András a világháború­ban mint pilóta teljesített szol­gálatot. Orosz hadifogságba, ke­rült, onnan megszökött. A háború után sokat nélkülözött, jóideig taxisofőr is volt.. . Ma a buda­örsi repülőtéren mint segédtiszt teljesít szolgálatot és 58 esztende­jével a vállán, végzi a hernád utcai polgári iskola negyedik osztályát. Este öt órától licencig ül a pad­­ban, a legszorgalmasabb tanuló, mert ha me­gszerzi az iskolai bizonyítványát, akkor már nyug­díjas állásba kerülhet a magyar aviatika egyik úttörője. Az Északi sarktól a Déli sarkig Ezt az utat tette meg Sven Hédin, svéd geográfus, földrajz­kutató. Más szóval: bejárta a földgolyóbisnak azt a nagy részét, amely évtizedekkel ezelőtt ne­künk európai embereknek még csak titok volt. Fehér foltok a térképen .. . Harmincéves múlt Sven Hédin, amikor Berlinben, Halléban végzett természettudo­mányi tanulmányai után, 1885-ben elindult Perzsiába és Mezopotá­miába. Szerény anyagi támogatá­sok mellett tette meg ezt az első „felfedező” útját, öt évvel később megmászta a Demavendet, amely­nek magasságát 5465 méterben állapította meg. A fiatal földrajz­kutatót, aki elért eredményeiről pontosan beszámolt a stockholmi tudományos köröknek, pártfogá­sába vette II. Oszkár svéd király. A királyi támogatással Sven He­din tovább folytatta felfedező­­útját. Beutazta Belső-Ázsiát, majd a Kuenlan-hegységen át Tibetbe jutva 23 olyan tavat fedezett fel, amelyekről a világ geográfusai nem tudtak. Sok-sok szenvedés volt ennek a felfedezésnek az ára. Sven Hedin napokig étlen-szomjan egyedül bolyongott a sivatagban, karaván nélkül. Csak 1903-ban tért vissza felfedezői útjáról hazá­jába. A svéd király ekkor a nemesi rangra emelte, a külföldi tudomá­nyos társaságok pedig — közöttük a Magyar Földrajzi Társaság is — dísztagjukká választották... Sven Hedin nem elégedett meg az elért eredményekkel 1905-ben — ez volt a negyedik felfedezőútja — ismét elindult. Ezen az útján az Indus forrásvidékét kutatta ki. Sven Hedint a magyar olvasóközönségnek nem kell kü­lön bemutatnunk. Sok könyve — mert egy kis k­önyvtárra valót összeírt — magyar fordításban is megjelent. Hogy csak néhányat említsünk a sok közül: „Ázsia szívében”, „A rejtelmes India felé”, „Három év Tibetben”.. Érdekesebbek, mint a legizgal­masabb regény ... Sven Hedin közel negyven évvel ezelőtt Budapesten két izben is tar­tott előadást utazásairól, felfede­zéseiről. A világhírű svéd geográfus, aki 77. életévét éli, még néhány évvel ezelőtt is a Távol-Keletet járta. Ezúttal Észak-Kínát tanul­mányozta. Tanulmányútját négy kötetben írta meg. Az ősz tudós a stockholmi Tudományos Aka­démián, a nagy siker mellett, nemrég számolt be az északkínai és a turkesztáni útján elért ered­ményekről. Vitéz József királyi herceg, tábornagy (Diskai felv.) Dr. Gratz Gusztáv (Arien felv.) Kvasz András (Arien felv.) Sven Hedin

Next