Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)

1876-09-11 / 37. szám

a szolgabíró befizetett. Meg van állapítva, hogy ki a bűnös s indítványozva van az ellenében követendő eljárás. Óhajtotta volna ha Szluha Benedek úr megfelöli az irányt, a­mely követendő lett volna, ha a bizottság javaslata el nem fogadtatik, an­nyi­­val inkább, mert a kamatveszteség iránti állítása, minthogy a hátralék minden évben volt oly nagy, mint most, egészben té­ves s kamatot nem veszt senki. Azt is szerette volna, ha a fel­szólaló úz megnevezi azon központi tisztviselőt, ki felelősségre vonandó lenne. A­men­nyiben ez alatt ő értetnék, kijelenti, hogy őt önvád nem terheli s tökéletesen nyugodt. Biztosíthat min­denkit, hogy ha a felelősség csak egy paránya is reá hárítható lenne, bizonyára előállt volna a kártérítéssel, de minthogy sem­mit sem mulasztott, felelősség sem terhelheti. Szluha közbeszó­lására, hogy majd a vizsgálat megmutatja, így folytatja: igen a vizsgálat, csakhogy a vizsgálathoz alap kell, de sem a törvény, sem a megye szabályrendelete, sem a szokás és gyakorlat nem ft . kötelezte őt arra, hogy minden szolgabíróval leszámoljon. Ő sok­szor kérte a hátralékok behajtását, s a községenkénti leszámo­lást, de az iránt intézkedés nem történt. A­mi őt illeti, ő a­mint az eset tudomására jött, azonnal megtett minden intézkedést. Végre megjegyzi, hogy a felelősség azért sem említhető fel, mert a kár meg van térítve. Ford­ős Vilmos tiszti ügyész a rendszerben találja a hibát, mert a szolgabiró jegyzőkönyvéből sikkasztás nem constatálható . 101 községgel computust az alispán egymaga nem eszközöl­het, mert egy személy s így semmi alapot sem lát a további vizsgálatra. Kurcz György előadja, hogy a szolgabiró közvetlenül, az alispán pedig közvetve felelős cselek­ményeiért. Azon termé­szeti jog, hogy becsületes embernek tartassék, mig az ellenkező reá nem bizonyittatik, mindenkivel veleszületik. Az alispán nem bán­hat úgy, mint egy czigán­nyal, a szolgabiróval s nem járhat el ellene gyanakodó modorban. Széchenyi azt mondta : nem kell a szerepeket elcserélni s azért, ne centralizáljuk mi a­­ felelőssé­get, feleljen mindenki anyagilag és szellemileg magáért. Ilyen szabályrendeletet alkosson a vármegye. Báró Jeszenszky Kálmán ellenkezőleg szükségesnek látja szabályrendelet alkotását, mely az ellenőrzés iránt intéz­kedjék, mert örvendetes ugyan, hogy ez az egyetlen eset, mely előfordult, de ez az egy eset folytán is meg kell a megye azon kegyeletes feltevésének szűnni, hogy minden ember bö­­csületes ember. Perczel Dezső tiltakozik Szluha úr azon feltevése és állítása ellen, mintha a megyében erkölcsi romlottság léteznék. Nem ismerhet el senkit az erkölcsiség azon hatái fokán állónak, hogy ilyet állíthasson, melyet ő úgy a megye, mint a tiszviselői kar részéről visszautasít. A vita ezen stádiumán Perczel István főispán úr, minthogy arról, hogy Szluha Benedek úr indítványával egy­maga áll, kel­lőleg meggyőződött, kimondá a határozatot, hogy az állandó választmány javaslata, mely a bűnvádi eljárás megindítását s a kiegyenlítési módozat elfogadását ajánlja, elfogadtatik. A gyűlés azután ifjú báró Augusz Antalnak, ki a főispán ur által t. jegyzőnek kineveztetett, felesketése s nehány kisebb tárgy elintézése után eloszlott. így folyt le a gyűlés, melynek meg volt azon erkölcsi kö­vetkezménye, hogy mig egyrészről a bűnös irányában kérlelhe­tetlenül alkalmaztatott a törvény szigora, úgy másrészről hasonló erél­lyel visszavezetett azon támadás, mely a szerencsétlen ese­ményből tőkét akart csinálni, hogy be nem vallott czéljait va­lósíthassa. . . Bartinai. A szegzárdi polgári fiúiskola és felső leánytanoda­­ értesítője. ‘ Vettük a czimzett értesítést, melynek a polgári iskola czél­­ul­ját ismertető része lényegében egyezvén múlt számunk vezér­­czikkében foglaltakkal, csupán második részét közöljük a kö­vetkezőben. I. A polgári fiúiskola számára. Rendes tantárgyak: 1. Hit- és erkölcstan, melyet minden felekezet saját lelkésze által adat elő. 2. Magyar nyelv : a) olvasás és nyelvtan. b) irálytan, különös tekintettel a polgári ügyiratokra. 3. Német nyelv. 4. Mennyiségtani tárgyak : a) szám- és mértan. b) könyvvitel. 5. Történettani tárgyak: a) földrajz­­ j­aza- egyetemes. b) történelem / c) alkotmánytan. 6. Természettudományi tárgyak: a) természetrajz. b) élet- és egészségtan. c) vegytan. d) természettan, különösen erőmű­tan. e) mezei gazdaságtan. 7. Művészeti tantárgyak: a) rajzolás. b) szépírás. c) éneklés. Test- és fegyvergyakorlatok. Latin nyelv.Rendkívüli tantárgyak: Franczia nyelv. Zene. II. A felső leányiskola részére. Rendes tantárgyak: 1. Hit- és erkölcstan, melyet minden­­ felekezet saját lelkésze által adat elő. 2. Magyar nyelv : a) olvasás és nyelvtan. b­ irály­tan. 3. Német nyelv. 4. Szám- és mértan. 5. Történettani tárgyak : a) földrajz ] , , , egyetemes és hazai« b) történelem . 6. Természettudományi tárgyak: a) természettan és természetrajz, különös tekintettel a kony­hakertészetre és női foglalkozásokra. b) élet- és egészségtan. 7. Művészeti tárgyak: a) szépírás. b) rajz, c) ének. 8. Tornázás. 9. Női kézi munkák. Rendkívüli tantárgyak: 1. Franczia nyelv. 2. Zene. Felvétetnek a polgári iskolába azon fiuk, kik 4­ elemi osz­tály végzéséről nyilvános tanintézet bizonyítványát bírják, vagy felvételi vizsgálatot tesznek. A felső leányiskolába felvételhez az elemi iskola 6 osztályá­nak végzéséről nyilvános tanintézet bizonyítványa vagy felvételi vizsgálat­a szükséges. A beiratások a polgári iskola ideiglenes helyiségében (Bar­­tina-utcza, Győrffy-ház, 1515. házszám) történnek az igazgató által folyó hó 7-től fogva 20-áig, naponkint délelelőtt 9—11 óra közt, a felvételi vizsgálatok pedig ugyanazon napokon délutánon­ként tartatnak meg.­ A polgári fiúiskola és felső leánytanoda növendékei beh­aj­tási díjul 50 krt, tandíjul pedig félévenként előre 2 forintot 8­1­2, 3.

Next