Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-01-01 / 1. szám

Ötödik évfolyam. Megjelen hetenként egyszer, hétfőn. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságának s a tolnamegyei gazdasági egyesületnek hivatalos közlönye. Előfizetési árak: Egész évre ... 5 frt — kr. Félévre .... Egyes szám ára . 2 „ 50 „ 10 Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Hirdetési díjak jutányosan számíttatnak. Szegzárd, 1877. január 1. Komor, sötét felhők vonják be a magyar állam nyugoti és keleti láthatárát! Egyrészről az orosz terjeszkedési- hatalomvágy j fenyegetőleg foglal naponként nagyobb és nagyobb tért, hogy a romba döntött osztrák-magyar birodalom alkrészeiből egy a feloszlás minden tényezőjét magával hozó nagy szláv birodalmat alkosson csak azért, hogy megcsalt lakóinak ábrándjait a kancsuka segítségével mostani költői színezetéből csakhamar ismét kivetkőztesse. Az utópiák országába tartozó csalfa álomkép, melyet az összes szlávság, mint a pusztában kóborló a mocsarakban feltünedező lidérczet, örömmel üdvözöl, kétségkívül roppant veszedelmek magvát hordja magában, de csak addig, míg a cselekvésbe vont tényezők okvetlen bekövetkező kiábrándulása előtérbe nem nyomni. Készüljünk tehát a küzdelemre, hogy azt férfia_Saix.-mellűiatu-a - jövő——■ az ar natórfel— Másrészről egy velünk százados összeköttetésben álló állam kárhozatos törekvései állják utunkat, hogy politikai függetlenségünkért, melyet saját bűneik által felidézett szerencsétlen hadjáratok következményeinek nyomása alatt, bölcs vezérlet s a nemzet szivóssága által kivivnunk sikerült, cserébe gazdasági függőségünk törvényileg megállapittassék. A küzdelemben részünkön a jog, részünkön az igazság; s ha a nemzet gazdasági függetlenségének kivívása iránti jogosult óhaja az önmegtagadás, az áldozat erényének rendkívüli gyakorlását rójja is reánk, ha mint politikai önállásunk elnyerésénél történt, az szenvedés és hosszas tűrés kényelmetlenségeivel jár is együtt, — azért a végeredmény, míg az igazság érvényesülésében helyezett hit létezik, részünkre csak kedvező lehet. Azért készüljünk a küzdelemre, hogy azt férfiasan megállhassuk, mert a jövő — — az a miénk! Az államalkotás nagy munkája, mely nemzedékek vállvetett törekvéseinek eredménye lehet csak, örvendetes haladást mutatva, folyik mindenfelé. Az ország törvényhozó testülete s a kormány lassan bár, mintegy a fejlődés arányaival lépést tartva, törvények alakjában rakja le a jövő alapjait. Tevékenységük, ha a türelmetlenséget, mely egyszerre mindent akar, nem elégíti is ki, azért a komolyan gondolkozók által az üdvös működés arányai felismertetnek és kellően méltányoltatnak. Az ország nemzeti védereje, mely megalkotásakor a türelmetlenek által gúnnyal fogadtatott, már egy tekintélyes haderő jellegével bir, mely tiszteletetet és meghunyászkodást szül ott, hol ezen tényező fontossága iránt immár tisztában vannak. Az örökösen gyülésező megyei rendszer lényeges átalakuláson ment keresztül, hogy az állami administrate üdvös útját egyengesse, s ha az állapotokra félrendszabály folytán nem egészen kielégítők is, azért annak nemzetgazdászati előnyei máris érezhetőleg előtérbe nyomulnak. A igazságszolgáltatás terén tett nagy alkotások eredményei csak az elfogult előtt lehetnek felismerhetlenek s ha az e téreni működésnek az ország pénzügyi helyzete által parancsolt szükség folytán ideiglenesen gát vettetett is elébe, azért az egészséges alap megvan, mely a fejlődés további fokozatait biztosítja. A népnevelés, a tanügy, a meleg ápolás s a társadalom minden rétegében viszhangot és támogatást keltő, üdvös tevékenység folytán örvendetes lendületet nyert s igy kezdi megteremni áldott gyümölcseit. Az új adórendszer, bár rendkívül terheket léptetett életbe, mig egyrészről hivatva van a teher aránylagos megosztását és igazságos megadóztatást eszközölni, úgy másrészről annak népszerűtlen dracai szigora a „fizetni nem akarás“ divatos s sajnos a nemzet jellemével hátrányosan összefort burjánjának kiirtására szolgál s így súlyos következményei mellett előnyökkel is bir. E mellett a gondatlan gazdálkodás és a nemzet erejével arányban nem álló befordítások folytán fenyegető államtönk elhárítására életbe léptetett szükséges rész. A sajtószabadság korlátlan alkalmazása, mely bármely mintaállamnak dicséretére szolgálhat, a hírlapirodalom légióit terme, melynek a közművelődést terjesztő üdvös hatása el nem maradhat; s a kor irányát sajnosan jellemző s a társadalmi osztályok majd mindegyikében tömegesen előforduló óriási sikkasztások nyilvánosságra hozása által, a közerkölcsiség ellenőri szerepében, hivatásának tökéletesen megfelel. A társadalom izgalmas tevékenysége s a közrend megszilárdulása örvendetes jele az önkormányzati érettségnek. Az ország belügyeiben ily munkásság, ily önfeláldozó sokoldalú tevékenység csak egészséges, ép nemzettest szervezetében fejlődhetik. Ahol az erők ily nagy kiterjedésben vannak meg s a nagy czél oly tudatával működnek közre, ott meg van az államalkotás minden tényezője; ott Palaczky híres jóslása egy minden jogosultságot nélkülöző, ellenséges indulat kitörésének jellegével biró irálygyakorlattá törpül alá. A munka is küzdelemmel jár; ott is előbb le kell győzni a dolgozónak önmagát; le kell győzni a dologtalanokat, mert ezek annak kérlelhetetlen ellenségei. " :vgon. Fel tehát a további munkára! ha az emelendő épület alapja jól lerakva, életképességgel bir; ha azt ápoló kezek gondteljesen ellenőrzik s a kijavítás fog- TÁRGYA. Milyenek a szerelmesek. Karczolta: Sümegi, Nincs unalmasabb valami a szerelmesnél; ha kettecskén vannak kedvesével, közönyös ostobaságot beszél, ha társaságban van vele, semmit sem szól. Ha a szép nő zongoráz, akkor ő az olasz kintornákat dicséri és ha a szép művészetekről beszél a társaság, a keleti marhavészt emlegeti. Ha megkínáljak malaczpecsenyével, nem mer venni, fél, hogy jövendőbeli kis sógora kedvencz falatját viszi ki, otthon megharagszik magára, hogy miért nem evett. Ha holdvilág van, nem tud aludni, ha nap sürt, nem tud gondolkodni. Ideges lesz, fia gerliczét hall turbékolni, vagy ha valakinek a villája megcsúszik a tányéron. Vagy mindég szivarozik, vagy mindég czukrot rág. Gyakori ásításairól úgy ad magának számot, hogy azok elfojtott sóhajtások voltak. Nagyon sokat szokott inni, vagy vizet vagy bort. Zsebkendője mindig ki van szagosítva és körmei ki vannak kefélve. Nagyobb gondot fordít bajusza és szakájára, mint hivatalos teendőire. Zsebkefét tart és ha nem látják, minős<,t hozzáfog a zörét rendezni. Többet foglalkozik magával mint mással. Sem mulatni nem akar, sem haza menni. Bármit vásárol mindennel megcsalják és potom holmijét legjobban feldicséri, hogy szép. Kézelője hátracsúszott, előre rángatja és szentül hiszi, hogy azzal hódit. Száz közöl kilenczvenkilenczszer fáj a tyúkszeme és az nagyon feszélyezi. Ha nem olvasta volna valahol, hogy időjárással kell elkezdeni a társalgást, nem tudna belekapni a beszédbe. Egy-egy történetet elmond többször ugyanazok előtt és szörnyű ingerült, hogy ha nem hallgatják érdekkel. Azt követeli, hogy másnak is az az ízlése legyen, ami őneki és ha a salakját kiveszik előle, a prehendál. Senki sem szórakozottabb a szerelmesnél, ebédnél kenyér helyett a parádis üveg parafa dugóját kapja be. Késsel akar levesevéshez fogni és mikor elvégezte, nagyon csodálkozik azokon, kik dicsérik, hogy milyen jó volt ez a barna leves lábatlan tyúkkal, hiszen fehér hármas kása leves volt. Palacsintából kiveszi a legnagyobbikát és zsebkendőnek használja, a zsebkendőjére pedig felkeni a baraczk lekvárt. Udvariasságból a szomszédjának vizet akar tölteni és a helyett a csokoládéját sózza meg. Mikon scétálni me'’ ° ’ kikel a komótsipkát a fejére Hosszt^záru C'‘ a fémba^zát. Ki akar nézni az ablakon, hogy nem esik-e az eső és a helyett fényes nappal meggyújtja a petroleum lámpát. Esernyő helyett felkapja a seprőt,puska helyett az István bácsi kalendáriumot s haragszik, hogy nem sül el. Ajtaját kulcs helyett a papucsával akarja becsukni és a hija, hogy az órája helyett magát nem húzza fel. Pénztárczáját el akarja dugni és a helyett feldönti a sarokládát. A tükörben akarja megnézni, hogy jól van-e megkötve a nyakravalója és a helyett, az öregapja arczképét leteszi a földre tejjel lefelé. Megindul sétálni, bezárja a szobáját gondosan, de a kulcsot benn feledi. Az utczasaroktól visszafordul, elfeledte a zsebendejét. Keresi a zsebében a szobakulcsot, persze, hogy nem találja nincs sehol. Lakatoshoz indul, hogy felnyittassa az ajtózárt és a helyett a műórás boltjába toppan, ott azután szörnyű nagyon csodálkozik rajta, hogy nem árulnak nadrágnak való délibábot, pedig már itt van a vénasszonyok nyara. Tél derekán megfürödni akar a Dunában és mikor a partra ér, nagyon csodálkozik, hogy a Depiny uszodáját immár kiszedték, pedig a Duna jege még nem indult meg. A szinházban gakker helyett revolverét fogja a szeme-és legkedvenczebb színésznőjének kliklivel tapsol. pz a színházból hazamegy, fel nem foghatja, hogy a•Aemplexna miért nincs nyitva, holott a jövő hévasáro»Y lesz.