Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-09-10 / 37. szám
p ______ adatot 22 törzs, melyért befolyt 130 forint. A megmaradt 20 anyacsalád ez ideig fölszaporittatott 33-ra; dr. Szigeth Gábor 6 családja pedig 10-re. A mostoha időjárás s miden oldalról érkező méhészek panasza daczára. (Vége következik.) TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (37. sz.) A szőlősgazdák figyelmébe. A szőlősgazdáknak a boritaladó fizetése tekintetében az 1892 évi XV. t.-cz. 3. §-a által adott kedvezmény igénybe vétele tárgyában. 1. Az 1892. évi XV. t.-cz. 3 §-a szerint: nyilt községekben azok a szőlősgazdák, akik szeszes italok kimérésével vagy kismértékben való elárusításával nem foglalkoznak, boritaladó fejében a saját termésű boraiktól a házi szükségletre szánt bormennyiség után az 1893. év január hó 1-től fogva nem a bor- és söritaladó árszabás szerinti teljes boritaladót, hanem csak az eddigi borfogyasztási adónak megfelelő részt, tehát: 20,000 lakosnál népesebb községekben bor után hektoliterenként 3 frt 35 krt, bormust és szőlőczefre után hektoliterenként 2 frt 52 krt; 10,000—20,000 lakossal biró községekben bor után hektoliterenként 2 frt 69 krt, bormust és szőlőczefre után hektoliterenként 2 frt 01 krt; 10.000 lakosnál kevesebbet számláló községekben bor után hektoliterenként 1 frt 35 krt, bormust és szőlőczefre után hektoliterenként 1 frt 01 krt tartoznak fizetni. 2. Azok a szőlősgazdák, akik ezt a kedvezményt az 1894. évre igénybe venni óhajtják, tartoznak a folyó évi szeptember hó 15-éig, illetve ha a szüret előbb kezdődnék, a szüret kezdetéig ebbeli igényüket a községi elöljáróságnál bejelenteni. 3. Ez alkalommal bejelentendő az illető szőlősgazda neve, lakhelye, házszáma, a házbeliek száma, a bejelentő szőlőbirtokának terjedelme holdakban illetőleg négyszögölekben, a házi fogyasztásban felhasznált bor évi átlagos mennyisége, a folyó évi remélhető termés hektoliterekben a házi fogyasztásra és nagyban, vagyis 1894. évtől kezdve 56 litert tevő mennyiségben való eladásra szánt bor mennyisége hektoliterekben. 4. A bejelentés megtételéről a fél a községi elöljáróságtól egy igazolványul szolgáló bárczát kap. 5. Ha kedvezményes adózásra igényt tartó szőlősgazda egész bortermését házi fogyasztásra akarja felhasználni, köteles lesz abban az esetben, ha termése 5 hektolitert meg nem halad, az egész termés után a kedvezményes adót a szőlőczefrének, illetőleg mustnak a bor- és húsfogyasztási adó iránti törvények és szabályok 17. §-a értelmében való bejelentése, vagy pedig a bortermés szokásos felvétele alkalmával (bor- és húsfogyasztási adótörvények és szabályok 48—49. §§.) azonnal lefizetni. Az a szőlősgazda ellenben, akinek termése 5 hektolirt meghalad, vagy az, aki termésének egy részét nagyban, vagyis 1894. évtől fogva legalábbis 56 litert tevő mennyiségben óhajtja elárusítani, a bor- és húsfogyasztási adótörvények és szabályok hivatalos összeállításának 23. és 27. §-ai értelmében szemleket nyer, s az adót, amennyiben adómentes leszámításnak nem volna helye, a fentebb idézett összeállítás 42. §-a értelmében a két havonként tartandó rendes leszámolások alapján fizeti. Nincs kizárva ezután sem, hogy az egyes adóköteles szőlősgazdák, és az adószedésre jogosított fél az adónak másként, „átalány szerint“ való fizetésben meg ne egyezzenek; amíg azonban ily egyezség létre nem jön, egyedül az 5. pont szerinti megadózásnak van helye. 6. Az előző pontokban foglaltakra vonatkozó részletes utasításokat az 1892. évi XV. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott 51,015. számú utasítás 26. §-a szabályozza. Kelt Szegeárdon, 1893. évi augusztus hó 28-án. A m. kir. pénzügyigazgatóság. — „Felfüggesztett kir. tanfelügyelő“ czim alatt az „Egyetértés“ politikai napilap egy hírt közölt, mely szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter Varasdy Lajos tordamegyei kir. tanfelügyelőt hanyagság és torzsalkodás miatt állásától felfüggesztette volna. — A legilletékesebb helyről, Varasdy Lajos kir. tanfelügyelőtől tudjuk, hogy a felfüggesztésre vonatkozó hir koholmány. — A koholmány szerzője ellen a mélyen sértett tanfelügyelő, ki megyénkben 17 évig a legnagyobb buzgalommal működött, megtette a feljelentést. — Az egyházmegye köréből. A megyés püspök Fuchs Vilmos róm. kath. káplánt Rácz-Petréről Abaligetre, Takács István lengyeli adminisztrátort pedig Lengyelből Rácz-Petrére helyezte át. Iskolai és tanítói könyvtár. Hanny Gábor szegzárdi apát-plébános nagy mennyiségű értékes könyvvel megvetette a belvárosi róm. kath. iskolai és tanítói könyvtár alapját. Őszinte elismeréssel említjük fel az apát urnak e szép tettét, melylyel élénken bebizonyitotta, hogy mennyire szivén viseli a reá bízott iskola ügyét és mennyire átérzi az iskolai és tanítói könyvtárak fontosságát. — Adóelengedés. Mióta a fillékszera kipusztította szőleink legnagyobb részét, azóta egyre csökkenik Szegzárdon az adóalap. Törvény értelmében, ha a szőlőtulajdonosok kellő időben bejelentik, úgy az elpusztult szőlők után az adó 1/3-át, vagy 2/3 - át elengedik. Az idén Szegzárdon összesen 1960 hold és 1053 öl szőlőt jelentettek be, amelyek kataszteri tiszta jövedelme 40,083 frt 20 kr. lett volna, az ezután járó 10,221 frt 19 kr. adónak tehát egy vagy kétharmadát le fogják írni. ■ Csőd: Az egyre gyarapodó bukások szomorúan illusztrálák a szegzárdi viszonyokat, melyek abból a körülményből magyarázhatók ki, hogy ma Szegzárdon óriási nehézségekkel kell a kereskedőnek és önálló iparosnak küzdenie, hogy üzletét fentartva, megmenthesse a bukástól. Újabban az újvárosi Krászféle üzletet zárták be, melynek ajtói majd csak a dobszóra nyílnak meg. — Esküvő. Benes Róbert intéző augusztus 26-án délután 5 órakor esküdött örök hűséget özv. Szikora Jánosné leányának, Mariskának; az ünnepély szép számú rokonság jelenlétében vigan folyt le. „Veni Sancte“. A szegzárdi fiú- és leánypolgári iskola, valamint a belv. rk. elemi népiskola növendékeinek is ma, 8 órai misén lesz az ünnepélyes „Veni Sante“-juk a szokásos módon a belv. templomban megtartva. — Rátkay László, a pályanyertes kitűnő tollú népszínműíró, mint halljuk, gazdag munkásságot fejtett ki, melynek eredménye a „Letört virág“ czímű népszínmű és egy énekes darab. Mindkét darabot előadás végett a népszínház igazgatóságának nyújtotta be. — Az Enders-féle czirkusz. Az elmúlt hét minden napján, sőt vasárnap kétszer is nagy közönyt! előtt változatos és élvezetet nyújtó műsorral előadást tartottak az Enders-féle czirkuszban. A kitűnő társulat lovasai és lovarnői idomított szép lovaikkal bámulatos ügyességeket, a légtornászok és ugrók hatalmas mutatványaikat, a jól maszkírozott bohóczok pedig kaczagtató mókákat mutattak be. Az előadások végén tartott némajátékok is a társulat nagy ügyességéről tanúskodtak. Kisasszonynapi búcsú. Gyönyörű idő kedvezett múlt pénteken a kisasszonynapi búcsúnak, s ezt felhasználva, mindenfelül igen sokan jöttek városunkba, hogy részint a remete kápolnai ájtatosságokban, részint pedig ezen napon tartott tűzoltói ünnepségekben részt vegyenek. A regényes fekvéséért általánosan keresett remeti kápolnánál óriási közönség jött össze ez alkalommal, hol az ünnepi szentmise után két nyelven is egyházi szónoklatot tartottak. A magyar nyelvű szónoklatot Fájd Lajos szegzárdi, a németet pedig Hradek Károly báttaszéki káplán mondotta el a nagyszámú ájtatos hívek előtt. — Hitközség megalakulása. — Báttaszéken megalakult a róm. kath. hitközség, mely működését már meg is kezdette. — Nincs tanító. — Mint értesülünk — Báttaszéken még január 1-én nyugdíjazták Joó Mátyás kántor-tanitót, de állását — daczára a megkezdett tanévnek — mindez ideig nem töltötték be. Itt megemlítjük, hogy az iskolaszék igen bölcsen a kántori állást elválasztotta a tanitói állástól. — Áthelyezett hivatalszolga. A m. kir. p. n. miniszter Szikszay Ferencz szegzárdi m. kir. p. ü. igazgatóságnál alkalmazott hivatalszolgát saját költségén büntetésből a pécsi m. kir. p. ü. igazgatósághoz helyezte át. — Ez bizony nem „rossz“ büntetés. — A dunagőzhajózási társulat az alacsony vízállás miatt a szegzárdi gőzhajó-állomásán a személyszállító hajók közlekedését folyó hó 7-től kezdve bizonytalan ideig beszüntette. A szegzárdi utasok e szerint Dombodra kénytelenek menni, ha gőzhajón akarnak utazni. — Kávéház megnyitás: Zwetko Lajos, a „Korona“ kávéház tulajdonosa kávéházát folyó hó 7-én Garay Ferkó zenekara közreműködése mellett megnyitotta. A megnyitásnál igen sokan voltak jelen, akik a felszolgált boroknak jóságát csak dicsérőleg emlegetik. — Rosszul lett a „bagó“-tól. Nem csekély pánik fogta el azokat a sétálókat, kik múlt hétfőn délután szemtanúi voltak egy megdöbbentő jelenetnek, midőn is Szabó József szegzárdi gazda hülye fia a főutczában kolera tünetekhez hasonló körülmények között hirtelen összeesett. A mint a hülye suhancz a földön fetrengett, éppen arra jött a központi járás főszolgabirája, ki a gyanús beteget egy pénzügyőrrel a városházára kísértette. Innen a kolerásnak látszó beteget rögtön a községi orvoshoz szállították, ki megvizsgálva s kikérdezve a gyanús paczienst, csakhamar rájött, hogy a szerencsétlen hülye aznap nagy vadászatot tartott a kávéházak környékén a „bagók“-ra s ezek okozták tengeri betegségét. — A sarkantyus vitézek. Nem múlik el Szegzárdon egyetlen egy vasárnap sem a nélkül, hogy a „sarkantyus vitézek“ ne adnának magukról véres verekedés által olyan bizonyítvány, mely arról tanúskodik, hogy féktelen duhajságukban nem ismernek se Istent, se törvényt. Leghelyesebb volna, ha besorozás után elvinnék az ujonczokat katonáékhoz, akkor legalább nem okoznának tavasztól őszig annyi felháborító gonoszságot s nem szurkálnák össze egymást úgy, mint azt múlt vasárnap megcselekedték. A mondott nap alkonyán a felső utcza volt a „sarkantyús vétezek“ haveztere, hol óriási verekedést rögtönözve, olyan égtelen zsibajt, ordítást okoztak, hogy összeszaladt az utcza apraja-nagyja bámulni a mérkőzéseket. A fél óráig tartó ádáz tusa után Szabó János 23 éves és Guner Pál 24 éves legények maradtak a háreztéren. Szabónak tüdejét, Gunernak pedig nyakát és vállát szurkálták össze. Előbbinek sebe oly veszélyes, hogy életben maradásához kevés a remény. A hős vitézeket elfogták s most a börtönben várják elitéltetésöket. — A szegzárdi kereskedelmi kaszinó könytára. A szegzárdi kereskedelmi kaszinó, mint örömmel tapasztaljuk, hovatovább megvalósítja azon czélokat, melyeket alapszabályaiba felvett. A jó irányú vezetés folytán a kaszinó most már oly kedvező anyagi helyzetbe jutott, hogy könyvtára gyarapítására 106 frtot áldozhatott, mely összesen 137 darab válogatott könyvet szerzett be. — Uj egylet. Simontornyán „Szőlősgazdák védekező-egyletbe czimen uj egyletet alakítottak, melynek czélja közös erővel védekezni a szőlő ellenségeivel és rekonstruálni a fillokszerű által kipusztított szőlőket. E hasznos egylet alapszabályait a belügyminiszter már jóváhagyta. — Hirtelen halál. Múlt hétfőn Link János jómódú tolnai földmives, ki egész nap a gőzhajó állomásnál volt elfoglalva, nagyfokú meghűlés következtében hirtelen rosszul lett és felholtan szállították be Szegzárdra. A rögtön előhívott községi orvos már csak a halált konstatatálhatta. Az eset nagy ijedtséget okozott, amennyiben azt hitték, hogy Link kolerába esett. A hiedelmet azonban dr. Komáromy Gyula községi orvos minden kétséget kizárva, megdöntötte, amennyiben a hirtelen halál szélhüdésből származott. A boldogult holttestét kedden szállították Tolnára, hogy ott örök nyugalomra helyezzék. — Előadások a szőlőtelepítésről. Nits István szőlészeti és borászati felügyelő a következő helyeken részint már tartott, részint pedig tartani fog a szőlőtelepítésről előadásokat: szept. 2-án Bonyhád, 3—5-én Hídja, 6-án Szegzárd, 7—8-án Csibrák, 9—10-én Paks, 11. Mucsi, 12. Nagy-Dorogh, 13. Szegzárd, 14—15. Duna-Szent-György, 16—17. Kisvejke- Lengyel, 18—19. Zomba, 20—21. Szegzárd, 22. Hőgyész és Duss, 23—24. Felső-Hidvég, 25—26.. Báttaszék, 27—28. Szegzárd, 29 30. Puszta-Jegenős. — Plébános-helyettes. Nagy János pécsváradi plébános-helyettes betegsége miatt ez állástól ,fel KÜLÖNFÉLÉK. — A szegzárdi kir. törvényszék uj elnöke, Sei ez József múlt hétfőn az esti vonattal érkezett Szegzárdra, hogy a törvényszék vezetését átvegye. A vasúti állomásnál a bírói kar fogadta az elnököt, s kedden pedig Ágoston István helyettes elnök vezetése alatt tisztelgett. 1893. szeptember 16.