Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-17 / 42. szám

6 Kászonyi M. 1—6 éves kész gyök. oltványnyal beállított szülője kár, hogy a peronospora elleni véde­kezést itt is későn kezték s félő, hogy a roppant nagy termés nem fog jól beérni, ugyanennek igen szép oltvány iskolája van s az arany vesszőt Paulis-Baracz­­kán szerzi be. Muszka község határában gróf Wenkheim Fri­gyes 18 hold 7 éves zöld ojtással betelepített szőleje 15—20% hiánynyal igen szép terméssel. Simai-féle 11 cat. hold 1—7 éves kész gyöke­res oltványnyal beállított igen szép szőleje kitűnő terméssel, itt tűnt föl tanulmányi utamban a kádárka először, azonban itt is mint nálunk, ez évben igen rúgott, ugyanitt be lett mutatva még egy kis rész­let a magasan ültetett oltványu szőlőből, már alig van belőle néhány tőke s az is igen gyönge. Pankota község Kaufmann-féle 86 cat. hold szőlő, legidősebb 5­ éves, legnagyobb része fásoltás, de van sok zöld oltás is, mindkettő igen szép, roppant nagyterméssel, itt is helybeni oltással kezdték, de 20—30 percze at eredménynél többet nem értek el, így abban hagyták, a még meglevők is pusztulnak. Tagányi-féle 1 —3 éves tisztán kész gyökeres oltvánnyal beállított remek szép szőlője, meredek oldal terrasirozva és Serpentin utakkal ellátva alta­laja forrásos alapcsövezve van, talaja rendkívül kötött 14—18% mész tartalommal, minden 3-ik év­ben cat. holdanként 700—1000 mm. trágyát ad szőlejének, de van is nagytermése a 3 éves tőkéken. Bár a Bochus-féle szőlő csupán zöld oltványokkal beállítva, igen sikerült szép szőlő. Báró Bochus László világosi 70 cat. hold sző­­­­lője kész gyökeres oltványokkal ültetve 1—8 éves, dugos órtás és helybeni oltások nem sikerültek. M­énesi vinczellér képezde szőlője hivatásának teljes magaslatán áll, itt nem csak a változatos faj, de annak különféle ültetési, metszési módozatai a változatosságban láthatók, nemkülönben a különféle oltvány szőlők bemutatása azoknak különféle műve­lése mind meg­annyi látványosság és érdekes tanul­mány tárgyat képez úgy, hogy arra magára egy-két napot kellene áldozni, hogy némi átnézetet nyerjen az érdeklődő; ezzel tanulmányi utunk dió­héjba szo­rított leírását befejezvén, még röviden óhajtok megem­lékezni az értekezlet eredményéről, mely értekezlet Aradon tartatott meg, előre bocsájtom, hogy ezen értekezlet czélja nem az volt, hogy a tanulmányi útban nyert tapasztalatok után bármily irányban is határozatot mondjon ki, hanem igenis oda törekedett, hogy egyes dolgokat megvilágítsanak s egyesek által fölvetett kérdések fölött véleményt mondjanak; Így került legelsőnek szőnyekre a szénkéneggeli gyérítés, melyre nézve az általános vélemény az, hogy megfe­lelő­ talaj­viszonyok mellett ajánlatos az alkalmazása, míg túl kötött talajban az eddigi tapasztalatok után eredményt elérni vele nem lehetett, ami az oltványo­kat illeti általában a vélemény arra nézve, hogy bár­mily, de a filloxérával szemben ellentálló képességű alanyon készüljön is, megfelelő talajban egészséges jó oltványok kellő szakértelemmel ültetve és kezelve díszleni fognak; és azért kívánatos, hogy bárki is mielőtt szőlő nyitást kezdene, ismerje talaj­visszo­­nyait, válassza meg a helyes szőlőfajtákat, szerezzen be egészséges jó oltványokat s ha azokat szaksze­rűen gondosan ültetve kezeli, elegendő trágyával ké­pes ellátni, fáradságát siker koronázza. Lengyelen, 1897. október hó 4-én, Tiringer Vilmos­ előfizetési ára egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. Kiadóhivatal: Budapest, Wesselényi-utcza, 31. * Sántha Károly, Tolnavármegye ezidő szerinti majdnem egyetlen kimagasló költői alakja, nyomda alá rendezi szellemi termékeit. Neve sokkal ismertebb, költemény­ei sokkal kedveltebbek, sem hogy még olvasóink figyelmét külön felhívnunk kellene. Az előfizetési felhívás a következő : Előfizetési fel­­­hívás Sántha Károly költeményeire. Költe­ményeimet — melyeknek egyike-másika a legelső fővárosi lapokban is megjelent s köztük több óda pályadijat nyert — sajtó alá adom. Kötetemnek ajánlót nem kerestem, jobb szeretem, ha az maga ajánlja magát; különben e téren Múzsámon kívül Arany János, Szász Károly és Rákosi Jenő volt a biztatóm. A könyvet mély tiszteletem s hálám jeléül a szülő­földem, Kecskeméten működő Katona József-körnek s e kör irodalmat mivelő és pártoló nagyérdemű elnöke, mélt. Horváth Döme nyug. táblai tanácselnök urnak ajánlom. Előfizetési ára: fűzött példányé 3 korona, diszes kötésűé 4 korona. Az ízlésnek teljesen meg­felelő kiállításért az előnyösen­­ ismert Hornyánszky­­féle czég kereskedik. Az előfizetési pénzeket kérem novenber 10-ig hozzám küldeni. Tíz előfizető után tiszteletpéldányt adok. Kérem jó ismerőseimet s áta­­lában a költészetkedvelőket, kegyeskedjenek, bizal­mukat előlegezve, nagybecsű pártfogásukkal megaján­dékozni. Sár-Szent-Lőrinczen, Tolna vm., postahely, október hóban. Mély tisztelettel Sántha Károly, ev. lelkész. A „Budapesti Hírlap“ október 10 iki számá­ban Rákosi Jenő igy ír a mi jeles költőnkről: „Sántha Károly jónemü poéta előfizetést hirdet költeményeire. Sántha Károly sár-szent-lőrinczi lel­kész különösebben hazafias és vallásos költeményeivel keltett figyelmet. Egyszerűség, jó ízlés, nemes gondo­lat és tiszta form­la jellemzik múzsáját s költészete érdemes arra, hogy a jóizlés barátai felkarolják. * Majdnem hihetetlen. Valóban csak kevesen hitték, hogy a külföldi előkelő revüek mintájára szer­kesztett „Politikai Hetiszemle“ végre is diadalmaskodni fog a hazánk kulturális viszonyaiban gyökerező nehézségeken. Midőn a Párisban és Londonban több éven át kifejtett, publicisztikai működéséről oly elő­nyösen ismert Székely Sámuel ezelőtt 4 évvel e lapot megindította, még legjobb barátjai is azt vitatták, hogy ily előkelő hangú s magas színvonalú lapnak­ ez idő szerint nálunk még nincs létjogosultsága, mert közönségünk még mindig többre becsüli a szenzácziós, bár felületes, mint a komoly s tartalmas szellemi produktumokat. Négy évi tapasztalat és eredmény azonban hatalmasan rác­áfolt a kétkedőkre, mert íme hazánk intelligencziája napról-napra fokozódó érdeklő­dést tanúsít a legjobb külföldi revüek­kel vetekedő „Politikai Hetiszemle“ iránt, a­mely lap tárgyi­lagos és független magatartásával négyévi fennállása alatt irányadó politikai köreink elsőrangú orgánumává felküzdötte magát. Közgazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti rovata pedig a magyar társadalom elitejének igényeit szolgálja, amiért is klubbokban,­­ kaszinókban, olvasókörökben és nagyobb kávéházak­ban különös kedvel­tségnek örvend. A „Politikai Heti­szemle“, az országnak ez az egyetlen komoly irányú hetilapja, azonkívül még fényes kiállítás, gazdag és változatos tartalom, etikai és szellemi színvonal tekin­tetében valósággal kiemelkedik a magyar időszaki sajtó színvonalából. A nagy körültekintéssel, sok ízléssel, és meglepő szakértelemmel szerkesztett Heti­szemlére ezért teljes készséggel felhívjuk a művelt és előkelő olvasóközönség figyelmét. A „Politikai Hetiszemle“ előfizetési ára félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VII. ker., Nagy­diófa­ utcza 15. Ir­o­DALOM * „Magyar Kritika.“ E czim alatt havonként kétszer megjelenő kritikai folyóirat indult meg Bene­dek Elek szerkesztésében. Ő, és mellette egy szer­kesztő bizottság adja ki a folyóiratot mely a tudo­mány és irodalom minden ágát felölelő kritikai közle­ményeket tartalmaz. Manapság, midőn a könyvek , úgyszólván minden kritikai ellenőrzés nélkül jelennek meg, nagy szükség van egy komoly kritikai újságra, s a Magyar Kritika, első számából ítélve, annak az újságnak látszik, melyre régóta vár író és közönség. A szerkesztőbizottság tagjain kívül (Áldásy Antal, Balassa József, Heltai Ferencz, Nyári Sándor, Földes Géza, Lázár Béla, Roboz Andor, Juba Adolf) a leg­jelesebb szakírók munkatársai a Magyar Kritikának. Az első számban magvas kritikákat olvasunk történeti, jogi, orvostudományi, nyelvészeti, néprajzi stb. művek­ről, s több szépirodalmi munkáról. Benedek Elek szép, komoly hangú beköszöntője után vagy harmincz könyv­ről van nagyobb-kisebb bírálat, a következők tollából: Balassa József, Márkusz Dezső, Heller Ágost, Lázár­­ Béla, Áldásy Antal, Juba Adolf, Fodor Ármin, Roboz­­ Andor, Zsilinszky Aladár stb. A kritikai közleménye­ket nagy gonddal szerkesztett bibliográfia zárja be, s mely a lapnak állandó rovata. A Magyar Kritika­i TOL­NAMEGYEI KÖZLÖNY (42. sz.)____ KÖZÖNSÉG KÖRÉB­ŐL A paksi gazdasági ismétlő iskola. A pakson felállítandó gazd. ismétlő iskolához Paks község elöljárósága két tanítói állásra pályázatot hirdetett 50—50 frt fizetéssel. A pályázati határidő f. h. 13-án lejárt s pályázó nem jelentkezett. Ennek oka pedig első­sorban a­­ paksi községi iskolaszék azon megbeszélésében rejlik, hogyha a pol­gári iskolai tanító alkalmaztatik, az több fizetést élvezzen, mintha a néptanító. A meddő pályázat másik oka az is lehet, hogy az egyes felekezetek, illetve hitközségek fejei is, nem az ő embereiket támogatták, a­kikkel pedig együtt kellene működniük a tanítás és nevelés terén, hanem egy polgáriskolai tanító mellett foglaltak állást. Oka még a munka és a díjazás között levő aránytalanság is, hogy nem akadt pályázó. Már hogy is akadt volna 50 írtért. Attól eltekitve, hogy a munka nincs megfizetve, nézzük csak az első okot: kevesebbet ér egy népiskolai tanító munkája, mint egy polgári iskolai tanítóé a gazd.­ismétlő iskolában ? Hisz egyforma képesítéshez van kötve; mindenkinek gazdasági tanfolyamot kell vé­geznie. Tehát akkor miért nagyobb díjazásban részesí­teni egy a gazd. ismétlőiskolánál alkalmazandó polg. tanítót ! Azután miért harczoltak egyesek oly lelkesen egy polg. isk. tanító alkalmaztatása mellett, mikor s tudtommal van a paksi tanítók között tanfolyamot j 1897. október 17. végzett is, s vannak többen, kik gyakorlatilag eddig is szép eredményt mutattak fel saját faiskoláikban, sőt egyik miniszteri kitüntetést is kapott és dijat nyert. Alkalmazzanak ily erőket a vizsga utólagos megszerzés feltétele mellett. Mindkét eljárás a néptanítók kicsinylése, s azok képességének kétségbe vonása, a­mi a paksi tanítói testületre határozottan sérelmes. De sérelmes egyút­tal az összes tanfolyamot hallgatott tanítókra is, mivel az 1­gazd. oklevelük is kicsinyeltetik és ez eljárás ellenkezik a nagyméltóságu miniszter akaratával, ki a nép javát, jólétét előmozdítandó, a néptanítókat küldötte a tanfolyamok hallgatására s őket bízta meg a gazd. ismétlő iskolák vezetésével. Állapítsa meg az elöljáróság a gazd. ismétlőiskolai tanitók fizetését legalább 100 írtban, azzal sincs ugyan munkájuk megfizetve, azonban még sem béres fizetés. Ha­ az ipariskolai tanítók kaphatnak 100—120 frt fizetést, miért nem kaphatna a gazd. ismétlőiskolai tanító szintén annyit, mikor az előbbihez a rajzot kivéve, nem kell külön képesítés, akkor a gazd. tanítónak külön képesítést kell szereznie. Hol itt az arány, az igazság, az intézőkörök eljárásában a rátió ? Ilyenek után feltétlenül helyeslem a paksi tanítók tartózkodását a pályázástól, s ezzel megmutat­ták azt, hogy méltányolni tudják hivatásukat és állá­sukat ; mert tény az, hogy állásuknak tartoznak azzal, hogy béres fizetésért ne vállaljanak semmiféle mellék­foglalkozást. P. Indulás Budapestről d. e.­­ . . . . 10 óra. Érkezés Szegzárdra este Indulás Szegzárdról d. u. . ...........................5 ó. 35 p. . . . . 12 ó. 35 p. Érkezés Budapestre este . . . . 10 ó. 55 ix N­Y­I­L­T T­É­R.*) A bátaszéki néppárti hősöknek. M­ottó: Ignorantia omnium origo malorum est. A szeretet vallása így tanít bennünket: „Küzdjünk az okosságban, az evangéliumi erőben, a szelidség és szeretetben, melyek sohasem múlnak el!“ Üdvözítőnk maga küzdeni küld­­vén tanítványait, ekként szóla hozzájuk: „Mint juhokat a far­kasok közé küldlek benneteket“. Chrysostom sz. János pedig így kiáltá fel: „Ameddig juhok maradunk, győzünk!“ . És végre egyik apostol azt hirdeté, hogy: „Az ember haragja az Isten igazságát nem munkálja“. E mélyértelmü szózatokat amidőn előrebocsájtanánk; ami­dőn a bátaszéki néppárti hősöknek viselkedését erőszakos buz­galmuk következtében a nagy mivelt közönség színe elé tárnánk; amidőn a szeretet vallásnak egyes részben fölkent, részben fel­tolakodó apostolait mez nélküli állapotukban bemutatnák; ami­dőn igaz keresztényi hitünk parancs szava szólásra kötelez: ugyancsak a szeretet vallásának érdekében felhivjuk az igaz keresztényeket Ítélethozatalra. Bátaszék nagyközsége évekkel ezelőtt a megye azon hely­ségei közé tartozott, melyben az evangéliumi erő és szeretet, a béke és józan hitélet s a baráti jóindulat honoltak. E jó tulaj­donok eredményezték a különféle hasznos czélu társulást; ered­ményezték a község úgy anyagi, mi­nt szellemi fellendülését. De ezen békés állapotot megirigyelte egy közénk vetődött lelki­­pásztor — Kopári Gyula — aki a „Quandiu oves sumus“-ról megfeledkezvén, aki minden áron eszközválogatás nélkül hírhedt­ségre vergődni igyekezve Herostratus szerepére vállalkozott. A szeretet vallásának e fölként áldozata minden kimélet nélkül *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő.

Next