Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-10-17 / 42. szám
6 Kászonyi M. 1—6 éves kész gyök. oltványnyal beállított szülője kár, hogy a peronospora elleni védekezést itt is későn kezték s félő, hogy a roppant nagy termés nem fog jól beérni, ugyanennek igen szép oltvány iskolája van s az arany vesszőt Paulis-Baraczkán szerzi be. Muszka község határában gróf Wenkheim Frigyes 18 hold 7 éves zöld ojtással betelepített szőleje 15—20% hiánynyal igen szép terméssel. Simai-féle 11 cat. hold 1—7 éves kész gyökeres oltványnyal beállított igen szép szőleje kitűnő terméssel, itt tűnt föl tanulmányi utamban a kádárka először, azonban itt is mint nálunk, ez évben igen rúgott, ugyanitt be lett mutatva még egy kis részlet a magasan ültetett oltványu szőlőből, már alig van belőle néhány tőke s az is igen gyönge. Pankota község Kaufmann-féle 86 cat. hold szőlő, legidősebb 5 éves, legnagyobb része fásoltás, de van sok zöld oltás is, mindkettő igen szép, roppant nagyterméssel, itt is helybeni oltással kezdték, de 20—30 percze at eredménynél többet nem értek el, így abban hagyták, a még meglevők is pusztulnak. Tagányi-féle 1 —3 éves tisztán kész gyökeres oltvánnyal beállított remek szép szőlője, meredek oldal terrasirozva és Serpentin utakkal ellátva altalaja forrásos alapcsövezve van, talaja rendkívül kötött 14—18% mész tartalommal, minden 3-ik évben cat. holdanként 700—1000 mm. trágyát ad szőlejének, de van is nagytermése a 3 éves tőkéken. Bár a Bochus-féle szőlő csupán zöld oltványokkal beállítva, igen sikerült szép szőlő. Báró Bochus László világosi 70 cat. hold szőlője kész gyökeres oltványokkal ültetve 1—8 éves, dugos órtás és helybeni oltások nem sikerültek. Ménesi vinczellér képezde szőlője hivatásának teljes magaslatán áll, itt nem csak a változatos faj, de annak különféle ültetési, metszési módozatai a változatosságban láthatók, nemkülönben a különféle oltvány szőlők bemutatása azoknak különféle művelése mind megannyi látványosság és érdekes tanulmány tárgyat képez úgy, hogy arra magára egy-két napot kellene áldozni, hogy némi átnézetet nyerjen az érdeklődő; ezzel tanulmányi utunk dióhéjba szorított leírását befejezvén, még röviden óhajtok megemlékezni az értekezlet eredményéről, mely értekezlet Aradon tartatott meg, előre bocsájtom, hogy ezen értekezlet czélja nem az volt, hogy a tanulmányi útban nyert tapasztalatok után bármily irányban is határozatot mondjon ki, hanem igenis oda törekedett, hogy egyes dolgokat megvilágítsanak s egyesek által fölvetett kérdések fölött véleményt mondjanak; Így került legelsőnek szőnyekre a szénkéneggeli gyérítés, melyre nézve az általános vélemény az, hogy megfelelő talajviszonyok mellett ajánlatos az alkalmazása, míg túl kötött talajban az eddigi tapasztalatok után eredményt elérni vele nem lehetett, ami az oltványokat illeti általában a vélemény arra nézve, hogy bármily, de a filloxérával szemben ellentálló képességű alanyon készüljön is, megfelelő talajban egészséges jó oltványok kellő szakértelemmel ültetve és kezelve díszleni fognak; és azért kívánatos, hogy bárki is mielőtt szőlő nyitást kezdene, ismerje talajvisszonyait, válassza meg a helyes szőlőfajtákat, szerezzen be egészséges jó oltványokat s ha azokat szakszerűen gondosan ültetve kezeli, elegendő trágyával képes ellátni, fáradságát siker koronázza. Lengyelen, 1897. október hó 4-én, Tiringer Vilmos előfizetési ára egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. Kiadóhivatal: Budapest, Wesselényi-utcza, 31. * Sántha Károly, Tolnavármegye ezidő szerinti majdnem egyetlen kimagasló költői alakja, nyomda alá rendezi szellemi termékeit. Neve sokkal ismertebb, költeményei sokkal kedveltebbek, sem hogy még olvasóink figyelmét külön felhívnunk kellene. Az előfizetési felhívás a következő : Előfizetési felhívás Sántha Károly költeményeire. Költeményeimet — melyeknek egyike-másika a legelső fővárosi lapokban is megjelent s köztük több óda pályadijat nyert — sajtó alá adom. Kötetemnek ajánlót nem kerestem, jobb szeretem, ha az maga ajánlja magát; különben e téren Múzsámon kívül Arany János, Szász Károly és Rákosi Jenő volt a biztatóm. A könyvet mély tiszteletem s hálám jeléül a szülőföldem, Kecskeméten működő Katona József-körnek s e kör irodalmat mivelő és pártoló nagyérdemű elnöke, mélt. Horváth Döme nyug. táblai tanácselnök urnak ajánlom. Előfizetési ára: fűzött példányé 3 korona, diszes kötésűé 4 korona. Az ízlésnek teljesen megfelelő kiállításért az előnyösen ismert Hornyánszkyféle czég kereskedik. Az előfizetési pénzeket kérem novenber 10-ig hozzám küldeni. Tíz előfizető után tiszteletpéldányt adok. Kérem jó ismerőseimet s átalában a költészetkedvelőket, kegyeskedjenek, bizalmukat előlegezve, nagybecsű pártfogásukkal megajándékozni. Sár-Szent-Lőrinczen, Tolna vm., postahely, október hóban. Mély tisztelettel Sántha Károly, ev. lelkész. A „Budapesti Hírlap“ október 10 iki számában Rákosi Jenő igy ír a mi jeles költőnkről: „Sántha Károly jónemü poéta előfizetést hirdet költeményeire. Sántha Károly sár-szent-lőrinczi lelkész különösebben hazafias és vallásos költeményeivel keltett figyelmet. Egyszerűség, jó ízlés, nemes gondolat és tiszta formla jellemzik múzsáját s költészete érdemes arra, hogy a jóizlés barátai felkarolják. * Majdnem hihetetlen. Valóban csak kevesen hitték, hogy a külföldi előkelő revüek mintájára szerkesztett „Politikai Hetiszemle“ végre is diadalmaskodni fog a hazánk kulturális viszonyaiban gyökerező nehézségeken. Midőn a Párisban és Londonban több éven át kifejtett, publicisztikai működéséről oly előnyösen ismert Székely Sámuel ezelőtt 4 évvel e lapot megindította, még legjobb barátjai is azt vitatták, hogy ily előkelő hangú s magas színvonalú lapnak ez idő szerint nálunk még nincs létjogosultsága, mert közönségünk még mindig többre becsüli a szenzácziós, bár felületes, mint a komoly s tartalmas szellemi produktumokat. Négy évi tapasztalat és eredmény azonban hatalmasan rácáfolt a kétkedőkre, mert íme hazánk intelligencziája napról-napra fokozódó érdeklődést tanúsít a legjobb külföldi revüekkel vetekedő „Politikai Hetiszemle“ iránt, amely lap tárgyilagos és független magatartásával négyévi fennállása alatt irányadó politikai köreink elsőrangú orgánumává felküzdötte magát. Közgazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti rovata pedig a magyar társadalom elitejének igényeit szolgálja, amiért is klubbokban, kaszinókban, olvasókörökben és nagyobb kávéházakban különös kedveltségnek örvend. A „Politikai Hetiszemle“, az országnak ez az egyetlen komoly irányú hetilapja, azonkívül még fényes kiállítás, gazdag és változatos tartalom, etikai és szellemi színvonal tekintetében valósággal kiemelkedik a magyar időszaki sajtó színvonalából. A nagy körültekintéssel, sok ízléssel, és meglepő szakértelemmel szerkesztett Hetiszemlére ezért teljes készséggel felhívjuk a művelt és előkelő olvasóközönség figyelmét. A „Politikai Hetiszemle“ előfizetési ára félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VII. ker., Nagydiófa utcza 15. IroDALOM * „Magyar Kritika.“ E czim alatt havonként kétszer megjelenő kritikai folyóirat indult meg Benedek Elek szerkesztésében. Ő, és mellette egy szerkesztő bizottság adja ki a folyóiratot mely a tudomány és irodalom minden ágát felölelő kritikai közleményeket tartalmaz. Manapság, midőn a könyvek , úgyszólván minden kritikai ellenőrzés nélkül jelennek meg, nagy szükség van egy komoly kritikai újságra, s a Magyar Kritika, első számából ítélve, annak az újságnak látszik, melyre régóta vár író és közönség. A szerkesztőbizottság tagjain kívül (Áldásy Antal, Balassa József, Heltai Ferencz, Nyári Sándor, Földes Géza, Lázár Béla, Roboz Andor, Juba Adolf) a legjelesebb szakírók munkatársai a Magyar Kritikának. Az első számban magvas kritikákat olvasunk történeti, jogi, orvostudományi, nyelvészeti, néprajzi stb. művekről, s több szépirodalmi munkáról. Benedek Elek szép, komoly hangú beköszöntője után vagy harmincz könyvről van nagyobb-kisebb bírálat, a következők tollából: Balassa József, Márkusz Dezső, Heller Ágost, Lázár Béla, Áldásy Antal, Juba Adolf, Fodor Ármin, Roboz Andor, Zsilinszky Aladár stb. A kritikai közleményeket nagy gonddal szerkesztett bibliográfia zárja be, s mely a lapnak állandó rovata. A Magyar Kritikai TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (42. sz.)____ KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL A paksi gazdasági ismétlő iskola. A pakson felállítandó gazd. ismétlő iskolához Paks község elöljárósága két tanítói állásra pályázatot hirdetett 50—50 frt fizetéssel. A pályázati határidő f. h. 13-án lejárt s pályázó nem jelentkezett. Ennek oka pedig elsősorban a paksi községi iskolaszék azon megbeszélésében rejlik, hogyha a polgári iskolai tanító alkalmaztatik, az több fizetést élvezzen, mintha a néptanító. A meddő pályázat másik oka az is lehet, hogy az egyes felekezetek, illetve hitközségek fejei is, nem az ő embereiket támogatták, akikkel pedig együtt kellene működniük a tanítás és nevelés terén, hanem egy polgáriskolai tanító mellett foglaltak állást. Oka még a munka és a díjazás között levő aránytalanság is, hogy nem akadt pályázó. Már hogy is akadt volna 50 írtért. Attól eltekitve, hogy a munka nincs megfizetve, nézzük csak az első okot: kevesebbet ér egy népiskolai tanító munkája, mint egy polgári iskolai tanítóé a gazd.ismétlő iskolában ? Hisz egyforma képesítéshez van kötve; mindenkinek gazdasági tanfolyamot kell végeznie. Tehát akkor miért nagyobb díjazásban részesíteni egy a gazd. ismétlőiskolánál alkalmazandó polg. tanítót ! Azután miért harczoltak egyesek oly lelkesen egy polg. isk. tanító alkalmaztatása mellett, mikor s tudtommal van a paksi tanítók között tanfolyamot j 1897. október 17. végzett is, s vannak többen, kik gyakorlatilag eddig is szép eredményt mutattak fel saját faiskoláikban, sőt egyik miniszteri kitüntetést is kapott és dijat nyert. Alkalmazzanak ily erőket a vizsga utólagos megszerzés feltétele mellett. Mindkét eljárás a néptanítók kicsinylése, s azok képességének kétségbe vonása, ami a paksi tanítói testületre határozottan sérelmes. De sérelmes egyúttal az összes tanfolyamot hallgatott tanítókra is, mivel az 1gazd. oklevelük is kicsinyeltetik és ez eljárás ellenkezik a nagyméltóságu miniszter akaratával, ki a nép javát, jólétét előmozdítandó, a néptanítókat küldötte a tanfolyamok hallgatására s őket bízta meg a gazd. ismétlő iskolák vezetésével. Állapítsa meg az elöljáróság a gazd. ismétlőiskolai tanitók fizetését legalább 100 írtban, azzal sincs ugyan munkájuk megfizetve, azonban még sem béres fizetés. Ha az ipariskolai tanítók kaphatnak 100—120 frt fizetést, miért nem kaphatna a gazd. ismétlőiskolai tanító szintén annyit, mikor az előbbihez a rajzot kivéve, nem kell külön képesítés, akkor a gazd. tanítónak külön képesítést kell szereznie. Hol itt az arány, az igazság, az intézőkörök eljárásában a rátió ? Ilyenek után feltétlenül helyeslem a paksi tanítók tartózkodását a pályázástól, s ezzel megmutatták azt, hogy méltányolni tudják hivatásukat és állásukat ; mert tény az, hogy állásuknak tartoznak azzal, hogy béres fizetésért ne vállaljanak semmiféle mellékfoglalkozást. P. Indulás Budapestről d. e. . . . . 10 óra. Érkezés Szegzárdra este Indulás Szegzárdról d. u. . ...........................5 ó. 35 p. . . . . 12 ó. 35 p. Érkezés Budapestre este . . . . 10 ó. 55 ix NYILT TÉR.*) A bátaszéki néppárti hősöknek. Mottó: Ignorantia omnium origo malorum est. A szeretet vallása így tanít bennünket: „Küzdjünk az okosságban, az evangéliumi erőben, a szelidség és szeretetben, melyek sohasem múlnak el!“ Üdvözítőnk maga küzdeni küldvén tanítványait, ekként szóla hozzájuk: „Mint juhokat a farkasok közé küldlek benneteket“. Chrysostom sz. János pedig így kiáltá fel: „Ameddig juhok maradunk, győzünk!“ . És végre egyik apostol azt hirdeté, hogy: „Az ember haragja az Isten igazságát nem munkálja“. E mélyértelmü szózatokat amidőn előrebocsájtanánk; amidőn a bátaszéki néppárti hősöknek viselkedését erőszakos buzgalmuk következtében a nagy mivelt közönség színe elé tárnánk; amidőn a szeretet vallásnak egyes részben fölkent, részben feltolakodó apostolait mez nélküli állapotukban bemutatnák; amidőn igaz keresztényi hitünk parancs szava szólásra kötelez: ugyancsak a szeretet vallásának érdekében felhivjuk az igaz keresztényeket Ítélethozatalra. Bátaszék nagyközsége évekkel ezelőtt a megye azon helységei közé tartozott, melyben az evangéliumi erő és szeretet, a béke és józan hitélet s a baráti jóindulat honoltak. E jó tulajdonok eredményezték a különféle hasznos czélu társulást; eredményezték a község úgy anyagi, mint szellemi fellendülését. De ezen békés állapotot megirigyelte egy közénk vetődött lelkipásztor — Kopári Gyula — aki a „Quandiu oves sumus“-ról megfeledkezvén, aki minden áron eszközválogatás nélkül hírhedtségre vergődni igyekezve Herostratus szerepére vállalkozott. A szeretet vallásának e fölként áldozata minden kimélet nélkül *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő.