Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-17 / 16. szám

2___________________ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (16. sz.) Az Optimismus nem jogosult, de nem szabad a másik szélsőségbe sem átmenni. Künn az istenáldotta földön eső és napsugár csinálják most a jövő gazdasági politikáját. Emberi véges erőnkkel csak küzködni és dol­gozni tudunk, de a fellegek útját meg nem szab­hatjuk. — Április 11-én. Az 1848-ik évi törvények szentesítésének ötvenedik évfordulóját Szegzárdon is megülték hivatalosan. A középületeket fellobogózták s délelőtt 10 órakor a róm. kath. belvárosi templom­ban hálaadó istentisztelet volt, melyen a vármegye gróf Széchenyi Sándor főispán, a törvényszék Ágoston István h. törvényszéki elnök, a pénzügy­igazgatóság Fink Kálmán pénzügyigazgató vezetése alatt jelent meg. Az ünnepélyes misét Wo­sins­ky Mór esperes-plébános végezte, a­ki alkalmi egyházi szónoklatot is tartott. Délután 1 órakor a főispán diszlakomát adott a vármegyeházában a meghivott tisztviselők részére. — Püspöki helynök: Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök Troli Ferencz kápta­lani nagyprépostot, az ismert bőkezű papot, kinek káptalani helnöki tiszte az uj püspök kinevezésével véget ért, püspöki helynöknek nevezte ki. — Esküvő. Haugh Béla, a szegzárdi áll. fő­gimnázium rendes tanára, múlt kedden esküdött örök hűséget kedves menyasszonyának, Nagy Mariska kisasszonynak. — Kinevezés. A belügyminiszter dr. Hangei Ignáczot, Tolnavármegye tiszti fő­orvosát, az országos közegészségi tanács rend­kívüli tagjává hat évi tartamra kinevezte. — Új anyakönyvvezetők. A belügyminiszter a m­ó­r­á­g­y­i anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Molnár József segédjegyzőt, a tolnai anyakönyvi kerületbe pedig ugyancsak anyakönyv­vezető helyettessé Blohinger Károly szegzárdi ügyvédét nevezte ki s őket a házassági anyakönyv­vezetésével és a házasságkötésnél való közreműkö­déssel is megbízta. — Jótékonyság. Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök 100. frtot ajándékozott a bonyhádi irgalmas nővéreknek, a­kik Bonyhádon kisdedóvodát vezetnek és a leányiskolában is működnek. — Közigazgatási Ülés. Tolnavármegye közigaz­gatási bizottsága folyó hó 18-án tartja meg szokásos havi ülését a vármegye székházában. — Kinevezés: ő Felsége a király Kobilicz Elek szegzárdi törvényszéki aljegyzőt a perlaki kir. járásbírósághoz albirónak nevezte ki. — Eljegyzés. Radics Gábor, zombai kereskedő eljegyezte özv. Schmidt Józsefné kedves leányát, B­o­r­c­s­a kisasszonyt Tévéb­ől. — Jóváhagyott alapszabály. A kereskedelem­ügyi miniszter a paksi ipartestületi betegsegélyző pénztár alapszabályait a jóváhagyási záradékkal ellátta. — Tánczestély. A szegzárdi kaszinóban husvét hétfőjén igen látogatott tánczestélyt tartottak. A fé­nyesen sikerült mulatság a legragyogóbb hangulatban folyt le s a kedves hölgyek sokat tánczoltak, a­mi az arany fiatalság dicséretére válik, mivel fáradhatat­lanul gondoskodtak a megjelentek mulattatásáról. A zenét Garay Ferkó zenekara szolgáltatta. Jelen volt asszonyok : Abaffy Gyuláné, Bodnár Istvánná, Boros Gyuláné, Diczenty Gyuláné, Fejős Károlyné, Fördős Vilmosné, dr. Haidekker Béláné, Haidekker Károlyné, Holub Jánosné, Klie Lajosné, dr. Komáromy Gyuláné, Módly Lászlóné Nits Istvánná, Orffy Lajosné, Reich Oszkárné, Steinekker Ferenczné, Stann Istvánná, Surányi Viktorné, Schmidt Imréné, Schmidt Istvánné (Zentáról), Stockinger Jánosné, Tóth Károlyné, Ta­kács Gyuláné (Paksról), özv. Várkonyi Endréné, Yigand Jánosné; leányok: Boros Sárika, Diczenty Paula, Fejős Emma, Hauke Elvira, Komáromy Ma­riska, Martin Emma (Budapestről), Módly Sarolta, Rüll Flóra, Stann Annuska, Schmidt Margitka, So­mogyi Paula, Takács (Paksról). — A színház jövőheti műsora. Vasárnap 17-én »Mária bátya« népszínmű. Hétfőn 18. »Fanchon asszony leánya« operetté. Kedden 19-én »Keresd a szived« színmű. Szerdán 20-án »Nő szabó« bohózat.­­ Csütörtök 21-én »Nebánts virág« operette. Péntek 22-én »Ember tragédiája« nagy látványos színmű. Szombaton 23-án »Boszorkányvár« operette. Vasár­nap 24-én »Kikapós patikárius« nagy bohózat. — Ápril 11 -én­ Kis Dorogh is ünnepelt s Plank Camill plébános reggel a templomban a nagy számú híveknek a magyar és német evangélium után, ma­gyar és német nyelven kifejtette az 1848. év esemé­nyeit, a királyi szentesitést, s buzdította az ifjúságot Isten, király s haza iránti szeretetre. D. u. a kath. körben díszközgyűlés volt, az elnöklő plébános felol­vasást tartott 1848-ról és a jelen kor veszedelméről, a szoczialismusról. A gyűlés kiváló pontját képezte elnök ama kijelentése, hogy Hetyey Sámuel, püs­pök a kör czéljaira alapítványkép 20 frtot küldött. — Orvosok gyűlése. A tolnamegyei orvosok folyó hó 14-én tartottak gyűlést a szegzárdi Ferencz­­közkórházban és megalakították a megyei orvosi szövetkezetet. Elnök lett: dr. H­a­n­g­e­r Ignácz me­gyei főorvos, alelnökök: dr. Hevesi Gyula, dr. Györki Lajos, jegyzők: dr. Spitzer Manó és dr. Lutzenberger Endre, pénztárnok: dr. Lévai Ignácz. Választottak még 10 választmányi és két póttagot. — A szegzárdi áll. főgimnázium az 1848. tör­vények létrejöttének emlékére ma délelőtt fél 10 óra­kor az intézet tornacsarnokában ünnepélyt rendez. Tárgysorozat: 1. Hymnus. Erkel. Énekli az ifjuság. 2. Prolog. Szavalja Szegedi J. II. oszt. tanuló. 3. Az igazgató beszéde. 4. Honfidal. Doppler. Énekli az ifjúság. 5. Erdélyben. Petőfi. Szavalja Leitner V. II. oszt. tanuló. 6. Nemzeti dal. Petőfi. Szavalja Ma­­terényi J. II. oszt. tanuló. 7. Nemzeti zászló. Huber K. Énekli az ifjúság. 8. A királyhoz. Garay. Sza­­­­valja Inseft M. III. oszt. tanuló. 9. Szabaddá lettél nép! Garay. Szavalja Steindl J. II. oszt. tanuló. I. Rákóczi Rodostón: Melodráma. (Schmidt Margit k. a. szives közreműködésével). Szavalja Jóth P. M. oszt. tanuló. 11. Előre. Tóth K. Szavalja Lunova J. III. oszt. tanuló. 12. Induló. Énekli az ifjúság. 13. Előre. Szabatoni I. Szavalja Szondy I. I. oszt. tan. 14. Szózat. Énekli az ifjúság. Ez ünnepélyre a t. ez. szülőket, az iskola és ifjúság barátjait is szívesen látja az igazgatóság. Szives adományok egy ifjúsági zászló, a lap javára hálás­­ köszönettel fogadtatnak. — A falusi tejszövetkezetek országos értekez­lete. N­a­g­y Vincze országos tejgazdasági felfigyelő a következő felhívást bocsájtotta ki: Az oszágos tej­­gazdasági felügyelőség — több tejszövetkezet veze­tőségével egyetértve — szükségesnek tartja, hogy az országban rohamosan szaporodó falusi tej­szö­vetkeze­tek közös érdekeik előmozditása és megvédése czél­­jából időről-időre — de évenkint legaláb is egyszer — országos értekezletet tartsanak, miért is földmi­­velésügyi magy. kir. Miniszter ur ő nagyméltóságá­nak kegyes támogatásával A falusi tej szövet­kezetek I. országos értekezlete folyó évi április hó 25-én d. e. 9 órakor fog Budapesten a Köztelek (IX., Üllői­ út 25. sz.) nagytermében meg­­­tartatni.. Fölkérem tehát az összes falusi tejszövetke­­­zeteket, hogy ezen országos értekezleten magukat — saját érdekükben — képviseltetni s a kijelölt képviselők névjegyzékét velem legkésőbb f. hó 18-ig közölni szíveskedjenek. Tárgysorozat: I. Elnöki megnyitó. 1. A tejgazdaság és a szövetkezetek szerepe a mezőgazdaságban. Előadja: Czeglédy Tivadar, az alsók-sarkadi tej­szövetkezet igazgatósági tagja. 3. Javaslat a tejszö­vetkezetek egyöntetű működése (a tej feldolgozása és értékesítése) érdekében. Előadó: dr. Borsódy Géza, a jobbaházi tejszövetkezet elnöke. 4. A tejszövetkezetek befolyása az állattenyésztésre. Előadó: Pirkner János orsz. állattenyésztési főfel­ügyelő. 5. Javaslat a tej­szövetkezetek működésének kiterjesztésére, a fajbaromfi-tenyésztés és tojásgyüjtés érdekében. Előadó: Hreblay Emil. 6. Esetleges, indítványok. — Műkedvelői előadás Bölcskén. A bölcskei róm. kath. ifjúság Április hó 17 én (fehér vasárna­pon) Nagy István és László földbirtokos uraknak e czélra kegyesen­­ átengedett bölcskei kastélyukban nyilvános jótékonyczélu műkedvelői előadást tart. Előadják „A falu rossza“-1. Helyárak: L hely 50 kr, II. hely 20 kr, gyermek­jegy 10 kr. Felülfi­­zetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete pont fél 8 órakor. — Előléptetés: A kereskedelemügyi miniszter a húsvéti előléptetés alkalmával az 1200 frtos fize­tésbe előléptette bonyhádi P­e­r­c­z­e­l Tivadart, a szegzárdi posta- és távirdahivatal főnökét. Az előlép­tetés 1898. évi január 1-től számittatik. ■— Eskütétel: Gaál Sándor ujonan kinevezett dárdai plébános múlt kedden tette le hivatali esküjét Troli Ferencz püspöki helynök kezeibe. — Gaál Sándor tiszteletére a szegzárdi kath. legényegylet, melynek elnöke volt, ma bucsulakomát rendez. És vénebb lett a vén idő, Évtizedek letüntenek, De ah! az önzés ördögét Vaskarja sem ölhette meg! És az tovább és egyre nőtt, Hatalma mind nagyobb leve, Meghódít minden szivet, S uralva most is ereje! . Ébredj hát, végre ébredezz Honszeretet, te nagy halott! Önzés, önérdek harcza foly S te eltemetve áltatok! . . . — De hisz hiába költelek, Vásári z­aj­b­a vész szavam! ... És fel nem ébred sohasem, Ki egyszer — eltemetve van! . . . Szilágyi Ernő, 1898. április 17. TARCZA. A nagy halotthoz. Ébredj fel, végre ébredezz Honszeretet, te nagy halott! Önzés, önérdek harcza foly, S te eltemetve állatok. Sírodhoz már csak néha nap jár egy sínylődő nagy beteg • Csak néha látogatja meg A haldokló emlékezett! Emlékezet, mely földerít Egy boldogabb, szent múlt időt, Midőn a vészes harczmezőn Vért áldozott a hős előd! Midőn a drága honi föld Egére tiszta fényt vetett A földnek legszebb csillaga: A ragyogó honszeretet! Midőn minden magyar szive Egyet akart, egyet kívánt: Együttesen emelni fel És tenni boldoggá hazánk! De jaj, később a belviszály Rút méhe —­ az fogamta meg, És szült egy undok ördögöt . . . Az önzés igy nyert életet. A Gratchen-képü asszony. — A „Tolname­gyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Lassan pergett le az ablak előtti nyárfa lombja. Késő őszre járt az idő. Nyomasztó, ködös őszi han­gulat vett erőt az öreg Nanett asszonyon is. Össze­húzta ránczos arczát, aztán odaült a langyos kályha mellé be a sarokba, fejét nekitámasztotta a falnak, kezeit az ölében összerakta s úgy pislogott ki a vas­tag pápaszem alól a kopottas kanapé felé, hol meg egyet-egyet bólintott a fejével, mintha szundikálna. A szőrét mutogató ósdi kanapén egy öreg ur ült. A két térdén egy 8—10 évesnek látszó szőke leánygyermek, ki az öreg ur ruháján babrált. Az meg ránczos kezeivel simogatta a kis leánynak szép aranyszőke haját. Nanett asszony nagyot talált bólintani a fejével bóbiskolás közben, aztán a szeméről lecsúszott a pápaszem az ölébe. Újra föltette, rendbeszedte ruhá­ját, eligazította a gyűrődéseket, aztán lassan döczö­­­gött a díván felé. :— Te Béni, talán elég lenne már abból az édeskedésből ? Te is jobban tennéd, ha a cselédek után néznél. Maholnap már nem is lehet velük bírni. Örökösen bosszantják, mérgesítik az embert. A Jóska béres már mikor elment az ökrökkel a malomba, az­tán még híre sincs. Új köcsögtartót is csináltathat­nál egyik öreg béressel. Hanem hát persze­ persze, minek is mennél te ki, mikor jobb itt bent a meleg szobában elrontani ezen a gyereken, mit én javít­gatok rajta? — Jó, jó Nanett, te is csak olyan vén csont vagy már, akár én, neked is jobban esik a meleg szoba, mint a hideg szél. De hisz úgyis tudom én, hogy nem a béresek, hanem ez a kis­lány bántott téged. Másnak nem engednél még rá nézni sem. —■ Ej Béni, Béni, hát még te is örökösen zsör­tölődő! velem ? Hát mit tegyek, hová menjek, ha itt sem maradhatok vénségemre nyugodtan ! Leszedte a pápaszemet és törülgette keszkenő-

Next