Tolnamegyei Közlöny, 1899 (27. évfolyam, 4-13. szám)
1899-01-22 / 4. szám
XXVII. évfolyam/ 1=L szám. Szegzárd, 1899. január 22. II I TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanítóegyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre....................3 „ — n Negyedévre ... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Megjelen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosan számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr. 100—200 ... 2 „ 87 „ 200—300 r ... 3 B 87 r minden további 100 szó 1 frttal több A baranyavári vasúti összeköttetés. A múlt év nyarán Tolna- és Baranyavármegyének a dunamentén fekvő községeiben, különösen azokban, melyek az ország fővárosával való egyenes vasúti összeköttetést mind ez ideig nélkülözni voltak kénytelenek, nagy mozgást idézett elő azon nem mindennapi körülmény, hogy mérnökök zaja lepte el a községek határait, akik egész komolyan hozzáfogtak a Szegzárd-baranyavári név alatt rég ismeretes vasúti vonal nyomjelzéséhez. A munka megkezdése után csakhamar szárnyra kelt a hír, hogy a mérnökök a hitelbank megbízottai, ki az említett vasúti vonalra előmunkálati engedélyt nyert s annyira komolyan veszi a dolgot, hogy még a nyár folytán a földmunkát megkezdeti s már a következő évben a teljesen kiépitett vasutat a forgalomnak át is adja. A bátaiak minden áron állomásra kívánván szert tenni, e sorok írójához fordultak, kinek ilymódon alkalma nyílt a dolgot a kereskedelmi miniszter úrral megbeszélni. Nagy volt azonban meglepetése, midőn Dániel Ernő báró kereskedelmi miniszter úrtól azon kérdésre, hogy komoly-e? a hírlapokban foglalt azon állítás, miszerint a Szegzárd-baranyavári vasútvonal kiépítése még ez évben megkezdőtik, a következő feleletet nyerte: egyátalán nem komoly; mi előmunkálati engedélyt mindenkinek adunk, ki ezért folyamodik; s ez a dolog csak ebben az állapotban van ez idő szerint. A nagy öröm, melyet a mérnöki kar megjelenése keltett, ilymódon csakhamar elült. Mindjárt azonban utánna egy hatalmas mozgalom keletkezett, mely Bajáról és Bátaszékről kiindulva, a Duna áthidalásának keresztülvitelét tette feladatává s ezen czélt elérendő, az összes érdekeltség belevonásával egy nagy küldöttséget menesztett a kormányhoz. A küldöttség benyújtott emlékirata meggyőzően adta elő a kétségtelenül fontos közgazdasági, hadászati és forgalmi érdekeket, melyek a híd építését sürgetőleg követelik. A miniszterelnök és szakminiszter a szokásos kitérő feleletekkel és ígéretekkel bocsájtották el a küldöttséget, de a beavatottak már ekkor tudták, hogy a híd kiépítése még a nagyon messze idők kérdése, mert a kereskedelmi minisztérium államtitkárának bizalmas közlése szerint, a híd, a hozzávezető vasúti vonalakkal együtt 12 millió forint költséget igényelne. Ily óriási összeget pedig az államkincstár ez idő szerint alig nélkülözhet, hogy magánemberek rakják össze, az meg tiszta képtelenség. így állván a dolog, mindenesetre megfontolás tárgyává kell, hogy tétessék, miszerint nem volna e helyes dolog, éppen a Tolna- és Baranya vármegyei községek érdekében, addig is, míg a hídépítésre nézve kedvezőbb helyzet áll elő, a már félig-meddig feledésbe ment Szegzárd-baranyavári vasúti összeköttetés kiépítését ismét napirendre tűzni s az érzett hiányokon ezen vasúti vonal létesítésével segíteni iparkodni. Hogy ezen vasút kiépítése az érdekelt vidékekre nézve mily elsőrendű fontosságú, azt külön érvekkel támogatni alig szükséges. Elég felemlíteni, miszerint ez a vonal az ország fővárosának s ennek folytán az egész osztrák magyar monarchiának legrövidebb összeköttetése volna az elfoglalt tartományokkal Boszniával és Hercegovinával és minthogy innét egész a tengerpartig szaloniki érintésével már a vasút kész, ez lenne a legegyenesebb forgalmi vonal Budapest és a tenger közt. De ezenkívül eltekintve ezen vasúti vonal nagy országos horderejétől, létesítése mindazon nyomorúságokon, melyeket különösen a vármegyénkbeli községek jelenleg a zsákvasutak létezése folytán elszenvedni kénytelenek, mintegy varázsütéssel segítve volna. A Szegzárd-baranyavári vasútvonal létesítése ugyanis rögtön maga után vonná úgy a Sárbogárd-szegzárdi, mint a Szegzárd-bátaszéki, sőt a Bátaszék-dombóvári vasúti vonalaknak elsőrendű vasutakká való átalakítását. Ha pedig ezek a zsákvasutak, melyeknek közlekedési és forgalmi viszonyai országszerte gúny és nevetség tárgyát képezik, elsőrendű vonalakká átalakítatnának, az magával hozná a mostani nyomorúságos helyzet javulását. Felfelé és lefelé, de Somogy vármegye irányában is gyorsvonatok közlekednének s az óránként 15 kilométernyi csigahaladás csakhamar a multidők lomtárába kerülne. Pedig már, ennek a kedvezőtlen helyzet megváltozásának, ott volna az ideje. Teljesen megértünk arra, hogy valahára mi is belekerüljünk egy fővonal áldásos közlekedési forgatagába. Már 18 év óta várunk a megérdemlett javulásra, olyan állapotokra, melyet más vidékek, annélkül, hogy a mieinkhez hasonló anyagi áldozatot hoztak volna, már rég elértek. Ám az Adony szabolcsi-paksi vasút alig, hogy megnyílt, már Budapestről kiindulólag külön vonatok közlekedése állítatott be, pedig a mi forgalmi viszonyaink a paksival bátran kiállják a versenyt. Mi vagyunk az állam mostoha gyermekei, mert szerényen hallgatunk, alázatosan kérünk s az erélyes fellépés következményeit ismerni nem akarjuk. Egy olyan nagyszabású mozgalom, mint minő a dunai áthidalás érdekében nemrég leviharzott, a baranyavári vasúti összeköttetésre vonatkozólag megindítva, csakhamar czélhoz vezetne. Egyesüljünk most már ebben a jelszóban s közlekedési viszonyaink javulását biztos révpartba fogjuk vezetni. b. IRODALMI CSARNOK. ___ Gizámnak. Hadd öntöm dalba ezt az érzést, Mely által járja szivemet, Mely felbolygatja minden lényem, Mely lángra gyújtja véremet, Mely felragad a minden kincsek Magas honába engemet, Mely feltárja az üdv hazáját: „Tüzcsillogó kökény szemed.“ * * Nehéz órák keserűi közt,* Midőn mindenki elfeled, Midőn inkább hajitnám sárba Remény fosztotta éltemet Rémképzetem setét egén Egy csillogó kis fény dereng; Előtűnik védangyalom: „Tüzcsillogó kökény szemed“ ______ Zsemley. Egy fekete pont. Derült nyári délután volt. A nap tüzesen sütött le és perzselő hőséget terjesztett szét. Én egy bükkös erdő szélén, a Duna partján a pázsitos gyepre telepedtem le, végig jártatva szemeimet a szőke Duna üveg sima tükrén s a túlparton elterülő zöld rónaságon, melynek őserdejéből csak itt-ott egy-egy százados tölgy nyújtotta ég felé ágait. A vízben apró halacskák játszadoztak s időnként széjjel rebbenve, ha egy ragadozó hal éhségtől űzetve, közéjük csapott. Egészen elmerengtem a természet varázsától, erejétől és szépségétől. Merengésemből evező csapások riasztottak föl. Föltekintve, láttam egy kis csolnakot felém közeledni; fa xsang-i évadra , legújabb divat a gazii-, batusz-, gyapjú- és selyemkermére. ** IBáli belépő újdonságok peluche, selyembrocat és gyapjúszövetekből. Hattyúprém, tolldisz és boa. 1# Különlegességek gaze-, toll- és selyemlegyezőkben. 1| Divatos csillám- és pillangós tüli, csipkealap, plissé és ruche. 20 gomb hosszig Hamerli féle glacé- és selyemkesztyűk minden esti színben. 2Sescho Trsk 3r czxpeg jrax Tbali 33rü.lÓxxlegy esség:ai " Itil Franczia derékfüzők, ajour- és selyemharisnyák, báli zsebkendők. Angol és franczia illatszerek, mindennemű cosme^kai csikkek. PlofilTZEp JÓZSEF és FIM áruháza, SZEGZÁpDOfl. Dús választék