Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-04 / 1. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1. sz. nünk a harczot és nem szabad visszarettennünk a látszó akadályoktól; mert különben minden úgy fog történni, a mint azt a hatalom emberei akarják. — Dunaföldvárott összetartott az ellenzék és fényes győzelmet aratott, mert minden jelöltjét beválasztották a megyebizottsági tagok sorába. — Szekszárdon ugyan a hivatalos lisztában felvett jelöltek győztek, de ezek között csupán két igazi kormánypárti van. A főkerületben 6 évre megválasztattak: dr. Font Ferencz újvárosi plébános, Kiss Károly kir. járásbiró, dr. Hirling Ádám városi főjegyző és Sipos Márton birtokos. — 3 évre: Nagy János Prantner és Bogiein Márton földmives gazdák. Az alkerületben 6 évre megválasztattak: Ágoston István táblabiró, dr. Steiner Lajos és Török Béla ügyvédek. — Bátaszéken megválasztattak: dr. Mayer Gyula szekszárdi ügyvéd, Erdős Gábor bátaszéki községi jegyző, Rüll Nándor földbirtokos, Návay Emil urod. főtiszt és Szél Gáspár építész. — Dombóvárott megválasztottak : Paál József, dr. Rolf Aladár és dr. Honig János. — Múlt hó 30-án esett meg a megyebizottsági tagok választása Tolnán Bajó Pál tb. főfőszolgabiró elnöklete alatt. Választás alá került öt megyebizottsági tag. A választás az ellenzék győzelmével végződött. Megválasztottak: dr. Szily Géza, Buday János, Horváth Ferencz ellenzékiek és a hivatalos jelöltek közül Simontsits Elemér vármegyei főjegyző és Bodnár István m. kir. pénzügyi számvizsgáló, kiknek megválasztása nagy erőfeszitésbe került. — Baddon a megyebizottsági tagválasztás alkalmával a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt jelöltjei kerültek ki győztesen. Beadatott 104 szavazat. Grümwald Lajos földbirtokos, lapunk kiadótulajdonosa 95, Koleszár Ferencz pedig 89 szavazattal választattak meg megyebizottsági tagokká. Mind a két megválasztott rendíthetetlen híve pártunknak. Nagyon érdekesen végződött Nagyszokolyban a vármegye-bizottsági tag-választás, melyet Hirsch Ignácz miklósvári bérlő és Majsamiklósvár község bírája, mint kiküldött elnök vezetett. A választást az tette érdekessé, hogy egy tagsági hely három éves mandátummal volt betöltendő, amely Halom Vincze volt nagyszokolyi ev. ref. lelkész elhalálozásával üresedett meg, ezenkívül kettőt kellett választani 6 évre. Az elnök megnyitván a választást, tudtára adta a szavazóknak, hogy a szavazólapra 3 nevet kell jegyezni, de egynek neve után odaírandó, hogy »3 évre«, mert hát egynek csak 3 évi mandátuma lesz. Azt is kijelentette, hogy amelyik szavazólapon egyik név után nem lesz odaírva, hogy »3 évre«, az ilyen szavazólapon kitüntetett harmadik nevet figyelembe nem veszi, hanem csak a két első szavazatot és pedig 6 évi megbízatásra. Hogy ily esetben, midőn 3 éves is, meg 6 éves is választandó, mi az eljárás? — §. nincs. Sokat is törte az elnök a fejét, hogy hogyan szavaztasson. A fentebb ismertetett módot vélte legjobbnak, pedig leghelyesebb lett volna, ha minden megjegyzés nélkül szavaznak, s a 3 legtöbb szavazatot nyert közül azt jelentette volna ki 3 évesnek, akire legkevesebb szavazat esett, mert hát nyilvánvaló, hogy aki kevesebb szavazatot kap, abba a közbizalom kevésbbé összpontosul, tehát az legyen a három éves. És így elkerülhető lett volna annak eshetősége, hogy valaki megválasztassék 3 évre is, meg 6 évre is, ami aztán be is következett. Ugyanis dacára annak, hogy az elnök a visszautasítást illetőleg tett, fentebb körülírt kijelentésével gyakran élt, — mert hát azt, hogy oda kell írni »3 évre«, csak azok tudták, akik a választási eljárás megnyitásakor jelen voltak és hallották, — míg ellenben azok, akik később, majd délután jöttek szavazni, ezt nem tudták, következőleg a »3 évre« megjegyzést nem tették meg s így az elnök kijelentéséhez képest nagyon sok szavazatot nem vett figyelembe, — mégis megtörtént, hogy M. Fejes Lajos nagyszokolyi földmives kétszeresen lett megválasztva és pedig 3 évi megbízatással. A második 6 éves Dr. Kiss Ernő tamási-i ügyvéd lett 50 szavazattal. Ezeken kívül legtöbb szavazatot kaptak és pedig 6 évre : Gönczi Pál ev. ref. tanító (40), Balázsi Sándor földmives (38) és ifj. Lágler Sándor jegyző (32), 3 évre : Pap Gábor földmives (20) és ugyancsak Balázsi Sándor (18). Volt egy nagyon érdekes szavazólap, teleírva Dr. Kiss Ernő kivételével, a többi tamásii ügyvéd nevével, a beadója bizonyosan haragosa lehet Dr. Kiss Ernő ügyvédnek. A választást tömegesen megfelebbezik. — Népgyűlés. Mint értesülünk, Szakoson folyó hó 6-án, vízkereszt napján ,délelőtt népgyülést tartanak, hogy tiltakozzanak Tisza István és Perczel Dezső törvénytiprása ellen. A népgyülés szónokai lesznek: Rátkay László, Hentaller Lajos országgyűlési képviselők és dr. Szalay Mihály a szakcsi választókerületnek függetlenségi és 48-as Kossuth-párti képviselő-jelöltje. .. TÖVISEK. Farsangi üdvözlet! Volt már a boldog ünneplés bvánásból elég, — a boldog uj évből túl sok, hát legyen a czikkem czime : >farsangi üdvözlet« Vagyis: Örömmel üdvözlöm b. lapomat az ujev uj ruhájában, a függetlenségi és 48-as Kossuth-pártiság szép fényes és magyarosan sajtzos uj, díszes köntösében ! . . . Debuisset pridem ! Mi régen igy kellett volna, de most is jobb, mint oda. Egészséggel viselje b. lapunk — e már jó megtermett embernyi ember, e kedves szellemi gyrmekünk — a rászabott szép uj, magyar ruhát, nay időknek messsze távoláig, mig csak a 48 magaztos, szent eszméi mind egy szálig, egy jottáig estet nem öltenek ! . . . És örömmel üdvözlöm b. lapunk llvasóit is, kikről hiszem, hogy most nemcsak a szmuk szaporodott meg, vagy meg fog szaporodi, hanem az érdeklődésük, az olvasói kedvük is uy emelkedik, mint a nyári lesült pázsit a tarts lngy esőzés után, mikor örömkönnyektől reszbtő kezükbe veszik a régi b. lapunkat, aranyos j köntösében, gallérján 3 fényes csillaggal: *függetlenség /«1848!« »Kossuth /« * Nem akarok személyes érdemeket beesni, csak annyit mondok, hogy tanukkal igazolhaúlag, én már régen rebesgettem, sőt írogattam, egy e fontos lépés megtételére égető szükség ma. Különösen pedig, mióta laptársunk a Tolnaiírmegyei nyílt kormánypárti programmal lépett velünk szemben a politikai küzdőtér porondjára, így kedvező alkalmat sem mulasztottam el, hogy eme balpárti forró óhajomnak hangot ne adjak. Nohát — hála Istennek! — a kegyes óhaj édes valóra vált. A faddi zöld erdőből (Grünwald) fakadt ki végre a politikai uj élet csergedező kies patakja. A híres faddi hóhér (B. M.) lakóhelyéről lett kivitetve balpárti lapunk közvetítésével a szabadság égi fája, mely arra van hivatva, hogy terebély ágaival üdítő lombsátort s biztos enyhet adjon honszerelemtől égő, honboldogságért sóvárgó lelkünknek ! Éljen a zöld erdő, — éljen Grünwald úri — — — Ezennel meg van czáfolva a régi közmondás : >Faddot — hadd ott:< * 1S5. január 5. TÁRCZ A Hymen rózsalánczai. Csaknem úgy látszik, hogy az emberek házasság gyűlöletével jönnek a világra. Minden a kisleány alkalomadtán kijelenti, hogy: «Sohasem fogok férjhez menni!» A fiú és az ifjú ellensége a házasság intézményének és sokan annyira kardoskodnak elhatározásuk mellett, hogy megfogadják, miképp az agglegénykor legvégső határáig, sőt talán még azon túl is nőtlenek maradnak. A legtöbb fiatal ember nem szívesen mond le azokról az előnyökről, melyeknek az agglegénység örvend a házasság tervével való aggályoktól egészen eltekintve. «Feláldozzam a szabadságomat ?» ez az első kérdés, melyet a józan gondolkozásu fiatal ember felvett magának. «Nem sokkal jobban érzem így magamat ? Társadalmi tekintetben nőtlens ágem előny ; mig a papucshős alázatos szolgája a házszabályoknak, én a szalonok hőse vagyok, elkényeztetve anyáktól és nagynénéktől, körülhálózva a női fiatalságtól és ha hijján is volnék minden más kvalitásnak, mely a figyelmet magamra vonhatná, házasulandó fiatal ember — párti vagyok aki, az évek múlásával se veszíti értékét — ellenkezőleg értékem egyenes arányban növeklési szándéka mondják az anyák. Dédelgetnek a mit vejükkel soha sem tennék, féltékenységgel és irigységgel figyelik útjaimat egymás között vetélkednek, hogy melyik fűzhet jobban magához kedvességgel és szeretetreméltósággal, diadalmaskodom valamennyi öreg és fiatal férj fölött, akik — bármennyire is erőlködnek — csak korlátolt emberi jogokkal bíró egyének maradnak.» ilyennek mutatkozik a házasság a legtöbb agglegény fejében. De hát persze azért, ez önző és némileg jogosult okoskodás daczára, mégis egyiküknek-másikuknak üt az óra, amikor közömbösségéből kilép, feladja előnyeit és a sokat szidalmazott papucshősök táborába vonul, de vannak olyanok is, kik örökösen háztüzet nézni járnak vagy az ártatlan udvarlás határát nem lépik át, el annyin, hogy házasulási kedv ijesztő módon apad. Már-már — ha nem is egészen komolyan — felvették az agglegényadó eszméjét; nem volna lehetetlen, hogy oly országban, hol e népesedési mozgalom föltűnően pang, a spártaiak és rómaiak rendszabályaikhoz térnének vissza, noha ellenkezik a modern törvényhozással, hogy olyasmiért adóztassák meg az embert, amije nincs. Nálunk ellenkezőleg a család fentartóját sokkal érzékenyebben adóztatják, mint a nőtlen embert. Már Cäsaris is kényszerítve volt a házasulási ellenszenvet leküzdeni, és pedig sokféle eszközzel: megtiltotta a 54 éven felüli nőknek, kiknek sem férjük, sem gyermekeik nem voltak, hogy ékszereket viseljenek és horcikocsikat használhassanak. — Montesquieu ezt kitűnő eszköznek tartja, hogy «a hajadonságot hiúsági oldalán támadják meg. Augusztus császár törvényei még sokkal szigoruabbak voltak. A nőtlenekre ujjabb büntetéseket szabott és fölemelte a családapáknak járó jutalmakat. Amikor az agglegények és leányok száma mégis túlhaladta házasok számát, utóbbiakra a különben csak öreg a embereket megillető előjogokat ruházta, például a külön helyeket a színházakban; nős férfiaknak, kiknek a legtöbb gyermekük volt, tiszteletbeli állások betöltésénél előnyben részesültek; a kinek három gyermeke volt nem kellett adót fizetni. Apák kik nem akarták kiházasítani gyermekeiket vagy vonakodtak lányaiknak hozományt adni, erre a törvény által kényszerítve lettek. Látni való hogy a római császárok erélyesen hajtották végre intézkedéseiket, de ezek a törvények régen elvesztették hatályukat és egyetlen állam se hozta be őket újból. A házasságtól irtózó agglegén nyugodtan élvezheti előnyeit, s egyedüli vezeklése csak az, hogy előbb vagy utóbb mégis csak ^apucshős lesz ő kelméből. Sirolin9 A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és mégmegszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4,— koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva:-----F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svajcz).