Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-16 / 7. szám

6. — Állami népiskolák a Dunántúlon. Az 1905. évre tervbe vett állami elemi népiskolák szervezése iránt meginditott tárgyalások befejez­­tetvén, a közokt. miniszter az 1868. XXXVIII. t.-cz. 80. §-a alapján kiadta az 1905. évi uj állami nép­iskolák szervezésére vonatkozó rendeleteit. Az 1904. évben 123 községben szerveztetek állami elemi iskola. Az egész országban ez id­ő szerint beszámítva a fennebbi szervezést, összesen 2436 állami elemi népiskola van. Ezek közül a dunán­­­­túli vármegyékben következőképpen oszolnak meg az állami népiskolák :­­ ■­­ Veszprémmegye7 Sopronmegye Mosonmegye 16 .. i i Összesen tehát: 173 állami népiskola van a Dunántúl fentebb felsorolt vármegyéiben. Somogymegye 23 Zsam­egye Vasvármegye Baranyamegye • 1 51­­­45 4 . i Tolnamegye4 Fejérmegye 8 Komárommegye4 Győrmegye 8 12 TOLNA­ MEGYEI KÖZLÖNY­­. 7. ván társaságában és midőn K­ő­m­i­v­e­s Péter házi elé értek, be­ment annak udvarába és kihívta őt. Amint Kőm­ives kijött, kivette Csonka a kését és azt úgy döfte Kőmi­ves nyakába, hogy összeesett és meghalt. A szekszárdi kir. törvényszék mint esküdt bíróság folyó hó 15-én tárgyalta ezt a bűnügyeit és az esküdtek verdiktje alapján Csonkkát 7 évi fegyházra ítélte. A vádlott és a védőügyvéd belenyugodtak az ítéletben, ellenben az ügyész semmiségi panaszt jelentett be. A vád­lott védelmét dr. Kron Ferencz szekszárdi ügy­véd végezte igen ügyesen. 1905. február 16. TÖRVÉNYKEZÉS. (Gyu­j­tog­ató. A szekszárdi kv. törvényszék, mint esküdt­­biróság folyó hó 13-án tárgyalta Hollósi Ferencz tolna-némedi­ lakos bünügyét, a ki gyújtogatással volt vádolva. Hollósi Ferencz 1904. évi október 23 án éjjel boszuból felgyújtott Timi­ Erzsébet disznóólát, melyet azonban eloltottak és igy a tűz­ tovaterjedésének gátat vetettek. A gonoszlelkü ember két napi­a rá ismét gyújtogatott. Ekkor Cs. Kovács János házát gyújtotta fel, a­mely le is égett. A vádlott töredelmes vallomást tett és részeg­ségével akarta magát mentegetni. A tárgyalást dr. Selcz József kir. törvényszéki elnök vezette. Szavazó­­birák voltak : Kövessy Ödön és alapi Salamon Iván kir. törvényszéki bírák. A vádhatóságot Beke Ferencz alügyész ké­pviselte, a védelmet pedig dr. Gulyás József teljesitet­e, aki szép és jól átgon­dolt beszédet mondott védencze mellett. A kir. törvényszék Hollósi Ferenczet az esküdtek igaz­mondása alapján hat évi fegyházra ítélte.­­ Az ítéletben úgy a vádló, mint a vádlott is belenyugodtak. Dunaföldváron rossz lábon állott múlt év ős­­szén a közbiztonság, ahol nap nap után verekedé­sek és utánállások fordultak elő. Tisztességes em­ber lőfegyver, vagy bot nélkül este ki sem mehe­tett az utczára. A duhajkodók között legvadabb volt a rovott előéletű Czinger (Csaplár) Sándor 20 éves dunaföldvári napszámos, aki 1904. évi októb­er hó 16-án este 7—8 óra között az utczán valóságos vérengzést vitt végbe. Először is Monyik (Kispál) Istvánt szúrta mellbe, aki 5 napra rá meghalt. Megszúrta még ifj. Jankó Istvánt is, ez azonban csak könnyebb sérülést szenvedett. A csendőrség a vérengző gyilkost letartóztatta és a dunaföldvári kir. járásbíróságnak adta át, a­hol tettét beismerte. A végtárgyaláson részegségével védekezett Czinger, a tanuk vallomása szerint azonban nem volt részeg, mert csak 2—3 pohár leszúrta a haragosát. Csonka István 20 éves napszámos 1904. okt. 16-án esti 7—8 óra között Simontornyán úgy szúrta nyakba Kő­míves Pétert, hogy e­miatt néhány percz múlva megha­lt. A vizsgálat során kiderült, hogy Csonka István szüreti mulatságból jött haza Szilágyi István és Havel Ist­ Emberölés. MULATSÁGOK. A szekszárdi hivatalnokok piknikje. Nagyon jól sikerült pikniket rendeztek a szekszárdi­­ hivatalnokok múlt szerdán a »Szekszárd­ Szálló« kistermében. A vidám társaság a hajnali órakig maradt együtt és pezsgő jó kedvvel járták a fiatal boldog párok Garay zenéjére a különféle tánczokat. A rendezés kifogástalan volt, a­mi a fáradhatatlan főrendező érdeme. Jelen volt asszonyok: Adolf Ádámné (Alsó- Nána), Dómján Miklósné, Csizmadia Im­réné, Egri Béláné, Friedrich H.nrikné (Alsó-Nána), Géczy Sándor­é, Hradek Edéné, Haschpel Józsefné, Kel­ler Sebestyénné (Zomba), Kogelbauer Lajosné, Krautszak Józsefné, özvegy Lengyel Ferenczné, Nemes Sándorné, Néme­t Józsefné (Borrév), Rónay Győzőné, Straub Ödönné, Stann Istvánné, Schultz Gusztávné, Vitkovics Józsefné. Leányok : Friedrich Aranka, Keller Paula, Krautszak Mimi, Németh Sa­rolta, Lengyel Szeréna, Ocskay Larika és Szidike, Pohl Mariska, Probszt .Emilia, Romaisz Kata (Vár­domb), Stann Mariska, Stohl Józsa és Paula (Tolna), Tumó Mariska. — Tánczestély. A szekszárdi k­ereskedelmi kaszinó tegnap saját helyiségében tánczestélyt ren­dezett, melynek tiszta jövedelmét a házalap javára fordítják. — Műkedvelői előadás. A szekszárdi könyvnyomdászok folyó hó 26-án, a városi szálló nagytermében, Géczy István 3 felvonásos népszín­művét, r>Az ördög mátkájául adják elő. A szín­darab igen sikerültnek ígérkezik. Ez után is felhív­juk a n. ép­közönség becses figyelmét. — Kossuth Lajos szobor alap. A szekszárdi ev. ref. olvasókör hazafias buzgalomból f. é. február hó 19-én Szekszárdon a »Szekszárd Szálló« nagyter­mében műkedvelői előadást, rendez. Melynek tiszta jövedelme fejében a Szekszárdon Kossuth Lajos emlékére emelendő szobor alaptőkéje javára, — másik felében a saját könyvtára javára lesz fordí­tandó. Előadatik a »Télen« pályadijjal jutalmazott népszínmű. Kérjük a tisztelt közönség szives párt­fogását. A kör elnöksége. — Műkedvelői szinelőadás. A szekszárdi kath. legényegyesület ifjúsága az egyesület pénz­tára javára múlt vasárnap este a Szekszárd Szálló nagytermében műkedvelői színielőadást tartott. Gerő Károly »Vadgalamb« czimű 3 felvonásos eredeti népszínművét adták elő Rá­cz József fárad­­hatlan rendező vezetése mellett, mely népszínműnek szép énekrészeit Egri Béla tanító tanította be. Az előadás elég sikerültnek mondható, ámbár a darab maga nem kezdő műkedvelőknek való, főleg azért, mert nagyon sok szereplőt igényel s így a színpadi mozgás sokkal nehezebb a kezdőknek, mrni mint egy kevesebb sz­ereplőt igénylő darabnak . • Annál nagyobb elismerés illeti meg tehát úgy a rendezőket, mint a szereplőket egyaránt, hogy mégis egy kellemes és elve­hető előadást mutattak be a szép számú érdeklődő közönségnek. A sze­replő nők közül ki kell emelnünk Csehi Anuskát, ki Ricza pásztorleányt játszotta s ke­lemes hang­jával lepte meg a hallgatóságot. H­asonlóképpen jól játszottak Auvalszky Terus Boris asz­törvényszék folyó hó 14-én tartotta meg az esküdt­széki tárgyalást. A bíróság tagjai ugyanazok vol­tak, mint az előző napon. A kir. ügyészség nevé­ben a vádat dr. Kovacsek József alügyész terjesz­tette elő. László Lajos szekszárdi ügyvéd védbe­­széde után az esküdtek visszavonultak. A k­r. törvényszék az esküdtek verdiktje alapján Czinger­­­szony — házasság közvetítő szerepében és Stré­ Sándort 6 évi fegyházra ítélte. — ügy az ügyész, I­n­g­e­r Anuska, ki a Bábi vénleány szerepét korán mint a védő is belenyugodott az ítéletben, ellenben a vádló semmiségi panas­szal élt, túlhaladó férjhez menő vág­gyal igen jól adta. Ugyanezt mondhatjuk Fekete Erzsikéről, Kres­­kai Mariskáról és a kis Csehi Ilonkáról is. A férfi szereplők közül fel kell említenünk Zámbó Jánost és Kaszás­­ Lajost, kik a Galand testvé­reket játszották ; ifj. Darázsi Jánost a boldogi paraszt­gazda szerepében és főleg Vaj­tai Istvánt, ki a naplopó szerepét sok élénkséggel és ügyes­­séggel játszotta. A színpadon való mozgás, ügyes játék és helyes alakítás tekintetében mindezek fölött áll azonban Kreskai Mihály a Csutka Matyi szolga szerepében, kinek önkészítette kupléit élvezettel hallgatta a szép számú közönség. Elis­merést érdemelnek azonban a többi szereplők is különösen azért, mert nem sok dolgot adtak a sugólyukban kuporg­ó Juhász Anuskának. Végül dicsérettel említjük fel, Hekkó bandájának törek­vését is, mely az énekrészeket zenével kisérte. Szóval a szekszárdi kath. legényegylet ifjúsága által rendezett ezen műkedvelői előadás úgy er­kölcsileg, mint anyagilag sikerültnek mondható, amely siker legnagyobbrészt az ifjúsági egyesület fáradhatlan és buzgó vezetőjének , W­ö­l­f­e­l Ferencz belvárosi r. k. segédlelkésznek köszönhető. A műkedvelők jövő vasárnap megismétlik az előadást a kath. olvasókörben s akkor az előadás után táncz is lesz. — A paksi Korcsolyázó Egyesület táncz­­estélye. Folyó hó 22-én fényesnek ígérkező táncz­­estély lesz Pakson, mely tekintve a már is több oldalról nyilvánuló meleg érdeklődést, a melyet megmagyaráz azon körülmény, hogy az intelligens közönség részére ily nemű mulatság az egész far­sangban nem volt s nem is lesz, remélhetőleg nagy­­látogatottságnak fog örvendezni. A rendezőség mely Paks és vidékének tánczolni vígyó arany ifjúságát egytől-egyig felöleli, mindent elkövet a czél érdekében, hogy t. i. az estély úgy anyagiag, mint erkölcsileg fényesen sikerüljön. A Korcsolyázó Egyesület tisztikarából s a paksi és környékbeli fiatal emberekből alakult rendezőbizottság, mely f. hó 8 án Parat é György po­g. isk. igazgaó elnöklete alatt tartott alakuló összejövetelt már szét is külte a díszes meghívókat. A zenét Szőke Kovács Pista dunaföldvári zenekara szolgál­atja. — A paksi Korcsolyázó Egyesület pik­nikje. A kemény januárius fagyasztó lehellete megdermesztett mindent a szabad természet­b­en, még a szép szőke Dunánkat is hatalmas jégpán­­czél alá temette és igy lehetővé tet­e, hogy a paksi Korcsolyázó Egyesület életjelt adjon magá­­ról. Még karácsonykor tartott t­sztújitó közgyűlé­sén uj elnököt választott Paraté György áll. polg. isk. igazgató személyében. Az uj elnök támogatva a lelkes tisztikar ót, buzgó lelkesedéssel karolta fel az egye­nlét ügyét, a jégpálya nélkül szűköl­­ködő egyesületnek gyors intézkedésével teremtett jégpályát s kedvező alkalmat nyújtott arra, hogy benn a város gócpontján, szél­ől védett igen al­más helyen — a Scheuer-féle vendéglő kerti helyi­ségében — találkozzék a paksi intelligenczia a­­ jégen. Nem mondhatni azért, hogy valami nagy kedvvel s nagy számban ragadták volna meg az alkalmat. Az egyesület vezetősége tehát, hogy elevenebb életet teremtsen a jégen, örömmel fogadta az egyes tagoktól fölvetett azt az eszmét, hogy piknikkel egybekötött korcsolyázó estét rendezzen. S bár részint ez idő rövidsége, részint itt,ott tapasztalt langyos érdeklődés miatt a rendezőség nem érhette el az óhajtott sikert: a január 29-én megtartott piknik elég jól sikerült. Bevezetésül világítás mellett korcsolyázás volt, a­melyen azon­ban nem sokan vettek részt, mert a déli szél már egy kissé sivított a jégpályán. Sokkal nagyobb számú társaság telepededett le 8 óra után az izes ételek alatt görnyedő asztalok mellé, hogy aztán étvágyát kielégítve jókedvvel áldozhasson a múzsák fars­angi kedvelnének, Terpszikhorének. Volt is jó kedv, folyt a táncz, melyből a szép társaságnak tán valamennyi tagja kivette a maga részét, úgy, hogy éjfél után 2 óra felé már mindenki fáradtan, de e családias jellegű mulatság kedves emlékével sietett nyugvóra térni. — A Paksi Kath. Kör 1. é. február hó 12-én felolvasással és színi előadással kapcsolatos zártkörű tánczestélyt rendezett a kör könyvtára javára. A tánczestélyt Varázs­ige czim alatt meg­jelent tréfás tárczaczikk felolvasása, majd »A fog­házban« czimü egy felvonásos katonai bohózat előadása, melynek szereplői : Schwertl Nándor, Kakas Ferencz, Papp József, Májer József és Ritter János a Kath. Legényegylet tagjai voltak, — előzte meg. Úgy a fölolvasás, mint az ügyesen előadott bohózat kellemes derültségben tartotta a résztvevő gyér közönséget, melynek soraiban az intelligencia is csak alig egy két taggal volt képviselve. Az előadást csakhamar táncz követte, a melyben azon­ban már nagyobb számú közönség vett részt s mulatott jó kedvvel a hajnali órákig. — Bányászok mulatsága. A »Szászvár- Bányatelepi Olvasókör« folyó hó 18-án a Kovács­féle nagyvendéglő összes termeiben a saját könyv­tára javára zártkörű tánczestélyt rendez. — Mulatság. A »tolnai ifjúság« által f. hó 12-én rendezett tánczmulatság igen fényesen sikerült, melyen a következő úrasszonyok és leányok vettek részt:

Next