Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-16 / 7. szám
6. — Állami népiskolák a Dunántúlon. Az 1905. évre tervbe vett állami elemi népiskolák szervezése iránt meginditott tárgyalások befejeztetvén, a közokt. miniszter az 1868. XXXVIII. t.-cz. 80. §-a alapján kiadta az 1905. évi uj állami népiskolák szervezésére vonatkozó rendeleteit. Az 1904. évben 123 községben szerveztetek állami elemi iskola. Az egész országban ez idő szerint beszámítva a fennebbi szervezést, összesen 2436 állami elemi népiskola van. Ezek közül a dunántúli vármegyékben következőképpen oszolnak meg az állami népiskolák : ■ Veszprémmegye7 Sopronmegye Mosonmegye 16 .. i i Összesen tehát: 173 állami népiskola van a Dunántúl fentebb felsorolt vármegyéiben. Somogymegye 23 Zsamegye Vasvármegye Baranyamegye • 1 5145 4 . i Tolnamegye4 Fejérmegye 8 Komárommegye4 Győrmegye 8 12 TOLNA MEGYEI KÖZLÖNY. 7. ván társaságában és midőn Kőmives Péter házi elé értek, bement annak udvarába és kihívta őt. Amint Kőmives kijött, kivette Csonka a kését és azt úgy döfte Kőmives nyakába, hogy összeesett és meghalt. A szekszárdi kir. törvényszék mint esküdt bíróság folyó hó 15-én tárgyalta ezt a bűnügyeit és az esküdtek verdiktje alapján Csonkkát 7 évi fegyházra ítélte. A vádlott és a védőügyvéd belenyugodtak az ítéletben, ellenben az ügyész semmiségi panaszt jelentett be. A vádlott védelmét dr. Kron Ferencz szekszárdi ügyvéd végezte igen ügyesen. 1905. február 16. TÖRVÉNYKEZÉS. (Gyujtogató. A szekszárdi kv. törvényszék, mint esküdtbiróság folyó hó 13-án tárgyalta Hollósi Ferencz tolna-némedi lakos bünügyét, a ki gyújtogatással volt vádolva. Hollósi Ferencz 1904. évi október 23 án éjjel boszuból felgyújtott Timi Erzsébet disznóólát, melyet azonban eloltottak és igy a tűz tovaterjedésének gátat vetettek. A gonoszlelkü ember két napia rá ismét gyújtogatott. Ekkor Cs. Kovács János házát gyújtotta fel, amely le is égett. A vádlott töredelmes vallomást tett és részegségével akarta magát mentegetni. A tárgyalást dr. Selcz József kir. törvényszéki elnök vezette. Szavazóbirák voltak : Kövessy Ödön és alapi Salamon Iván kir. törvényszéki bírák. A vádhatóságot Beke Ferencz alügyész képviselte, a védelmet pedig dr. Gulyás József teljesitete, aki szép és jól átgondolt beszédet mondott védencze mellett. A kir. törvényszék Hollósi Ferenczet az esküdtek igazmondása alapján hat évi fegyházra ítélte. Az ítéletben úgy a vádló, mint a vádlott is belenyugodtak. Dunaföldváron rossz lábon állott múlt év ősszén a közbiztonság, ahol nap nap után verekedések és utánállások fordultak elő. Tisztességes ember lőfegyver, vagy bot nélkül este ki sem mehetett az utczára. A duhajkodók között legvadabb volt a rovott előéletű Czinger (Csaplár) Sándor 20 éves dunaföldvári napszámos, aki 1904. évi október hó 16-án este 7—8 óra között az utczán valóságos vérengzést vitt végbe. Először is Monyik (Kispál) Istvánt szúrta mellbe, aki 5 napra rá meghalt. Megszúrta még ifj. Jankó Istvánt is, ez azonban csak könnyebb sérülést szenvedett. A csendőrség a vérengző gyilkost letartóztatta és a dunaföldvári kir. járásbíróságnak adta át, ahol tettét beismerte. A végtárgyaláson részegségével védekezett Czinger, a tanuk vallomása szerint azonban nem volt részeg, mert csak 2—3 pohár leszúrta a haragosát. Csonka István 20 éves napszámos 1904. okt. 16-án esti 7—8 óra között Simontornyán úgy szúrta nyakba Kőmíves Pétert, hogy emiatt néhány percz múlva meghalt. A vizsgálat során kiderült, hogy Csonka István szüreti mulatságból jött haza Szilágyi István és Havel Ist Emberölés. MULATSÁGOK. A szekszárdi hivatalnokok piknikje. Nagyon jól sikerült pikniket rendeztek a szekszárdi hivatalnokok múlt szerdán a »Szekszárd Szálló« kistermében. A vidám társaság a hajnali órakig maradt együtt és pezsgő jó kedvvel járták a fiatal boldog párok Garay zenéjére a különféle tánczokat. A rendezés kifogástalan volt, ami a fáradhatatlan főrendező érdeme. Jelen volt asszonyok: Adolf Ádámné (Alsó- Nána), Dómján Miklósné, Csizmadia Imréné, Egri Béláné, Friedrich H.nrikné (Alsó-Nána), Géczy Sándoré, Hradek Edéné, Haschpel Józsefné, Keller Sebestyénné (Zomba), Kogelbauer Lajosné, Krautszak Józsefné, özvegy Lengyel Ferenczné, Nemes Sándorné, Német Józsefné (Borrév), Rónay Győzőné, Straub Ödönné, Stann Istvánné, Schultz Gusztávné, Vitkovics Józsefné. Leányok : Friedrich Aranka, Keller Paula, Krautszak Mimi, Németh Sarolta, Lengyel Szeréna, Ocskay Larika és Szidike, Pohl Mariska, Probszt .Emilia, Romaisz Kata (Várdomb), Stann Mariska, Stohl Józsa és Paula (Tolna), Tumó Mariska. — Tánczestély. A szekszárdi kereskedelmi kaszinó tegnap saját helyiségében tánczestélyt rendezett, melynek tiszta jövedelmét a házalap javára fordítják. — Műkedvelői előadás. A szekszárdi könyvnyomdászok folyó hó 26-án, a városi szálló nagytermében, Géczy István 3 felvonásos népszínművét, r>Az ördög mátkájául adják elő. A színdarab igen sikerültnek ígérkezik. Ez után is felhívjuk a n. épközönség becses figyelmét. — Kossuth Lajos szobor alap. A szekszárdi ev. ref. olvasókör hazafias buzgalomból f. é. február hó 19-én Szekszárdon a »Szekszárd Szálló« nagytermében műkedvelői előadást, rendez. Melynek tiszta jövedelme fejében a Szekszárdon Kossuth Lajos emlékére emelendő szobor alaptőkéje javára, — másik felében a saját könyvtára javára lesz fordítandó. Előadatik a »Télen« pályadijjal jutalmazott népszínmű. Kérjük a tisztelt közönség szives pártfogását. A kör elnöksége. — Műkedvelői szinelőadás. A szekszárdi kath. legényegyesület ifjúsága az egyesület pénztára javára múlt vasárnap este a Szekszárd Szálló nagytermében műkedvelői színielőadást tartott. Gerő Károly »Vadgalamb« czimű 3 felvonásos eredeti népszínművét adták elő Rácz József fáradhatlan rendező vezetése mellett, mely népszínműnek szép énekrészeit Egri Béla tanító tanította be. Az előadás elég sikerültnek mondható, ámbár a darab maga nem kezdő műkedvelőknek való, főleg azért, mert nagyon sok szereplőt igényel s így a színpadi mozgás sokkal nehezebb a kezdőknek, mrni mint egy kevesebb szereplőt igénylő darabnak . • Annál nagyobb elismerés illeti meg tehát úgy a rendezőket, mint a szereplőket egyaránt, hogy mégis egy kellemes és elvehető előadást mutattak be a szép számú érdeklődő közönségnek. A szereplő nők közül ki kell emelnünk Csehi Anuskát, ki Ricza pásztorleányt játszotta s kelemes hangjával lepte meg a hallgatóságot. Hasonlóképpen jól játszottak Auvalszky Terus Boris asztörvényszék folyó hó 14-én tartotta meg az esküdtszéki tárgyalást. A bíróság tagjai ugyanazok voltak, mint az előző napon. A kir. ügyészség nevében a vádat dr. Kovacsek József alügyész terjesztette elő. László Lajos szekszárdi ügyvéd védbeszéde után az esküdtek visszavonultak. A kr. törvényszék az esküdtek verdiktje alapján Czingerszony — házasság közvetítő szerepében és Stré Sándort 6 évi fegyházra ítélte. — ügy az ügyész, Inger Anuska, ki a Bábi vénleány szerepét korán mint a védő is belenyugodott az ítéletben, ellenben a vádló semmiségi panasszal élt, túlhaladó férjhez menő vággyal igen jól adta. Ugyanezt mondhatjuk Fekete Erzsikéről, Kreskai Mariskáról és a kis Csehi Ilonkáról is. A férfi szereplők közül fel kell említenünk Zámbó Jánost és Kaszás Lajost, kik a Galand testvéreket játszották ; ifj. Darázsi Jánost a boldogi parasztgazda szerepében és főleg Vajtai Istvánt, ki a naplopó szerepét sok élénkséggel és ügyességgel játszotta. A színpadon való mozgás, ügyes játék és helyes alakítás tekintetében mindezek fölött áll azonban Kreskai Mihály a Csutka Matyi szolga szerepében, kinek önkészítette kupléit élvezettel hallgatta a szép számú közönség. Elismerést érdemelnek azonban a többi szereplők is különösen azért, mert nem sok dolgot adtak a sugólyukban kuporgó Juhász Anuskának. Végül dicsérettel említjük fel, Hekkó bandájának törekvését is, mely az énekrészeket zenével kisérte. Szóval a szekszárdi kath. legényegylet ifjúsága által rendezett ezen műkedvelői előadás úgy erkölcsileg, mint anyagilag sikerültnek mondható, amely siker legnagyobbrészt az ifjúsági egyesület fáradhatlan és buzgó vezetőjének , Wölfel Ferencz belvárosi r. k. segédlelkésznek köszönhető. A műkedvelők jövő vasárnap megismétlik az előadást a kath. olvasókörben s akkor az előadás után táncz is lesz. — A paksi Korcsolyázó Egyesület tánczestélye. Folyó hó 22-én fényesnek ígérkező tánczestély lesz Pakson, mely tekintve a már is több oldalról nyilvánuló meleg érdeklődést, a melyet megmagyaráz azon körülmény, hogy az intelligens közönség részére ily nemű mulatság az egész farsangban nem volt s nem is lesz, remélhetőleg nagylátogatottságnak fog örvendezni. A rendezőség mely Paks és vidékének tánczolni vígyó arany ifjúságát egytől-egyig felöleli, mindent elkövet a czél érdekében, hogy t. i. az estély úgy anyagiag, mint erkölcsileg fényesen sikerüljön. A Korcsolyázó Egyesület tisztikarából s a paksi és környékbeli fiatal emberekből alakult rendezőbizottság, mely f. hó 8 án Parat é György pog. isk. igazgaó elnöklete alatt tartott alakuló összejövetelt már szét is külte a díszes meghívókat. A zenét Szőke Kovács Pista dunaföldvári zenekara szolgálatja. — A paksi Korcsolyázó Egyesület piknikje. A kemény januárius fagyasztó lehellete megdermesztett mindent a szabad természetben, még a szép szőke Dunánkat is hatalmas jégpánczél alá temette és igy lehetővé tete, hogy a paksi Korcsolyázó Egyesület életjelt adjon magáról. Még karácsonykor tartott tsztújitó közgyűlésén uj elnököt választott Paraté György áll. polg. isk. igazgató személyében. Az uj elnök támogatva a lelkes tisztikar ót, buzgó lelkesedéssel karolta fel az egyenlét ügyét, a jégpálya nélkül szűkölködő egyesületnek gyors intézkedésével teremtett jégpályát s kedvező alkalmat nyújtott arra, hogy benn a város gócpontján, szélől védett igen almás helyen — a Scheuer-féle vendéglő kerti helyiségében — találkozzék a paksi intelligenczia a jégen. Nem mondhatni azért, hogy valami nagy kedvvel s nagy számban ragadták volna meg az alkalmat. Az egyesület vezetősége tehát, hogy elevenebb életet teremtsen a jégen, örömmel fogadta az egyes tagoktól fölvetett azt az eszmét, hogy piknikkel egybekötött korcsolyázó estét rendezzen. S bár részint ez idő rövidsége, részint itt,ott tapasztalt langyos érdeklődés miatt a rendezőség nem érhette el az óhajtott sikert: a január 29-én megtartott piknik elég jól sikerült. Bevezetésül világítás mellett korcsolyázás volt, amelyen azonban nem sokan vettek részt, mert a déli szél már egy kissé sivított a jégpályán. Sokkal nagyobb számú társaság telepededett le 8 óra után az izes ételek alatt görnyedő asztalok mellé, hogy aztán étvágyát kielégítve jókedvvel áldozhasson a múzsák farsangi kedvelnének, Terpszikhorének. Volt is jó kedv, folyt a táncz, melyből a szép társaságnak tán valamennyi tagja kivette a maga részét, úgy, hogy éjfél után 2 óra felé már mindenki fáradtan, de e családias jellegű mulatság kedves emlékével sietett nyugvóra térni. — A Paksi Kath. Kör 1. é. február hó 12-én felolvasással és színi előadással kapcsolatos zártkörű tánczestélyt rendezett a kör könyvtára javára. A tánczestélyt Varázsige czim alatt megjelent tréfás tárczaczikk felolvasása, majd »A fogházban« czimü egy felvonásos katonai bohózat előadása, melynek szereplői : Schwertl Nándor, Kakas Ferencz, Papp József, Májer József és Ritter János a Kath. Legényegylet tagjai voltak, — előzte meg. Úgy a fölolvasás, mint az ügyesen előadott bohózat kellemes derültségben tartotta a résztvevő gyér közönséget, melynek soraiban az intelligencia is csak alig egy két taggal volt képviselve. Az előadást csakhamar táncz követte, a melyben azonban már nagyobb számú közönség vett részt s mulatott jó kedvvel a hajnali órákig. — Bányászok mulatsága. A »Szászvár- Bányatelepi Olvasókör« folyó hó 18-án a Kovácsféle nagyvendéglő összes termeiben a saját könyvtára javára zártkörű tánczestélyt rendez. — Mulatság. A »tolnai ifjúság« által f. hó 12-én rendezett tánczmulatság igen fényesen sikerült, melyen a következő úrasszonyok és leányok vettek részt: