Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-06-04 / 23. szám
1908 junius 4 TOLNAMEGYEI KÖZLIi» *_________ _______________5_ — A paksi képviselőválasztás napja. Tolnavármegye központi választmánya folyó hó 1-én d. e. 10 órakor a vármegye székházában tartott ülésében a paksi képviselőválasztás napját folyó hó 20-ára tűzte ki. Választási elnök Fördős Géza paksi ügyvéd, választási helyettes elnök Angyal Béla dunaföldvári kir. közjegyző. Jegyzők: Popovits Gyula paksi főjegyző és Takáts Gyula dunaszentgyörgyi jegyző. A szavazás két helyen: a városházán és a ref. iskolában történik. A függetlenségi és 48-as Kossuth-pártnak hivatalos jelöltje báró Jeszenszky Ödön dr. a dunaföldvári járás népszerű és nagytehetségü szolgabirája, akinek megválasztását mi is melegen óhajtjuk. — Tudósitónk írja, hogy eddig két függetlenségi és 48-as képviselőjelölt küzd Szluha István mandátumáért. Múlt vasárnap tartottak értekezletet, melyen Rátkay László országgyűlési képviselő szép beszéd kíséretében melegen ajánlotta báró Jeszenszky Ödön paksi népszerű szolgabírót és hosszabb beszédben vázolta a függetlenségi párt mai helyzetét. — Akik nincsenek megelégedve a függetlenségi párt működésével — mondotta Rátkay — azok csak a szivekkel szeretik a hazát, de nem az eszökkel. Neki, kinek alkalma van benézni abba a kohóba, ahol izzik és forr az ország sorsa, lelkére mondhatja, hogy a kormány vezérférfiai nagy munkát végeznek az ország függetlensége érdekében. — Kossuth Ferenc a következő sürgönyt intézte Jeszenszky Ödön báróhoz : «Pártunk központja nevében tudatom, hogy az országos függetlenségi és 48-as párt önt, mint pártunk hivatalos jelöltjét teljes erkölcsi erővel támogatni fogja. Pártunk ismeri a paksi választókerület hazafiságát és erősen bízik abban, hogy e kerület, mint sok évekig a múltban, úgy a jövőben is a mi táborunkban fogja megszokott díszes helyét elfoglalni, velünk fog küzdeni hazánk jogaiért, felvirágzásáért, államiságának, függetlenségének kivívásáért az adott helyzethez alkalmazva fegyverét, mert bebizonyult, hogy csak így érhetjük el magasztos célunkat. Kossuth, elnök:» Jeszenszkyvel szemben a választók egy csoportja mádi Kovács Jánost,mádi Kovács Györgynek, a hírneves táborszernagynak unokaöccsét jelölte, ugyancsak függetlenségi és 48 as programmal. Hir szerint a balpárt és a keresztényszocialisták is állítanak jelöltet. — Paksi tudósítónk ezt írja: A paksi választókerületben a nép igaz barátjának, a függetlenségi eszmék törhetetlen bajnokának, a csak imént elhunyt Szluha Istvánnak örökéért folyó évi május hó 31-én két jelölt lépett a küzdőtérre. Az egyik az országos függetlenségi és 48-as párt hivatalos jelölje, Jeszenszky Ödön báró, dr., a dunaföldvári járás szolgabirája, akit Pakson az Erzsébet Szálló kerthelyiségében dr. Grosch József paksi ügyvéd hívására egybegyült polgárok léptettek fel jelöltnek. A jelölő értekezleten megjelent Rátkay László orszggül. képviselő is, mint a központ kiküldöttje s melegen ajánlotta a központ jelöltjét a választópolgárok figyelmébe. A másik jelölt mádi Kovács János paksi földbirtokos, akit a paksi függetlenségi párt kért fel a jelöltség elfogadására* a Döme-féle kerthelyiségben május 31-én délután tartott értekezleten. Mindkét képviselőjelölt a választókerület kebeléből való s a küzdelem előreláthatólag erős lesz. — Tanulmányi kirándulás. Napokban a dunaföldvári polgári leányiskola összes növendékei tanulmányi kirándulást tettek a dunaföldvári gazdasági ismétlő iskolába. Megtekintették a gazdasági ismétlő iskola vetéseit, terményeit, állatállományát, helyiségeit, bemutatták nekik a különféle gazdasági szereket úgy, hogy a gazdaság körébe tartozó dolgokról bő tapasztalatot szerezhettek. A tanulmányi kirándulást Nerttt Béla iskolaszéki elnök és Kápolnay József gazdasági ismétlő iskolai szaktanító lelkes ügybuzgalma valósította meg. A kirándulást, a polgári iskolai növendékek fényes megvendégelésével zárták be. — Vásáráthelyezés. A kereskedelemügyi miniszter a tolnai országos vásárt junius hó 8-áról junius 9-ére tette át. . — A rendőrség államosítása és az önkormányzat- Szekszárd r. t. város rendőrkapitánya, Molnár Lajos, aki a tollat ügyesen forgatja, ismét egy tanulmányt irt *A rendőrség államosítása és az önkormányzat* címen, melyről a fővárosi előkelő lapok nagy dicsérettel szólnak. Molnár Lajos rendőrkapitány kis tanulmánya valóban megérdemli, hogy az arra hivatott körök megszívleljék. Szerzőt a dánosi bűnper indította arra, hogy meggyőző érvekkel sürgesse a városi rendőrség államosítását, mely nélkül Magyarországban a közbiztonságot nem lehet biztos alapra fektetni. Pártszempontból a városi rendőrség államosítását sokan ellenzik, aminek meg is van a maga indokolt háttere. Ezekkel szemben Molnár rendőrkapitány nyomós érvekkel bizonyítja, hogy a városi rendőrség államosítását keresztül lehet vinni a városok önkormányzati jogaiknak megsértése nélkül. — A magyar nyelv és a magyar beszéd apostolai. Tolnavármegye törvényhatóságának egyik legszebb ténye volt az, midőn a magyar nemzetnek mostani hazájában eltöltött ezeréves dicsőséges évfordulója alkalmából kulturális célra 500.000 korona alapítvány tett. Ebből az alapítványból 100.000 korona jutott a magyarosító alapra, melynek kamatait ,évenkint kiosztják a magyar nyelv és magyar beszéd apostolainak, a hazafias néptanítóknak, tanítónőknek és óvóknak. Többször szóvá tettük, hogy mennyire sérti a tanítóság önérzetét a magyarosító alap szabályzatának azon rendelkezése, mely szerint folyamodni kell jutalomért. A tanítóegyesület s főleg Fekete Ágoston tolnai prépost-plébános beadványára a magyarosító alap ezen rendelkezését most törölték és igy jövőben nem kell folyamodni a jutalomért. Eddig a jutalmak egyformák voltak, most azonban két osztályba sorozták az érdemes magyarosítókat, ami nem egészen helyes, mert ez bizonyos féltékenységet, sőt kedvetlenséget is szülhet azokban, akik igazán rászolgáltak arra, hogy az elismerést egyforma mértékkel mérjék és ne tegyenek különbséget a jutalomra igazán méltók között. A most elkészült javaslat szerint 150 150 korona jutalmat kapnak: Bene Lajos kurdi, Hebanstreit Irén mázai, Mussony Gyula hőgyészi, Bayer Vanda dunakömlődi, Bitter Antal szakadáti, Oesztesi Péter bátaszéki, Kring Gyula kétyi, Luttenberger János mucsfai, Pauer Guido bikácsi, Szabó Ádám mőcsényi, Unfried Mária mucsi tanítók, illetve tanítónők ; — 100 — 100 korona jutalomban részesülnek: Bajor Rezső tolnai, Keleti Márton zombai, Neubauer Károly udvari, Vinecker János váraljai, Polgárné Feld Emma németkéri, Lagler Sándor varasdi, Székely Hedvig kakasdi, Niederland Ferenc kövesdi, Bettinger István dózsi, Walter Henrik felsőnánai, Purth Gyula kalaznói, Boross Teréz pári, Walter Ádám cikói, Haász János hanti, Eichert János apafi, Hildebrant Miksa izményi, László Ágnes kisdorogi, Koháry István kismányoki, Nöthling Dezső mórágyi, Hauck Ferenc nagyvejkei, Lakatos József szálkái, Krsztics Sztana alsónánai, Roreisz Katalin várdombi és Petter Ágoston bátaapáti tanítók, illetve tanítónők. 50 korona jutalmat nyert Boross Katalin nagyszékelyi állandó menedékházvezetőnő. Már most kimondotta a bizottság, hogy jövő évben jutalomban részesülnek a következő jeles magyarosítók : Máté József bátaszéki ig., Máy Erzsébet hőgyészi, Rieger Nándor szalkai tanítók. — A magyar nyelvben és beszédben kitünt tanulóknak összesen 804 koronát osztanak ki a magyarosító alapból. — Elnök és alelnök. A szekszárdi adófelszámolási bizottság elnökévé őrffy Lajos ügyvéd, helyettesévé pedig Szondy István gyógyszerész neveztetett ki. — A vármegyei muzeum természetrajzi osztályának kiegészítése. Dr. Horváth Géza, a magyar nemzeti muzeum természetrajzi osztályának igazgatója múlt csütörtökön vizsgálatot tartott a vármegyei múzeumban és kijelentette, hogy múzeumunk természetrajzi osztályát a nemzeti muzeum kettős példányaiból kiegészítik. Elnevezés: A pécsi kir. főügyész Varga Ádám szekszárdi törvényszéki fogházőrt, címzetes fogházőrmestert a szekszárdi törvényszéki fogházhoz fogházőrmesterré, az altiszti fizetési osztály 4-ik fokozatába kinevezte. — Magánvizsgálatok A paksi áll. polgári fiúiskolában az évvégi magánvizsgálatok f. hó 22-én és 23-án tartatnak meg. — Hazafiak figyelmébe. Gyakran halljuk hangoztatni azt az immáron közszájon forgó frázist: «Pártoljuk a honi ipart!» Szomorú dolog, hogy ennek hangoztatására és hirdetésére egyáltalában szükség van, de százszorta szomorúbb az a valóság, hogy e frázis csak frázis marad és sokaknak hazafisága emez igék nagyképüsködő hirdetésén túl nem terjed. Ruhánk szövete külföldi gyártmány, asszonyaink bécsi kalapokban járnak, toalettjeiket brüsseli csipkével díszítik, harisnyájuk, de még a harisnyakötőjük a Lajtán túl készült... Játszunk bécsi zongorán valcerokat, olasz hegedűn émelygős szerenádokat... sőt még a szeretőjének szépettevő béreslegény is prágai harmonikán panaszolja el szerelmes szivének kesergő, bús dalát . . . Ilyen a világ! . . . Viseltük a tulipánt, demonstráltunk magyarságunkkal, hazafiságunkkal!... Jaj annak a hazának, hol a honszerelemmel demonstrálni kell! — Ne hangoztassuk hát az immáron értéktelen, üres szóvirágot: «Pártoljuk a honi ipart!», hanem kérjük meg a magyar kereskedelmi múzeumtól a hazai beszerzési források címtárát. Csak egy levelezőlapba kerül s mindenki megtudhatja, hogy hol szerezheti be ruházati, háztartási, élelmezési és pipere-cikkeit, melyeknek anyagát e haza földje termette s a melyeknek földolgozását e haza munkásai végezték. Mert ez valóban nem frázis: «Minél kevesebb pénzt küldünk ki idegen országba, annál jobban lendül a hazai ipar és annál boldogabb lesz a magyar!» így és csakis igy vehetjük elejét a folyton növekvő drágaságnak, mely a kisembereket a végpusztulással fenyegeti. (Tanítók a «Hazai Beszerzési Források” címü könyvet a tanfelügyelőség utján is megszerezhetik, ha nevezett hivatalt ez iránt egy levelezőlapon megkeresik.) — Az őszi hadgyakorlatok. Mint közismeretes már, az őszi hadgyakorlatok Veszprém vidékén zajlanak le. A milyen nehéz ez e vidéken a gyakorlatozás, ép oly érdekes és nem kis látványosságban lesz részük a Siófok és balatonfüredi nyaralóvendégeknek, a balatoni markírozott tengeri ütközetet végig nézni. A feladat körülbelül a következő: a 44., 29. és 52. gyalogezred 36 nehéz üteggel, a beosztott lovassággal elindul Kaposvárról és csatlakozik útközben az ellenséges honvédséggel és közösen elindulnak Veszprém bevételére, hogy az utat maguknak Bécs felé kierőszakolják. Tabnál a hadsereg, mintegy 40,000 emberből álló támadó fél — felosztódik és Keszthelynek egyrészt 1 két oldalt futásnak másrészt támadólag hatol előre Veszprém felé; 4000 ember pedig Siófokon hajóra száll és a tengeren akarja magának kierőszakolni a legrövidebb utat, hogy szemközt kerüljön az ellenséggel. Ez az ütközet egy éjjeli támadás lesz és vagy Balatonfüreden, vagy Almádiban, vagy a tihanyi hegyek közt kell partot érnie, hogy a gyalogság és tüzérség partra szállhasson. A balatoni hajók: Baross, Helka, Zala, Veszprém stb., valamint számtalan uszály és motoros jacht erre az ütközetre mindkét partra elosztatnak és jelzőkészülékekkel lesznek ellátva, hogy minden hajó mily haderővel bír, már most folynak az előkészületek és igen sok tengerésztiszt és altiszt 160 tengerésszel már most behajózzák a Balatont tanulmányozás végett. Tengerész körökben azt állítják, hogy ez az ütközet Port-Arthur panorámáját mutatja be és a tihanyi hegyek a kéttornyú templomával legalkalmasabb helye a védő tüzérség nehéz ütegeinek. Az egész hadgyakorlat az uj ágyuk harcképességét van hivatva megbírálni, melyre az a sok millió kiadatik. — Őfelsége lakosztályain erősen folynak a készülődések Veszprémben ; a tengeri ütközetnél a Barosshajón fogja Őfelsége az éjjelt ébren tölteni.