Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-06-04 / 23. szám

1908 junius 4 TOLNAMEGYEI KÖZLIi» *_________ _______________5_ — A paksi képviselőválasztás napja. Tolna­­vármegye központi választmánya folyó hó 1-én d. e. 10 órakor a vármegye székházában tartott ülésében a paksi képviselőválasztás napját folyó hó 20-ára tűzte ki. Választási elnök Fördős Géza paksi ügyvéd, választási helyettes elnök Angyal Béla dunaföldvári kir. közjegyző. Jegy­zők: Popovits Gyula paksi főjegyző és Takáts Gyula dunaszentgyörgyi jegyző. A szavazás két helyen: a városházán és a ref. iskolában tör­ténik. A függetlenségi és 48-as Kossuth-pártnak hivatalos jelöltje báró Jeszenszky Ödön dr. a duna­földvári járás népszerű és nagytehetségü szolga­­birája, akinek megválasztását mi is melegen óhajtjuk. — Tudósitónk írja, hogy eddig két függetlenségi és 48-as képviselőjelölt küzd Szluha István mandátumáért. Múlt vasárnap tartottak értekezletet, melyen Rátkay László országgyű­lési képviselő szép beszéd kíséretében melegen ajánlotta báró Jeszenszky Ödön paksi népszerű szolgabírót és hosszabb beszédben vázolta a függetlenségi párt mai helyzetét. — Akik nincsenek megelégedve a függet­lenségi párt működésével — mondotta Rátkay — azok csak a szivekkel szeretik a hazát, de nem az eszökkel. Neki, kinek alkalma van benézni abba a kohóba, ahol izzik és forr az ország sorsa, lelkére mondhatja, hogy a kormány vezér­­férfiai nagy munkát végeznek az ország füg­getlensége érdekében. — Kossuth Ferenc a kö­vetkező sürgönyt intézte Jeszenszky Ödön báró­hoz : «Pártunk központja nevében tudatom, hogy az országos függetlenségi és 48-as párt önt, mint pártunk hivatalos jelöltjét teljes erkölcsi erővel támogatni fogja. Pártunk ismeri a paksi választókerület hazafiságát és erősen bízik ab­ban, hogy e kerület, mint sok évekig a múlt­ban, úgy a jövőben is a mi táborunkban fogja megszokott díszes helyét elfoglalni, velünk fog küzdeni hazánk jogaiért, felvirágzásáért, állami­ságának, függetlenségének kivívásáért az adott helyzethez alkalmazva fegyverét, mert bebizo­­ny­ult, hogy csak így érhetjük el magasztos célunkat. Kossuth, elnök:» Jeszenszky­vel szem­ben a választók egy csoportja mádi Kovács Jánost,­­mádi Kovács Györgynek, a hírneves táborszernagynak unokaöc­csét jelölte, ugyan­csak függetlenségi és 48 as programmal. Hir szerint a balpárt és a keresztényszocialisták is állítanak jelöltet. — Paksi tudósítónk ezt írja: A paksi választókerületben a nép igaz barátjá­nak, a függetlenségi eszmék törhetetlen bajno­kának, a csak imént elhunyt Szluha Istvánnak örökéért folyó évi május hó 31-én két jelölt lé­pett a küzdőtérre. Az egyik az országos függet­lenségi és 48-as párt hivatalos jelölje, Jeszenszky Ödön báró, dr., a dunaföldvári járás szolgabirája, akit Pakson az Erzsébet­ Szálló kerthelyiségében dr. Grosch József paksi ügyvéd hívására egy­­begyült polgárok léptettek fel jelöltnek. A jelölő értekezleten megjelent Rátkay László orszggül. képviselő is, mint a közp­ont kiküldöttje s me­legen ajánlotta a központ jelöltjét a választó­polgárok figyelmébe. A másik jelölt mádi Kovács János paksi földbirtokos, akit a paksi függet­lenségi párt kért fel a jelöltség elfogadására* a Döme-féle kerthelyiségben május 31-én délután tartott értekezleten. Mindkét képviselőjelölt a választókerület kebeléből való s a küzdelem előreláthatólag erős lesz. — Tanulmányi kirándulás. Napokban a dunaföldvári polgári leányiskola összes növen­dékei tanulmányi k­irándulást tettek a duna­földvári gazdasági ismétlő iskolába. Megtekin­tették a gazdasági ismétlő iskola vetéseit, ter­ményeit, állatállományát, helyiségeit, bemutatták nekik a különféle gazdasági szereket úgy, hogy a gazdaság körébe tartozó dolgokról bő ta­pasztalatot szerezhettek. A tanulmányi kirán­dulást N­erttt Béla iskolaszéki elnök és Kápolnay József gazdasági ismétlő iskolai szaktanító lel­kes ügybuzgalma valósította meg. A kirándulást, a polgári iskolai növendékek fényes megvendége­­lésével zárták be. — Vásáráthelyezés. A kereskedelemügyi miniszter a tolnai országos vásárt junius hó 8-áról junius 9-ére tette át. . — A rendőrség államosítása és az ön­kormányzat- Szekszárd r. t. város rendőrkapi­tánya, Molnár Lajos, aki a tollat ügyesen for­gatja, ismét egy tanulmányt irt *A rendőrség államosítása és az önkormányzat* címen, melyről a fővárosi előkelő lapok nagy dicsérettel szól­nak. Molnár Lajos rendőrkapitány kis tanul­­­mánya valóban megérdemli, hogy az arra hiva­tott körök megszívleljék. Szerzőt a dánosi bűnper indította arra, hogy meggyőző érvekkel sürgesse a városi rendőrség államosítását, mely nélkül Magyarországban a közbiztonságot nem lehet biztos alapra fektetni. Pártszempontból a városi rendőrség államosítását sokan ellenzik, aminek meg is van a maga indokolt háttere. Ezekkel szemben Molnár rendőrkapitány nyomós érvek­kel bizonyítja, hogy a városi rendőrség államo­sítását keresztül lehet vinni a városok önkor­mányzati jogaiknak megsértése nélkül. — A magyar nyelv és a magyar beszéd apostolai. Tolnavármegye törvényhatóságának egyik legszebb ténye volt az, midőn a magyar nemzetnek mostani hazájában eltöltött ezeréves dicsőséges évfordulója alkalmából kulturális célra 500.000 korona alapítvány tett. Ebből az alapítványból 100.000 korona jutott a magya­rosító alapra, melynek kamatait ,évenkint ki­osztják a magyar nyelv és magyar beszéd apos­tolainak, a hazafias néptanítóknak, tanítónőknek és óvóknak. Többször szóvá tettük, hogy mennyire sérti a tanítóság önérzetét a magya­rosító alap szabályzatának azon rendelkezése,­ mely szerint folyamodni kell jutalomért. A ta­nítóegyesület s főleg Fekete Ágoston tolnai prépo­st-plébános beadványára a magyarosító alap ezen rendelkezését most törölték és igy jövőben nem kell folyamodni a jutalomért. Eddig a jutalmak egyformák voltak, most azon­ban két osztályba sorozták az érdemes magya­­rosítókat, ami nem egészen helyes, mert ez bi­zonyos féltékenységet, sőt kedvetlenséget is szülhet azokban, akik igazán rászolgáltak arra, hogy az elismerést egyforma mértékkel mérjék és ne tegyenek különbséget a jutalomra igazán méltók között. A most elkészült javaslat szerint 150 150 korona jutalmat kapnak: Bene Lajos kurdi, Hebanstreit Irén mázai, Mussony Gyula hőgyészi, Bayer Vanda dunakömlődi, Bitter Antal szaka­dáti, Oesztesi Péter bátaszéki, Kring Gyula kétyi, Luttenberger János mucsfai, Pauer Guido bikácsi, Szabó Ádám mőcsényi, Unfried Mária mucsi tanítók, illetve tanítónők ; — 100 — 100 korona jutalomban részesülnek: Bajor Rezső tolnai, Keleti Márton zombai, Neubauer Károly udvari, Vinecker János váraljai, Polgárné Feld Emma németkéri, Lagler Sándor varasdi, Székely Hedvig kakasdi, Niederland Ferenc kö­­vesdi, Bettinger István dózsi, Walter Henrik felső­­nánai, Purth Gyula kalaznói, Boross Teréz pári, Walter Ádám cikói, Haász János hanti, Eichert János apafi, Hildebrant Miksa izményi, László Ágnes kisdorogi, Koh­áry István kismányoki, Nöthling Dezső mórágyi, Hauck Ferenc nagy­­vejkei, Lakatos József szálkái, Krsztics Sztana alsónánai, Roreisz Katalin várdombi és­ Petter Ágoston bátaapáti tanítók, illetve tanítónők. 50 korona jutalmat nyert Boross Katalin nagy­­székelyi állandó menedékházvezetőnő. Már most kimondotta a bizottság, hogy jövő évben juta­lomban részesülnek a következő jeles magya­rosítók : Máté József bátaszéki ig., Máy Erzsébet hőgyészi, Rieger Nándor szalkai tanítók. — A magyar nyelvben és beszédben kitünt tanulók­nak összesen 804 koronát osztanak ki a ma­gyarosító alapból. — Elnök és alelnök. A szekszárdi adó­felszámolási bizottság elnökévé őrffy Lajos ügyvéd, helyettesévé pedig Szondy István gyógy­szerész neveztetett ki. — A vármegyei muzeum természetrajzi osztályának kiegészítése. Dr. Horváth Géza, a magyar nemzeti muzeum természetrajzi osztá­lyának igazgatója múlt csütörtökön vizsgála­tot tartott a vármegyei múzeumban és kijelen­tette, hogy múzeumunk természetrajzi osztályát a nemzeti muzeum kettős példányaiból kiegé­szítik. Elnevezés: A pécsi kir. főügyész Varga Ádám szekszárdi törvényszéki fogházőrt, cím­zetes fogházőrmestert a szekszárdi törvényszéki fogházhoz fogházőrmesterré, az altiszti fizetési osztály 4-ik fokozatába kinevezte. — Magánvizsgálatok A paksi áll. polgári fiúiskolában az évvégi magánvizsgálatok f. hó 22-én és 23-án tartatnak meg. — Hazafiak figyelmébe. Gyakran halljuk hangoztatni azt az immáron közszájon forgó frázist: «Pártoljuk a honi ipart!» Szomorú do­log, hogy ennek hangoztatására és hirdetésére egyáltalában szükség van, de százszorta szo­morúbb az a valóság, hogy e frázis csak frázis marad és sokaknak hazafisága emez igék nagy­­képüsködő hirdetésén túl nem terjed. Ruhánk szövete külföldi gyártmány, asszonyaink bécsi kalapokban járnak, toalettjeiket brüsseli csipké­vel díszítik, harisnyájuk, de még a harisnya­kötőjük a Lajtán túl készült... Játszunk bécsi zongorán valcerokat, olasz hegedűn émelygős szerenádokat... sőt még a szeretőjének szépet­­tevő béreslegény is prágai harmonikán panaszolja el szerelmes szivének kesergő, bús dalát . . . Ilyen a világ! . . . Viseltük a tulipánt, demon­stráltunk magyarságunkkal, hazafiságunkkal!... Jaj annak a hazának, hol a honszerelemmel demonstrálni kell! — Ne hangoztassuk hát az immáron értéktelen, üres szóvirágot: «Pártoljuk a honi ipart!», hanem kérjük meg a magyar kereskedelmi múzeumtól a hazai beszerzési forrá­sok címtárát. Csak egy levelező­lapba kerül s mindenki megtudhatja, hogy hol szerezheti be ruházati, háztartási, élelmezési és pipere-cikkeit, melyeknek anyagát e haza földje termette s a melyeknek földolgozását e haza munkásai végez­­­­ték. Mert ez valóban nem frázis: «Minél keve­sebb pénzt küldünk ki idegen országba, annál jobban lendül a hazai ipar és annál boldogabb lesz a magyar!» így és csakis igy vehetjük ele­jét a folyton növekvő drágaságnak, mely a kis­embereket a végpusztulással fenyegeti. (Tanítók a «Hazai Beszerzési Források” címü könyvet a tanfelügyelőség utján is megszerezhetik, ha ne­vezett hivatalt ez iránt egy levelezőlapon meg­keresik.) — Az őszi hadgyakorlatok. Mint közisme­retes már, az őszi hadgyakorlatok Veszprém vidékén zajlanak le. A milyen nehéz ez e vidéken a gyakorlatozás, ép oly érdekes és nem kis látványosságban lesz részük a Siófok és bala­tonfüredi nyaraló­­vendégeknek, a balatoni mar­­kírozott tengeri ütközetet végig nézni.­­ A fel­adat körülbelül a következő: a 44., 29. és 52. gyalogezred 36 nehéz üteggel, a beosztott lo­vassággal elindul Kaposvárról és csatlakozik út­közben az ellenséges honvédséggel és közösen elindulnak Veszprém bevételére, hogy az utat maguknak Bécs felé kierőszakolják. T­a­b­n­á­l a hadsereg, mintegy 40,000 emberből álló támadó fél — felosztódik és Keszthelynek egyrészt 1 két oldalt futásnak másrészt­­ támadólag hatol előre Veszprém felé; 4000 ember pedig Siófokon ha­jóra száll és a tengeren akarja magának ki­erőszakolni a legrövidebb utat, hogy szemközt kerüljön az ellenséggel. Ez az ütközet egy éj­jeli támadás lesz és vagy Balatonfüreden, vagy Almádiban, vagy a tihanyi hegyek közt kell partot érnie, hogy a gyalogság és tüzérség partra szállhasson. A balatoni hajók: Baross, Helka, Zala, Veszprém stb., valamint számtalan uszály és motoros jacht erre az ütközetre mindkét partra elosztatnak és jelzőkészülékekkel lesznek ellátva, hogy minden hajó mily haderő­vel bír, már most folynak az előkészületek és igen sok tengerésztiszt és altiszt 160 tengerés­­szel már most behajózzák a Balatont tanulmá­nyozás végett. Tengerész körökben azt állítják, hogy ez az ütközet Port-Arthur panorámáját mutatja be és a tihanyi hegyek a kéttornyú templomával legalkalmasabb helye a védő tüzér­ség nehéz ütegeinek. Az egész hadgyakorlat az uj ágyuk harcképességét van hivatva megbírálni, melyre az a sok millió kiadatik. — Őfelsége lakosztályain erősen folynak a készülődések Veszprémben ; a tengeri ütközetnél a Baross­­hajón fogja Őfelsége az éjjelt ébren tölteni.

Next