Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-17 / 38. szám

2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1908 szeptember 17 pélyt is óhajtana rendezni, a jövő 1909 augusztus 30-án tartandó rend­es közgyűlés helyéül Szakos község tűzetik ki. Elnök, miután a tisztikar és a választmány megbízatása a mai nappal lejárt — úgy a maga,­­mint a tiszttársai nevében a Viselt tisztségről leköszön s felhívja a közgyűlést, hogy az alap­szabályok 20 §-a alapján a tisztújítást titkos­­ szavazás után ejtse meg. A választások megejtése előtt Csik József bonyhádi parancsnok felhívja a szavazásra jo­gosított testületi képviselők figyelmét az alap­szabályok 21 §-ának azon részére, mely szerint­­ az alelnök, titkár, pénztáros és ügyész a szö­vetség székhelyén lakni kötelesek. A magát képviseltető 34 tagtestület meg­bízottai szavazó­lapjaikat beadván Boda Vilmos ,a választás eredményét kihirdeti, mely szerint elnök: Boda Vilmos 14,­ alelnök: Nagy István 12 titkár: Brebovszky Elemér 9, pénztáros: Nikitis Imre 14, ügyész: Dr. Baumgartner József 14 szavazattal. Választmányi tagok : Illés Gyula, Bán Lajos, Csik József, Bereck István, gróf Apponyi Rezső, Máté Károly, Wilhelm Ede, Lőwy Ignác, Klimes Antal, Horváth László, Komandinger Kálmán,­ Géczy Nép­ János 14—14 szavazattal. Közgyűlés az elnököt s az újonnan meg­választott tisztikart megéljenzi. Elnök a tiszti­kar nevében megköszöni a szövetség bizalmát s felkéri a közgyűlést a tárgyalás tovább foly­tatására. 7. Felvastatott Dénes Sándor önkéntes tűzoltó alparancsnok 3 pontban foglalt követ­kező indítványa: L .Mondja ki a közgyűlés, hogy a többi szövetségekhez képest a jövő 1909. évtől kezdve minden második évben egy 4 napos tűzoltói tanfolyamot rendez s ezen tanfolyamra felhi­­vandók a vármegye területén működő összes akár önkéntes, akár kötelezett tűzoltók parancs­nokai, hogy­­ esetleg egy tűzoltót küldjenek s kötelesek legyenek küldeni a tanfolyamra s ezeknek költségeit az illető testületek lennének kötelesek viselni . Előadókul pedig a vármegye területén levő parancsnok és képesített tűzoltó tisztekből (ha tűzoltó) nevezendő ki, a­kinek költségeit a szövetség tartozna fedezni. II. »Határozza el a közgyűlés, hogy a jövő 1909. évtől kezdve a megyei tűzoltó kong­resszusok (nagygyűlések) alkalmával verseny­gyakorlatot rendez, s ezen versenygyakorlat azon testület szereivel történnék, a­hol a köz­gyűlés tartotik. Nézetem szerint a verseny olyan szerekkel történne, amely minden községben, ahol tűzoltó testület van, kell, hogy legyen. A szerek a kö­vetkezők lennének : alacsony medencéjű szívó­­nyomó szerkezetű kocsifecskend­ő, 2 szívó 2 nyomó tömlővel, 35 tűzoltóval továbbá egy közönséges támasztó és két közönséges tető­létra vagy esetleg (ahol van) 3 angol dugólétra -iskola szerelése. Ugyanazon szerekkel felváltva egy gyorsszerelés. S ezek bevégezte után egy­­ feladott taktikai támadás. Ezen összes verseny­gyakorlat szerintem egy és fél óra alatt befe­jezhető lenne , s így idő van elég, hogy kike­rüljön egy nap alatt, kivált délután. Csak min­denhez egy kis akarat kell, s akkor megy min­den. A jury bizottság tagjaiul pedig azon tisztek nevezendők ki, akiknek testületei a versenyben részt nem vesznek.« ill. »Mondja ki a közgyűlés, hogy az Országos Tűzoltó Szövetség által minden 3. évben tartani szokott nagygyűlésre, a szövetség kebelébe tartozó­ testületek parancsnokaiból egy taggal magát képviselteti. Ezen kiküldött egyé­nek a költség is egy bizonyos összegben álla­pítsa meg a közgyűlés (nézetem szerint 50 K) mely összeg a szövetség pénztárából lenne az illető részére kiutalványozva.« Mivel mindhárom indítványhoz anyagi kér­dés fűződik s így behatóbb tárgyalást igényel­nek elhatározza a közgyűlés, hogy az indít­ványokat tárgyalás végett kiadja a választmány­nak, s a választmány határozata, illetve javaslata értelmében fog ezután az indítványok fölött még a tél folyamán Szekszárdon összehivadó rend­­kívüli közgyűlés érdemlegesen határozni. 8. Miután az ülés elején a jegyzőkönyv egyik hitelesítőjéül kiküldött Brebovszky Elemér az ülés folyamán szövetségi­ titkárrá választa­tott meg, helyébe jegyzőkönyv hitelesítőül Nikitits Imre küldetik ki, lezárja.Több tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést Brebovszky Elemér Kmft.Boda Vilmos szövetségi titkár, szövetségi elnök. A paksi daloskör. Nincs sok közöm ahhoz, hogy a paksi daloskörről írjak, arról az ifjú egyesületről, melynek sem tagja, sem földije nem vagyok. A dalkör azonban nem egy falu, nem egy község érdekéért van, hanem hivatása kiterjed a me­gyére, a megye határán túl az egész országra, egy magyar dalkör megalakulásán mindenkit öröm fog el, nem csoda hát, ha ez öröm­ és lelkesedéstől áthatva én is tollat fogok s paksi daloskört, létesítőit, működő és pártoló a tagjait köszöntöm. Mint­ mindenben, úgy a dalárdában is a kezdet a legnehezebb. Ha a kezdet erős alapo­kon nyugszik, ha a kezdet sikeresnek mond­ható, a többi már magától jő ; a dalkör izmo­sodik, erősebb lesz tagokban, működésében egyaránt . A dalkör vezető és működő tagjaitól áldozatot kíván. Szabad idejük jó részét a dalárdának kell szentelniök, otthon és a pró­bákon áldozatot kell hozniok, a tanulásban, tanításban tevékeny részt kell venniök, fokoza­tosan haladniok, mert ha egyszer megáll s pi­hen a haladás, feltétlenül hátramegy, visszaesik a dalkör fejlődésében. A dalkör minden egyes működő tagjának át kell hatva lennie a dal­kör nemes, magasztos, hazafias és kulturális céljától, tudnia kell, hogy nem magáért, hanem egy ideális célért tagja a dalkörnek s e benső meggyőződésében a zene- és dalért lelkesednie, lelkesítenie kell! Ott, hol dalkör régebb idő óta van, isme­retesebbek a nehézségek, melyek egy dalkör ne­mes tevékenységében gátat vetnek. Sokszor a nehézségek nem a működő tagokon, hanem külső jelenségeken múlnak, melyek csökkentik a tagok lelkesedését, apasztják azok számát s meggátolják azt, hogy a dalkör céljait elérje! így első sorban a községen, a nagyközönségen a sor, hogy a kebelében megalakult dalárdát pár­tolja. A nagyközönségé első sorban a köteles­ség, hogy nagy számú pártoló tagságával, anyagi támogatásával fejlessze, élessze az er­kölcsi tőkét, melyen a dalkör intézménye nyug­szik. A nagyközönség feladata, hogy egyes dal­köri előadásokon, hangversenyeken ne legyen »üres ház«, hogy a dalárda létéhez, megszilár­dulásához és fennmaradásához megkívánt dol­gok beszerezhetők legyenek ! Hisz a dalkör nem marad adós, mert százszorosan fizeti vissza életerős működésével, minden egyes fel­lépésével a szíveknek, telkeknek tetsző módon azt a csekély anyagi áldozatot, melyet a pár­toló tagok neki előlegeznek. Dunaföldvár közönsége pl. a néhány év­vel ezelőtt megalakult dalárdáját oly szépen támogatja és támogatta, hogy ennek léte ve­szélyeztetve nem lehet. Mert míg pártoló tag mindig szép számban akad, addig a dalkör hangversenyei anyagi és erkölcsi sikerben min­denkor a legelsők közt foglalnak helyet. Így történt aztán, hogy a »Dunaföldvári Dalkör” vagyona, szükséges tárgyai a sokkal régibb dalárdák berendezéseit is utolérték. Paks kö­zönsége nem maradhat el. Én hiszem, hogy mint Dunaföldváron, úgy Pakson is mindenütt, mindenkor felkarolják a dalkört s különösen a kezdet nehézségeit, a kezdet küzdelmeit segítik könnyíteni nemes pártolásaikkal. S ha majd a paksi daloskor megerősödik, ha majd első, második és a többi hangverse­nyeit mutatja be Paks községének vagy a vi­déknek, vagy bárhol, akkor a nemes szórako­zások m­d­ításával, a hazafias cél kitűzésével megmutatja, hogy a pártolásra nem volt mél­tatlan. Paks közönsége bizonyára önmagát be­csüli meg, ha dalkörét a leghathatósabban pár­tolja s önmagát alázza meg, ha erről megfe­ledkezik! Crassus: KÜLÖNFÉLÉK — Halálozás. Garay Antalnak, a halha­tatlan Garay János megdicsőü­lt költő nagy­bátyjának 48-as vitéz honvédtisztnek, a tolna­megyei függetlenségi és 48-as párt elnökének mélységes gyásza van. Szeretett neje, szül. Weicher Lujza folyó hó 15-én életének 60-ik, a legboldogabb házasságának 36-ik hosszas szenvedés után Tolnán elnui évében metése óriási részvét mellett folyó h­r. u. 4 órakor ment végbe. A drág Fekete Ágoston prépost-plébános To­­tette be és innen Pusztaapátiba szállították s itt a családi sírboltban helyezték örök n­yu­galomra. — Eljegyzések: Steiner Gyula paksi keres­kedő eljegyezte Paschusz Gizellát Dunaszerda­­helyről. — Rumi Imre izményi jegyző eljegyezte May Erzsikét, May János pusztai hCnfö­­dbirto­kos leányát. — Horváth József dunaföld­vári tanító f. hó 12-én eljegyezte J Reitter Mariskát Dunaföldvárott. — Karminszky János, szekszárdi m. kir. pénzügyi titkár, e hó 12-én tartotta meg eljegyzését Ocskay János helybeli polg. iskolai tanító leányával, Ilonkával. — A tolnai ref. egyházmegye közgyűlése. Folyó he­ll­én tartotta évi közgyűlését Szek­szárdon, a vármegyeház nagytermében a tolnai ref. egyházmegye Kátai Endre esperes és dr. Szilassy Aladár egyházmegyei gondnok társ­elnökök elnöklésével. Kátai Endre imával, Szi­lassy A1­dár pedig a jelenvoltak üdvözlésével nyitotta meg a gyűlést. A képviselők igazolása és a jegyzőkönyv felolvasása után annak hite­lesítésével Dömök Pétert és Ágoston Istvánt bízta meg a közgyűlés. Kátai Endre esperes beszédét a közgyűlés kinyomatásra és jegyző­­könyvi köszönetre érdemesítette. Szabó Károly országgyűlési képviselő előadói javaslatára ho­zott határozatot a közgyűlés. Azután a »Ne temere« kezdetű pápai dekrétum ellen tiltakoz­tak, melyből kulturháboru származhatnék, »mely­nek veszedelmét elhárítani mindnyájunk közös érdeke*. Egyházmegyei főjegyzővé Szondy 1st-MIT IGVITÍvsí ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természeten szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb Övószer. Minden külföldit fölülmúl­ja ^ hazánk természetes a mohai f­­n,pJT*R -For szénsavas vizek királya 8jv.— gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi «iu«» Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! Főraktár: SALAMON TESTVÉREK cégnél, SZEKSZÁRDON,

Next