Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-07 / 1. szám

1909 január 7 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 .népszövetség. Alig van ma már köz­ség, melyben mest ne alakították volna a kath. népszövetséget. Szakoson is lelkes hívei vannak a népszövetségnek, akiknek porodnak a tagok. Az élén buzdítására sza­Vitkovits Ferenc plébános áll, akinek fáradhatatlan munkatársa Hortobágyi József segédlelkész. — Székesegyházi főkántor. Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök Ketskés Elek székesfehérvári kántort a székesegyházba fő­kántorrá nevezte­­ ki. — A vármegyei számvevőségek visszaállí­tása. Abaujtornavármegye törvényhatósága moz­galmat indított a vármegyei pénztárak és szám­vevőségek visszaállítása érdekében. Ebben a tárgyban hozott határozatát Abaújtorna vármegye megküldötte Tolna vármegyének is, hogy azt hasonló szellemű felirattal pártolja. — Méhész egyesületi gyűlés. A méhész egyesület folyó hó 10-én, d. u. 3 órakor a pol­gármester hivatalos helyiségében (városháza) gyűlést tart, melynek legfontosabb tárgya egy minta méhes létesítése az újonnan szervezett gazd. iskolában. A gyűlésre a tagokat ezúton is meghívja az elnökség. — Múzeumi felolvasás. Érthetetlen, hogy a szekszárdi közönség miért viseltetik közö­­nyöséggel a múzeumi tanulságos felolvasások iránt.­Megtörtént például múlt szombaton este hogy Kovách Aladárnak az »Általános néprajz” címmel tartott felolvasása iránt csupán tizenöten érdeklődtek. — Kegyelet A bonyhádi önkéntes tűzoltó­egyesület benső részvétét és kegyeletét úgy rótta le egykori,­ főparancsnoka, dr. Moldoványi István közigazgatási biró emléke iránt, hogy lelki üdvéért a [bonyhádi rk. templomban gyász isteni­­ tiszteletet mutattatott be, melyen a tűz­oltók testületileg jelentek meg. — Hitközségi és iskolaszéki gyűlés. A szekszárdi róm. kath. hitközségi tanács folyó hó­ 74-én délután fél 5­ órakor ülést tartott dr. Font Ferenc plébános, szentszéki ülnök elnök­lete alatt, melyben tárgyalták Nemes Győző el­len emelt vádakat s végül elhatározták, hogy a panaszt beterjesztik az egyházmegyei hatóság­hoz és az igazság kiderítése végett kérik vegyes­­ fegyelmi bizottság kiküldését. Az iskolaszék Nemes Győző­­ tanítót, miután ő is óhajtotta, lehelyezte a Béri Balogh Ádám­ utcai iskolához, Garay János tanítót pedig ideiglenesen az„uj­­városi iskolához helyezte. — Felolvastatott Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő­nek átirata, melyben értesíti az iskolaszék elnö­­­­két, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter 1908. évi 123,746. számú rendeletével Szek­­szárdon külön? szaktanitó gazdasági ismétlői iskolát szerveztetek. Tudatja, hogy az ezen ál­­­lásra kinevezett szaktanitó az ismétlő tanköte­leseket a polgári fiúiskolában, délutánonkint: ^^és a szakiai gyakra tanítja : miért is felkéri­ az^lJiököt,. hogy. a vezet*»* b.aa az. animatios ísinfift* G&d­á'S' ah ban az ismétlő tan­­köteleseket heti 2 órában a közismereti tan­tárgyakra oktattassa, és ezen felül hetenkint még 1 óra vallás tanításra is fordítható. Az átirat tudomásul szolgált és ennek értelmében folyó hó 7-én a belvárosi fiúiskolában is meg­kezdik a tanítást,. Dr. Font Ferenc elnök a­­ püspöki körlevélből felolvassa a megyés püs­pöknek az­­»Iskolaegyesület« helyi csoportjai­nak megalakítása tárgyában kibocsátott felhívá­sát és megismerteti az egyesületnek alapszabá­lyainak főbb pontjait. Ezután kimondották a helyi csoport megalakulását, melynek tagjai lettek: Dr. Font Ferenc­­ plébános, szentszéki ülnök, Mosgai Sándor újvárosi plébános, Kiss Károly táblabíró, világi elnök, Nagy György Hangonyi városi tanácsnok, Kuhcer János vá­rosi közgyám, dr. Steiner Lajos ügyvéd, Vár­­konyi Sándor és Horváth Ignác tanító, Font László hitk. pénztárnok,J Orbán József Csárdás, Mészáros Károly, Prantner Antal, Marth János Frei János Tak­er Föglebi Ferenc, Vesztergombi Antal iskolaszéki és hitközségi tanácstagok és Sugh József hitk. gondnok. — Ülés végén egyik előkelő iskolaszéki tag a jelenvoltak egybe­hangzó helyeslése mellett kifogást emel az ellen, hogy egyesek zárt padokat tartanak a belvárosi templomban, melyek sokszor üresen maradnak, mig a templomban levők állni kénytelenek ; ha pedig valaki előtt helyet foglal bennök s az ille­tők később megérkeznek, a benn ülőket ki­vonulni kényszerítik. Kéri a hitk. tanács hatá­rozatát az iránt, hogy a padokról az ajtók távolittassanak el. Ezen úgy hitközségi hatá­rozathozatal tárgyát nem képezvén, elnök ki­jelenti és ígéri, hogy a hitk. tanács egyhangú óhajtása előtt meghajol és módot fog keresni, hogy a jelzett ajtók­­, kellő tapintattal és az ér­zékenység lehető kímélésével eltávolíttassanak . Halálozások. Városunk egyik tisztes matrónája, özv. Ágoston Károlyné szül. béládi Huszár Erzsébet folyó hó 1-én reggeli 6orakor végelgyengülés következtében életének 86-ik évében csendesen elhunyt. A megboldogult, egy negyedszázadig volt a szekszárdi nőegylet elnöke és nagy tevékenységet fejtett ki az egyesület felvirágoztatása érdekében. Midőn az elnöki ál­lástól aggkorára való hivatkozással megváló örökös tiszteletbeli elnökké választották meg. A megboldogultban Ágoston István szekszárdi táblabíró édesanyját gyászolja. Temetésén igen sokan jelentek meg, mely folyó hó 3-án fél 4 órakor ment végbe általános részvét mellett. A gyászoló család az alábbi jelentést adta ki : »Alólirottak gyászba borult szívvel tudatják, hogy a szeretett és felejthetetlen jó édes anya, nagyanya, özv. Ágoston Károlyné szül. béládi Huszár Erzsébet, életének 86-ik évében Szek­­szárdon, 1909. évi január hó 1-én reggel 6 órakor végelgyengülés következtében jobblétre szenderült. A megboldogultnak halt tetemei Szekszárdok­, 1909. évi január hó­­ 3-án délután fél 4 órakor fognak a gyászháznál, a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint beszentel­tetni és onnan a felsővárosi uj-temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig az el­hunyt lelki üdveért folyó hó 4-én reggel fél 9 órakor fog a belvárosi róm. kát plébánia­­templomban a Mindenhatónak bemutatni. Szek­­szárd, 1909. január 1. Áldás és béke poraira! Ágoston István és neje Patrács Anna, Ágoston Gabriella és férje lovag Kozinczi Zgorszky Zsigmond mint gyermekei, illetve menye és veje­, Ágoston István, Ágoston Károly, Zgorszky Ilonka mint unokái, Pápé Lajos, Pápé Gyula, Pápé Marianna mint dédunokái. Édes­anyjuk : özv. Pápé Dénesné. — Kárászon hosszas szen­vedés után elhunyt id. Kühnel Márton földbir­tokos életének 59-ik, boldog házasságának 31-ik évében. Az elhunytban Pirkner János szálkai körjegyző apósát gyászolja. — Kulán elhunyt ,özv.Gritzmann Károlyné szül. Zányi Hermin­a ÉjsÉiek 54-ik évéfelc. A z elhunyt úrasszony Zányi G^r­gy pápai* l~infir­ti fininis fifnővére volt.­^Szedött|elhun3’>it özv’!nagylahi| kor., dr. Romár és zalachi Szalachy SándornesszaL Kurz Julia életének 67-ik évében. Kurz Vilmos árvaszéki elnök az elhunytban nővérét gyászolja. — Mohácson 83 éves korában meghalt Prilisarer József nyug. főhercegi uradalmi gazdatiszt. Az­­ elhunyt nagyatyja volt Boda Géza szekszárdi kir. törvényszéki jegyzőnek. — A bátaszék—dombóvári vasútvonal kiépítése. Mint emlékezetes, a kereskedelmi m­iniszter elhatározta, hogy a Bátaszék—Dom­bóvár közti csatlakozási vonalat, amely az Alföld és Fiume közti nagy kereskedelmi for­galom lebonyolítására van hivatva, elsőrendű vonallá alakítja át. Az új vonal építési mun­kálatai körülbelül tíz kilométer hosszúságban válnak szükségessé, valamint építendő a vona­lon egy 623 méter hosszú alagút is. A körü­l­ belül két millió koronás összegben előirány­zott munkálat ajánlati tárgyalását szerdán tar­totta meg az államvasutak építőigazgatósága. A tárgyalás iránt élénk érdeklődés nyilvánult, amennyiben hatvan pályázó nyújtotta be aján­latát. Az ajánlatok bizottsági felbontása után kitűnt, hogy a legolcsóbb ajánlatot, az Alföldi, Briefer és Groszmann­ cég nyi­totta be, amely az összes munkákért 1,919.988 koronát kért. Ajánlatot nyújtottak be többek között Fischer Henrik 1,9­1.024 korona, Freund Henrik és fiai 1,989.400 korona, Grünwald testvérek 2,192.487 korona, Gregersen G. és fiai 2,195.469 korona, Kann Ede mérnök 2,203.413 Hofbauer és Lehner 2,221.776 korona, korona, Polla­­csek és Epstein 2,342.971 korona, Rényi és Rottenstein 2,353.024 korona, Bauer Aurél és Schifter Móric 2,357.007 korona, Szász és Gri­me­ 2,388.664 korona, Fried és Adorján 2,537.519 korona, Schiffer Miksa 2,579.348 ko­rona, Honich Vilmos 2,604.918 korona, Kiss J. Jenő 2,739.109 korona és a Magyar Épitő­­vállalkozó Részvénytársaság 2,676.883 korona összegben. — Az »Országos Magyar Iskola Egyesü­let* 1909. évi naptára Ábrányi Emil és Szundy Károly szerkesztésében a napokban jelent meg. Az ízléses kiállítású naptár az egyesület beszá­molója és céljainak rendkívül ügyes, agitatórius ismertetése mellett uj dolgokat is nyújt. A nap­tárak közismert — rendszerint összetákolt — szépirodalmi rovata helyett igen tartalmas cik­keket közöl a magyar nemzeti kultúráról. Halász Ferenc miniszteri tanácsosnak a ’»Nemzeti nép­nevelés” ről irt nagyértékű közleménye a nem­zeti kultúrpolitikával foglalkozók között előre­láthatólag feltűnést fog kelteni. Ábrányi Emil, a magyar föld, magyar haza és magyar társa­dalomról írt poétikus cikke és sok más érdekes közleménye alapján megérdemli a naptár, hogy minél szélesebb körben elterjedjen. A naptárt levélbeli kívánságra és 60 fillér beküldése elle­nében mindenkinek megküldi az egyesület köz­­­ponti irodája (Budapest, központi városháza, I. kapu, félemelet, 41. ajtó, telefon 113—65) — Megakadályozott vasúti katasztrófa. A karácsonyi tífilepély előtt mint most k derül nagy Vasúti szerencsétlenséget akadályozott meg éberségével Visontay Gyula mozdonyve­zető. Amikor az 1062. számú fiumei gyorsvo­nattal áthaladt Simontornyán, a­ szabad kijárat mellett észrevette, hogy azon a sínpáron, ame­lyen előre kellett volna haladnia, messze előre valami sötét tömeg van. A gyorskezelővel hir­telen megállította a vonatot, épen jókor, kü­lönben nagy katasztrófa támadhatott volna. A nyílt vonalon ugyanis az 1070. számú moz­dony tolatást végzett. Emiatt a nagy­ság miatt szigorú vizsgálatot indítottak.hanyag­— Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: gróf Széchenyi Sándor Nagydorogh 20 kor., Wiener Jakab Janyapuszta 3 zsák burgonya, Tóth János Szekszárd 370 drb. régi sütemény és három kenyér­, báró Schell József Katalinpuszta 20 k., Dőry József Dombóvár 10 kor., Pártos Zsig­mond Mözs 7 kor., Kovács Sebestyén Endre Gyapapu.hv 20. kor., Mondry Hugó Szekszárd Őcsény 1 kor., Tolnám­­omy _______ SS Gyula Szék­? szárd 5 kor., kor.,­Takarékpénztár Tarnak Tengelicz­­ 10 .kor., Bernriede^5P»61 -Á’óvég 20 kor., Takács Gyula Dunaszentgyo?H|^^^H Morvay Jakab Muzsla 5 kor., Mádi Kovács TiJf­­ván Budapest 10 kor., Zavaros Gyula Kölesd 4 kor., Bátaszéki Kerületi Takarékpénztár 5 kor., Wilczek Sándor Józsefpuszta 5 kor., Beke Ferencz Szekszárd 5 kor., Szekszárdi Takarék­­pénztár 20 kor. Ezen kegyes adományokat szá­mos szegényeink nevében köszönettel nyug­tatom. Bezerédj Pál s. k. — Férjgyilkossággal vádolt szabadlábra helyezése. Özv. Kovács Ferencné azzal volt vá­dolva, hogy férjét megmérgezte. Mivel a vegyi vizsgálat azt állapította meg, hogy a hullarészek­ben az állítólagos phosphor mérgezés nem állapítható meg, a szekszárdi kir. törvényszék fogházából, ahol le volt tartóztatva, szabadon bocsátották. Gyula ■

Next