Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-03 / 1. szám
2 TOI.NAMKOVBi első hat hónapon át a család a rendes, törvényszerű katonai segítséget kapja meg, azontúl pedig az elesettek katonai rangjával arányban álló tartásdíjat utalnak ki számukra. Külön jegyzék készül azokról a katonákról, akiket a veszteségi kimutatás „eltűnt“ nek minősít, ezek hozzátartozói mindaddig a törvényes állami segítséget kapják, míg a háborúban eltűntek holttá nyilvánítási eljárása szabályozást nem nyer. Január hó 5-én megkezdik az ujonan besorozó 1 és betil vott népfölkelők családjainak összeírását is, ezek segélyezésének módja és mértéke csak az írás alapján készült statisztika eredményének ösmertetése után fog megállapítást nyerni. Az elesettek és az ujonan behivottak összeírásának megkezdését hrdetményen közlik a közönséggel. A hősi halált halt katonák özvegyei és árvái állimt eltartásáról az 1887 évben készült törvénycikk gondoskodik. Az ellenség előtt elesett katona özvegye állandó nyugdijat kap. És pedig a közlegény özvegyének jár évi 72 korona, az őrtüzetőének 96, s a tizedesének 120, a szakaszvezetőének 144, az őrmesterének 130—240 korona. Az árvák nevelési járuléka (fiuknál a 16-ik, leányoknál a 14 ik év betöltéséig) fejenként évi 48 korona, de az özvegy nyugdíja és összes gyermekeinek nevelési járuléka együttvéve nem haladhatja túl a 300 koronát. Ez a törvény azonban már meghozatalakor nem felelt meg a gyakorlati követelményeknek s azóta a megélhetési viszonyok is óriási mértékben megdrágultak s így nyilvánvalóan szükséges új törvényt hozni az ország árvái és özvegyei eltartásáról. Az uj törvényben a legénységi állománybeliek özvegyi és árva segélye közt nem teendő különbség, mert a halál egyforma és az elhagyottak megélhetése is egyformán nehéz, akár őrmester, akár közkatona volt a haza védelmében elesett kenyérkereső. Az államsegély összege pedig a mai megélhetési viszonyoknak megfelelőleg állapítandó meg. Megnyugtatásul szolgálhat az özvegyek és árvák lelkének, hogy 6 hónap után is fog megélhetésükről az állam gondoskodni és a magyar törvényhozás az új törvény meghozatalánál bizonyára egész szívvel és minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik letörölni az ország árváinak könnyeit.len süthető szobájában üdülőknek mondott beteg katonák pihennek. A ház egyszerű asszonya jár köztük, ápolva vigasztalva; lelke csupa szeretet. Tesz-vesz közöttük, pedig szive majd megszakad az aggódástól fiai után , mert hosszú hetek múltakor nincs hir róluk Azt sem tudja, hogy északon küzdenek-e vagy délen ? Vagy pihenni tértek már jeltelen sírba, névtelen hősök közé ! Nemzetem erkölcsi tisztulásába, nagyságába hízva bucuzom tőled 1914. szomorú esztendő. Istenben bízva, köszöntelek jövő, ezen szivemből fakadó imával: Magyarok Istene! tekints le ránk Sújtó kezed nehéz, vedd le rólunk. Sok anya és hitves borult már gyászba, Megszámlálhatatlan az árvák száma. Fél világ van ellenünk, Kockán van mindenünk. Hős, vités, de kicsi nemzetünk, Magyarok Istene! te 1gy velünk. Jöjj segíts, hogy győzzünk, Patronánk szűz Anyánk, könyörögj le is érlünk. 1914. Búcsúzom tőled 1914 vérrel bevésett szomorú, esztendő ; telkemre száll a gond, mit hoz ránk a jövő? Az ágyuk dörgésétől reng a föld alattunk ; e rk utolsó sóhaja rezg percenkint a jégen át; lángban áll minden. Háború vihara rázza a földet; nemzetek léte vagy nem léte forog kockán , és a rázkódás nyomán felszínre kerül sok szép és erkölcsileg nagy. Emelkedett lélekkel a nagy khauszba nézek : látok képeket, néha nagyot és szépet. Vitéz fiaikhoz méltó nagy asszonyokat, főúri hölgyeket, akik időt, fáradságot nem kímélve, finom, de biztos kézzel segítik a jótékonyság százféle munkáját, ott hagyva meleg kényelmes otthont, elmennek a kórházak nehéz éterterhes levegőjét megosztani, ápolni, vigasztalni nehéz betegeket. Úri nők egymással versenyezve sietnek segíteni, könnyet letörölni, vigasztalni, szűkölködők jólétéért dolgozni és munkálkodni. Változik a kép és nem mindig látok igazán szépet. Még látok, sajnos most is hölgyeket, akik mint azelőtt az édes dolcse far — vente élnek , kivéve a napnak bizonyos szakát, midőn ők is nagyot, hasznosat tesznek. Zsúr, az nincs, a társas élet minden szórakozása szünetel. A társadalom minden rétege egy eszmébe öszpontosult segíteni, fájdalmat letörölni , elmennek ők is ápolni. Bizonyára megláthatod őket valamelyik kórház külön termébe, nagy igyekezetben. Ápolónői ruhájuk kifogástalanul szabva, ke esésén fedi termetüket, hullámos hajukat mesteri ízléssel kigondolt főkötő díszíti. Bájosak és szépek, önfeláldozó munkájukban oly messze mennek, hogy a sebesült hősöket szórakoztassák, kártyapártikat, társasjátékot rendeznek. Csak az a talány, miért kell ehhez a Genfi jelvény ? Most újra látok népet, egész szivü nőket, nagyszerű táborát a hős lelkeknek , nőket, akik otthagyták a kényelmet, jólétet és mennek a Kárpátok hófajta lejtőire. Közvetlen a harcvonal mögé, alusznak szalmán, buszon egy szobában, s tűrnek, nélkülöznek, de mindenütt sebesülteket kötöznek és segítenek. Ezeket nem fedi kecses ápolónői köpeny, katonablúzzuk fölött viselt fehér kötényük, gyűrött, szennyes, néha még véres is — fejüket az ápolónők sima célszerű kendője takarja ,’de karjukon fényesen tiszteletet parancsolva ragyog a Genfi vöröskereszt. És tovább figyelve, látok még sokat, szépet nagyot. Kicsi ház, szerény lakását, melynek egyet— Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! 1915 január 3. Felhívás! Felhívjuk vármegyénk nemes gondolkozásu hazafias közönségét, hogy lapunkat előfizetésükkel támogatni szíveskedjenek. Lapunk immár egy emberöltőn áll vármegyénk helyi érdekeinek és a független országos magyar nemzeti politikának szolgálatában. A negyvenkét éves múlt elég bizonyíték mellettünk, hogy a közérdeket tettük lapunk vezércsillagává és ennek a helyi és országos közérdeknek szolgálatát és megóvását drága kincsnek tartottuk mindig, mit egyéni, önös célokra soha el nem adtunk. Érdemetleneket naggyá nőni soha nem segítettünk, de az érdemek előtt mindig meghajoltunk. A sajtóbeli nyilvánosságban rejlő erőt nem a magunkénak tartjuk, de szeretett olvasó. közönségünk erejének és hatalmának, melynek mii resale hűséges eszközei akarunk lenni, hogy a ránk bízott erkölcsi érzékkel jól és hűen sáfárkodjunk. Bizakodva kérjük Tolna vármegye hazafias lakosságának pártfogását! Lapunk előfizetési árát az idők folyamán bekövetkezett papír és festékanyag és nyomdai munkadíjak emelkedése dacára sem emeltük fel, mert a közügy szolgálatán nyerészkedni nem akarunk. Bízunk vármegyénk lakosságában, hogy régi lapját meg nem tagadja és további fennmaradásunkat az előfizetési dijak pontos beküldésével, lapunk terjesztésével és hirdetések közzétételénél való felhasználásával a mai gondterhes időkben is, az uj esztendőben is lehetővé teszi. Előfizetési dijak: egész évre . 12 kor. 1/a évre . . 6 kor. gl évre ... 3 kor. Tanüggyal hivatásszerűen foglalkozóknak az egész évi dij egyszerre való lefizetésével 6 korona. Hazafias tisztelettel a „Tolnamegyei Közlöny“ kiadóhivatala. — Újévi tisztelgések. Igen sokan keresték fel újév papján dr. Font Ferenc apát plébánost, hogy neki jókivánataikat tolmácsolják. A tisztelgők között voltak a tanítók is, kik Horváth Ignác igazgató tanitó vezetése alatt jelentek meg. — A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság tisztikara Kaminszky János pénzügyi tanácsos, pénzügyigazgató helyettes vezetésével testületileg tisztelgett a m. kir. pénzügyigazgatóság vezetőjénél, visi Misk Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató előtt. Kaminszky János pénzügyigazgató helyettes meleg üdvözlő szavakkal adott kifejezést annak az igazi szeretetnek és ragaszkodásnak, mellyel Major Lajos pénzügyigazgató az alája rendelt hatóság tisztikara és személyzete iránt atyailag gondoskodik. Kiemeli azt az igaz ragaszkodást, mellyel tisztikara minden tagja, — kiknek sorából a hiányzók talán már a csatatér lövészárkainak névtelen hőseivé váltak, — főnökük iránt viseltetnek s e nehéz időkben, az aggodalmakkal teljes és megsokasodott felelősségű munka napjaiban kéri a tisztikar részére további atyai jóindulatát. A szivből fakadt és az egész tisztikar szivében meleg visszhangot keltett keresetlen szavak a mai idők meghatott és megtisztul érzésű melegével vonták be a száraz finánc hivatal szokásos új évi tisztelgési aktusát. Major Lajos pénzügyigazgató közvetlen, szeretett teljes hangú szavai adták meg a tisztelgés meleg harmóniáját, mely harmónia egy hivatal közérdekű és kifogástalan fungálásának legfőbb biztosítéka. Major Lajos pénzügyigazgató elismeréssel adózott tisztikarának, hogy megfogyatkozott lé számmal, megsokszorosodott munkahalmazzal, de kettőzött ügybuzgalommal felelnek meg a pénzügyi tisztvielőre háramló nehéz hivatali és társadalmi feladatoknak a mai nehéz napokban, s mint atya gyermekeit, ölelte keblére érzésteljes szavaival, meghatottan a tisztelgőket, kik lelkes éljenzéssel fogadták szeretett hivatalfőnökük szónoki lendületű és tartalmas válasz szavait —! A városi tisztviselői kart Rácz József rendőrkapitány vezette újévi üdvözletre dr. Szentkirályi Mihály polgármester elé és hozzá szép beszédet intézett. — Uj községi bíró- Az őcsényi polgárság Horváth József vagyonos gazdát választotta meg bíróvá. ‘— Katonai előléptetések. A király Orffy Imre tüzérhadnagyot tüzérfőhadnaggyá nevezte ki. A király Kálmán László gyalogezredbeli zászlóst, Kálmán Károly szekszárd-belvárosi rk. tanitő fiát, hadhaggyá léptette elő. — Szekszárd város jövő évi rendőrségi államsegélye. A belügyminiszternek az első sorban városi rendőrségek fejlesztésére fordítandó államsegélyekre a jövő 1915 évre három millió korona fog rendelkezésre állni. Ennek az összegnek a felhasználására nézve egyelőre olyképp intézkedik, hogy a múlt évi szükségleteknek megfelelő összeg — amiknek fedezésére két millió korona elegendő — már januárban az adóhivatalok által kiutaltassek. Tehát a városok a jövő évre is akkora összegű rendőrségi államsegélyt kapnak, mint a múlt évben. — "A fennmaradó összeg többi részének felhasználására nézve a jelen rendkívüli viszonyok között nem intézkedik még a belügyminiszter. — Szekszárd 1915-re 10.000 korona rendőrségi államsegélyt kapott s ezen kívül 19.000 kor.. rendes tisztviselői segélyt. — Eljegyzés: Kovács Mariska Szekszárd, Bartha Róbert gépészmérnök Arad jegyesek. Minden külön értesités helyett. Borgula F. Vilmos szekszárdi jónevű fényképész eljegyezte Koncz Mariska kisasszonyt Budapestről. — A katonák karácsonyi ajándékára mindenütt, az egész országban igen szép eredménnyel gyűjtöttek. — A budapesti hadsegélyző hivatal 700 ezer koronát biztosított erre a nemes célra. A mi járásunkban 754 korona gyűlt össze a hadbavonult katonáink megajándékozására. — Egyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf megyéspüspök Bende Jó?zef bükkösdi káplánt a beteg kisvaszari plébános mellé a lelkiekben és anyagiakban, Cserti István és Czindery András pécsbudai külvárosi segédlelkészeket Károly Ignác apátplébános kérésére a lelkiekben vikáriusokká nevezte ki. Botz József volt püspökbogádi káplánt betegsége miatt az egyházmegyei szolgálat alól felmentette. Marek József lakácsai káplánt pedig P.trijevcire helyezte át. Ügyvéd urak figyelmébe. Az uj perrendtartás értelmében használandó nyomtatványok elkészültek és jutányos áron beszerezhetők a Molnár-téle nyomdai mílintézet r. t. könyv- és papirkereskedésében Szekszárd, Kaszinó Bazár. — Szegény iskolásgyermekek karácsonya. A szekszárdi szegény iskolásgyermekek felruházására alakult egyesület csütörtök délután teljesitette nemes hivatását az Oberung féle vendéglőben, hat szép ünneplő közönség jelenlétében megvendeget és felruházott térttől-talpig uj, meleg ruhával 13 fiú és 13 leánygyermeket. KÜLÖNFÉLÉK. — Lapunk olvasóinak és barátjainak boldult újévet kívánunk! Katonai kinevezés- A király gróf Apponyi Gyula cs. és kir. 13. huszárezredbeli főhadnagyot kapitánnyá nevezte ki. — Uj tanító. A kajmádi iskolaszék a megüresedett osztálytanítói állásra Nagy Győző kurdi tanítót, Nagy Béla kir. s. tanfelügyelő fiát választotta meg. —"Tanító alkalmazása. A kismórágyi ref. iskolához a hadbavonult Glöckner Béla helyébe Schmidt Auguszta okl. tanítónő alkalmaztatott helyettesül.