Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-07 / 10. szám

XLII. évfolyam._________10. szám. Szekszárd, 1915. március 1 -- ----------­Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető Telefon 11. minden közlemények intézendők. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Va évre 6 K, Vi évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko­­rona, további sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond so­ronként 40 fillér. AKI nem dolgozik, ne is egyék. Ma minden perc, melyet átélünk, tör­ténelmi jelentőségű s az ezt megértők bi­zonyára már csak annak konstatálására is könnyebben vesznek lélekzetet, hogy a tél­nek háborús fáradalmain és borzalmain ott künn és nyomorgó nélkülözésein idehaza ma­holnap túl esünk s az idő kereke im­már mégis csak a tavaszba fordul. A hadat viselő magyar államiság ere­jét mutatja, hogy a fél évnél régebben tartó háború meg nem gyöngíthette sem katonai, sem állampolitikai, sem közgaz­dasági erejét, mert az éveken át felhalmo­zódott javak mellett úgy a hivatalos állam­ban, mint annak polgáraiban annyi nem­zeti energia is nevelődött, mely alkalmas úgy a csatavonalban, mint az itthoni köz­­gazdasági életben megtalálni a legjobb és leghathatósabb eszközöket a háború csa­pásainak ellensúlyozására, pótlására. Ez a nemzeti energia hozta létre­ azt a köztudatba és közérzésbe ment gondol­kodást és eszmélést, hogy ez a háború nem a dinasztia, de a nép háborúja, nem a katonák, de a polgárság háborúja a ma­gyar történelmi múlton­ és jogrenden ala­puló magyar államiságért; azért, hogy en­nek kötelékébe tartozó minden nyelvű, val­lási­, rendű és rangú polgár, férfi és nő békés és jólétre vezető munkás­ életében rossz­indulatú szomszéd nációk által meg ne zavartathassák. Ez a mélyen a lélekben, észben és szívben gyökerező érzés és tudat vitte a magyar államot arra, hogy hadba vonult katonái hozzátartozóiról segélyezés útján gondoskodjék, mert a kultúra mai szín­vonalán hadakozó magyar állam erkölcsi kötelességének tartotta, hogy amint pol­gárai szívvel-lélekkel, a cél biztos tudatá­ban és nem zsoldért ragadnak fegyvert, úgy viszont a legterhesebb állampolgári kötelességét gyakorló férfi családja ne le­gyen odahaza a nélkülözésnek, nyomor­nak kitéve. A katona joggal mondhatja az állam­nak : „megvédtek, mert te is megvédsz engem és enyéimet! !i Ennek a magasztos elvnek minő vis­­­?­szataszitó kinövése az, hogy az itthon ma­radott és államilag segélyezett családok egy része — szerencsére a kisebb és se­lejtesebb — a here­élet kényelmes dolog­­talanságára használja fel az államsegélyt és rendes kenyérkereső foglalkozását nem folytatja, vagy talán éppen ezért kétszeres munkadíjat szab­ a munkást kereső elé, mert az államsegély munka nélkül is ki­jár neki, abból kényelmesen megélhet. A magyar néplélek alapjában tiszta, erkölcsös és szorgalmas, munkás tulajdo­nokkal bír, mégis ez a here­ felfogás nem szórványos jelenség lehet, amit mutat az is, hogy az 1914. évi XLIV. törvénycikk 7. szakaszába szükségesnek látta a tör­vényhozás olyan rendelkezés­ felvételét, a­mely szerint a bevonultnak segélyre egyéb­ként igénnyel bíró olyan családtagja, a­kire a hatóság megállapítja, hogy megélhetését megfelelő munka vállalásával biztosíthatná, segélyre igényt nem tarthat. A törvény ezen rendelkezése is tisztán mutatja, hogy nem csak a segélyre anyagi­­ helyzeténél fogva rá nem szorultnak nem jár ilyen segély, hanem még annak sem, aki egész­ségi állapotánál, testi erejénél és családi viszonyainál fogva munkát vállalhat s a­kiről beigazolást nyer, hogy megfelelő gaz­dasági munkára felhivatott, de azt vissza­utasította. Közeledik a tavaszi munka ideje, a­mikor minden épkéz­láb ember dolgot ta­lálhat. Ennek a dolognak pedig ma nem csak a dolgozó megélhetésére van befo­lyása és jelentősége, hanem az egész or­szág érdeke, a háború kedvező eredménye, a hadban küzdő katonák élelmezésének biztosítása függ attól, hogy ma a tavasz minden ép­kéz­láb embert kinnt találjon a földeken. Mert nemcsak a megfogyatkozott tisztviselői létszámú hivatalokban kell ma ag,­ itthon maradottaknak kettő-három he­lyett dolgozni, de mindenkinek, szőlőhe­gyen, réten, szántóföldeken. • A hadbaszálltaknak a harcolást, az itthon maradottaknak a dolgozást szabta a haza feladatul. Amint a katona nemcsak magáért harcol, úgy az itthon levő ép­kéz­­láb embernek, férfiúnak, nőnek, gyermek­nek egyaránt nemcsak magáért, a saját megélhetéséért, de az egész ország boldo­­gulhatásáért kell dolgozni. Nem hisszük, hogy ezt hazánkban mindenki meg nem értené és oly túl há­látlanságot tanúsítana a harctéren küzdő katonák és a humánus eljárású állam el­len, hogy •kitartatni akarná magát az ál­lammal, mint honfiúi és honleányi bánatba öltözött dologkerülő. A magyar sohasem volt kasza-kapa kerülő. . Ma sem lesz az! Harctérre vezényelt testvéreink, véreink harcolnak, vérüket hullajtják. Nekünk dol­goznunk kell és könnyeink mellett a munka verejtékcsöppjeit is hullatni az általuk vé­delmezett hazai rögökre, mert csak úgy lesz méltó a mi könnyezésünk az ő ki­folyó drága vérükhöz. Akik ezt meg nem értik, azok eddig sem érdemelték meg az államsegélyt, ami­kor nem volt munkaalkalom.­­ A tavasz meghozta a munkaalkalmat s aki ép­kéz­­láb itthon ma nem akar dolgozni, az ne is egyék. A hatóságokra hárul a nagy fontos­ságú feladat, hogy az ilyen heréket szem­mel tartsák s ne csak az államsegélyt szüntessék be, mert hisz államsegély mun­kabíró embernek munkaidőben törvény sze­rint sem jár, de bélyegezzék meg azokat, hiszen a magyar államnak nem csak a hadsegélyezésre van törvénye, hanem hoz­tak törvényt a közveszélyes munkakerülők ellen is.­­ És vajjon nem közveszélyes munkakerülő-e ma minden munkabíró ép­kézláb férfi, nő, leány egyaránt, aki ren­des gazdasági munkás foglalkozását telje­síteni nem akarja. Az ilyenekkel meg kell éreztetni, hogy nem csak segély­­­nyújtó keze, de büntető karja is van a magyar államhatalomnak. Hogy pedig a munka alóli kibújásra ürügyül ne használhassák fel a lehetetlen magas munkadíjak köve­telését, hatóságilag kell megállapítani a helyi kötelező munka — napszámokat. Da­la Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. A helyzet változatlan. Budapest, március 5. Orosz-Lengyelországban és Nyugat Galíciá­ban a harcvonalon tegnap általában nyugalom volt. — A Kárpátokban az egyes szakaszokon harcoltak. A helyzet nem változott. — Höfer: Németek állandó sikerei. Berlin, március 5. A nagy főhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Yperntől délre az angoloknak tüzelésünkkel jelentékeny veszteségeket okoztunk. A Moretto-magaslaton a franciáktól elraga­dott állásból az ellenségnek egy támadását teg­nap éjjel visszavertük. A Champagneban a franciák tegnap és ma éjjel Le Mesniltől északra folytatták támadásai­kat. Az összes támadásokat visszavertük és állá­sainkat megtartottuk. Az ellenségnek Vauquoisnál, az Argonneok­­tól keletre és a consenvoyei erdőnél, a Maastól keletre ellenünk intézett támadásai meghiúsultak. Mindazok a kísérletek, amelyek arra irá­­­nyultak, hogy a Badenviller környékén a leg­utóbbi napokban általunk elfoglalt terepet vissza­foglalják, kudarcot vallottak. Tegnap este mély lépcsőzetes tagozásban el­helyezett erőkkel a Cellestől északkeletre fekvő magaslat ellen intézett roham a franciák súlyos veszteségei mellett omlott össze. Több mint ezer halott fekszik akadályaink előtt. Keleti hadszíntér: Grodnó körül a helyzet változatlan. Az oro­szok támadásait véresen visszavertük. Lomzától észak-keletre és északra az oro­szok támadásai az ellenség súlyos veszteségei mel­lett meghiúsultak. Az I. és II. gárdahadosztály számos hadifoglya maradt kezeink között. Tovább nyugatra a Visztulától nem történt változás Az oroszoknak Plocktól keletre ellenünk in­tézett néhány előretörése sikertelen volt. Skiernjevicétől keletre az ellenségnek egy erős éjjeli támadása teljesen kudarcot vallott. A legfelső hadvezetőség: Eredménytelen a Dardanellák ostroma. Konstantinápoly, március 5. A főhadiszállás jelenti: A kaukázusi arc­vonalon egyes előőrsök harcaitól eltekintve, semmi sem változott. A többi arcvonalról sincs említésre­­méltó jelenteni való.­­ Az ellenséges flotta ma egy ideig tüzelt a Dardanellák bejáratánál fel­állított ütegeinkre, de eredmény nélkül. Kiütéses tífusz Szerbiában. Szaloniki, március 5. Szerbiai híradás szerint a minap az angol vöröskereszt vezető orvosa és az amerikai vörös­­kereszt egy osztályorvosa kiütéses tífuszban haltak meg. A járvány ijesztő módon terjed. A görög kormány intézkedéseket tett a kiütéses tífusz Újgörögországba való beh­urcolásának meg­akadályozására. A többi közt elrendelte valamennyi utas orvosi megfigyelését.

Next