Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-07 / 1. szám
Xll. évfolyam. 1. szám, Szekszárd, 19». Január 7. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. 0 Előfizetési ár: Egész évre 14 K, Va évre 7 K, V* évre 350 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor :30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. Feladatalak az uj évben. Ha a béke idején esemény volt a politikai uj esztendő beköszöntője, úgy ma sokszorosan az. Az 1917. esztendőt szerte e világon a béke-év jelzéssel nevezték meg. Mi fokozottabban nézhetünk nagy várakozásokkal az új esztendő elé, mert súlyos pénz- és véráldozatok adnak a magyar nemzetnek jussot ahhoz, hogy az 1917 év meghozza az áldozatokhoz méltó eredményeket úgy a belső politikai viszonyok konszolidálódásában, mint a háború ránk nézve* kedvező befejezésében, legyen a belső politika konszolidálódása a ma uralkodó politikai rezsim akaratával vagy annak ellenére ,épúgy, mint ahogy bizton remélhetjük a háború dicsőséges befejezését ellenségeink akarata ellenére is, mert az igaz ügynek az egész vonalon diadalmaskodni kell. A vezető politikai férfiak újévi nyilatkozatai szokták mindenkor körvonalait adni az elkövetkező esztendő nemzeti programmjának.Ezen nyilatkozatokból fűzünk ide egy idézet bokrétát. „Nagy horderejű események közt történik az* év fordulója. Új kor nyílik meg előttünk, Nehéz feladatok előtt állunk!" — mondják gróf Andrássy Gyula, akit az uj király megkoronáztatása utáni és az uj év első napjaiban sok helyen, mint az útban levő uj kormány designált miniszterelnökét emlegetik. „Nagyon nehéz, históriai jellegű időkben lépjük át az uj év küszöbét“ — mondja gróf Apponyi — melyben fényt áraszt reánk az uj, ifjú király -és, sötét árnyékot békeajánlatunk visszautasítása. — Károlyi Mihály gróf adja aztán a minden magyar szív előtt kívánatos munkaprogrammot az uj esztendőre, melynek a béke jegyében kell megszületnie — mondta. „A békében megoldásra kell találniok az emberiségnek és ennek a nemzetnek nagy problémáinak. ”A békének meg kell oldania a világ problémáját, az állampolgároknak problémáit, a magyarok problémáit, a magyar függetlenség problémáját. Nem szabad se túlzott pesszimizmussal, se túlzott optimizmussal kezelni ezt a kérdést. Mi ifjú s tetterős királyunktól azt várjuk, hogy ő a nemzetet megértse, megértse a szenvedő magyarokat, megértse a megsértett magyarokat, megértse azt, hogy nem lehet Magyarországot azokon a szülő korlátokon belül kormányozni, hanem ki kell tágítani a kereteket. A nemzet millióit kell bevonni az alkotmányos élet vérkeringésébe. A hazáért nemcsak meghalni, de élni is kell tudni és élni és dolgozni érte sokszor nehezebb, de dicsőbb, mint meghalni. Az új Magyarországnak nemcsak demokratának kell lesznie, de a szociális eszméktől imprimáltnak, telítettnek is. A tartós" békét " demokratikus alapon akarjuk megteremteni; követeljük, hogy a nemzet érje meg minden aspirációinak és kívánságainak teljesedését, mindazokat a vívmányokat, amelyekért annyit szenvedett s amelyekért mi évek során át, bevalljuk, eredmény nélkül fáradtunk, harcoltunk. Elsősorban a katonai kérdések helyes elintézését szeretnők nemzeti alapon, a háború tanulságai alapján is. Másodsorban az alkotmányos garanciákat kívánjuk. szágban. Magas karcsú alak, hollófekete hajjal, homlokát göndör fürtök borítják. Szemei kékek, tejfehér arcát élénk pír borítja, eperajka folyton mosolyog Nemcsak külsőleg híres, kiváló szépség, kedves alak, hanem lélekben, erényekben, szorgalomban, tudományban is tündökölt. Mindenkit megbecsült, tisztelt, szeretett, mely viszonzást szült. Szerette a munkát, mely nemesit és közelebb visz Istenhez. Értett a főzés művészetéhez, mosáshoz, varráshoz, takarításhoz. A szellemi kincsek gazdag tárháza volt. Irodalomban otthonos. Beszélt Pázmány Péterről, Jókai Mórról, minden író és költőről, otthonos volt a történelemben, földrajzban stb. Konyított a politikához. Művész volt a zenében. Kedves, tiszta szép hangja pacsirta dalához hasonlított. Ez az édes, kedves, szellemes kis angyal volt Kornélnak eszményképe, mindene. Ezt szerette volna magáévá tenni, bírni örökké Mikor megcsendült ezüst, szava, Kornél egészen átszellemült, ragyogott arca, boldogságában mennyben képzelte magát, hol bájosabb angyalok sem lehetnek tán. Édes, boldogító minden szava, arany ,minden mondása. Mellette lenni, őt látni, lágy szavát hallani, nem egyéb, mint földi boldogságot varázsolni. Sokszor mondta Kornél, ha ez a nemes szív megértene engem, ha magamévá tehetném, viselne gyémántot, igazgyöngyös éket, smaragdot, rubintot, zafírt, amethystet, napkeleti topázt, díszét minden dísznek. De néha néha nyugtalan volt álma, fosztva látta magát e drága kincstől, könnyben kelt föl, széttépve látta reményit, jövő boldogságát. Kívánjuk a teljes politikai és gazdasági függetlenséget és legfőképpen az általános, egyenlő és titkos választói jogot.“ Minden reményünk megvan rá, hogy az uj esztendei horoszkóp, melyet vezérpolitikusaink fennti idézetei a mai idők jelzésére felállítottak, nem fognak megcsalni sem a belső politikai, sem a külső politikai viszonyaink formálódásában. Az uj év első hetében jelek vannak már hogy nem fognak megcsalni, dacára mindazoknak, akik a mai viszonyok állandósítását jobban szeretnék. Köztisztviselőkéz a közönség.* írta: dr. Tatay Zoltán. Köztisztviselőnek lenni, — kivált a háború kitörése óta, — valóban nem irigylésre méltó. A hadbavonulás miatt megfogyatkozott köztisztviselői karra a hivatali teendőknek egy egészen új, eddig ismeretlen komplexuma zúdult. A háborús törvények és rendeletek egész tömege folyonos tanulást, gyors és felelősségteljes intézkedést kiván. Különösen áll ez a szorosan vett közigazgatásra, melynek háborús tevékenységi köre fontosságban csaknem a hadvezetési tevékenység mellé emelkedett. A közigazgatás a nagy idők követelményei folytán messze túllépte — egyébként is tág —kereteit, s nem volt a háború által teremtett olyan kívánalom, mely megoldását, vagy kielégítését ne a közigazgatástól várta volna. És az annyit ócsárolt magyar közigazgatás — dicséretéé legyen mondva — mint egy poraiból élemedet Phönix uj erőre kapott és óriási mértékben, megnövekedett működési körében általában véve derekasan megállotta a helyét s ezért a legmagasabb helyen is elismerésben részesült. *) A Városok Lapja 23-ik számából. — A »Tolnamegyei Közlöny* eredeti tárcája. — A jó öreg nap tegnap még oly szépen mosolygott, kellemesen éreztette velünk áldó melegét. Úgy tett, mintha tavasz volna, el akarta hitetni, miszerint örökös tavasz, örök ifjúság lesz életünk. Pedig késő ősz volt már, nem hihettünk éltető sugarainak. El is oszlott hamar szép reményünk, mert az idő minden^átmenet nélkül hirtelen télre fordult. Igen, a verőfényes őszi napokat csúnya, komor, zimankós, hideg, sáros idő követte. Egy napon elgondolkozva ültem ablakomnál, a hulló hópelyheket, a kietlen időt szemléltem. Az apró csillagalakok rendetlen összevisszaságban hulltak a sáros kocsiútra, fütyült a szél, süvítése még szobám ablakát is megrezegteté. Járó-kelő embereket nem látni sehol, otthon ülnek a meleg szobában, hol kis kályhájukban vígan pattog a tűz. Mily kellemes ilyenkor a szobában, onnét nézni ki a farkasorditó csúnya időbe. Ki is menne ki ilyenkor, mikor még állataink is behúzódnak födött helyükbe. Jószivü emberek még a kedves kutyuskájukat is beeresztik a szobába, hadd élvezzék azok a szegény párák is az emberi szív jóságát. Ez teszi széppé, nemessé az embert. Nádasjai Nagy Kornél mereven szemlélte a melegtől hevülő kályhát, nem törődve a külső hóviharral, hanem rágondolt csodaszép Pirikéjére, kit egy percre sem tud feledni. Ez a kis Piriké hires szépség BiharorEnnek volt is alapja, mert Piriké Viktort, a szép, délceg hadnagyot többször tüntette ki, mint őt. Bárcsak ne lennék szivétől eltaszitva, inkább folyjon vérem, mint őt más karjaiban látni Úgy fogná szivem hőn szeretni, hogy azt másban nem lelné fel sohasem. Éj de mit, véget vetek e bizonytalanságnak, vagy — vagy, hadd tudjak mielőbb biztosat, legyek világ legboldogabb embere, vagy nevessenek fölöttem, legyen egy csalódott, széttépett, boldogtalanná tett szívvel több e világon. Csúnya idő van kint. Mit az nekem. Megkérdezem a szende báju liliomszáltól szeret-e vagy nem, enyém lesz-e vagy mást fog boldogítani aranyos szivével. Megérti-e lelke ezen szép szavakat, epedő szivemre ad-e balzsamot, gyógyító írt, avagy széjjel tépi szivemet, tönkre teszi életemet ? Elíaszík-e jó szivétől, vagy felemel hozzá és egekbe visz ? Legyen bármi, megyek a végső diadalra, vagy végzetre. Elindult szegény jó Kornél, nem törődve a ritka csúnya idővel, most vagy soha. Sóhajtott keserveset és szaladt. Picikém, édes jó angyal, súgja a fülembe, szerete, enyém lesz e. És súgott Piriké. • Kornél beleremegett. Futva futott haza, vissza a meleg szobába, most már biztosat tud, a boldogtalan nemet. Azután a falevelek sajnálkoztak a jó fiún, otthon a drága szülők, mert megnémult bánatában, nem adott hangot, nem értette meg Piriké, nem értik most szülei sem. Nagy Béla, kir. segédtanfelügyelő.