Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-08-07 / 33. szám

TOLNA MEGYEI ÚJSÁG a polgári hatóságok elégséges fel­derítő szóval, erőkkel nem rendelkeznek, ahol ennek szükségessége fennforog, a honvédelmi miniszter­től kérelmezendő karhatalmi szervek­kel erősíttessenek meg. Az indítvány felolvasása után maga Dartal Aurél kért szót, hogy be­adványát megindokolja és a törvény­­hatósági bizottságnak elfogadásra ajánlja. Elmondta, hogy Grálból, Wienből és Wiener­ Neustadtból cso­portosan jönnek át hamis ürügyek alatt agitátorok, akik a bolsevista eszméket propagálják. Ezeknek a kétes elemeknek a feltűnése mind és mind gyakoribb azóta, mióta a ka­tonaság kezéből kivették a polgári személyek ellen való nyomozási jogot. Forster Zoltán alispán felszólalá­sában nem osztotta az indítványozó aggályait. Éppen ezért azt ajánlotta, hogy az állandó választmány javas­latát kell elfogadni,­ mert fokozato­san haladni kell a konszolidálódás útján. Az indítvány azonban retro­­grád lépést jelentene. A nyomozás különben is a polgári hatóságok joga és amennyiben a polgári hatóságok­nak szükségük van a nyomozó szer­vek megerősítésére, mindig kérhet­nek erre a célra katonai egyéneket. Az állandó választmány indítványát ajánlotta elfogadásra. Benczes János a nemzetgyűlésen e tárgyban tartott vita és­­ az ott produkált adatok alapján ellenzi, hogy újból a katonai hatóságok nyo­mozzanak. Báró Fiáth Tibor, báró Schell Jó­zsef és Kun Lajos megyebizottsági tagok Bartal indítványa mellett, Ben­czes János utabbi felszólalásában pe­dig ellene beszéltek. Gödé Lajos szinte a katonai nyo­­­mozás visszaállítását kívánta, míg Haypál István nemzetgyűlési kép­­­­viselő ugyancsak a parlamenti vitá­­­­ban elhangzott érvek hatása alatt azt javasolta, hogy az állandó vá­lasztmány javaslatát fogadja el a tör­vényhatósági bizottság. Báró Jeszenszky rövid beszéde után újból Farster Zoltán alispán szólalt fel és figyelmeztette a törvényhatósági bizottságot arra, hogy alkotmányos országban és alkotmányos életben nem lehet ezt az eminentes polgári jogot a polgári hatóságok kezéből kivenni. Végül dr. Éri Márton főjegyző válaszolt Bartal Aurél replikájára és vissza­utasította azt az insinuációt, mintha az ő indítványának a mellőzése a hadsereg ellen irányuló lett volna. Nincs senki — úgymond a főjegyző, — aki a nemzeti hadseregnek na­gyobb tisztelője volna, mint én és annak szükségességét mindenek fe­lett állónak tartom. Emellett azon­ban tagadom azt, mintha a nyomo­zási eljárás a hadsereg törvényes jo­gát képezné. Ez nem jog, ez cél­szerűségi szükségesség. Kezdetben,­ mikor a polgári hatóságok gyengék voltak, igenis nagyon helyén­való volt, hogy ezen fontos funkció telje­sítését a katonaság végezze. Ma már azonban nagyon is kívánatos, hogy a lerontott polgári közhatósági te­kintély visszaállításával egyszer már­­ a konszolidáció útjára térjünk. Ez pe­dig megkívánja, hogy a nyomozó el­járás a katonaság kezéből kivétessék. Mivel az alkotmányjogi követelmé­nyeknek az állandó választmány ja­vaslata jobban megfelel, azt ajánlom a törvényhatósági bizottságnak elfo­gadásra. A név szerinti szavazásnál az állandó választmány indítványát 65 szóval fogadták el, m­íg Bartal indítványára 45 szavazat esett. (A vármegyei közgyűlés befejező részét jövő számunkban közöljük.) lasztotta meg Rubiss Elemér dv. szá­zados, p. v. számtanácsost, akit a katonai parancsnokság már a szer­vezés előmunkálataival is megbízott, megválasztattak továbbá a csoport tisztviselői gyanánt a következő rok­kantak : ügyésszé dr. Orffy Gyula vm. tiszti főügyész, tart. százados, titkárrá Kusztos Lajos, pénztárnokká Sárközy László, ellenőrré pedig Kasz­­ler­ István Kardos. Az alapszabály­­szerű megalakulás szerint megkez­dik a fiókoknak a vármegye terüle­tén leendő megalakítását. Vármegyei testnevelési akció. Ismeretes az a nagyarányú akció,­­ amelyet madari Kreybig Rudolf ez­redes, Tolna vármegye katonai pa­rancsnoka a testnevelés ügyének az ország határain kívül ismert első­rangú munkása indított az ifjú­sági testnevelés intenzívebbé té­tele és az országszerte felállítandó „Turul“ sportegyletek érdekében. Június hó elején volt erre vonatkozólag Szek­­szárdon az első értekezlet, amelynek eredménye a vármegyei testnevelési tanács és a járási testnevelési bizott­ságok megalakulása lett. Kreybig ez­redes, hogy ezt a magyarság egész jövőjére mélyen kiható mozgalmat minél szélesebb körben propagálja, megjelent a legutóbbi vármegyei köz­gyűlésen is, hogy a törvényhatósági bizottság összes tagjai, egész egye­teme előtt kifejtse azokat az okokat, amelyek a testnevelés új alapokra fektetését szükségesek teszik. Az ezredes a közgyűlés megnyi­tása előtt szólt a virilistákhoz és be­­széde elején az 5 éves háború, a forradalom és a kommün rombolá­sait, a közfegyelem és a közszellem ezüllesztését ecsetelve, rámutatott arra hogy a múltba­n a magyar intelligens ársadalom által elkövetett mulasztá­­sokat jóvá kell tépni. Most már a­­ huszonnegyedik órája ütött a cse­­ekvésnek és mert az állam pénz­­ügyi helyzete a legválságosabb, az akciót azok­nak kell támogatni, akik­­nek még van. A vagyonos osztály­­nak kell ehhez anyagi segítséget adni, hogy az anyagi javakban szűkölkö­­lők az ország újra való megalapo­­zásáért teljes energiával dolgozhassa­nak. E bevezetés után így folytatta : „Mint ezen országnak izzó haza­­szeretettől áthatott katonája és pol­cára kivettem és ki akarom venni a részemet a honmentés terén. Hát­­érbe szorítom saját egyéni érdekem­­­et, nem törődöm azzal, hogy a fonamán uralom­ engem anyagilag teljesen tönkretett, munkámat ha­zám újjáépítésének kívánom szen­telni. Eddig végzett munkám jogo­sított fel arra és tette kötelességemmé, hogy honfitársaimhoz forduljak, fi­gyelmüket a tényekre felhívjam és javaslatot tegyek arra nézve, miként dolgozzunk a jövőben. Mivel a fel­nőtteknél nagy eredményre számí­tani nem lehet, a munkát már a 10 éves gyermekeknél kell megkezdeni. Ezeket kell az iskolán kívüli időben összegyűjteni és összeforrasztani. Egészséges irányú játékkal­­ sport­­üzéssel, jellemük és egyéniségük fej­lesztésével kell fokozni bennük a testi és a lelki erőt, hogy a tönkre­tett haza számára új generációt ne­veljünk, amely majd szilárdabban megállja a helyét, mint a mostani félrevezetett nemzedék, amely né­hány gaz hazaáruló jelszavas izgatá­sának felülve tönkretette és a pos­ványba taposta több mint ezer év­nek a munkáját.“ Beszédének további folyamán fel­említette, hogy p­ központi, járási és községi sport-játék- és versenypályák megteremtése, a propaganda, a meg­felelő sport- és cserkészvezetők egy­séges kiképzése igen sokba kerül. Ezt a munkát vagy jól kell megcsi­nálni, vagy sehogy, nehogy olyan választotta a csoport elnökének Fors­ter Zoltán alispánt, csoport alelnökké pedig dr. Künszter Károly rokkant tart. főhadnagy, árvaszéki jegyzőt. A 30 tagú ideiglenes választmány tagjainak megválasztása s ebből 8 tagnak az elnökségbe történt kijelö­lése után a közgyűlés véget ért és kezdetét vette a választmányi ülés, amely ügyvezető-igazgatónak vá­ __ Hírek. — Előléptetés. A kormányzó Úr Ö Főméltósága Szegheő Béla alezre­dest, a MOVE, tolnamegyei elnökét ezredessé léptette elő. — Schlachta Margit előadása Szek­­szárdon. A magyar parlament leg­első női tagja: Schlachta Margit nemzetgyűlési képviselő, a Szociális Misszió Társulat tagja a jövő héten Szekszárdra érkezik és a Szekszárdi Kaszinó f. hó 15-iki estélyén elő­adást fog tartani. Az előadás iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. — Találkozó. Felkérem mindazo­kat, akik velem Bonyhádon 1910 júniusban érettségit tettek, hogy az 1920 aug. 19-én Bonyhádon tartandó 10. éves találkozón jelenjenek meg. Gyülekezés 19-én reggel 8 órakor a gimnáziumban. Schmidt János, ev. lelkész, Kalaznó (Tolna megye). — Végrehajtói vizsga. Steiner Sán­dor, szekszárdi kir. járásbírósági ke­zelő altiszt a bírósági végrehajtói vizsgát a szekszárdi kir. törvény­széki vizsgálóbizottság előtt jó si­kerrel letette. — Uj tanítónő. Koretzky Etelka földink, a budapesti Csalogány-utcai állami tanítónőképző-intézetben ok­levelet nyert. — Lakást kapnak a szekszárdi vagyonlakók. A m. kir. minisztérium elrendelte, hogy a megüresedő vagy egyébként igénybe vehető lakásokba a vasúti kocsikban, vagy lakásnak nem tekinthető ideiglenes helyiség­ben tartózkodó családok elsősorban helyezendők el. A szekszárdi lakás­hivatal ezért elhatározta, hogy min­den más igény kizárásával a meg­üresedő lakásokba csak vagyonlakó családot fog elhelyezni s a kormány­­rendelet értelmében a háztulajdonos kijelölési jogát csak akkor veszi figyelembe, ha bérlőül olyan egyént jelöl meg, aki vagyonlakásban vagy lakásnak nem tekinthető , ideiglenes helyiségben lakik. Ezen új rendel­kezés folytán remélhető, hogy a sú­lyos viszonyok között élő vagyon­­lakóink rövidesen hajlékhoz fognak jutni. — Földmives iskolai ösztöndíj. A somogyturi Kunfi Károly gazdasági ösztöndíj alapítvány kamataiból két 500—500 koronás földmives iskolai ösztöndíjra a földmivelési miniszter a folyó tanévre pályázatot hirdet. Ezen ösztöndíjakra oly tolnavárme­­gyei születésű ifjak pályázhatnak, akik a somogyszentimrei m. kir. földmives iskolába felvétettek, vagy a kiknek felvételi kérelme tárgyalás alatt áll. A pusztafácánkerti és kaj­­mádi uradalomban alkalmazottak gyermekei előnyben részesülnek. A pályázni szándékozók kérvényei a miniszterhez címezve 1920. augusz­tus hó 15-ig a somogyszentimrei m. kir. földmivesiskola igazgatóságánál nyújthatók be. Az összes elemi iskolai, polgári A KÖNYVFK fiú-és leányiskolái, gimnáziumi 10l\vy L/V I\V^/i 1 I­V­L^l\ nagyrésze már megérkezett és beszerezhető a MOVE könyv- és sajtóvállalat üzletében. Kaszinó bazár. Telefon 2T. Ugyanott szerezhetők be az összes iskolai szükségletek a leg­olcsóbb árban. .1-3 1920 augusztus 7. A megdrágult vasút. E hó 11 étől a magyar vasút óriás­­módon felemelte tarifáját. Rubinek miniszter ugyan kijelentette, hogy ez a tarifaemelés nem vonja maga után azt, ami ellen oly sok papírrende­­lettel küzdünk, az árdrágulást, a fő­városiak eme miniszteri kijelentés dacára azonban rövidesen érezni fog­ják a legszükségesebb élelmi cikkek­nél, hogy mit jelent a vasút tarifa­­emelése. Izlelitőül közöljük, hogy Budapestre és környékünkre men­­nyibe kerül az utazás. A személyi podgyász 50 ki­ gig. 45 korona, minden további 10 kigr. 12 korona. Perronjegy 3 korona. Perron­, jegy nélkül a perronon való tartóz­kodásnál birság 6 korona, jegy nél­­kül a kocsiba felszállást 30 koroná­val bírságolják. A magyar királyi állami rendőrség szekszárdi kapitánysága, mint I-ső fokú rendőri büntető _____________ biróság.________________ 115—1. kih. 1920. sz. A szekszárdi rendőrkapitányi hivatal rend­őri büntetőbirája a vád képviseletében dr. Zsigmond Ferenc ügyv. megb. részvétele mellett árdrágitási kihágással terhelt özv. Obernig Károlyné ügyében Szekszárdon, 1920. évi április hó 26-án megtartott nyilvá­nos tárgyalás után következőleg ítélt: özv. Obernig Károlyné sz. Schneller Mária pécsi születésű, 47 éves, róm. kath. vallásu­, öz­vegy állapotú,­­szállodás szekszárdi lakost a 4207—1915. M. E. számú rendelet 16. §.al­pontjába ütköző kihágás miatt az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapjan jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, külön­beni végrehajtás terhe mellett fizetendő 200 korona, ennek behajthatatlansága esetén 10 napi elzárásra ítélem. Azonfelül kötelezem terheltet az 1914: L. t.-c. 1. §. 3. bekezdése értelmében 25 ko­rona ártöbbletnek Ábrahám Győző és 15 korona ártöbbletnek Horváth József részére leend­ő visszafizetésére. Elrendelem az Ítélet rendelkező részének elitélt költségén , Szekszárdon megjelenő «Tolnamegyei Újságában való egyszeri közzétételét. A kiszabott pénzbüntetés, valamint az el­kobzott és gazdátlan jószágokból befolyt ös­­­szeg az 1901­­. XX. tcikk 23. §-ában meg­jelölt célokra fordítandó. Szekszárd, 1920 április 26. Dr. Bordás Árpád rendőralkapitány, rendőri büntető bíró. Magyar királyi állami rendőrség kaposvári kerületének főkapitánya, mint 11-od fokú rendőri birn­elő biró. 68a—1920. kih. sz. A kaposvári rendőrkerület főkapitánya, min másodfokú rendőri büntető biró árdrágítási kihágással terhelt Budai Ferencné szül. Prant­ner Julianna ellen folyamatba tett rendőr büntető ügyben következőleg ítélt: a szek­szárdi m. kir. állami rendőrkapitányságának mint f-ső fokú rendőri büntető bírónak folyó évi május hó 29-én 154. kih. 1920. szám alatt hozott ítéletét, melyben Budai Ferencné szül. Prantner Julianna szekszárdi lakost ár­drágítás által­­ elkövetett és a 4207—1916 M. E. számú rendelet 1 16. §-a 1. pontjába ütköző kihágásban vétkesnek mondotta ki és ezért az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján 15 napi elzárással és ezenfelül az 190. . XX. t.-c. 23. §-ában meghatározott célra for­dítandó 500 korona pénzbüntetéssel, ennek behajthatatlansága esetén önköltségén kitöl­tendő 25 napi elzárással büntette, a lefog­lalt 3 kilo 90 dkg. cukornak elkobzását és értékesítését, azonkívül az »életnek a Szek­szárdon megjelenő «Tolnamegyei Újság- ban leendő közzétételét rendelte el, az marasztalt által közbevetett felebbezés foly­tán felülbirálat alá vettem és azt 11-ed fok­ban olyképpen változtatom meg, hogy a ter­­heitre kiszabott 15 napi elzárás büntetést 7 napi elzárásra s az 500 korona pénzbünte­tést pedig behajthatatlanság esetére 3 napi elzárásra, átváltoztatandó 50 koronára szállí­tam le. > Kaposvár, 1920. évi junius 10-én. Dr. Varga s. k. ker. főkapitány 1Ä il fi. fvbili siller Ár megegyezés szerint. Érdeklődni UDf* lehet Szabó Irénnél Szekszárd, I. oszt. II. oszt. III. oszt. K­K­K Tolna-Mözs 15­— 9 — 3'60 Puszta-Fácánkert 18 — 12 — 5'40 Hidja-pusztaapáti 24 — 15 — ‘7'80 'Kölesd-Tengelic 36-— 2T— 10'80 Kiskajdacs 43'— 27-; 15 60 Nagydorog öl­ 36'— 21-Sárbogárd m­-— 66'— 39 — Budapest keleti pu.282 — 162 — Qö­Őcsény 12 — 6'— S'— Decs 15‘— 9'— 3'60 Sárpilis-Oberek 18 — 12'— 5'40 Dombóvár 249 — 144'— 81-Kaposvár 297’­171-— 96 —

Next