Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-09-18 / 39. szám
II. évfolyam Szekszárd, 1920 szeptember 18. TOLNAMEGYEI UJSÁ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Siertewtf cég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Ett fizetési ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K. Vidéken : 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára 1‘50 K. Szerkeszti: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illeti közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés díja 25 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 60 kiliméter széles kásákon mlliméter soronként 1 koronába, a szövegoldalon 1 korona 50 fillérbe, a hírrovatben elhelyezett reklámhír valamint a nviktor 2 koronába kerül. Családi hírak és vállalati hirdetések külön árszabás szerint. Meddig várjunk még ? Véreinknek, a keresztény magyaroknak jajja, megkínzott testüknek és lelküknek fájdalmas sóhaja száll felénk a megszállott területekről. Látjuk a véresre vert főpapot, az összerugdalt keresztény szocialista munkásvezért börtönük piszkában és Hajdú Gyulát, az ügyvédet, a kommunista vezért, amint az internacionálé hangjai mellett kéjelegve gyönyörködik a keresztény magyarság rettenetes szenvedéseiben. nak Amint ezek a képek elvonulelőttünk, kiáltva kiáltjuk Tolna—Baranya—Somogy szabad népeihez, a megcsonkított Magyarország minden fiához, a legelsőtől a legutolsóig. Meddig várjunk még ? Ha az entente szeme nem akarja meglátni, hogy a Balkánnak legvadabb népe mily semmibe veszi a békeszerződés rendelkezéseit ; ha becsukja szemét, amely oly éberen figyel pedig, amikor a fehérterrorról regélnek, ha nem hallja meg megkínzott, kirabolt, összevert véreink jajját és ha úgy véli, hogy a szerbek protektorátusa alatt gyönyörűen fejlődő kommunizmus internacionális dala nekik nem szól, akkor kitör lelkünkből sírón és mégis az elkeseredés dühével. Meddig várjunk még ? Miért kívánják ettől a letiport, meggyalázott, kirabolt, de a keresztény erkölcs tisztító tüzében megujhodó magyar néptől, hogy a világ legpipogyább népe legyen, aki összetett kézzel nézi, mint fűzik a rabság láncait összerugdalt vérei kezére. • Mindennek van határa! Az emberi test és lélek sok megalázást kibír, de ha egyszer az élettel való nemtörődés elszántsága támad felül, akkor jaj azoknak, akik odáig juttatják. A magyarság ott áll! Még néhány arculcsapás, még néhány vágás, amely mélyebben hatol húsába és a béke kovácsai megláthatják, hogy ez az ezeréves magyar nép meghal, ha kell, de gyalázatban eltemetni nem engedi magát! Tolna, Somogy, Baranya egyes vidékein hatalmas népgyűlések emelik fel tiltakozó szavukat, a szerbek által megszállt területeken elkövetett vérlázító kegyetlenségek és a jogtalan megszállások ellen. Azt óhajtjuk, hogy a magyar népnek ez a jajszava ne csak e megyék határaira jusson el, hanem hallja meg a megcsonkított egész Magyarország és gondoskodjék a megyék vezetősége, a külügyminisztérium szervezete, hogy Tolna-, Baranya- és Somogy megyék panaszos kiáltását meghallják az entente hatalmasai is és értsék meg, tudják meg, hogy a húr a végsőkig feszítve van és ha elpattanik, semmiféle diplomácia meg nem akadályozhatja, hogy puszta ököllel is neki ne rohanjunk azoknak, akik legszentebb érzéseinken a legdurvábban gázolnak keresztül. És ha el van dobva a csóva, ki tudja, Balkán puskaporos hordós robbanása mily erejű lesz ? S. A szerbek rémuralma Pécsett. A szerb megszállók kulturniváját újabb események bizonyítják. Hazug hírek következményekép békés polgárokat hurcolnak börtönbe s ott a talpravezetés nemzeti fenyitő módját alkalmazzák rajtuk. Teszik ezt oly területen, melyet még a békeszerződés kényszerűen aláírt papirosa sem ítélt oda a Balkánnak. Teszik ezt oly területen, hol Hajdú Gyuláék nemzetiszinű álarc alatt kalandoroskodnak. Mindezt tehetik a szerbek azért, mert néhány ezer megtévesztett munkás jobbára zsidó vezetőire hallgatva küldöttségileg, sajtóban, népgyűlésen a megszállás fenmaradását kéri szünet nélkül. Hazaárulók miatt szenvednek magyar testvéreink odalent! A vérfakasztó botbüntetések csapásai, a hazáért irtózatos kínzásokat elszenvedő honfitársaink kiáltásai, a börtönből csak suttogó csendességgel kiszálló sóhaj felébreszt e már egyszer bennünket, Csonka-Magyarországon lakó békétlenkedőket, mindent elfelejtőket, a keresztény nemzeti felújulásnak a tulipán -mozgalommal hasonlatos elposványosodás felé taszító hálátlanokat? A szerb kém. A múlt héten a megszállott területről átszökött egy magát Maglica Zsarkónak nevező egyén, akit a magyar határrendőrség elfogott. Útlevele gyanús volt a rendőrközegeknek, mire bekísérték az egyik parancsnoksághoz, hol megállapították, hogy hamis pecsét van rajta Időközben kiderült, hogy Maglics Zsarkó szerb határrendőrségi detektív és kémkedés céljából jött Csonka-Magyarországba. Budapestre kisérték, ahol a szerb misszió jelenlétében jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy mindaddig semmi bántódása nem esett, sőt saját kijelentései szerint a vallató közegek ülőhellyel és cigarettával is megkínálták. Erről az esetről a pécsi kommunista újságok azt írták, hogy a magyar határrendőrség Maglicsot rettenetesen megkínozta, sőt hogy egyik végtagját a vallatásnál le is vágták. A bebörtönzött pécsiek A pécsi szerb rendőrség retorzióképen letartóztatta Ruzsinszky Béla asztalosmestert, a pécsi keresztényszocialista szervezet vezető tagját, a keresztény ügy évtizedes bajnokát, Buzássi Ábelt, a ciszterci rend pécsi főgimnáziumának igazgatóját, c. főigazgatót, Feniczy Ignác volt sásdi, jelenleg pécsi főszolgabírót, dr. Mosonyi Dénes püspöki oldalkanonokot, egyházmegyei irodaigazgatót és Visy Imrét. A börtön. A vármegyeházán levő,határrendőrségi börtönbe zárták mindnyájukat. Szerb élelmezésen, puszta padlón fekve szenvednek. Dr. Mosonyi Dénes kanonokot, aki a letartóztatás előtti napokban súlyos vesevérzésben szenvedett, minden intervenció dacára elhurcolták és úgy megverték, hogy most lázas beteg és önkívületi állapotban van. Egy ferencrendi atyát is gúzsbakötöttek és hátára fektetve, iszonyú csapásokat mértek a talpaira. * És még ők üvöltenek magyarországi fehér terrorról! Tudjátok meg baranyaiak, pécsiek, hogy hol a terror, hol az állati kegyetlenkedés! A keresztény Csonka-Magyarországon-e vagy pedig a nem keresztény Pécsett ? Mi pedig, szabadságban élők, e rémes történetek után eszméljünk! Legyen minden magyar ébredő, intranzigens irredenta. Bár most csak részvétünket küldhetjük pécsi szenvedő testvéreinknek, de várjuk a jövőt, amikor az együttérzésen kívül cselekednünk is szabad lesz. A „Move“ szekszárdi fogyasztási szövetkezete. Az Országos Magyar Véderő Egyesület szekszárdi és tolna megyei főosztálya tudvalevőleg elhatározta, hogy Szekszárdon fogyasztási szövetkezetet létesít. A szövetkezetnek az a célja, hogy tagjait és hozzátartozóikat olcsó és jó minőségű háztartási és gazdasági cikkekkel ellássa, termékeik eladását közvetítse, továbbá, hogy a Budapesten székelő „Move“ fogyasztási és értékesítő szövetkezettel, mint a „Move“ szövetkezetek központjával létesítendő cserekereskedelem révén tagjaira nézve j a közvetítő kereskedelem elkerülése mellett szükségleteiknek első forrásból való kielégítését lehetővé tegye. Szegheő Béla ezredes, a „Move“ szekszárdi és tolna megyei főosztályának elnöke már hetekkel ezelőtt felkérte a vármegyének úgyszólván minden számottevő emberét a szövetkezet megalakításában való részt vételre. A részjegyzések biztosíttatván, vasárnap délelőtt 11 órakor volt Szegheó ezredes elnöklésével a megyeháza kistermében az alapítók első értekezlete, amelyen a szövetkezet • 39. szám megalakítását kimondták és elhatározták, hogy a részjegyzőket a kereskedelmi törvényben előírt alakuló közgyűlésre összehívják. A közgyűlés napjául október hó 10-ét tűzték ki. Szegheó ezredes ismertette az alapítókkal az alapszabálytervezetet, amelyet némi változással el is fogadtak, majd tudomásul vették a szövetkezet helyiségének biztosítására, valamint a vezetésre vonatkozó eddigi intézkedéseket. Az alapítók a következők: Forster Zoltán alispán, Antal Pál ny. közalapítványi felügyelő, dr. Herczegh Gyula főorvos, Tóth Henrik kir. műszaki főtanácsos, Török Pál társai kisgazda, Főglein János kisgazda, Blázsik Ferenc máv. műszaki ellenőr, Paulics Géza gazd. isk. szaktanító, Sz. Boda László takarékpénztári főkönyvelő, Bajó János árvaszéki ülnök, ifj. Steinsdorfer József bankfőkönyvelő, Andre István ipartestületi elnök, Fusz Ferenc üvegkereskedő, Majsai István kettős kisgazda, dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd. Az alapítók elhatározták, hogy a közgyűlésnek Forster Zoltán alispán elnökké való választását javasolják. Ügyvezető igazgatónak Blázsik Ferencet, helyettes ügyvezetőnek Paulics Gézát kandidálják. A könyvelés ügyeit Sz. Boda László, mint az igazgatóság tagja fogja végezni. 200 koronás üzletrészek még mindig jegyezhetők a Szekszárdi Takarékpénztárnál. A Hadirokkantak nemzeti Szövetségének Tolna megyei csoportja. Hírt adtunk már arról, hogy a háború által existenciájukban a legmélyebben sújtott hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák érdekeiknek megvédése céljából a kormány támogatásával egyesületbe tömörültek és Szekszárdon megalakult a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetségének Tolnavármegyei csoportja. Ezen szövetségnek a kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok szerint tagjai lehetnek a rendes tagokon kívül az alapító tagok, akik belépésükkor egyszer s mindenkorra 1000 koronát fizetnek illetve a szövetség céljaira más hasonló vagy nagyobb vagyoni értéket (pl. ingatlan, kötvények stb.) juttatnak. Pártoló tagok azok, akik 5 éven át évi 100 korona tagsági díj fizetésére kötelezik magukat. A szövetség nem követelhet magas díjakat rendes tagjaitól, akik vagy testi épségüket, vagy a fenntartó férjet és atyát áldozták fel a haza oltárára. Sajnos, szegény hazánk sincsen abban a helyzetben, hogy háláját a gondtalan élet biztosításával lerója ezen hű fiaival szemben, kik érte mindenüket feláldozták és akik a félvilággal szemben álló háború összes csataterein dicsfényt hoztak a magyar névre. A háború által kevésbé sújtott tehetősbb hazafiakra hárul az a feladat, hogy a szövetségnek a tagok érdekében kifejtendő eredményes munkássághoz szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre bocsássák az által,hogy a Szövetségbe, mint ala