Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-03-16 / 22. szám
XVII. évfolyam. ISzekszárdi 1935 március 16. (Szombat) Szerkesztőség és kiadóhivatal a Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dijj Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. 22. szám. ^ Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés díja 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. /írástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílttér soronként 60 fillérbe kerül. Márciusi gondolatok. A tavaszi szellő széttépte a földreborult ködöt. Gyönyörű nap sugározza le a fényét és melegét a földre. A hatása alatt mintha dobogna a föld szive és ünnepi hangulatot sugározna ki magából. Márciusi eszmék bontakoznak ki a múltból. A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméje zsong körülöttünk nyolc évtizedet is áttörő erővel. Most napsugár, akkor szakadó eső. Mintha ez az éltető sugár kiszikkasztotta volna a magyar lelkeket, amit akkor összeolvasztott a zuhogó záporban is magasan lobogó lelkesedés tüze. Egy uj világ támadt fel 1848 március 15-én. Ez a világ tele volt szent lelkesedéssel, áldozatkész hazafisággal és a kor szellemének megértésével. Nem volt harci zaj, nem volt tülekedés, hogy ki kerüljön az élre. Három gondolat szikrázott be a tavaszi fagyos időbe, hogy új életet, tavaszt, boldogságot varázsoljon elő. Minden alak az ország, a magyar nép boldogságáért imádkozott, minden szív, a mindent átfogó testvériségért dobbant meg és az egyenlőség gondolatától szikráztak a szemek és megtörtént az a nagy csoda, hogy e három szent gondolatban összeforrott az egész magyarság. Ma is március 15- ét ünnepeljük. A világháború rettenetes katasztrófája meghozta a szabadságot. A nemzet a Habsburg-uralomtól mentesen intézheti a sorsát. Magyar tragédia, hogy úgy nyertük vissza ezt a szabadságot, hogy országunk a része elveszett és körülöttünk fenekedő, a mi testünkből naggyá lett nemzetek, nemcsak a megszállt területen lakó véreinket tartják — a legnagyobb zsarnokság alatt, de minden nemzeti megmozdulásunkra fegyvercsörtetés a fenyegetés. Az egyenlőség eszméjét sokan még most is félreértik és e szent gondolatot nem az országépítés pillérei közé állítják, hanem a lelkek forradalmasítására. De tán a testvériség szent érzését hozta közénk a márciusi szellő ? Tán sohasem volt annyira széttagolt ez a maroknyi magyar nép, mint ma. Az egész ország a választási harctól hangos. Hiába viszi szét a rádió hulláma a vezér kérő és hívó szavát, a hatalmi és érvényesülési vágy motora működik az emberi szívek helyén. Nem tudnak az emberek az önös érdek hullámgyűrűiből kievezni, pedig ha valaha, úgy most a legnagyobb szükség volna arra, hogy megértse végre egymást a magyar. Az egész világon átfogó világosimé reformokat, új célkitűzéseket követel. Körülöttünk, mindenfelé forrongás. Csak a fegyverek hatalma tudja elfojtani és kész leltetni a kirobbanásokat. Nálunk az alkotmány tiszteletben tartása mellett kívánja a kormányhatalom azokat az újításokat megvalósítani, amelyek hivatva vannak az elégedetlenséget levezetni, forradalmasító törekvéseket meghiúsítani. Aki szereti ezt a megmaradt maroknyi földet, ezt az ezeréves sokat szenvedett nemzetet, annak legszentebb kötelessége, hogy a nagy március évfordulóján magába szálljon és félretéve hiúságot, hatalmi vágyat, önzést, kapzsiságot és gyűlöletet, odasorakozzék Gömbös Gyula felemelt zászlaja alá, aki azt akarja, hogy — mint 1848 ban — nagy eszmékben összeforrjon az egész magyarság. Önkéntes áldozatokat hozzanak egyesek azért, hogy kisebb legyen a választófal a társadalmi osztályok között, hogy minden becsületes magyar ember intézője legyen a magyar sorsnak és megérezze a jogokból reá háramló felelősséget és hogy mindenki át legyen hatva attól az imádságos gondolattól, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig kötelessége a nemzet érdekében szellemi és fiztikai ereje teljes erejével dolgozni a jobb jövendőért. Ha a mai márciusi napokban megértjük a Vezér hivő szavát, akkor es a március is olyan lesz, mint a 48-as márciusi napok: évtizedek, évszázadok múlva is szent áhítattal gondol arra a feltámadt, megerősödött és ismét naggyá lett magyar nemzet. A Kormány letöri a növényvédőszerek kartell# OI rézsálicivár alakul Pécsett. Darányi Kálmán földmivelési miniszter bele akar nyúlni azon cikkek árába, amelyek a föld megművelésével összefüggnek, így például legelőször a növényvédőszerek harteljába avatkozott be, amennyiben engedélyt adott a Győri Szeszgyárnak, hogy növényvédőszergyártásra berendezkedjék. Ezzel az új helyzettel nem történt más, mint az, hogy sikerült áttörnie a Győri Szeszgyárnak az Agrot alapító Chinoin—Krausz— Moskovits gyárak, úgyszintén az I. G. Farbeniodustrie pesti megbízottja, a Budanil Rt. frontján. Az említett gyárak állítják elő a növényvédő iroda által lajstromozott növényvédelmi szereket. A győri gyár főleg dunántúli birtokosokat igyekszik megakvirálni az új növényvédő szereinek. A földmivelési minisztérium engedélyezte a konkurens védőszerek alkalmazását és ez döntő körülmény. Darányi Kálmán miniszter egyébként más kartelárakat is ellenőriztet most és hasonló meglepetések várhatók, mint a növényvédőszerek frontján. Egy érdekcsoport, amely mögött állítólag osztrákok állanak, résgálicgyárat akar alapítani a Dunántúl valamelyik szőlővidékén, valószínűleg Pécsett. A nehéz helyzetben levő bortermelők szempontjából kívánatos volna egy kartelen kívüli hazai gyár, amely a 44 filléres kartelárat bizonnyal leszorítaná, ami a magyar bortermelést versenyképesebbé tenné. A határon túl 31 pengőért szerzik be a termelők szükségletüket. Az osztrák rézgálic ára 31 50, a német 32 25, az olasz rézgálic pedig 31 pengő métermázsánkint. Dr Darányi Kálmán földmivelési miniszter, akinek figyelme mindenre kiterjed a bortermeléssel kapcsolatban — tanulmányozza a rézgálic kérdést is és e bizonnyal a lehetőségek szerint mindent megtesz a gazdák érdekében. A kereskedelmi miniszter a paksi kerületben Bornemissza Géza kereskedelemügyi miniszter Petainek Józsefnek, a Nemzeti Egység Párt hivatalos jelöltjének támogatására folyó hó 14-én délután 4 órakor Dunaföldvárra érkezett. A nagyközség határánál dr Hagymássy Zoltán főispán, Polgár István főszolgabíró, Laszló Aladár műszaki főtanácsos, az államépítészeti hivatal főnöke, valamint az elöljáróság fogadták. A főispán üdvözlése után Bornemissza miniszter kíséretével az Egyenlőségi Körbe ment, ahol a választék a nagytermet és az udvarhelyiséget teljesen megtöltötték és óriási lelkesedéssel fogadták a körükben megjelent minisztert, akit Sipos Ernő kormánytanácsos, a Nemzeti Egység Párt elnöke üdvözölt. A miniszter megköszönte a lelkes fogadtatást és Dunaföldvár választóinak támogatásába ajánlotta Petainek József jelöltet, aki nemcsak mint a Nemzeti Egység Pártjának hivatalos jelöltje, de kiváló egyéni tulajdonságaival is reászolgált, hogy a paksi választókerület őt tisztelje meg bizalmával. Bornemissza Géza beszédét nagy tetszéssel fogadták az összegyűltek és köszönetüket Sípos Ernő tolmácsolta, aki egyúttal felkérte Petainek József jelöltet programmbeszédének elmondására. Az idő rövidségére való tekintettel Petainek József röviden vázolta célkitűzéseit és fejtette ki programmját. A rövid, de annál tartalmasabb programmbeszédet nagy tetszéssel fogadták a választók. Sipos Ernő megköszönte a miniszternek megtisztelő látogatását, valamint Petainek József programmbeszédét és ezzel az ülést bezárta. A kereskedelmi miniszter Petainek József képviseőjelölttel és kiséreté- Egyes számára 12 fillér. vel 5 órakor Bölcskőre, onnan Madocsára, majd Dunakömődre ment. Az egész útvonalon nagy lelkesedéssel fogadták úgy őt, mint Petainek József képviselőjelöltet. Fé hát felé érkezett a miniszter Paksra, ahol a nagyvendéglő nagytermét a választók zsúfolásig megtöltötték. Vörös Gábor, a NÉP elnöke fogadta és köszöntötte a minisztert az egybegyűltek lelkes tüntetése mellett. A miniszter megköszönte a szeretetteljes fogadtatást és Petainek Józsefet a választók meleg támogatásába ajánlotta. Vörös Gábor elnök köszönte meg a miniszter látogatását és felkérte programmbeszéde Petainek Józsefet elmondására. A jelölt igen tartalmas beszédben ismertette programmját, amely nagy tetszést váltott ki az összegyűltek körében és lelkesen éljenezték úgy a minisztert, mint pedig a képviselőjelöltet. Bornemissza Géza miniszter látogatása igen kedvező hatást keltett a választókerület meglátogatott községeiben és a választók mind nagyobb számmal csatlakoznak Petainek József köré, aki szimpatikus egyéniségével és eddigi közéleti munkásságával is kiérdemelte már rokonszenvüket, de különösen fokozta ezt, hogy az uj kereskedelmi miniszter oly sulyt helyez Petainek József megválasztására, hogy nagy elfoglaltsága dacára ib leutazott a kerületbe,, hogy egykori munkatársát a választópolgárok figyelmébe ajánja. Petainek József választási kilátásai három ellenfelével szemben ezen látogatás következtében igen lényegesen emelkedtek, úgyhogy minden remény megvan arra, hogy a választási harcból győzelmesen fog kikerülni. Választási biztosok és elnökök. A március hó 31 én lezajló képviselőválasztásokhoz a pécsi kir. ítélőtábla a folyó hó 12-én tartott teljes ülésén kinevezte a választási biztosokat és azok helyetteseit, akik a törvény értelmében valamennyien itélőbírák. Névsoruk a következő : Bonyhádi kerület: Választási biztos dr Wächter Károly, a szekszárdi kir. járásbiróság elnöke; helyettese dr Guttyán Ignác bonyhádi kir. járásbiró. Dombóvári kerület: Választási biztos dr Koncz Jenő szekszárdi kir. törvényszéki bíró; helyettese dr Ssenyéri István dombóvári kir. járásbiró. Gyönki kerület: Választási biztos dr Végh János gyönki kir. járásbirósági elnök; helyettese dr Báca László gyönki kir. járásbiró. Paksi kerület: Választási biztos dr Kut Renő paksi kir. járásbiróssági elnök; helyettese dr Deák Ferenc paksi kir. járásbiró.