Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-12-25 / 94. szám

1940 december 25. TOLNA MEGYEI ÚJSÁG 9 Újdonságok is RceiHlinl porcellánokban Bel- és külföldi világhírű kristályok nagy választékban FŐSZ üvegesnél Kam­pányi ajánd­ékok igen olcsó­n beszerezhetők TÓTH JÁNOS ékszerésznél Szekszárd, Kaszinó bazár Pontos óra- és ékszerjavító műhely ■­ T Megjelent a Magyar Szár­nyak karácsonyi száma. A Ma­gyar Szárnyak repülésügyi folyó­irat karácsonyi számának vezércik­két Jánosy, István főszerkesztő írta. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap munkásságáról vitéz Horthy István elnök, vitéz Laborczfy Rezső repülőezredes, vitéz Bánfalvy István vezérkari ezredes, dr Ember Sán­dor országgyűlési képviselő és Or­­tózy Ernő repülőőrnagy nyilatkozik. A légikrónikáról és a vadászrepü­lők munkájáról Bisits Tibor repülő­őrnagy irt. Nagyon érdekes még vitéz nemes Grosschmied István, Szegy­eö István miniszteri tanácsos, Korbuly László igazgató, Bencze István alezredes, Udvardy Jenő re­pülőszázados, Tóth Géza, Szilasi Tibor, dr Hille Alfréd és Raczkó Lajos cikke. — A rendkívül szépen Ha átgondoljuk a pedagógia lé­nyegét, nehezebb élethivatást aligha találtunk volna. Tanítónak lenni, a magyar életnek hasznos és értékes állampolgárokat nevelni a legszebb, de egyúttal a legfelelősségteljesebb és legnehezebb élethivatás. Mivel epedig ez az élethivatás különösen felelősségteljes ma, amikor a ma­gyar jövendő kérdését a magyar pedagógus munkabírása és áldozat­­készsége dönti el s amellett ez a pálya elég tövises is, hasznos, hogy igyekezzünk ennek a pályának min­den értékét magunkban tudatossá tenni és élethivatásunk betöltését egymásnak megkönnyíteni. Ez az, ami most bennünket érdekel. Kartási szellem 1 — Mint színes, tarka pillangó száll fel előttem. Vaj­jon meg lehetne-e fogni ? A kartársi szellemről pontos de­finíciót adni nehéz. Ez olyan szub­jektív beállítottság, mely a közös­­ célok, a problémák, hivatásszeretet és a közös nagy felelősségérzet foly­tán önmagától alakul ki a pedagó­gus lelkében. A kortársi szellemnek, amely lát­hatatlan kapcsokkal fűzi össze a pe­dagógusok nagy társadalmát, peda­­gógiai értéke van. A nevelés érdeke megkívánja, hogy a kortársak egymásra jó ha­tással legyenek, mert a munka mi­nősége és az eredmény a környe­zet hatásától nem független. Bár­milyen kialakult egyéniségek is le­gyünk, a külső hatások alól ki nem vonhatjuk magunkat. Ezek a hatá­sok legközelebbről,­­a munkatársak köréből érik egyéniségüket és ezért hatékonyak is. A munkatársaknak egymásra való hatása magától ér­tetődik, hiszen a közös munka az egyforma érdeklődési terület, a kö­­zös célok, vágyak, gondok közel hozzák az embereket. A pedagógia szempontjából tehát nem mindegy, hogy a kortársi szellem, amely arra ösztönöz, h­ogy mi^a.nta £ l Á leg* ") A Tolna megyei Általános Tanító Egye­­süllet közgyűlésén szerző által tartott aláadás kivonata, illusztrált lap rajzai vitéz Barna Kor­nél repülőszázados munkáját di­csérik. A szokásos rovatok mellett repülőregényt és rejtvényversenyt is közöl a lap. A Magyar Szárnyak mindenütt kapható. A karácsonyi szám ára 80 fillér. Mutatványszámot a kiadóhivatal (VIII., Üllői­ út 12.) kívánatra ingyen küld. — A Szegedi Ipari Vásárt 1941 június 7—16 között rendezi meg a Szegedi Ipartestület. Az előkészületi munkálatok már megindultak s eb­ből következtethető, hogy a jövő évi Szegedi Vásár az eddigieknél is nagyobb méretűnek ígérkezik. A vásár alkalmából—­ értesülésünk szerint !— féláron lehet ismét Sze­gedre utazni. Minden irányú felvi­lágosítást készséggel megad a Sze­gedi Ipari Vásár irodája, Szeged, Horváth Mihály­ utca 3. sz. — Kitől loptak fehérneműeket? A rendőrség bűnügyi osztálya fel­hívja Szekszárd és környéke kö­­zönségének figyelmét arra, hogy akiknek az utóbbi időben törülkö­zője, vagy bármilyen más fehér­neműje eltűnt,­­ jelentkezzenek rendőrkapitányság bűnügyi osztá­­­lyánál bármely napon 12—2 óráig, amikor a tolvajoknál és orgazdák­nál talált különböző fehérneműk­­ megtekinthetők a detektív csoport­nál, jobbat nyújtsam kartársaimnak, meg­van-e bennem, vagy sem, ha pedig bennem él, megvan-e munkatársaim­ban és ha megvan, milyen mérték­ben van meg. A jó kartársi szellem az önzet­lenségre, a megértésre és szeretre­­méltóságra van alapítva. Az önzetlenséggel kapcsolatban mondja Szent Pál, hogy az élet oly rövid, hogy alig van másra időnk, mint hogy jók legyünk egymáshoz. Aki mindig önmagára van beállítva, azaz aki mindig a maga kis tolvaj­lámpásával jár, a saját érdekek szün­telen előtérbe nyomásával a kartársi szellemet megrontja. Az önző meg­rontja az önzetleneket is. Örökös kibúvóival jogos önvédelmet vált ki. A kartársi szellem másik ismer­tető jele a megértés. Förster mondja: Nem azért vagyunk a vi­lágon, hogy bennünket­­ megértse­nek, hanem hogy mi megértsünk másokat . Ugyancsak ő mondja: tudni, mit érez a másik, ez az ál­talános műveltség alapfeltétele. A megértésben csillan elő a legszebb tulajdonság, a szívjóság. A szívjó­­sággal környezetünkben egy szebb, gazdagabb világot állítunk. Ha nem is tudjuk megérteni pillanatnyilag a másikat, ne tartsuk rejtélynek, vagy szeszélyesnek, mert nem vagyunk-e mi is sokszor rejtélyek, kifürkész­­hetetlenek és nem az-e minden em­ber, aki száz és száz nemzedéken keresztül száz és száz ember hibáit, erényeit, vágyait, reményeit örö­költe, akit befolyásolt a nevelés, intelligencia, rútság, szépség, egész­ség, betegség, stb. Legyünk rész­véttel egymás iránt, mert minden 24 óra lejár és talán holnap ma­gunk szorulunk részvétre. Az önzetlenség és megértés sze­retetreméltóvá teszik az embert Ha azt akarjuk, hogy szeressenek ben­nünket, többet kell foglalkoznunk másokkal, mint magunkkal, mond­ják az ókori bölcsek. Böthe szerint pedig: »nem értjük meg a gyerme­ket, ha magunknak nincs gyermek­szívünk, nem tudunk bánni vele, ha nem szeretjük és ha magunk sem vagyunk szeretetreméltók. A mi szeretetreméltóságunk kedvelteti meg a gyermekkel, hogy nevelik A szeretet világosság, fény, mely szí­vünkből jön és megvilágítja a dol­gokat­. Tehát nemcsak a kortársi érintkezésben, de nevelői munkánk­­­­ban is szükség van a szeretetre­­méltóságunkra. Bosco Szent János mondja: »Ha sikeresen akarunk munkálkodni, kölcsönösen arra törekedjünk, hogy a nevelők összességét az egymás iránti szeretet hassa át.« Azonban nem elegendő a szeretetet csak hangsúlyozni, hogy szeretetremél­tókká váljunk, tettekkel kell azt megmutatnunk. — Pestalozzi burg­­dorfi iskolája nem annyira az elvek nagyszerűségének, mint Pestalozzi szerény modorának és szeretetre­­méltóságának köszönhette óriási si­kerét. Néha elég egy szives szó, egy mosoly, hogy szeretetremél­tókká váljunk Azok a cselekede­tek, amelyek a szeretetlenség jegyé­ben születnek, mindig lehúzzák a lelket. Brah­ma könyvében is ez áll: »vigyázz, hogy a fény ki ne aludjék szivedben, mert akkor saját árnyékod vetődik utadra és bár­merre jársz, botorkálva járhatsz. A szeretetreméltóság egyik meg­nyilatkozása a tiszteletadás. Az öre­gebbek iránt tiszteletet elhanyagolni sohasem szabad, még akkor sem, ha nem igen reflektálnak rá, mert mi pedagógusok ezzel bizonyítjuk fennköl lelkiségünket és azt, hogy emberszeretetünk belenőtt egy ma­gasabb világrendbe. A jó pedagógus egyik jellemző tulajdonsága a helyesen értelme­zett önérzet, melyet Schiller igen találóan így fejez ki: »tisztelem a mások véleményét, de megmutatom, hogy magam is igényt tartok rá.« A kortársi együttlétet nehezíti a túlzott önérzet, mely könnyen ér­zékenységgé fajulhat. Az érzékeny­ség erőtlenség, mert aki emberi ér­zékével és energiájával nem tudja magának a kartársai megbecsülését megszerezni, az az el nem ismertség egyetlen, provokálóan gyámoltalan fegyverével­ érzékenykedik. — Az egymással való érintkezésben sok­szor előfordul, hogy nézeteltérés van. Ez annál inkább is megtör­ténhetik, mert gyarlók vagyunk s­­ a természetben csak a fáknak tu­­­­dott korlátokat állítani a természet, s nehogy az égig nőjjenek, de az em­­­­beri gyarlóságnak nem. Ha nézet­­i eltérés támad közöttünk, nehéz sze-TITTE TESTVÉREK Cégtulajdonos: TITTE JÓZSEF Üzemtelep: fVrvff í All RáfcácwMitca 13. JárAjIAaI/ Üzlet: Lacent István­ tér* Tervez­és központi fűtési, vízvezeték és csptorpázés, villanyos erőátviteli berendezéseket Költségvetés distared­ A kortársi szellem pedagógiai megvilágításban*) mélytelennek maradni, de bármint adódjék is, sohasem szabad elfelej­teni, hogy mindig az a fél a győz­tes, aki indulatait féken tudja tar­tani. »A szó, amit nem mondtál, rabszolgád marad, de amit kimond­­tál, zsarnokoddá válik« — mondja a török közmondás. A jóakarat táv­latából mindig enyhébben hatnak a dolgok és szerintem inkább igaza van a mosolygó bölcsnek, mint aki fucánkos nyelvével csak keserűséget hirdet. Bár a kortársi szellem lényege a lelki beállítottság, meg kell állnunk a külső formák mellett is. A társadalmi érintkezés kötelező formája az udvariasság, mely a ke­leti népeknél nem is forma, hanem lényeg. A kortársi érintkezésnek si­maságát, nyugodtságát, szépségét is ez biztosítja Nem kerül semmibe és mégis kamatos­ kamatot hoz, mert ezzel jó modorunkat biztosítjuk. Az udvariasság lényege, amint Kakuzo Okakura japán író írja, hogy bizo­nyos helyzetek megkövetelik tőlünk, hogy ne mondjunk egymásnak sem­mi meglepőt, de ne is kérdezzünk egymástól ilyet. Ne zavarjuk egy­mást személyes indulatainkkal és érzelmeinkkel, dolgozzunk kihagyá­sokkal, mint a kínai tussrajz mű­vészei. Az udvariasság még jelle­münk érdességét is eltakarja. A kartási szellem kialakulásának fő feltétele a helyes önismeret. Szó­kratész olyan pedagógusokat óhajt, akik naponta megvizsgálták a lelki­ismeretüket, hogy nem tettek- e pe­dagógustársuknak keresztbe szal­maszálat. A kortársi szellem fogalmában benne van, hogy ahol csak lehet, segítsünk egymás munkáján. — A többtanítós iskoláknál egymásból ki­induló és egymásba kapcsolódó munka folyik, amely nem tűr ki­búvókat Amit nem végez el az egyik tanító, el kell végeznie a má­siknak és a hanyag, vagy kénye­lemszerető tanító, ha nem fegyel­mez helyesen, felesleges munkát hárít a kartársaira. Segíthetünk egymáson ismereteink átadásával. Minket nem kötnek azok azok a pedagógiai irányok, melyek szerint a gyermeknek magának kell feltalálni a puskaport, mi nyugod­­tan elfogadhatjuk az öregebbek ta­nácsát A nobilis kortársi szellem gyö­nyörű példájával találkoztam azon a falusi plébánián, ahol a készülő tananyag beosztását a plébánia ta­nítói közösen beszélték meg és ha valamelyik helyesebb megoldást talált, örömmel közölte kartársai­val és így megkönnyítették egymás munkáját. Míg a szomszéd plébá­nián minden tanító magának dol­gozott, érdekes, hogy­ szebb­ ered­ményt mutattak fel azok, ahol­ nem irigyelték egymástól­ saját tudá­sukat. A magatartásunkkal nemcsak egy s mást nevelhetjük észrevétlenül,­­az ■ önzetlenség Önzetlenségre serkent, ] a szeretet h­angjára Ugyanúgy rázó­snál a szív Stoff hanem .megyén a

Next