Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-12-25 / 94. szám
1940 december 25. TOLNA MEGYEI ÚJSÁG 9 Újdonságok is RceiHlinl porcellánokban Bel- és külföldi világhírű kristályok nagy választékban FŐSZ üvegesnél Kampányi ajándékok igen olcsón beszerezhetők TÓTH JÁNOS ékszerésznél Szekszárd, Kaszinó bazár Pontos óra- és ékszerjavító műhely ■ T Megjelent a Magyar Szárnyak karácsonyi száma. A Magyar Szárnyak repülésügyi folyóirat karácsonyi számának vezércikkét Jánosy, István főszerkesztő írta. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap munkásságáról vitéz Horthy István elnök, vitéz Laborczfy Rezső repülőezredes, vitéz Bánfalvy István vezérkari ezredes, dr Ember Sándor országgyűlési képviselő és Ortózy Ernő repülőőrnagy nyilatkozik. A légikrónikáról és a vadászrepülők munkájáról Bisits Tibor repülőőrnagy irt. Nagyon érdekes még vitéz nemes Grosschmied István, Szegyeö István miniszteri tanácsos, Korbuly László igazgató, Bencze István alezredes, Udvardy Jenő repülőszázados, Tóth Géza, Szilasi Tibor, dr Hille Alfréd és Raczkó Lajos cikke. — A rendkívül szépen Ha átgondoljuk a pedagógia lényegét, nehezebb élethivatást aligha találtunk volna. Tanítónak lenni, a magyar életnek hasznos és értékes állampolgárokat nevelni a legszebb, de egyúttal a legfelelősségteljesebb és legnehezebb élethivatás. Mivel epedig ez az élethivatás különösen felelősségteljes ma, amikor a magyar jövendő kérdését a magyar pedagógus munkabírása és áldozatkészsége dönti el s amellett ez a pálya elég tövises is, hasznos, hogy igyekezzünk ennek a pályának minden értékét magunkban tudatossá tenni és élethivatásunk betöltését egymásnak megkönnyíteni. Ez az, ami most bennünket érdekel. Kartási szellem 1 — Mint színes, tarka pillangó száll fel előttem. Vajjon meg lehetne-e fogni ? A kartársi szellemről pontos definíciót adni nehéz. Ez olyan szubjektív beállítottság, mely a közös célok, a problémák, hivatásszeretet és a közös nagy felelősségérzet folytán önmagától alakul ki a pedagógus lelkében. A kortársi szellemnek, amely láthatatlan kapcsokkal fűzi össze a pedagógusok nagy társadalmát, pedagógiai értéke van. A nevelés érdeke megkívánja, hogy a kortársak egymásra jó hatással legyenek, mert a munka minősége és az eredmény a környezet hatásától nem független. Bármilyen kialakult egyéniségek is legyünk, a külső hatások alól ki nem vonhatjuk magunkat. Ezek a hatások legközelebbről,a munkatársak köréből érik egyéniségüket és ezért hatékonyak is. A munkatársaknak egymásra való hatása magától értetődik, hiszen a közös munka az egyforma érdeklődési terület, a közös célok, vágyak, gondok közel hozzák az embereket. A pedagógia szempontjából tehát nem mindegy, hogy a kortársi szellem, amely arra ösztönöz, hogy mi^a.nta £ l Á leg* ") A Tolna megyei Általános Tanító Egyesüllet közgyűlésén szerző által tartott aláadás kivonata, illusztrált lap rajzai vitéz Barna Kornél repülőszázados munkáját dicsérik. A szokásos rovatok mellett repülőregényt és rejtvényversenyt is közöl a lap. A Magyar Szárnyak mindenütt kapható. A karácsonyi szám ára 80 fillér. Mutatványszámot a kiadóhivatal (VIII., Üllői út 12.) kívánatra ingyen küld. — A Szegedi Ipari Vásárt 1941 június 7—16 között rendezi meg a Szegedi Ipartestület. Az előkészületi munkálatok már megindultak s ebből következtethető, hogy a jövő évi Szegedi Vásár az eddigieknél is nagyobb méretűnek ígérkezik. A vásár alkalmából— értesülésünk szerint !— féláron lehet ismét Szegedre utazni. Minden irányú felvilágosítást készséggel megad a Szegedi Ipari Vásár irodája, Szeged, Horváth Mihály utca 3. sz. — Kitől loptak fehérneműeket? A rendőrség bűnügyi osztálya felhívja Szekszárd és környéke közönségének figyelmét arra, hogy akiknek az utóbbi időben törülközője, vagy bármilyen más fehérneműje eltűnt, jelentkezzenek rendőrkapitányság bűnügyi osztályánál bármely napon 12—2 óráig, amikor a tolvajoknál és orgazdáknál talált különböző fehérneműk megtekinthetők a detektív csoportnál, jobbat nyújtsam kartársaimnak, megvan-e bennem, vagy sem, ha pedig bennem él, megvan-e munkatársaimban és ha megvan, milyen mértékben van meg. A jó kartársi szellem az önzetlenségre, a megértésre és szeretreméltóságra van alapítva. Az önzetlenséggel kapcsolatban mondja Szent Pál, hogy az élet oly rövid, hogy alig van másra időnk, mint hogy jók legyünk egymáshoz. Aki mindig önmagára van beállítva, azaz aki mindig a maga kis tolvajlámpásával jár, a saját érdekek szüntelen előtérbe nyomásával a kartársi szellemet megrontja. Az önző megrontja az önzetleneket is. Örökös kibúvóival jogos önvédelmet vált ki. A kartársi szellem másik ismertető jele a megértés. Förster mondja: Nem azért vagyunk a világon, hogy bennünket megértsenek, hanem hogy mi megértsünk másokat . Ugyancsak ő mondja: tudni, mit érez a másik, ez az általános műveltség alapfeltétele. A megértésben csillan elő a legszebb tulajdonság, a szívjóság. A szívjósággal környezetünkben egy szebb, gazdagabb világot állítunk. Ha nem is tudjuk megérteni pillanatnyilag a másikat, ne tartsuk rejtélynek, vagy szeszélyesnek, mert nem vagyunk-e mi is sokszor rejtélyek, kifürkészhetetlenek és nem az-e minden ember, aki száz és száz nemzedéken keresztül száz és száz ember hibáit, erényeit, vágyait, reményeit örökölte, akit befolyásolt a nevelés, intelligencia, rútság, szépség, egészség, betegség, stb. Legyünk részvéttel egymás iránt, mert minden 24 óra lejár és talán holnap magunk szorulunk részvétre. Az önzetlenség és megértés szeretetreméltóvá teszik az embert Ha azt akarjuk, hogy szeressenek bennünket, többet kell foglalkoznunk másokkal, mint magunkkal, mondják az ókori bölcsek. Böthe szerint pedig: »nem értjük meg a gyermeket, ha magunknak nincs gyermekszívünk, nem tudunk bánni vele, ha nem szeretjük és ha magunk sem vagyunk szeretetreméltók. A mi szeretetreméltóságunk kedvelteti meg a gyermekkel, hogy nevelik A szeretet világosság, fény, mely szívünkből jön és megvilágítja a dolgokat. Tehát nemcsak a kortársi érintkezésben, de nevelői munkánkban is szükség van a szeretetreméltóságunkra. Bosco Szent János mondja: »Ha sikeresen akarunk munkálkodni, kölcsönösen arra törekedjünk, hogy a nevelők összességét az egymás iránti szeretet hassa át.« Azonban nem elegendő a szeretetet csak hangsúlyozni, hogy szeretetreméltókká váljunk, tettekkel kell azt megmutatnunk. — Pestalozzi burgdorfi iskolája nem annyira az elvek nagyszerűségének, mint Pestalozzi szerény modorának és szeretetreméltóságának köszönhette óriási sikerét. Néha elég egy szives szó, egy mosoly, hogy szeretetreméltókká váljunk Azok a cselekedetek, amelyek a szeretetlenség jegyében születnek, mindig lehúzzák a lelket. Brahma könyvében is ez áll: »vigyázz, hogy a fény ki ne aludjék szivedben, mert akkor saját árnyékod vetődik utadra és bármerre jársz, botorkálva járhatsz. A szeretetreméltóság egyik megnyilatkozása a tiszteletadás. Az öregebbek iránt tiszteletet elhanyagolni sohasem szabad, még akkor sem, ha nem igen reflektálnak rá, mert mi pedagógusok ezzel bizonyítjuk fennköl lelkiségünket és azt, hogy emberszeretetünk belenőtt egy magasabb világrendbe. A jó pedagógus egyik jellemző tulajdonsága a helyesen értelmezett önérzet, melyet Schiller igen találóan így fejez ki: »tisztelem a mások véleményét, de megmutatom, hogy magam is igényt tartok rá.« A kortársi együttlétet nehezíti a túlzott önérzet, mely könnyen érzékenységgé fajulhat. Az érzékenység erőtlenség, mert aki emberi érzékével és energiájával nem tudja magának a kartársai megbecsülését megszerezni, az az el nem ismertség egyetlen, provokálóan gyámoltalan fegyverével érzékenykedik. — Az egymással való érintkezésben sokszor előfordul, hogy nézeteltérés van. Ez annál inkább is megtörténhetik, mert gyarlók vagyunk s a természetben csak a fáknak tudott korlátokat állítani a természet, s nehogy az égig nőjjenek, de az emberi gyarlóságnak nem. Ha nézeti eltérés támad közöttünk, nehéz sze-TITTE TESTVÉREK Cégtulajdonos: TITTE JÓZSEF Üzemtelep: fVrvff í All RáfcácwMitca 13. JárAjIAaI/ Üzlet: Lacent István tér* Tervezés központi fűtési, vízvezeték és csptorpázés, villanyos erőátviteli berendezéseket Költségvetés distared A kortársi szellem pedagógiai megvilágításban*) mélytelennek maradni, de bármint adódjék is, sohasem szabad elfelejteni, hogy mindig az a fél a győztes, aki indulatait féken tudja tartani. »A szó, amit nem mondtál, rabszolgád marad, de amit kimondtál, zsarnokoddá válik« — mondja a török közmondás. A jóakarat távlatából mindig enyhébben hatnak a dolgok és szerintem inkább igaza van a mosolygó bölcsnek, mint aki fucánkos nyelvével csak keserűséget hirdet. Bár a kortársi szellem lényege a lelki beállítottság, meg kell állnunk a külső formák mellett is. A társadalmi érintkezés kötelező formája az udvariasság, mely a keleti népeknél nem is forma, hanem lényeg. A kortársi érintkezésnek simaságát, nyugodtságát, szépségét is ez biztosítja Nem kerül semmibe és mégis kamatos kamatot hoz, mert ezzel jó modorunkat biztosítjuk. Az udvariasság lényege, amint Kakuzo Okakura japán író írja, hogy bizonyos helyzetek megkövetelik tőlünk, hogy ne mondjunk egymásnak semmi meglepőt, de ne is kérdezzünk egymástól ilyet. Ne zavarjuk egymást személyes indulatainkkal és érzelmeinkkel, dolgozzunk kihagyásokkal, mint a kínai tussrajz művészei. Az udvariasság még jellemünk érdességét is eltakarja. A kartási szellem kialakulásának fő feltétele a helyes önismeret. Szókratész olyan pedagógusokat óhajt, akik naponta megvizsgálták a lelkiismeretüket, hogy nem tettek- e pedagógustársuknak keresztbe szalmaszálat. A kortársi szellem fogalmában benne van, hogy ahol csak lehet, segítsünk egymás munkáján. — A többtanítós iskoláknál egymásból kiinduló és egymásba kapcsolódó munka folyik, amely nem tűr kibúvókat Amit nem végez el az egyik tanító, el kell végeznie a másiknak és a hanyag, vagy kényelemszerető tanító, ha nem fegyelmez helyesen, felesleges munkát hárít a kartársaira. Segíthetünk egymáson ismereteink átadásával. Minket nem kötnek azok azok a pedagógiai irányok, melyek szerint a gyermeknek magának kell feltalálni a puskaport, mi nyugodtan elfogadhatjuk az öregebbek tanácsát A nobilis kortársi szellem gyönyörű példájával találkoztam azon a falusi plébánián, ahol a készülő tananyag beosztását a plébánia tanítói közösen beszélték meg és ha valamelyik helyesebb megoldást talált, örömmel közölte kartársaival és így megkönnyítették egymás munkáját. Míg a szomszéd plébánián minden tanító magának dolgozott, érdekes, hogy szebb eredményt mutattak fel azok, ahol nem irigyelték egymástól saját tudásukat. A magatartásunkkal nemcsak egy s mást nevelhetjük észrevétlenül,az ■ önzetlenség Önzetlenségre serkent, ] a szeretet hangjára Ugyanúgy rázósnál a szív Stoff hanem .megyén a