Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-10-30 / 79. szám
1940 október 30. TOLNA MEGYEI ÚJSÁG 7 A királyok bűvésze! A bűvészek királyai Humor ! Izgalom! Látványosság! Művészet! Prof. Dánielt bűvészestre a közeli napokban a színházban • Különleges kísérletek élő állatokkal a világ egyik leghíresebb telepatikus illuzionista csoportjának — Analfabéta tanfolyam. Dombóvár község iskolánkivüli népművelődési bizottsága a község irniolvasni nemtudói számára tanfolyamot tart, hogy az írásba és olvasásba bevezesse. — Gyilkolt a lugkö. A szekszárdi Horthy Miklós közkórház igazgatósága e hó 24-én arról értesítette a kir. ügyészséget, hogy Certner Rezső 2 éves, mucsi lakos légkőmérgezésben meghalt. A gondatlan anya ellen a kir. ügyészség az eljárást megindította. — Szállítások a katonaság részére. A m. kir. IV. honvédhadtest hadbiztossága november hó 11-i határidővel pályázatot hirdet a területén elhelyezett csapatok részére Jenyér— kincstári lisztből való — Sütésének, esetleg kész kenyérnek nyilvános versenytárgyalás útján történő biztosítására, valamint az egyes állomásokon elhelyezett csapatok részére szükséges mindennemű kincstári anyag fuvarozásának vállalatba adására. Ezek közül napi napi kenyérszükséglet 1400 kgos cipókban : Tolnán 400 db, Szekszárdon 250 db; tekintetbe jönnek ezenkívül Mohács, Sárbogárd, Nagyatád, Gyékényes, Szigetvár, Villány. Havi fuvarozási szükséglet Tolnán 600, Szekszárdon 100 méter mázsa. Az ajánlattételre bővebb felvilágosítást adnak a helyőrségi gazdasági hivatalok, valamint a IV. hadtest hadbiztossága, Pécs, Pécsi Takarékpénztár épület HI. emelet. Ötvenszázalékos utazási kedvezmény a Nemzetközi Baromfikiállításra. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete november hó 26-tól december hó 1-ig rendezi meg Budapesten a baromfi-, galamb- és házinyúlkiállítást, amely a baromfitenyésztés egyre fokozódó nemzetgazdasági jelentősége folytán különös érdeklődésre számíthat. A kiállítás tartama alatt szaktanácsadók fognak állandó felvilágosítást adni a baromfitenyésztés körébe vágó összes kérdésekre. A kiállítás megtekintését megkönnyíti az, hogy az államvasutak erre az alkalomra 50 százalékos utazási kedvezményt adnak. • Hogy kell eltartani a burgonyát A háztartások ilyenkor szokták beszerezni téli burgonyaszükségleteiket, ezért célszerű tudni, hogy a burgonya legjobban oly ládában tartható el, amelynek oldalán és elején rések vannak.Hogy a burgonyát alulról is levegő érje, a ládákat nem közvetlenül a földre, hanem lécekre vagy téglákra állítsuk. Ha abban a helyiségben, ahol a burgonyát tartjuk, a hőmérséklet mínusz 2 C ° alá süllyedne, a ládákat közvetlenül a földre kell tenni és a burgonyát a hideg ellen zsákokkal, ronggyal, vagy más anyagokkal (föld, szalma) védjük meg. Csak száraz, érett, egészséges, teljesen ép, tiszta, földtől megtisztított burgonyát érdemes télire eltenni, mert a nedves, éretlen, sérült, vagy földes burgonya könnyen megromlik. A disznóbőrök harminc százalékának beszolgáltatására kötelezik a sertésvágókat A jövőben a disznóbőr lesz hivatva pótolni a borjúbőröket. Eddig a borjúvágás évente több, mint 320.000 db volt, míg most 150.000 darabra csökkent. Ezért vált szükségessé, hogy a disznóbőr problémát megoldják. A tervek szerint, a vágóhidakon kötözni fogják a vágókat, hogy a sertések 30 százalékát lefejtsék és a nyers bőrt beszolgáltassák. Az ország sertéstermelése a visszacsatolt területekkel évente mintegy kétmillió darab, értéke a készbőrforgalomban húszmillió pengő. — Nemkívánatos elemek Szekszárd területén: Kolompár János, Balog József, Kolompár Pál, Kolompár József, Kolompár István és Tajkána Ferenc sióagárdi cigányokat a tavasszal putrijaikból kiöntötte az árvíz, mire ezek a családos emberek az árvízkárosultak részére összegyűjtött alaphoz fordultak segítségért lakóhelyük felépítketésére. A sióagárdi községi elöljáróság szerzett azután a nevezetteknek és családjuknak telket a szekszárdi határban fekvő úgynevezett leányvári Berekoldalon, ahová a romák ki is hurcolkodtak és meg akarták kezdeni sárvityillóik felépítését. A sióagárdi községi elöljáróság kért részükre a szekszárdi polgármesteri hivataltól építési engedélyt, azonban Szekszárd város véghatározata a tiszti orvosi, valamint a rendőrhatósági vélemény alapján ezeket a kérelmeket elutasította. A szekszárdi véghatározat kötelezi Sióagárd községi elöljáróságát, hogy az időközben a szekszárdi határba letelepített cigányokat 15 nap alatt telepítse vissza nemcsak azért, mert ezek a cigányok közegészségi szempontból veszélyt jelentek, hanem azért is, mert Szekszárdnak jelentékeny terhet és költséget is okoznak. Állandóan dögöket szednek ki a Sióból, azokkal a környéket megfertőzik és közismert tisztátlanságukkal ragályok elterjesztői is lehetnek. Károkat is okoznak, mert állandóan kivagdalják a környékbeli fákat, hogy tüzelhessenek. Ezeken az okokon túl a cigányok letelepítése azért sem kívánatos, mert a kérdéses hely félreeső és távoli külterület, ahol rendszeres rendőri ellenőrzés nem eszközölhető, viszont oda a sióagárdi csendőrség működése nem terjed ki. Letelepedésük a környék közbiztonságának veszélyeztetésével és Szekszárd város közérdekével ellentétes. Ezek szerint Sióagárd község megtartani kénytelen azokat az emberajándékokat, amelyekkel Szekszárd lakosságának akart kedveskedni. Javíthatatlan betörő. Gyulai József, 43 éves, szekszárdi lakos már több esetben került bíróság elé különböző lopásai miatt. A szekszárdi kir. törvényszék 1923. évben 4 évi fegyházra, majd 1931. évben 3 évi szigorított dologházra, 1935. évben pedig 5 évi szigorított dologházra ítélte. Ez utóbbi büntetéséből csak ez év nyarán került feltételes szabadságra, de úgy látszik, nem volt reá kellő hatással a sok büntetés, mert szekszárdi jelentkezése után elszökött Jugoszláviába, onnan visszatérve Baranya megyében Ka■csóta községben 1940 szeptember 24-én a hajnali órákban 6 betörést követett el. A zsákmánnyal megrakodva Szekszárd felé tartott, de éppen szembe találkozott az őt kereső csendőrökkel, akik elfogták és a szekszárdi kir. ügyészséghez előállították. E hó 24- én vonta felelősségre a szekszárdi kir. törvényszék büntetőtanácsa és újabb bűneiért ismét szigorított dologházba utalta, amelynek legrövidebb tartalmát 6 esztendőben állapította meg. — Kézre került bortolvaj. Hunt József paksi lakos jelentette a paksi csendőrökhöz, hogy a paksi Kömlődi utcában lévő bor pincéjét állandóan fosztogatják és kb. 500 pengő értékű borát ellopták. A csendőrőrs hamarosan elfogta a bortolvajt Szerváczius Lajos rovottmultú paksi szobafestősegéd személyében, aki beismerte, hogy hetek óta dézsmálja a pincét és a bort jó áron eladta. A kir. ügyészség azonnal bíróság elé állította, ahol 10 hónapi börtönbüntetéssel sújtották. Az orgazdák ellen az eljárás folyik. jßevente ét PftMl A repülők kiképzése Olaszországban Az olasz légihaderő fennállásának tizennyolcsadik évfordulója alkalmat ad a világsajtónak is, hogy behatóbban foglalkozzék azokkal a módszerekkel, amelyek lehetővé tették az olasz légihaderő fejlődésének csodálatos lendületét. Olaszországban az intézmények egész sora vesz részt a repülők kiképzésében, amely a fiúk nyolcadik életévében kezdődik, az elemi ismeretekből indul ki és végül úgy elméletileg, mint gyakorlatilag tökéletes repülőt nevel. Ezek az intézmények: a RONA, az országos olasz királyi repülőegyesület, amely repülőgépmodelleket előállító iskolákat tart fenn, — ezenkívül szakiskolákat, amelyek a repülőgépvezetés és a vitorlás repülés tudományát tanítják. A második ilyen intézmény a GIL, a Littorio olasz ifjúságának szervezete. Ez a katonai szolgálatra előkészítő tanfolyamokat rendez pilótaképzésre s ezenkívül Forliban repülőintézetet tart fenn. Harmadik jól bevált módszer a tartalékos tisztek és a repülőzászlósok közt rendezett versenypályázatok, amelyek minden évben ismétlődnek. A negyedik a repülési tudomány casertai akadémiája, ahol a repülőlajstromon szereplő tisztekét képezik Jd repülésben. Idetartozik a firenzei gyakorlati iskola is, amely ennek az akadémiának a kiegészítésére szolgál. A RONA vezeti a repülőgépmodellkészítő iskolákat. Ezek az elemi tanfolyamok kitűnő oktatók és szakértők irányítása alatt állnak. Az idetartozó csoportok száma eleinte 27 volt, de számuk az utolsó néhány év alatt 969-re emelkedett. A RÚNA már tíz éves gyermekeket munkába vesz s kioktatja őket a repüléstudomány minden ágában. Természetesen a fiukat megfelelő testnevelésben is részesíti. Aki ezt az iskolát elvégzi, bizonyítványt kap, mint polgári repülő, mint pilóta és mint a repülés valamely mellékágazatának szakértője. Az ifjú ennek a bizonyítványnak a birtokában lép be a repülés polgári akadémiájába. Eddig már néhány ezer ilyen bizonyítványt állítottak ki. Az efajta bizonyítványok megszerzése a kormány támogatása révén egészen jelentéktelen költségbefeketést kíván. A RÚNA külön iskolákat tart fenn a vitorlásrepülők számára. Az iskolák a repülőknek előkészítő kurzusokat tartanak és a turista repülőknek igen előnyös áron bocsátanak rendelkezésre repülőgépeket A kiképzésnek ezt a ciklusát magasabb fokán a férfi repülőintézet folytatja. Ennek az intézménynek az a rendeltetése, hogy az ifjakat