Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-05-03 / 33. szám
TOLNAfiEGYH DJSlfl 1941 május 3. A név szerinti szavazások lefolytatására két bizottságot alakított a főispán. Ezek egyikének elnöke dr Berndth Béla, tagjai Fittler Béla és báró Schell József, jegyzője dr Malonyay Elemér lett, míg a másiknak elnöke Bodnár István lett, tagjai Hanger Andor, Vizsolyi Ákos, jegyzője pedig dr Sigora Miklós. Tóth Lajos megemlékezése a tatárjárás 700 évas évfordulójáról A főispáni bejelentések tudomásulvétele után Tóth Lajos szekszárdi ref. lelkész mondott igen nagyhatású megemlékezést a tatárjárás 700 éves évfordulójáról, megállapítva, hogy történelmünk három legborzalmasabb katasztrófája a tatárveszedelem, a mohácsi vész és Trianon. Bravúrosan rajzolta meg a tatárjárás történelmi képét, elmondva, hogy Szent István és Szent László gyönyörű birodalma a tatárhordák szabad prédájává vált és hogy a menedéket kereső IV. Béla királytól az osztrák herceg aranyat és földet zsarolt. Bár az ország a tatár fegyverektől majdnem megsemmisült és vérvesztesége a történelem folyamán a legnagyobb és legszörnyűbb volt, mégsem pusztult el, mert IV. Béla király, akinek nem volt elég erős a keze ahhoz, hogy a veszedelem előtt a nemzetet összetartsa, mégis újjá tudta építeni az országot Hajoljunk meg — úgymond Tóth Lajos — 700 év után is szeretetteljes és hálás kegyelettel az országépítő nagy király emléke előtt. Meggyőző okfejtéssel beszélt ezután a magyar nemzet rendeltetéséről, sorsáról, amelyet ezen a helyen azért vállalt a nemzet, hogy létét biztosítsa, mert ha ettől a sorstól dezertál, akkor az élethez nincs joga. Magyar sors, hogy e kataklizmában senkitől sem segítve, egyedül állt a magyar. Az akkori idők eseményeiből levont tanulság gyanánt ezt tudni kell az újabb ezer esztendőkre. Hiszen magyar rendeltetés megállani a bástyáni és tartani a posztot. Minden magyar erőt össze kell fogni, eggyé kell válni a nemzetnek akaratban, mert ha egységünk megbomlik, idegen karmok vájnak a nemzet testébe. Emberi értelem felett álló dolog, hogy a magyar nép minden történelmi logika dacára is itt áll és itt él. Ez pedig azért van, mert a magyar a Gondviselés népe. Ebben a rendeltetésünkben hinni kell és bíznunk magyar életünk fennmaradásában, mert ez a föld Magyarország és nem más és nem is lehet sohasem más. Ezt a nagy igazságot nem lehet megdönteni. A hétszáz év előtti katasztrófában — úgymond Tóth Lajos — az a legtragikusabb, hogy a tatárjárás öldöklései után üresek maradtak a magyar városok és a faluk. Erdélybe akkor nyíltak meg a kapuk, beszivárogtak az idegenek, akik elfoglalták a kipusztítottak helyét és azóta ezek a beszivárgók jogot formáltak a magyar földre. Meg kell azonban állapítanunk a századokon keresztül vastag sugárban kiömlött vér jogán ez a föld a miénk, mindazoké, akik a magyar sorsot vállalják és viselik. A hétszáz év előtti borzalmas eseményekből a történelmi tanulságot mi, a most élő nemzedék le tudja vonni és valamennyien odasereglünk a magyar élet Országépítő Ura elé és elszánt akarattal, megdönthetetlen egységben állunk a magyar élet bástyáján. A közgyűlés a szép beszéd elhangzása után hosszasan ünnepelte a szónokot és Horthy kormányzót, majd a főispán javaslatára elhatározták, hogy a beszédet a közgyűlés jegyzőkönyvében teljes egészében megörökítik. Gróf Apponyi Károly felsőházi tag indítványára elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök emlékét jegyzőkönyvében megörökíti és hogy a vármegye részvétét a főispán utján a gyászoló családhoz eljuttatja. Or Tóth Sándor egyetemi magántanár a szekszárdi kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának főorvosa az alispáni jelentésnek a népszámlálás eredményét ismertető részéhez szólt hozzá, megdöbbenéssel véve tudomásul a jelentésnek azt a részét, hogy a népszámlálás nyers és előzetes eredményeiből igen szomorú kép tárul elénk, ha összehasonlítjuk vármegyénk adatait más megyék vonatkozó adataival, amelyek szerint Tolna vármegye népszaporodása nemcsak az országos átlagtól, hanem egyéb vármegyék szaporodásának arányától is messze elmaradt. Ő, aki olyan őrhelyen áll, ahol a népmozgalmat figyeli, felhívja a vármegye közönségének érdeklődését az anya- és csecsemővédelem kórházi vonatkozású részére, mert ez nem minden tekintetben áll korszerű színvonalon. Nagyobb arányú bővítés és modernizálás volna itt szükséges és e teremben most ő ad hangot a kórház vezetősége sokszor elhangzott kérelmének, hogy a csecsemővédelem érdekében a kórházat gyermekgyógyászati osztállyal kell ellátni. Tarthatatlan ugyanis az az állapot, hogy az 1 éven aluli beteg gyermekeket mint csecsemőket a szülészeti osztályon ápolják, míg az 1 éven felülieket a belgyógyászaton és sebészeten helyezik el. Ennek a fontos kérdésnek — úgymond — nem szabad „a nincs rá fedezet" című rovat temetőjében elsűlyedni, mert az emberanyag gondozása a legfontosabb kérdés és éppen azért valami szerényebb keretek közt mozgó megoldást kellene a csecsemővédelem érdekében találni. Tudom, végző beszédét dr Tóth magántanár, hogy a vármegyének sok az adóssága. Azonban mi a nagyobb adósság ? Az-e amivel a bankoknak, vagy az, amivel a magyar jövendőnek tartozunk ? Ezt fontoljuk meg, óriási taps hangzott fel dr Tóth Sándor egyetemi magántanár beszéde után és azt következően Szongott alispán válaszolt a felszólalásra. Ezek a dolgok — úgymond — régóta foglalkoztatják a vármegyét és a kórházi bizottságot. A vármegye azonban óriási kötelezettségeket vállalt a kórházépítéssel kapcsolatban, úgy hogy bár kamatra már 1,500.000 P-t fizetett, még mindig fennáll 1,300.000 P adósság. Újabb terhek vállalása nélkül ezt a kérdést megoldani nem lehet. A vármegye, amelynek pótadója a többi önkormányzatok élén halad, a jelen pillanatban ezzel a kérdéssel nem foglalkozhatik. A közgyűlés csalódottan vette tudomásul az alispán válaszát. A tárgysorozat során tudomásul vették az alispán időszaki jelentését, a közigazgatási bizottság jelentését és a számonkérő szék jegyzőkönyvét. A miniszteri leiratokkal foglalkozva üdvözölték dr Bárdossy László miniszterelnököt és báró Bánffy Dániel földmivelésügyi minisztert és tudomásul vették gróf Teleki Mihály búcsúlevelét. Választások Adófelszólamlási bizottsági tagokká választották 1941—1943. évekre a következőket: A szekszárdi adóhivatali kerületben. Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag: Tolnay Knesély Ödön, póttag: Michék Mihály. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag: Marth Ferenc, póttag: Gaál Gyula. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag: Kutasi István, póttag: Theisz Lőrinc. A Pécsi Ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Török Ottó, póttag: dr Marxreiter Alajos. A törvényhatósági bizottság tagjai közül rendes tag : dr Treer István, póttag: Hayt Ferenc. A bonyhádi adóhivatali kerületben. Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag : Wolf Antal, póttag: Komlósi János. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag: Novotny Rezső, póttag: Szokolics Pál. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag: Handl János, póttag: Pétermann Jakab. A Pécsi Ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Bitter Károly, póttag: dr Szentiványi József. A törvényhatósági bizottság tagjai közül rendes tag: Schchtherle Lipót, póttag : Márcz József. A dombóvári adóhivatali kerületben: Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag: Bezuk István, póttag: Ráth István. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag: Rothermel János, póttag: Brédl Lajos. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag:vitéz Kőrösy Lajos, póttag: Farkas István. A Pécsi ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Vajda Zsigmond, póttag : dr Neu János. A törvényhatósági bizottság tagjai közüil rendes tag: Merényi Kálmán, póttag: ifj. Ivanics Antal. A dunaföldvári adóhivatali kerületben: Alsódunántúl Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Erdélyi Aladár, póttag: Vizsy Pál. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag: Csernyánszky Imre, póttag: Kun János. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag: Fábián Gyula, póttag: Kosztonyik Kálmán. A Pécsi Ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Ringbauer Ferenc, póttag: dr Zlinszky Vidor. A törvényhatósági bizottság tagjai közül rendes tag : dr Szakács Ernő, póttag: Nagy Lajos. A gyönki adóhivatali kerületben. Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag: Pesthy Gergely, póttag: Ács Imre. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag: Pétermann Henrik, póttag: Kerekes János. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag: Müller Konrád, póttag: Eiring István. A Pécsi ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Erlemann Vilmos, póttag: dr Arbanász Zoltán. A törvényhatósági bizottság tagjai közül rendes tag: dr Vértessy László, póttag: Schmidt Jenő. A paksi adóhivatali kerületben. Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Bartal Aurél, póttag: Fekete Ödön. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag : vitéz Kiss Kálmán, póttag: Gosztonyi János. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag: Szelp József, póttag: Paczolay Béla. A Pécsi Ügyvédi Kamara jelöltjeiből rendes tag: dr Grosch József, póttag: dr Hidegh József. A törvényhatósági bizottság tagjai közül rendes tag: dr Csók Sándor, póttag: ifj. Borbély János. A tamási adóhivatali kerületben. Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara jelöltjeiből rendes tag: vitéz Nagy Miklós, póttag : Gyenis László. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának jelöltjeiből rendes tag : Hamar Lajos,póttag: Torma Mihály. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara ipari osztályának jelöltjeiből rendes tag: Reichardt István, póttag: Vódl Jenő. A Pécsi Ügyvédi Kamara jelöljeiből rendes tag: dr Mann József, póttag: dr Király Géza. A törvényhatósági bizottság tagjai közül reu-