Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-06-11 / 43. szám

TOLNA MEGYEI UJSifi a kitűnően megszervezett munkás­ságé is, amely szinte valószínűtlen áldozatokra is képes. Míg a műhelyekben csendesen, de szigorú ütemben dolgoznak, ad­dig a kipróbált képességű szak­tanulmány­­központokban új fogá­sokkal igyekeznek tökéletesíteni a tengeri harchoz szükséges fegyve­reket és szerkezeteket. A tengeré­szet területén az önellátási harcot teljes siker koronázta s a háború első évében nagy ellenállású acélok, a lencsék kristályai, a magas nyo­mású gépek mind olasz műhelyek­ből kerültek ki. Olaszország másik sikerének könyvelhető el, hogy fel­szabadult­ a hajózási térképek tekin­tetében az angol kiszolgálástól. A modern berendezésekkel és eszkö­zökkel gazdagon felszerelt génuai Víztérképészeti Intézet feladata a hajózási térképek időszerűségéről gondoskodni, megrajzolásukat és kinyomatásukat elvégezni s fedezni a hajók térképszükségletét. A sürü víztérképészeti kutatások érdeme, hogy miután egész tenger­­szakaszokat derítettek fel s meg­határozták a sekélyes helyeket, a hínárokat, a homok- és korallzáto­­nyokat, a vízalatti sziklákat s a parti tájékozódási pontokat, az In­tézet olyan hajózási térképeket ké­szített, amelyek semmiben sem ma­radnak alatta a legjobb külföldiek­nek. Az ébren és csendesen dolgozó tengerészet minden téren teljesítette a kötelességét, igen gyakran az ön­­feláldozásig. 1941 junius 11. Megyei cserkészlégoltalmi kiképzésekor Szekszárdim A légoltalmi szolgálatot a cserké­szek mindig elsősorban a saját fel­adatuknak látták, az áprilisi kemény próbán pedig bebizonyították, hogy ezt a feladatot igen komolyan oldják meg. Most pedig bebizonyították, hogy ezt a fontos honvédelmi mun­kakört minél tökéletesebb hozzáértés­sel akarják és tudják is ellátni. Ezt mutatta a megyei cserkészek pün­kösdi 3 napos légoltalmi kiképző tábora Szekszárdon. A tábor 160 fő­vel örvendetesen népes volt. A szek­szárdi gimnázium 4- es csapata 60 fővel, a szekszárdi polgári 685 ös csapata 18, a bonyhádi gimnázium 179 es csapata 19, a dombóvári pol­gári 694 es csapata 4, a dunaföld­­­vári polgári 693-as csapata 11, a faddi polgári 605-ös csapata 8, a gyönki gimnázium 258 as csapata 13, a paksi polgári 104 es csapata 8, a tolnai polgári 686 os csapata 16 fő­vel vett rajta részt. A tábor parancs­noka Patacsi József vm. cserkészve­zető tiszt volt, a szervezést vele együtt Csapó Jenő cserkészfőtitkár végezte. Május 3- án délelőtt jöttek össze a táborozó csapatok s délre már sokszínű, kisebb-nagyobb sátraktól tarkállott a sporttelep. Délután ünne­pélyes zászlófelvonás után megindult a kiképzőmunka. Az elméleti közös előadások, a forgószínpad rendszerű megosztott előadások és gyakorlati munka a légoltalmi feladatok egész területét felölelték.­­ Előadóknak a város leghivatottabb szakembereit si­került megnyerni, akik önzetlen haza­fisággal és az ifjúság meleg szerete­tével igyekeztek minél többet nyúj­tani és minél alaposabb kiképzést adni a résztvevőknek. Az első nap délutánján dr Malonyay Elemér vm. aljegyző a harcgátakat és az ellenük való védekezés módját ismertette, utána Bereznay István vm. árvaszéki elnök gyakorlatilag is bemutatta a legismertebb harcgázakat a gázkam­rában Dr Wendl Gyula városi adó­hivatali főnök­e. a tűzoltás külön­böző eszközeiről és módjáról, Pata­csi József pedig a légitámadás esz­közeiről, a rombolóbombák és az el­lenük való védekezésről, az óvóhe­lyekről tartott előadást. Másnap dr Kelemen József városi tiszti orvos az elsősegélyről (külső, belső sérülések, égési sebek, gázsérü­lések stb.) tartott előadásokat, utána gyakorlatban bemutatta a kötözést és a betegszállítást. Csapó Jenő a honi és helyi légvédelmi figyelő szol­gálatot ismertette,­­ Dallos János 4- es rajvezető pedig a telefonkeze­lést és szerelést oktatta. Délután dr Wendl Gyula és Horváth Sándor városi tűzmester vezetésével a városi tűzoltóság egy osztaga a tűzoltó­­szerek kezelését mutatta be gyakor­latilag ; többek között a meggyújtott termit gyújtóbomba oltásának a mód­ját mutatták be. Közben, első éjszaka, jól sikerült riadó volt, kétszer is Az éjjeli gya­korlaton éjjeli légitámadás volt a fel­tevés és különböző légoltalmi felada­tokat kellett megoldani a cserkészek­nek : tűzoltás, elsősegély, betegszállí­tás hordágyon, hordágy nélkül gázo­­sított területen stb. Minden este tábortűz volt komoly és mókás műsorral. A légoltalmi segédletek egy részét a Cserkészszövetség, nagyobb részét azonban (gázálarcok, hordágyok, kö­tőszerek, telefon, tűzoltószerek stb ) Szekszárd város légoltalmi parancs­noksága, Bereznay István árvaszéki elnök pedig gazdagon felszerelt gáz­szekrényét bocsátotta a tábor ren­delkezésére. A táborozás harmadik napján cser­készszemle volt a szekszárdi polgári iskola 685-ös csapatának zászlószen­­telési és otthonavatási ünnepélyével kapcsolatban. A táborbontás után a jól végzett munka büszke tudatával lelkes hangulatban oszlott szét a me­gyei cserkészek 8 napos légoltalmi kiképzőtábora. A táttélet „Gyávaságra fali, ha belső mara­kodások vannak, amikor veszélyben a haza­i (Kossuth Lajos.)­­ Az események rohanása, a hallat­­lan eredmények, amelyeknek tanúi le­hetünk, meggyőznek bennünket arról, hogy új szelek döngetik a régi euró­pai élet szuette ablakait. A régi vi­lág, bármennyire fájlalják is még sokan, elmúlt s nincs többé és bár­hogyan is bárki akarja, nem is lesz. Mert a régi világ egyének és osztályok érdekeit szolgálta. Az uj világ pedig a népek széles rétegeire épül fel s megtalálja benne helyét minden dolgozó. Nem lehet az, hogy egyesek semmittevésükkel jobb sors­ban éljenek, mint azok, akik a ma­guk egyéni életfenntartásukkal együtt a közért is munkálkodnak. Aki nem dolgozik, ne is egyék, bibliai elve ma valóra kell, hogy váljék. Mi, magyarok, az átformálódó Európa látásakor egy nagy negatív tanulsággal lettünk gazdagabbak. — Megláttuk, hogy nem lehetünk tétlen szemlélői annak a nagy átalakulás­nak, ami új vágyakat érlel meg és új célokat ad a világnak Meg kell, hogy lássuk, hogy milliók és milliók zárt szervezetei jelennek meg Európa politikai és gazdasági életében. Nem­csak a hadseregek vannak mozgó­sítva, hanem maga a társadalom is, ami azt jelenti, hogy mindenki ké­szenlétben áll, vigyáz és várja, hogy a rábízott feladatok elvégzésére szó­lítsák elő a sorból. Napjaink minden nagy sikerét úgy a politikában, mint a gazdasági életben szervezett közös­ségek vívják ki. A közösségi gondo­lat pedig felismerése annak, hogy az egyénnek elsősorban saját fajtájával, nemzetével szemben vannak kötelezettségei. A törvényt a közösség érdeke szabja meg és nem az egyén önzése. Széchenyi megálla­pítása a mai időkben nagyon idő­szerű: „Nem lehet az, hogy a haza mindent adjon és mi a ha­zának soha semmit.­ Mi, magyarok, nem állhatunk meg itt a Duna völgyének m­arkau föld­jén szervezetlenül. Európának ezen a viharfelhős pontján oldott kéveként, fegyelmezetlenül el fogunk esni. Meg kell találnunk a magyar faj életigé­nyeinek megfelelő szervezeti formát, hogy abban kiviruljon a magyarság élete. Nem a külföld utánzásával, nem a másoknál alkalmas szervezeti forma lemásolásával, hanem a ma­gyarság magyar megszervezésével építsük újjá a széteső magyar tár­sadalmat. Vitéz Lukács Béla nagyon világosan megfogalmazta ezt: „Min­den újítást az örökéletű magyar szellem fokozottabb érvényesí­tése érdekében kell hozni/' Ha a magyarság felemelkedik a maga sajátos hivatása magaslatára és alulról felépíti a mai kornak meg­felelő magyar birodalmat, ha ös­­­sze tudja szedni erőit egybehangolva a különböző adottságokat, akkor bizo­nyos, hogy nemzetiségeink meg fogják helyüket találni a magyar nemzet­­közösség életritmusában. De ha nem vagyunk képesek a magyarságot po­litikában, gazdaságban és kultúrá­ban tökéletesen megszervezni, akkor annak szétesés lehet a következ­ménye. A Magyar Élet Párt ilyen minden tekintetben átfogó szervezet akar lenni. Célja és felfogása világos. Nem sö­tétben bujkálunk, nem felelőtlenül ígérgetünk, nem az üres és minden­áron vezérkedni akarás a mi célunk. Hanem az, hogy kovász legyünk az erjedő magyar életben. A mi tábo­runk nő és gyarapodik. Szemben ál­lunk a politikai élet szemétdombjain kukorékoló vezér­kakasokkal éppen úgy, mint a sötétben bujkáló aladá­­tokkal és kávéházi konzoldokkal. Aki ma széthúz, megoszlást teremt, meg­fúr és minden lében kanál, az nem a mi emberünk, de nem méltó arra sem, hogy a magyar nemzetközösség tagjának nevezzék. Országépítésre hív a Magyar Élet Párt minden magyart, aki testvérkéz után akar nyúlni. Kelemen Sándor kér. titkár. — Felhívjuk a pártszervezetek helyi vezetőségét arra, hogy a Tolnamegyei Újságban állandó Párt­­élet rovatot nyitottunk. Kérjük ezért a vidéki szervezetek vezetőit, hogy Pártélet megjelöléssel küldjék be híreiket lapunk szerkesztőségébe. Buzdítást és bátorítást jelent az, ha tudjuk, hogy más községekben is élnek velünk együttérző közösségek. — Decsen a párt helyi szervezete vasárnap vezetőségi összejövetelt tartott, amelyen megjelent dr Hal­mos Andor vm. központi titkár és Kelemen Sándor kerületi titkár.,Vitéz Könczöl János elnök üdvözlő sza­vaira dr Halmos Andor válaszolt, összefogásra és a kormány nem­­zetépítő munkájának támogatására hívja fel az egybegyűlteket. Ezután az egybegyűltek a község lakóinak panaszait adták elő. Seb­styei Mihály a munkáshiányról, Szűcs István a kishaszonbérlők panaszairól, Luká­csi Pál párttitkár pedig a vizes te­rületek takarmánymagvakkal való bevetéséről beszélt. Többen emlí­tést tettek a decsi állomás kibőví­tésének szükségességéről. Havi 4000 átlagos utasszám befogadására a mai állomás váróterme kicsi és esős időben az utasok nem juthatnak fe­dél alá. Felszólalás hangzott el a strómani rendszerről és a Dömötör és Holczer zsidó gabonakereskedés működéséről.­­ A felszólalásokra Kelemen Sándor kerületi titkár vá­laszolt ismertetve a kormány szo­ciális munkáját. Alsónyék­ pártszervezetének ve­zetősége vasárnap Papp János el­nök vezetésével megbeszélést tar­tott, amelyen közérdekű szociális kérdésekről és szervezeti ügyekről volt szó. TELEFON: 143 VILÁG-MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: Vsz és 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Szerdán, június 11. Csütörtökön: június 12 Csütörtökön 3 órakor a helyár: 40, 60 és 80 fillér Nans JAray világfilmje: A hirchfeldi pap Ludvig Anzengruber híres színműve filmen Közreműködik a Wiener Schubert-Bund víg négyese és a Wiener Sänger-Knaben énekkara. Fő­szereplők: Hans Járay, Hans­ Stork, Ludvig Stüssel. A tiroli hegyek festői milliőjében lejátszódó lélekbe­markolóban drámai és üdítően magasztos történet a fiatal papról és egy szép fiatal Világhiradó leányról, ______ Szombaton, június 7. Vasárnap, m­aius 8. Vasárnap 3 órakor a helyár 40, 60 és 80 fillér. A leg­filmszerűbb regény I Orosz tárgyú film I Cserépy Arzén, a világhírű magyar rendező új műve: * sorom fogoly Főszereplők: Adorján Éva, Petheő Attila, Ajthay Andor, Pethes Inlfurfu­m és Magyar világhiradó

Next