Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-06-11 / 43. szám
XIII. évfolyam, 6. szám. 1941 június 11 TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE _______________________________________________________HIVATALOS LAPJA_______________________________________________________ Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató | Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 A magyar mezőgazdaság kiviteli helyzete Báró Bányffy Dániel földmivelésügyi miniszter a Pester Lloyd pünkösdi számában cikket írt, melyben többek között a következőket írta agrárkivitelünk időszerű kérdéseiről: A kölcsönös érdekek szem előtt tartásával Magyarország mindig arra törekedett, hogy agrárfeleslegei részére elsősorban a közelebbi piacokat biztosítsa és ezzel határozottan európai kereskedelempolitikát folytatott. Ezt a törekvésünket azonban sokáig akadályozta az elhibázott weimari gazdasági politika, amire jellemző, hogy a háború utáni évtizedben a Németországba kivitt agrárcikkeink értéke a német összbehozatalnak alig 1,2 százalékát érte el és ugyanakkor Németország külkereskedelmi forgalmának több, mint egyharmadát a téridegen tengerentúli államokkal bonyolítja le. A nemzeti szocializmus uralomra jutásával kibontakoztak az észszerű európai gazdasági politika körvonalai és ezeknek keretében agrárkivitelünk Németországba 1934-től már emelkedni kezdett és 1937-től kezdve minden vonatkozásban határozott fejlődést mutat. Az 1938—39. években mezőgazdasági kivitelünk 60— 62 százaléka irányuz már Németországba. Olaszország agrárfeleslegeink másik felvásárlója. A római jegyzőkönyvvel megnyílt a lehetősége annak, hogy agrárkivitelünk keretei ebben az irányban bővüljenek, így 1938—39-ben mezőgazdasági kivitelünk 20 százalékát Olaszország vette fel A baráti tengelyhatalmak már a jelenlegi háború előtt fontos tényezők voltak a magyar agrárkivitel szempontjából és ezt mi céltudatos politikánk eredményének tekintettük. A magyar agrárkivitel jelenlegi helyzetét egyes rendkívüli körülmények hátrányosan befolyásolják. Ezek a körülmények nagy általánosságban egész Európát érintik, nálunk azonban különös jelentőségük van. Az időjárás már második éve kedvezőtlen a mezőgazdasági termelésre. Magyarországon tavaly 1,5 millió kat. hold termőföld került hosszabb-rövidebb ideig víz alá, idén pedig 970.000 hold. A háborús viszonyok miatt az ország katonai készenléte sok munkaerőt elvont a mezőgazdaságtól. Kárpátaljának és az ország keleti részeinek visszacsatolása olyan területekkel gyarapította az országot, amelyeknek egyes fontos mezőgazdasági cikkekben hiányuk van, főleg pedig kenyérgabonában. — A jugoszláviai események következtében az ország déli részeivel olyan területeket kaptunk, amelyeknek mezőgazdasági feleslegeik vannak, ezzel azonban csak a jövőben érhetünk el bizonyos egyensúlyi helyzetet. Normális körülmények között így is tekintélyes kiviteli feleslegekkel rendelkeznénk, a rendkívüli viszonyok azonban, amelyekhez hozzátartozik a készenlétben tartott nagyobb hadsereg élelmezése is, erősen csökkentik kiviteli képességünket. Magyarország tudatában van annak, hogy a tengelyhatalmakkal fenntartott barátsága és együttműködési készsége révén az ország többszöri területi megnagyobbodásában jelentkező örvendetes előnyei származtak, azt a kötelességet rója rá, hogy háborúban álló sorstársait gazdasági téren is tőle telhetően támogassa. Jelenleg a kenyér készítéséhez a gabonaliszteket tengeriliszttel és burgonyával kell kevernünk igen magas százalékban, ezjazában az állati takarmányozás szükségleteinek kielégítésére van kihatással. Magyarország normális években mintegy 20.000 tonna olajpogácsát hozott be állatállományának fenntartására. Ez a behozatal most kiesett és ezenfelül az emberi élelmezés céljaira tekintélyes mennyiségű takarmányozásra alkalmas cikkeket használunk fel. Más európai országokban hasonló viszonyok miatt kénytelenek voltak az állatállományt csökkenteni. Magyarország azon az állásponton van, hogy állattenyésztése, amely céltudatos politikával, a népies tenyésztés fejlesztésére irányuló rendszeres állami akciókkal magas színvonalat ért el, minden eszközzel fenntartandó. Sajátos viszonyaink között fokozott szükségünk van állatállományunkra azért is, mert az istállótrágya-termeléssel biztosítjuk jelentékeny mértékben növénytermelésünk tápanyagszükségletét. Emellett a magyar állattenyésztés európai érték, amely a háború után hasznára lehet azoknak az államoknak, amelyek állatállományukat kényszerűségből csökkentették. Minden gazdasági politikának alapja az, hogy a belső termelés jövedelmezőségét biztosítsa, mert enélkül visszaeséseknek kell bekövetkezniök. A jelenlegi háború kitörésekor a magyar kormány az összes árakat rögzítette, a külföldi nyersanyagok drágulása, a mezőgazdaságnak a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkezett és egyes fontos cikkek igen alacsony termési eredményei miatt, valamint az egyéb rendkívüli körülmények következtében elkerülhetetlenné vált az árak és a munkabérek színvonalának óvatos emelése. Sajnos, jelenleg a vetések állása és az általános helyzet nem nyújt sok reményt arra, hogy ezt a folyamatot hamarosan visszafejleszthetjük. Természetesen jelenleg az árkérdésnél is fontosabb maga a termelés, vagyis az, hogy belföldi szükségleteinket, ha korlátozott mértékben is, fedezhessük és feleslegekkel rendelkezzünk a kivitel céljára. Agrárkivitelünk szempontjából igen fontosnak tartom a tavaly létrejött magyar-német mezőgazdasági megállapodást, amely egyes agrárcikkeink termelésének fejlesztését kívánja előmozdítani, a feleslegek átvételére az eddiginél nagyobb lehetőségeket nyújt és egyes vonatkozásokban külön kihangsúlyozza azt a kívánságot, hogy az átvételi árak megállapításánál méltányosan figyelembe kell venni a magyar mezőgazdaság jövedelmezőségi viszonyait. Ennek a szellemnek örvendetes példája a gyümölcs- és főzelékkivitelünkre vonatkozó megállapodás. A létrejött megállapodás szerint az említett cikkekre a kiviteli keretet a tavalyi 14 millió márka helyett 24 millió márkában állapította meg a vegyesbizottság és emellett javaslatot tett a magyar és a német kormányhoz a keretnek további 7,5 millió márkával való emelésére. A magyar-német mezőgazdasági egyezménynek egyik igen fontos pontja olajos növény termelésünk fejlesztése. Már előzőleg, a múlt évben közel 50 százalékkal emeltük az olajos magvak vetésterületét, a rendkívüli tél azonban igen jelentékeny károkat tett az 1940. év őszén vetett olajos növényekben. Előirányzatunk szerint idén tavasszal az egész termelési területet további 50 százalékkal igyekeztünk emelni, annak ellenére, hogy a vízkárok miatt sok gazdaság kénytelen volt olajosmag termelési szerződését visszaadni. A tavaszi lenmag területe megközelíti a tavalyi kétszeresét, hasonló a helyzet a szója tekintetében is. A tavalyinál lényegesen több ricinust és napraforgót is vetünk az idén. A vezetésem alatt álló minisztérium a termelés fejlesztése érdekében ingyen vetőmagot osztott ki a gazdák között őszi repcéből, ricinusból és napraforgóból, továbbá a kisebb termelés részére ingyenes len vetőmagot adtunk. Jelentékeny kedvezményeket biztosítottunk a szójatermelők részére is. Éppen úgy, mint a német gazdák, a magyar olajosmagtermelők is a termés mennyiségének arányában olajpogácsát kaphatnak. Minden eszközzel arra törekszünk tehát, hogy közélelmezési, hadiellátási és kiviteli szempontból annyira fontos olajos növények termelésének fokozását biztosítsuk. Az említett rendkívüli viszonyok miatt a kenyérmagvak vetésterülete az ősszel 16 százalékkal maradt alatta az előző évinek. Kiviteli feleslegekkel ennek következtében kenyérmagvakból aligha fogunk rendelkezni. A tengeri vetésterülete ezzel szemben igen lényegesen nagyobb lesz és ezzel együtt előreláthatólag babtermelésünk is emelkedik. Babból és borsóból jelentékeny kiviteli feleslegekkel fogunk rendelkezni. Főmag, lóhere és lucernamag, valamint más vetőmagvak kivitele a múltban is túlnyomóan Németországba irányult és ebben a tekintetben reméljük, hogy kivitelünket nagyobb mértékben tudjuk lebonyolítani. — Vöröshagymatermelésünk a visszacsatolt területekkel kibővült, ebben a cikkben is nagyobb feleslegekkel számolhatunk. A paprika termelése és kivitele szempontjából lehetőségeink megnőttek, mert a paprikatermő területek a déli részek visszacsatolásával gyarapodtak, a kiviteli lehetőségeket pedig fokozhatja az a körülmény, hogy a tengerentúli bors behozatala szünetel Európában. A tojás- és baromfitermelésünk örvendetesen emelkedik, feleslegeinket a német és olasz igénylések kielégítése után Svájcban és Svédországban helyezzük el. A sertés- és szarvasmarhakivitelünk Németországba és Olaszországba irányul. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület apró hirdetései Gazdaságok üzemanyagai: Gép- és traktorolajok, kocsikéntes, gazdasági kenőcsök. — Mindennemű műtrágya. Erőtakarmányok. Eternit pala. Építési anyagok. Cséplési szenek. Mindenféle biztosítási ügyben, mint tűz-, jég-, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Mezőgazdasági és ipari vegyianyagok: Növényvédelmi szerek,csávázó-,permetező- és porozószerek. — Pincegazdasági cikkek : derítő-, szűrő-, savtalanító anyagok. — Radichola tenyészetek mindennemű pillangóshoz. — Manilla kévekötő zsineg. — Takarmánymész raktárról. Szuper foszfát, Péti-só és Káli-Só raktárról kapható a Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezete utján és ifj. Gözsy Tibor mezőgazdasági irodájában (Szent István-tér). Kis tételekben is.