Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-08-06 / 58. szám

TOLNA MEGYEI A Gazdák Biztosító Szövetkezete szekszárdi vezérképviselőségénél megüresedett tisztviselői állásra érettségizett egyének pályázatukat Széchenyi­ utca 20. szám alá nyújt­hatják be. A biztosítási szakmában jártasak előnyben, 399 hott meg, annak ellenére, hogy a keresztény kereskedelemnek első­rendű érdekei fűződnek a keres­kedelem képesítés kötéséhez, mert a keresztény kereskedelem minde­nek felett súlyt helyez a szak­­képzettségre. Az árszabályozással kapcsolatban helyteleníti a felszó­laló, hogy az árkormánybiztosság a felárak rendszerét meghonosította, holott az utánpótlási ár lenne az ár­emelkedések viszonylatában leghe­­lyesebb módszer. Szóvá tette végül az egyéni áremelést, amely nem al­kalmas az ipari termelés és kereske­delem zavartalan menetének bizto­sítására, mert a kereskedelembe és az iparba vetett hitet megingatja, magát az ipart és kereskedelmet pedig a legnagyobb bizonytalanság­nak teszi ki. A miniszteri biztos és a főtitkár válaszoltak az indítványokra és tá­jékoztatták a bizottságot a kamara eljárásáról, a képesítéshez kötés és az árszabályozás ügyében. A bi­zottság megnyugvással vette a vá­laszokat és kérte a kamara veze­tőségét, hogy amint eddig, úgy a jövőben is tegyen meg mindent a kerület iparossága és kereskedelme érdekében. Szekszárdi orvvadászok a pécsi Ítélőtáblán A pécsi Ítélőtábla szüneti tanácsa, mint felebbviteli bíróság Ifjú Lajos tanácselnök elnökletével a múlt hé­ten tárgyalta a szekszárdi sötétvöl­gyi orvvadászok bűnperét. Mint an­nak idején mi is megírtuk, Sági József 40 éves szekszárdi napszá­mos és társai, Prantner József 35 éves és Nagy István 34 éves szek­szárdi napszámosok a múlt év ok­tóberében kimustrált katona- és va­dászfegyvert szereztek, majd ez év januárjában elhatározták, hogy en­gedély nélkül kimennek a Szek­­szárdhoz tartozó úgynevezett Sötét­völgybe vadászni. Meg is kerülték az erdőt s már hazafelé igyekez­tek, amikor Novikov József, az er­dőőr mellé beosztott napibéres gya­kornok szembetalálkozott velük. Novikov riasztásul először a le­vegőbe lőtt, majd rájuk kiáltott, áll­janak meg. Az orvvadász társaság nem engedelmeskedett a felszólítás­nak, hanem nekiiramodott s ami­kor alkalmasnak vélt helyre értek, elrejtőztek a fák mögé. Novikov a hóban hagyott láb­nyomaik alapján követte őket. Mi­kor rejtekhelyük közelébe ért, Prant­ner rákiáltott az őrre: „Ne közeledj, mert baj lesz!”, Sági pedig Mann­­licheréből rálőtt. A golyó szeren­csére nem talált s az erdőőr meg­menekült. Feljelentette a társaságot s megindult ellenük az eljárás. A szekszárdi törvényszék, amely első fokon foglalkozott ügyükkel, Ságit szándékos emberölés bűntet­tének kísérletében, hatósági közeg elleni erőszak bűntettében, enge­dély nélküli fegyverviselés és vadá­szati kihágás vétségében, valamint mert arra vette rá Prantnernét, hogy azt vallja: a vádbeli napon nem volt az erdőben, hanem lakásán, hamis tanúzásra való rábírás vét­ségében is bűnösnek találta és ezért négyévi fegyházra és 100 pengő pénzbüntetésre ítélte összbüntetésül. Prantner bűnösségét hatósági közeg elleni erőszak vétségében, engedély­nélküli fegyverviselésben és vadá­szati kihágásban állapította meg s egyhónapi fogházzal s ötven pengő pénzbírsággal sújtotta, Nagy Istvánt­­ pedig fegyvertartásért és orvvadá­szatért kétheti fogházzal, valamint ötven pengő pénzbírsággal büntette. Prantnerné bűnpártolás vétsége cí­mén egyheti fogházat kapott. A ki­rályi ügyész a vádlottak terhére sú­lyosbításért fellebbezett s így került az ügy a pécsi ítélőtábla elé. A királyi tábla, miután a perbe­szédeket meghallgatta, hosszabb ta­nácskozás után hirdetett ítéletet. — Sági József büntetését helyben­hagyta, a kir. törvényszék ítéletének Prantnerre és Nagyra vonatkozó ré­szét azonban megsemmisítette, meg­állapítva mindkettejük bűnösségét a hatóság közeg elleni vétségben is. Prantner büntetését négyhónapi, Nagyét pedig kéthónapi fogházban, illetve 50—50 pengő bírságban álla­pította meg. A királyi főügyészség képviselője mind a három vádlott terhére sem­miségi panasszal élt a Kúriához. tőségeket az aktuális kül- és bel­politikai kérdésekről informálta. Decsen a párt helyi szervezeté­nek vezetősége vitéz Könczöl János pártvezető elnökletével ülést tartott. A pártvezetőségi ülésen megjelent Kelemen Sándor kerületi titkár, aki vitéz Könczöl János pártvezető megnyitó szavai után beszámolt az időszerű kérdésekről, majd a tervbe vett vezetőképző tanfolyam és Nép­­népfőiskola tervét ismertette. Ezután közélelmezési kérdésekben szólaltak fel többen. A gyűlés a pártvezető zárószavaival ért véget. T^áMéter Sárszentlőrincen dr Kovács Béla pártvezető elnökletével tartott f. hó 3-án pártvezetőségi ülést, melyen az ott létesítendő népfőiskola ügyét tárgyalták le s a helyi vonatkozású kérdéseket beszélték meg. Délután Kisszékelyben volt párt­vezetőségi ülés Kertész Horváth Mihály pártvezető elnöklésével, me­lyen a helyi problémákat tárgyalták le. Mindkét helyütt az üléseken részt vett dr Halmos Andor vm. i központi titkár is, aki a pártveze­­t Csonka Magyarország nem .ország, Egész Magyarország — mennyország ! — A szekszárdi MABI bérház építkezése a Szekszárd megyei vá­ros által rendelkezésre bocsájtott telken, értesülésünk szerint, hama­rosan megkezdődik és a­ munkát olyan beosztással végzik, hogy a háromemeletes épület még ebben az évben tető alá kerül. — Gazdasági cselédek kitün­tetése és jutalmazása. A földmi­­velésügyi m. kir. miniszter az egy munkaadónál hosszú ideig tartó pél­dás és hűséges szolgálat elisme­réséül vármegyénk területén az idén is több gazdasági cselédet és mező­­gazdasági munkást részesített fejen­ként 80 pengő pénzjutalomban, amelyet a miniszter kitüntető okle­velével együtt adnak át az illetők­nek. A kitüntetettek és megjutalma­­zottak a következők: Helik György kistápépusztai uradalmi cseléd 48 évi, Frezik István tüskepusztai ura­dalmi cseléd 46 évi, Eller István lengyeli uradalmi cseléd 44 évi, id. Takács István ódalmandi gazda­sági cseléd 34 évi, Sárvári Ferenc tolnai gazdasági munkás 56 évi, Rányai Ferenc szekszárdi gazdasági munkás 37 évi egy munkaadónál töltött szolgálattal. A szorgalmas, hűséges és becsületes munkásságot elismerő pénzjutalmakat és elismerő okmányokat a nevezetteknek ünne­pélyes keretek között fogják átadni. — Változás a szőlészeti és bo­rászati felügyelői karban. A föld­­mivelésügyi miniszter Terray György m. kir. szőlészeti és borászati fel­ügyelőt Szekszárdról áthelyezte Szol­nokra, mig a tolna—somogymegyei m. kir. szőlészeti és borászati fel­ügyelőség vezetőjévé Szekszárdra Harmadik elem­ista magántanuló leányom mellé, németül is beszélő, lehetőleg evangélikus vallásu, házitanitónőt keresek. Töpler Gyula, uradalmi intéző Ujberek, u. p. Várdomb, áthelyezte Réthy Árpád szolnoki m. kir. szőlészeti és borászati fel­ügyelőt. — Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Perler Elza tolnai áll. polg. iskolai tanárnőt az apatini s Tuiner Margit tolnai áll. polg. isk. tanítónőt a szabadkai áll. polgári iskolába és Dér István Tengelic­ jánosmajori áll. tanítót a csantavéri áll. iskolába helyezte át. — Pénzügyi fogalmazógyakor­noki kinevezések. A m. kir. pénz­ügyminiszter dr Végh László szek­szárdi pénzügyi dijnokot a gyönki m. kir. adóhivatalhoz, dr Horváth Zoltán dombóvári lakost a tekei m. kir.­ adóhivatalhoz, dr Kovács Lajos budapesti magántisztviselőt a paksi m. kir. adóhivatalhoz, dr Pándi Ferenc hőgyészi községi irodatisz­tet a szilágysomlyói kir. adóhiva­talhoz kinevezte pénzügyi fogalmazó­gyakornokká. — Tolna vármegye legdaliá­­sabb huszárának halála. Szek­­szárdon folyó hó 3-án 84 éves ko­rában hosszas szenvedés után meg­halt Steiner István nyug. vármegyei kapus, régebben alispáni és főispáni huszár, akit, mint gyönyörű meg­jelenésű, szép szál embert min­denütt megbámultak, ahol a vár­megye vezetőinek tiszti regényeként ünnepi egyenruhájában megjelent. Steiner Istvánt évtizedekig, mint a vármegye legdaliásabb huszárát em­legették és sokat beszéltek arról a vitézségéről, amellyel a boszniai okkupáció legborzalmasabb epizód­ját, a magláji vérfürdőt sértetlenül végigverekedte. Steiner Istvánt a bosznia-hercegovinai veterán hu­szárt nagy részvét mellett Szekszár­­don kedden helyezték örök nyu­galomra. — Állami tanítói kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Babocsay János bátaszéki rk. kántor, oki. tanítót a Csáktor­nyai, Ádám Jakab magas ág. h. ev. iskolai kántortanitót az óbecsei és Szegő Lajos nagymányoki rk. isk. igazgató-tanítót, körzeti iskola­felügyelőt s egyházkerületi iskola­­látogatót a palánkai áll. iskolába nevezte ki áll. tanítóvá. — Újabb elsötitési könnyítések. A honvédelmi miniszter augusztus 1-től kezdődően újabb elsötétitési könnyítéseket engedélyez. A Dunán­túlt, tehát vármegyénket érdeklő in­tézkedés az, hogy augusztus 1-től kezdve a magánvilágítás elsötétíté­sét nálunk 0 óra 30 perckor kell végrehajtani. A könnyítéssel kap­csolatban nyomatékosan felhívja a honvédelmi miniszter a lakóházak és egyéb épületek tulajdonosait arra, hogy esetleges légvédelmi riadó jelzésekor a világítást azonnal kap­csolják ki. TELEFON: 149 Szerdán, aug. 6. Csütörtökön, aug. 7. VILÁG­HOZ! IW* Csak 16 éven felüliek részére! Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: 1/s7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Zala Emil világhírű regényének filmváltozata: Fekete asszony A francia filmgyártás legnagyobb mesteri mű­ve A vad indulatok és szenvedélyek megrázó drámája. Fôszereplők Jean Gabin, Simone Simon és Jean Renoir UFA VILÁGHIRADÓ 1941 augusztus 6.

Next