Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-08-30 / 63. szám

Önkéntes árverési hirdetmény. A Belsőbárándi Bérgazdaság (Fejér vármegye, A­b­a község), élő és holt felszerelése szeptember hó 14-én reggel 9 órakor kezdődő nyilvános árveré­sen eladatik Eladásra kerülnek fejős tehenek, üszők, tinók, hámos, nyerges, igás lovak, csikók, cséplőgépek, trak­torok, gazdasági gépek, szekerek és egyéb eszközök, lakberendezési tárgyak stb. Érdeklődők közelebbi felvilágo­sítást kaphatnak a Bérgazdaság Intézéségétől. Belsfib­iránd, utolsó posta Seregélyes. Vasútállomás: Belsőbáránd és Börgönd — Buda­­pesti telefon: 46—85—10. 458 drágábbat, az életüket is feláldozni a hazáért. Csak néhány hónappal ezelőtt harsant fel a kürt a harci mezőkön és az Isten kifür­készhetetlen akaratából ebből a községből, Dunaföldvár községből is két áldozatot kö­vetelt. Csak néhány hónapja annak, hogy drága kihulló vérükkel festették meg Bácska föld­jét, hogy példát mutassanak a jövő ifjúságá­nak és a jövő nemzedéknek ! Határtalan a fájdalom, amely úgy ezt a szeretett közsé­get, Dunaföldvárt érte, de mérhetetlen fájdalom az, amely legelsősorban az itt mara­dott szülőket, testvéreket, rokonokat és jó barátokat érintette. A két drága hős halottunk itt fekszik a koporsóban s mi eljöttünk azért, hogy még mielőtt drága hősi halottaink koporsóinak fedelére lehullana a magyar rög, egy utolsó Isten Hozzádot mondjunk nekik. Ebben a pillanatban úgy érzem, hogy őseink lelkei, akik mind, az ország függetlenségéért és a magyar nemzet szabadságáért küzdöttek, itt vannak a ravatal körül s buzdítanak és bá­torítanak bennünket az elesett két hős vité­zünk lelkével arra, hogy vérük nem hullott hiába, mert igaz, nemes magyar lelkük az Isten trónusa előtt ki fogja könyörögni szá­munkra a szociálisabb,­ nagyobb Kárpátok medencéjében lévő Szentistváni magyar bi­rodalmat. Mi fogadjuk, hogy életük, hős magatartásuk, harci készségük, bátorságuk és vitézségük örök példaként maradnak meg emlékezetünkben s emlékük örökké élni fog a mi szívünkben és lelkünkben. Tudom ha drága hősi halottaink most szólhatnának, azt mondanák: »ne sírjatok drága jó szüleim, ne búsuljatok testvéreim, rokonaim és barátaim, mert mi kötelessé­günket teljesítettük a Hazánkért s azt igy akarta az Úr, a Mindenható Úristen, aki Mindannyiunknak a legfőbb kormányzója és ítélő bírója.« Én az egész község nevében arra kérem az elesett két hős vitéz bajtársamat, hogy életük feláldozása után, lelkük szálljon az Úristen elé s könyörögjenek Magyarország Nagyasszonyánál azért, hogy Magyarország­ról, drága hazánkról ne feledkezzen meg a sokat szenvedett szegény magyarokról. Mielőtt az áldást hozó napsugár utolsó su­garaival bearanyozza koporsótok fedelét, bú­csúzom Tőletek Mindannyiunk nevében s adjon Nektek az Úristen csendes, békés nyugodalmat, vitéz, hős dunaföldvári bajtár­saink, nyugodjatok békében, a viszontlátásra, Isten veletek. A nagy hatást kiváltó, mélyen megindító gyászbeszéd után a MOVE, a Kát. Legényegylet és a Levente Egylet egyesített hatalmas férfikara énekelte a Szózatot... A temetési menet Néhány csepp eső, mint megannyi égi könny hullott alá, midőn a ko­porsókat a katonabajtársak leveszik a katafalkokról és ágyutalpakra he­lyezik és a hat-hat ló megindul a drága ereklyékkel a földi pihenő felé. A koszorúkat külön kocsik hozzák.­­ Csak most látni, hogy mennyien vannak. Alig bír menni a tömeg. Már 1h7, mire a temető­höz érnek. Itt még egy Libera és TOLNA MEGYEI UJSlfl Megérkeztek az 1941/47-et új RÁDIÓK melyből minden típus kapható TITTE KÁLMÁN szakü­zletében Szekszárd, Széchenyi u. 6 Telefon 138. — Villany és vízvezetékszerelés a község által felajánlott díszsír­helyhez érnek. A sírnál felhangzik a két takarodó, majd a Himnusz. Mikor az utolsó görön­gyöt vetik, felszólal Ambach Mihály apát búcsúja, ki a szülők és roko­nok nevében megköszöni a katonai és polgári hatóságoknak, a rende­zőknek, a községnek azt a felejt­hetetlen szép végtisztességet. A ro­konoknak pedig kijelenti, hogy úgy az egyház, mint a politikai község a sírokat gondozni fogja, hogy méltó emléke legyen annak a nagy áldo­zatnak, amit az édes Hazáért hoz­tak . Majd bensőséges részvétét fe­jezte ki a gyászolóknak. Utána a tisztikar, élén az ezredessel­ jött a rokonokhoz és részvétét fejezte ki nagy gyászukban, ugyancsak a J3éri Balogh Ferenc főjegyző és a köz­ségi bíró a község, Geyer József a tanítóság nevében. A dalárda gyász­dala után a cigányok is húztak egy megható temetői nótát. Hazafias ér­zésüktől vezérelve ők is kivették részüket a gyászból. Az utolsó rög is lehullt. Két kis domb emelkedett egymás mellett a teme­tőben. Ketten pihennek egymás mel­lett! De ezek a sírok beszélnek. Ezek a sírok kis oltárai lesznek a hazaszeretetnek, hová eljönnek majd a kis tanítványok. Letérdelnek a sír mellé és imádkoznak. Hallgatják a nagy tanítókat, akik nemcsak szó­val, de tettel, a legdrágábbal, éle­tükkel tanítottak. Leszáll lassan az est. A felhők is elvonultak. Csillagtábor az égen. Két új lakó jött közéjük. Lenéz­nek a hömpölygő, hatalmas Du­nára, a mellette csendesen alvó vá­rosra, a kis otthonba, az iskolába. Őrködünk felettetek. Itt vagyunk. Az igazán impozáns temetést a község rendezte fiainak. A haza­szállítás költségeit a tanítóság gyűj­tötte össze. Mindenki együttérzett velük. A Hazáért tették. Nyolc és félmillió a szőlősgazdáknak Közel félmillió Szekszárdnak A Magyar Szőlősgazdák és Hegy­községek Országos Egyesülete f. hó 26-án Budapesten választmányi ülést tartott báró Waldbott Kelemen elnöklete alatt, melyen részt vett dr Gaal Dezső, a Tolnamegyei Hegy­községi Tanács elnöke, mint az Országos Egyesület elnöki tanácsá­nak és választmányának tagja és Hayth Ferenc, a vármegyei Hegy­községi Tanács titkára. Ezen az ülésen került tárgyalás alá a mil­liárdos földmivelésügyi beruházási program kapcsán a szőlősgazda­társadalom érdekeltsége is. A meg­beszélés eredménye szerint körül­belül nyolc és félmillió pengő jutna a magyar szőlősgazdatársadalom megsegítésére. Ezt az összeget főképpen a bor­értékesítés előmozdítására és a sző­lők nemesítése céljából kísérleti te­lepek felállítására kívánják fordítani. Az akcióból Szekszárd is részesed­nek, mert a MASZOBSZ útján le­bonyolítandó borértékesítés érdekében Szek­­szárdon 300000 pengős pince­­építkezést terveznek, — 105.000 pengő költséggel pedig szőlő- kísérleti telepállomást létesítenek. Pakson, a vasútállomás közelé­ben 120.000 pengővel bordlvételi pincét terveznek. A földmivelésügyi miniszter elv­ben már hozzájárult ezeknek az összegeknek a földmivelésügyi tárca költségvetésébe leendő felvételéhez és minden remény megvan arra, hogy ezeket a létesítményeket a szőlőgazdaság érdekében megvaló­sítják. Tárgyalás alá került a szőlő zöldhitel kérdése is. Akik zöldhitelt vettek igénybe, azok indokolt esetben kamat­­nélküli további egyévi visszafize­tési halasztást kaphatnak. Az erre vonatkozó kérvényeket lehetőleg harminc napon belül kell a községi elöljáróság által látta­­mozva a Tolna megyei Hegyközségi Tanácshoz benyújtani. Tengeri és árpa őrlése: látási miniszter megállapíthatja a kijelölt malmok által őrölhető ten­geri és árpa mennyiségét. Ha valamely malom a kiadott rendelet életbelépése előtt tengerit emberi táplálkozásra, kereskedelmi forgalom céljára kövön őrölt, úgy kérésére az illetékes pénzügyigaz­TELEFON: 14. Szombaton, aug. 30. Vasárnap, aug. 31. Vasárnap 3 órakor a helyár 40, 60 és 80 fillér. Tengerit és árpát emberi táplál­kozásra kereskedelmi forgalomba­­hozatal céljából csak azok a malmok őrölhetnek, amelyeket a közellátási miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve a malmi érdekeltségek és a Hombár előterjesztésének fi­gyelembevételével kijelölt. A közel­ VILÁG­HOZ! Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: órakor,Vsz és 9 vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Egy elveszett világ regénye: A kék hold völgye A főszerepben: Ronald Colman ▲ többi szereplők: Yane Wyatt, Edward Horton stb. Magyar* világhiradó 1941 augusztus 30. gatóság ezt továbbra is engedélyez­heti. A kijelölt malom köteles 100 kg., 15 °/o-nál nem több nedvességet tartalmazó tengeriből összesen 85 kg. tengeri lisztnek és tisztított ten­geridarának kiőrlésére. A 85 kg. őrleményből a tisztított dara 5 kg.­­nál kevesebb és 10 kg.-nál több nem lehet. Az árpa őrlésére kijelölt malom­nak minden őrlésre felöntött 100 kg. árpából legalább 65 kg. árpa • lisztet kell kiőrölnie. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1941 augusztus 21-27 ig. Hőmérséklet maximum: 27'6 C ° augusztus 26-án, minimum: 13'5 C ° augusztus 22-én. Csapadék eső 6*5 mm augusztus 21-én, eső 2 5 mm augusztus 22-én, eső 2­2 mm augusztus 27-án. Összesen 11­2 mm — Vármegyei közgyűlés: Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi őszi közgyűlését előrelát­hatóan szeptember hó 29-én fogja megtartani. — Az alispán Budapesten. Szon­­gott Edvin alispán, aki a Balaton mellett töltött rövid szabadságáról már visszaérkezett, ismét átvette a vármegye vezetését és hivatalos ügyek elintézésére csütörtökön Buda­pestre utazott. — Esküvő: Szállásy Ernő és Kiesz Györgyi augusztus 19 én tartották esküvőjüket a bátaszéki plébánia­templomban. Tanuk voltak: dr Ba­bits István árvaszéki ülnök és Kutas Gáspár villamos üzemvezető. — Kinevezések: A m. kir. bel­ügyminiszter Galló Aranka gyulaji lakos, oki­ óvónőt Mikóujfalura áll. óvónővé nevezte ki. — A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Farkas Tivadar és neje Kárpáthy Irén gyulaji rk. tanítókat Zentára áll. isk. igazgatóvá, illetve tanító­nővé, Füzy Gizella döbröközi lakos, aki­ tanítónőt Hadikvárra áll. taní­tónővé, míg Tóth Lajos iregszem­­csei rk. tanítót ugyancsak Hadik­várra igazgatóvá nevezte ki.­­ Hazaérkeztek a polgári is­kolai cserkészek. Hétfőn este ér­keztek haza erdélyi nagytáborukból a polgári fiúiskolás cserkészek és a fiukat az állomáson ünnepélyesen fogadták. A vonat megérkezésekor a leventezenekar az erdélyi indulót játszotta, az itthon maradt cserké­szek pedig zászlóval, lampionokkal álltak sorfalat. A cserkészfiuk foga­dására a cserkészszülőkön kívül nagyszámú közönség gyűlt egybe. A cserkészek az állomásról a hősi emlékműhöz mentek és hódoló tisz­telettel adóztak az elesett hősök emlékének. Itt a leventezenekar Hi­szekegye után Gáncsov Károly ta­nár, cserkészparancsnok magasan szárnyaló beszédben méltatta az er­délyi ut jelentőségét. A lelkes be­széd után Korsós István cserkész­segédtiszt erdélyi virágokból font és nemzetiszinü szalaggal átkötött koszorút helyezett el a hősi emlék­műre a következő jelmondattal;

Next