Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-02-12 / 12. szám

TOLNA MEGYEI ÚJSÁG két, amelyek eddig megosztottan, talán külön utakon igyekezik e közös cél felé. A közelmúltban ala­kult TEOSZ első nagyobb akciója az Országos Tuberkulózis Hét meg­rendezése, abból a célból, hogy felrázza a magyar társadalmat, meg­nyerje a közömbösöket, meggyőzze a hitetleneket arról, hogy a gümő­­kór ellen igenis minden mozgósít­ható erőnkkel küzdenü­nk kell. A TEOSZ minden magyarul érző ma­gyart táborába hív, minden jóaka­­ratú ember támogatását kéri. Nem kér pénzt, nem indít gyűjtést — csupán adni akar. Az Országos Tuberkulózis Hét folyamán szerte az országban szak­embereink ezrei tartanak előadáso­kat a gümőkórról, iskolákban, ka­szárnyákban, levente - otthonokban ismertetik a betegség elleni véde­kezés alapelveit, plakátok tömege, röplapok százezrei igyekeznek a kérdés fontosságára felhívni a figyel­met. Ugyanakkor a rádió ismerte­tés, előadás, helyszíni közvetítés útján áll az eszme szolgálatába, a mozi pedig híradói révén szolgálja a propagandát. Lapunk is felajánlja a maga nyilvánosságát, hogy fel­hívja az olvasók figyelmét az Or­szágos Tuberkulózis Hét jelentősé­­­­gére. Közigazgatási bizottsági Olás Tolna vármegye közigazgatási bi­zottsága vitéz Mádi Kovács Imre főispán elnöklésével f. hó 11-én, kedden tartotta meg február havi ülését, melyen a hivataluknál fogva tagokon kívül megjelentek: Déry Frigyes, báró Fidth Tibor, báró Jeszenszky József, Tolnay-Knesély Ödön, dr Martin József, báró Schell József és Tóth Lajos választott bi­zottsági tagok. A főispáni megnyitó után a fegyelmi választmány tag­jaiul delegálták Emericzy Zoltán műszaki főtanácsost, az államépité­­szeti hivatal főnökét és 1. Eördögh Zoltánt, a vm. m. kir. gazdasági felügyelőség főnökét. Knesély Ödön javasolta, hogy Szekszárdon szövetkezeti szeszgyár létesittessék és hogy a Paksi Mező­­gazdasági és Ipari Szeszgyár 100 holdas gyümölcsös telepe mező­­gazdasági szakoktatás céljára­­ igénybe vétessék. Báró Schell József a pénzügyminiszter expozéjába kap­csolódva kérte, hogy a tagosítás elrendelése előtt a közigazgatási hatóság kérdezze meg a községe­ket a tagosítás szükségességéről és a tagosítás állami támogatására te­gyen előterjesztést, azonkívül a te­henészetek számára az erőtakar­­mánykészlet biztosítását kérte. A főispán válaszában kijelentette, hogy legközelebbi útja alkalmával ezek­ben az ügyekben pártolóan fog el­járni az egyes minisztériumokban. Báró Fidth Tibor a közegészség­­ügyi jelentéshez szólva felemlítette, hogy sok helyen az iskolás gyerme­kek testi kondíciója igen rossz. Volt olyan 8 éves gyermek, aki csak 12 kg súlyú. Baj az, hogy az iskolai étkeztetés során a gyermekek jórésze nem ismeri és nem fogyasztja a te­jet még akkor sem, ha a szülőknek kellő mennyiségű tej áll rendelke­zésére. Kéri, hogy az akcióba von­ják be a Zöld-keresztet, hogy így lehetőleg mindenütt főtt ételt kapja­nak a gyermekek. Azt is javasolta, hogy az I. o. gyermekek egyfoly­tában ne 8—1, hanem csak 8—10 óráig legyenek az iskolában, mert kifáradnak. Szongott Edvin alispán elmon­dotta, hogy a belügyminiszter 20.000 P-t adott a gyermekétkeztetés célra.­ Ez az­­ összeg azonban nem lesz elég, úgyhogy előreláthatóan 45.000 P-re lesz szükség. A hiányzó 25.000 P-t a vármegye közjóléti alapja fogja fedezni. Ott, ahol tizen felül van az élelmezendők száma, a tanítónők felügyelete alatt főtt ebé­det kapnak a gyermekek. Reméli, hogy a tejhez hozzászoknak a gyer­mekek és testileg szépen feljavul­nak. Közölte az alispán, hogy a vármegyében már 9 önálló egész­ségház van, ötöt pedig a Stefániától vett át a Zöld-kereszt. Dr Sulyok tanfelügyelő a maga részéről is megállapítja, hogy Fad­­don, Tengelic-szőlőhegyen és Szed­resen nagyon rosszul tápláltak a gyermekek. Ez azonban a szülők tudatlanságának a következménye. A vármegyében rendszeresített nagy­sikerű főzőtanfolyamok ezen a té­ren annál inkább is jelentősek, mert az asszonyokat felvilágosítják az élelmiszerek észszerű felhaszná­lására. A plenáris ülés után az albizott­ságok üléseztek. 1941 február 12« Sárgarigófészek, hétfőn Sybill, Jacobi Victornak világhírű, melódiagazdag nagyoperettje, kedden a 'FérfiszerSlent vígjáték, szerdán Tisztességes 4 Anna operett. A %zíntársulat kért mind­­­azokat, akiknek a társulat tagjai­­ részére kiadó lakásai volnának, szives­­­­kedjeitek címűket lapunk kiadó hiva­­­­talában (Szekszárd, Népbank)­ lehe­­t jelenteni. Védekezzünk az influenza ellen A mind gyakoribbá váló influenza megbetegedések kapcsán felhívjuk a közönség figyelmét az influenza ellen való védekezésre. Az influenza (náthaláz) a betegek orr- és torokváladékának prüszkö­­lés, köhögés útján, vagy más módon történő közvetítésével terjed. A vé­dekezés első szabálya tehát az, hogy az egészséges ember tartsa távol magát az influenzás betegtől, a náthás, köhögős ember pedig ne menjen egészségesek közé. Egy­szeri közelebbi érintkezés is ter­jesztheti a betegséget (kézfogás, csók). Kerüljük az összejöveteleket, betegen ne járjon senki hivatalba, vagy más munkahelyre. A prüsz­kölő, köhögő iskolás gyerekeket haza kell küldeni. Óvakodni kell a meghűléstől s e tekintetben különösen a­­ lábakat kell védeni. A gyengébben sűtött szoba kevésbé veszedelmes, mint a besűtött. Ezt az időjárás megenyhü­­­­lésekor a lakás fűtésénél figye­­­­lembe kell venni. f­igyelni kell az általános tiszta­ságra, különösen a kezek tisztasá­gára és legalább étkezések előtt minden esetben kezet kell mosni. Influenzás­­ időszakban a betegség megelőzésére hasznosan lehet al­kalmazni kinin, vagy más gyógy­szerek kis adagjainak állandó sze­dését. Erről közelebbi felvilágosí­tást a gyakorló orvosok adnak. Az alkohol nem véd meg a betegség ellen. A kifejlődött betegség esetén pedig szivizgató hatása miatt egye­nesen káros lehet, különösen akkor, ha később szövődmények következ­nek be. Aki náthával, influenzával meg­betegszik, bármily enyhének is lát­szik a betegség, feküdjék le. Ez az eljárás elejét veszi a sokszor súlyos szövődményeknek. Fontos a beteg­szoba megfelelő szellőztetése és egyenletes hőmérsékleten tartása. A szövődmények fellépésének le­hetősége miatt senki se mulassza el már a betegség elején a szak­szerű orvosi kezelés igénybevételét. Galetta Ferenc színtársulata Szekszárdon A legjobb hír előzi meg Galetta Ferenc kerületi színigazgató újjá­szervezett színtársulatának eddigi működését. Zalaegerszeg és Keszt­hely lapjai ugyanis a legnagyobb elismeréssel írnak a társulatról, sőt Zalaegerszeg polgármestere külön beszámolóban is igen melegen fog­lalkozott Galettáék értékes kultur­­munkájával. A színtársulat mostani állomáshelyét elhagyva, folyó hó 15-én Szekszárdra érkezik és a Szekszárd­ Szálló színháztermében megkezdi ezévi idényét. Vékes István, a színtársulat titkára már Szek­szárdra is érkezett és megkezdte a bérletek gyűjtését. A közönség sze­retetteljes pártfogását megérdemlő társulat első néhány napi műsora a következő: Szombaton, 15-én este Sárgarigófészek, vasárnap dél­­­­után és vasárnap este ugyancsak­­ Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi — Személyi hir. Dr Koch Nán­dor székesfehérvári tankerületi fő­igazgató január 31-én befejezte öt hónapon át tartó tanügyi szervező munkáját Erdélyben s Kolozsvárról véglegesen visszatérve Székesfehér­várra, átvette hivatalának és tan­kerületének vezetését. — A szekszárdi hajóállomás bővítése. Vitéz Vendel István pol­gármester hivatali helyiségében ér­tekezlet, majd utána helyszíni szemle volt, mert a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság azt kérte, hogy a város a szekszárdi Sió hajóállomás bővítésének a cél­jára engedjen át a védtöltésen 100 méter hosszú és 30 méter széles sávot. Erre azért van szükség, mert az első év tapasztalataiból méltán lehet következtetni a hajóforgalom fokozatos emelkedésére. A forga­lom már az első évben több mint 560 nagyon hajó­árut szállított el a Siókikötőn keresztül. Erre irányul a viziszállítás olcsósága miatt Bony­­hád, Sióagárd, Dőryzomba, Harc, Őcsény, Decs, Várdomb, Szálka, Bátaszék és Grábóc forgalma is. Jellemző a hajón való szállítás ol­csóságára és a szekszárdi hajóállo­más előnyösségére az a körülmény,­­ hogy azok, akik eddig Bonyhádon a vasútra rakták az áruikat és onnan­­ Bajára vitték vízi uton leendő to­vábbszállításra, most mind Szek­szárdra hozzák és innen hajón von­tatják tovább. A szekszárdi hajó­állomás bővítésével kapcsolatban itt hajófordító építését is tervezik. — Ebben az ügyben egyébként alap­vető kérdésekben máris megállapo­dás jött létre és a miniszteriális hatósági eljárás annak idején csu­pán kész tényekkel foglalkozik. — Vármegyei kisgyű­lés. Vitéz Mádi Kovács Imre főispán elnöklete alatt f. hó 11-én, kedden volt Tolna vármegye törvényhatósági kisgyű­­lése, melyen letárgyaltak 78 ügy­darabot. — Kirendelés: Szongott Edvin alispán dr Korda József és dr Mező László szolgabirókat kirendelte a Budapesten tartandó és f. hó 17-én kezdődő járási tűzrendészeti fel­ügyelői tanfolyamra. — Kinevezés: Vitéz Madi Kovács Imre főispán Somlósi Károly szat­márnémeti lakost kinevezte a vár­megye tamási járásába utbiztossá. — Kongregációs tea Dombó­váron. Ebben az évben is kitünően sikerült a Dombóvári Urinők Mária Kongregációjának hagyományos far­sangi teadélutánja, mely Fáy Já­­nosné bravúros rendezésében zaj­lott le. A konferanszié nehéz sze­repét Szövényi István gimnáziumi tanár pompásan töltötte be és me­legen ünnepelték Kocsis Lászlót, az országosan ismert nevű papköltőt, Újdombóvár plébánosát, aki versei­nek legújabb termését ismertette meg a közönséggel. Fáy Imre, mint vendég Szalay testvérek cigányzene­karának kíséretével Somogyország gyönyörű dalait énekelte remek elő-

Next