Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-02-12 / 12. szám

TOLNA MEGYEI ÚJSÁG mortelepek és tömeglakások, ame­lyek eddig a népbetegségek ter­jesztői voltak. A vármegyei köz­jóléti előadók most járják be ke­rületüket és ott, ahol szükséges, nyomban intézkednek a megsegítés érdekében. Ahol új lakásra van szükség, ott építenek, ahol más segítségre van szükség, megadják, szem előtt tartva a törvényben létre­hozott Alap irányelveit, költség­­mentes adminisztrációval minél gyor­sabb és minél több segélyt. A se­gítést kérő kérvényeket az alispáni hivatal intézi el.­­ Ezerötszáz tenyészkant osz­tanak ki. A földmivelésügyi minisz­ter elrendelte, hogy a mangalica­tenyésztés fejlesztésére az idei ál­lami kancsereakció keretében 1500 darab törzskönyvel­ leszármazása kiváló minőségű tenyészkant os­­­szanak ki.­­A kanok közül 1000 darab kiosztása már folyamatban van. A többi megvásárlása az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállításon történik. Az akció keretében kizá­rólag a népies köztenyésztés cél­jára községek és más közületek ré­szére osztják ki a tenyészkanokat igen számottevő kedvezmények nyúj­tása mellett. — Az Ungarn februári száma. A Magyar—Német Társaság Pu­­kávnszky Béla szerkesztésében meg­jelenő folyóiratának új száma meg­jelent. Vezető helyen Tasnáldi Nagy András emlékezik meg a német­barát gróf Csáky Istvánról. Közli a folyóirat Hóman Bálint berlini és müncheni nagyszabású előadását a magyar-német sorsközösségről. László Gyula a magyar honfoglalás világkereskedelmi hátterét ismerteti „Euráziai kereskedelmi utak Közép­­európában a népvándorlás korá­ban" c. cikkében. Kovács János a magyar olvasóközönségnek a mai német irodalomhoz való viszonyát vizsgálja. Jajczay János a 10-es Mackensen-huszárok székesfehérvári emlékművét, Pátzay Pál koszorúzott remekművét mutatja be. Pataky Mária Kárpátalját ismerteti kitűnő fényképfelvételek kíséretében. Re­viczky Gyulának Wagner Richárd halálára írt versét Lám Frigyes for­dította. Részletes beszámolót közöl az Ungarn a német sajtónak magyar­barát megnyilatkozásairól, Hóman Bálint németországi útjának visz­­hangjáról, a japán-magyar szellemi közeledésről és a budapesti Ma­gyar-Német Társaság munkájáról. Változatos és gazdag képanyag, va­lamint egy érdekes térkép egészíti ki a februári szám magas színvonalu cikkanyagát. Az Ungarn egy-egy számának ára 1 pengő, kapható mindenütt: könyvkereskedésekben, IBUSZ-pavillonokban és újság­árusoknál. Főbizományosa:­­Danu­­bia könyvkiadóvállalat, Budapest, IV., Apponyi tér 1. , — Eltűnések.. A közigazgatási hatóságokhoz érkezett bejelentések szerint Schneider János 78 éves hőgyészi lakos és ifj. Szabó János bonyhádi kovácssegéd eltűntek. — Mindkettőjük felkutatására megtet­­­ték a szükséges intézkedéseket. — Gazdag tartalommal jelenik­­ meg minden hét keddjén a Híd képes hetilap. Báró Bánffy Dániel új földmivelésügyi miniszter bemu­tatója, Zilahy Lajos heti krónikája, Nagy képes riport az árvízről, Ta­mási Áron „Hazai tudósítása", Nagy Lajos és Szenczei László novellái, Németh László színházi cikke a „Dramaturgiai babonákról", Papp Antal érdekes riportja a modern Julianusról, Ligeti Lajos Ázsiakuta­­tóról, Haraszthy Emil megemléke­zése Verdiről. Nagy fotoriport a balatoni téli sportéletről, Világhir­­adó,­­ Féja Géza könyvkritikája „Justh Zsigmond naplójáról", Féja Géza, Terstyánszky I. Jenő és F. Rácz Kálmán filmkritikái, „Amit az élet ír" 1000 pengős nagy pályázat, Inyesmester, Divat, Regény. Főszer­kesztő: Zilahy Lajos, felelős szer­kesztő : Kállay Miklós. Mutatvány­­számot készséggel küld a kiadó­­hivatal: Budapest, VII., Erzsébet­­körút 7. sz. — Megoldódott a költözőmada­rak vándorösztönének titka. Isten­ben boldogult Raj Oszkár m. kir. kormányfőtanácsos, nyug.­gyönki járási főszolgabíró, több mint egy évtizeden keresztül számtalanszor megtisztelte lapunkat igen értékes és bájos írásaival, amelyek közt az ő madártani tanulmányai keltettek olvasóink körében általános figyel­met. Raj Oszkár Gyönkön madár­vártát is állított fel és erre vonat­kozó munkássága közben levelezés­ben állott a leghíresebb madártani intézetekkel, többek közt Rositten­­nel is. Ezt azért bocsájtottuk előre, mert Rosittenben, a Keleti-tenger egyik földszegélyén egy kis tudós csapat végzi fáradhatatlan munká­ját, a világgal nem sokat törődve és magáról is csak ritkán hallatva. Rositten fölött évenkint milliószámra vándorolnak át a költözködő ma­darak dél felé. A megszámlálhatat­lan seregből körülbelül 100.000 ma­darat lát el évente a madártani ál­lomás ismertetőgyűrűvel. A meg­jelölt madarak gyűrűi közül átlag­ban 3500 érkezik vissza. Az állo­más ezenfelül még tekintélyes le­vélforgalmat bonyolít le. A posta évenként 20.000 levelet kézbesít az intézetnek, melyek rendszerint az ismertetőgyűrüknél is többet mon­danak. Ezek az adatok bőségesen elegendők a költözési utak meg­állapítására és tudományos szem­pontból való feldolgozására. A hel­golandi madártani­­ állomással szo­ros együttműködésben évek hosszú során át tartó fáradságos munká­val végül is sikerült megállapítani, hogy az állatokban a hormonok váltják ki azt­­ az izgalmat, melyet egyedül csak a hosszú vándorút tud lecsillapítani. A statisztikai követ­keztetést kísérletek is igazolták. A kalitkába zárt kísérleti madár tár­sai költözésének idején a bőséges táplálás és a nagy szabadságot en­gedő röppálya ellenére is nyugta­lankodni kezdett.­­ Türelmetlenül csapongott és mindent megkísérelt, hogy börtönéből meneküljön. Amint azonban bizonyos mesterséges utón előállított hormoninjekciót kapott, a nyugtalanság egy csapásra meg­szűnt és a madár többé „hallani sem akart" a költözködésről. Ezzel végleg bebizonyult, hogy a mada­rak vándorösztöne nem a táplálék­hiányra, vagy a földmágnesség be­folyására vezethető vissza, mint ahogy eddig feltételezték, hanem bi­zonyos hormonanyagok átalakulá­sára. A rositteni madártani állomás felfedezése, mely az ornithológu­­sok köningsbergi közgyűlésén ke­rült nyilvánosságra, érthető módon nagy feltűnést keltett. (MN.) — Az „Atilla" szépirodalmi és művészeti havi folyóirat februári száma dr Baross Endrétől egy vi­lágháborús Rabindranaih Tagore beszédet közöl. Zsuffa Sándor Hun­falviról, mint a hun—magyar szár­mazás tudatának rombolójáról em­lékezik. Békéssy Gyöngyi „Isten kardja alatt" című elbeszélésében Atilla szétomló birodalmáról ír. Vi­téz Somfai László „Gazdát cserél a föld"­ című novellájában a ma­gyar paraszt nagy földszeretetét tárja elénk. — Orosz Iván "Petőfi Sándor Szarvason" címen ad 48-as tárgyú történetet. Még dr Aczél László zenetörténeti és dr Szőke Gyula or­vosi cikke, művészeti képek, ver­sek, kotta, üzenetek egészítik ki a hamar népszerűvé vált folyóiratot. Előfizetési díja: egy évre 5 P, fél­évre 3 P. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal: Komádi, Bihar m. Példá­­nyonkint az IBUSZ és nagyobb bi­zományosok árusítják. — Baleset ért egy bányászt. A csendőrség jelentése szerint Stohl János hidasi bányászra a nagymá­­nyoki bányában lévő munkahelyén egy gerenda zuhant, amely eltörte a bal karját. Beszállították a szek­szárdi kórházba, ahol megállapí­tották, hogy sérülése 20 napon túl gyógyul. 1941 február 12. £elletre Ökölvívó mérkőzés Szekszárdim Óriási érdeklődés mellett,vasár­nap délután 5 órai kezdettel tar­tották meg a Szekszárd— Bonyhád levente ökölvívó mérkőzést, mely­nek részletes eredményei a követ­kezők : A csapatversenyt 12 : 4 arányban a szekszárdi leventék nyerték meg. Papírsulyban: pontozással győz Takács Szekszárd, Rákos Bonyhád ellen. Légsulyban: pontozással győz Ná­­dasi Bonyhád, Reményi I. Szekszárd ellen. Törpesulyban: pontozással győz Enyingi Bonyhád, Tóth Szekszárd ellen. Pehelysúlyban: kiütéssel győz Le­­posa IV. Szekszárd, Pontéz Bony­hád ellen. Könnyixsúlyban: kiütéssel győz Leposa II. Szekszárd, Bárdos Bony­hád ellen. Westersúlyban: kiütéssel győz Czi­­ráky Szekszárd, Hortobágyi Bony­­hád ellen. Középsúlyban: kiütéssel győz Le­posa III. Szekszárd, Tóth Bonyhád ellen. Nehézsúlyban: kiütéssel győz Le­posa I. Szekszárd, Csima Bonyhád ellen. A csapatverseny után bemutató mérkőzés volt Reményi II. Szekszárd és Horváth Szekszárd­ között — súlycsoporton kívül — eredmény döntetlen. A mérkőzést vezették: Dörömbözy István szakoktató, Hradek Nándor és Leposa Gyula senior ökölvívók. Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Fel­­vezető: Rácz Pál.) TELEFON: 143 Szerdán, február 12. Csütörtökön, február 13. 0ILÁD-Pompás olasz vígjáték Amor az autóban (Unitormám a betörő) H0Z1 Igazgató: KRENNER JÓZSEF Főszereplők: Vittorio de Sica, Maria Denis, Umberto Melnati Világhiradó A terem kellemesen fűtve van! Az előadások kezdete: hétköznapokon: Va 7 és Vs 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. Meghívóa 104 Van szerencsénk az Ozorai Gőz­malomtársaság mint szövetkezet tag­jait a folyó évi március hó 2-án­, határozatképtelenség esetén március hó 10-én, délután 2 órakor a malom helyiségében az alant felsorolt tárgy­­sorozattal tartandó évi rendi közgyűlésre tisztelettel meghívni. Ozora, 1941 február 5. Igazgatóság.­­E3-Tárgysorozat: 1. Elnök és jegyzőkönyvhitelesítők választása. 2. Igazgatóság jelentése. 3. Felügyelő bizottság jelentése, a mérleg megállapítása s a felmentvény megadása. 4. Igazgatóság választása. 5. Felügyelőbizottság választása. 6. Indítványok.

Next