Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-03-01 / 17. szám

2 4 szobás emeleti lakás fürdőszobá­val,­ W. C - v­e­l, mellékhelyiségekkel folyó évi május hó 1-re kiadó. Bővebbet: flager János vaskereskedőnél 120 Széchenyi u. 19. Ezen jelentős forgalomemelkedés nemcsak igen beható és lelkiisme­retes munkát, hanem igen nagy teljesítményt is igényelt úgy a veze­tőségtől, mint a tisztviselői kartól, annál inkább is, mert a szövetkezet altruista rendeltetése folytán ezen forgalom igen sok apró tételből tevődik össze, ami pedig igen jelen­tős munkatöbbletet igényelt. Közgyűlési beszámolónkkal kap­csolatban megállapíthatjuk, hogy a Szekszárdi Népbank Szövetkezet a kedvezőbb gazdasági viszonyok foly­tán bekövetkezett nagyobb vissza­fizetések dacára is, ellentétben sok nagy pénzintézettel, kihelyezéseit még fokozni is tudta és ismét tanú­­jelét adta, hogy a fokozatos fejlő­dés útján halad. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi TOLNA MEGYEI ÚJSÁG Időjelzés! Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1941 február 20—26 ig. Hőmérséklet maximum: 11‘2 C ° február 21-én, minimum: —0’3 C ° február 25-én. Csapadék: eső 2’6 mm február 20-án, eső 5'2 mm február 21-én, hó és eső 2‘2 mm február 22-én, eső 0 5 mm február 23-án, összesen 10­5 mm — A szekszárdi gazdasági tan­folyam vizsgája. A Szekszárdi m. kir. Mezőgazdasági Szakiskola ta­nári testülete által Szekszárdon ren­dezett M. kir. Téli Gazdasági Tan­folyam március hó 1-én 15 órakor, a szekszárdi városháza nagytermé­ben tartja záróvizsgáját az alábbi rendben: 1. Tanfolyamvezető üdvözli a vizsgabiztost és megteszi jelenté­sét. 2. A vizsgabiztos a vizsgát meg­nyitja. 3. Vizsga az egyes tantárgyak­ból. (10 perc szünet). 4. A tan­folyam önképző gazdakörének záró­­gyűlése, a) Hiszekegy. Énekli az önk. gazdakör énekkara, b) Taksonyi János az önk. gazdakör elnöke a zárógyűlést megnyitja, c) Veszter­­gombi Antal az önképző gazdakör jegyzője felolvassa beszámolóját a kör működéséről, d) Czank András szavalja Ady Endre „Magyar uga­ron“ c. költeményét, e) Az önképző gazdakör énekkara népdalokat ad elő, f) Főglein Ferenc a mezőgaz­dasági termények értékesités­éről tart előadást. g) Taksonyi János az önképző gazdakör elnöke a gyűlést bezárja. h) Himnusz. Énekli az önk. gazdakör énekkara. 5. Vizsgabiztos a bizonyítványokat kiosztja, a vizs­gát bezárja. — Tuberkulózis hét Dombóvá­ron. Az egész országban a múlt héten tartották az orvosok a felvi­lágosító előadásokat az országos tuberkulózis hét keretében, hogy felvilágosítsák a lakosságot ennek a nagy, nemzetpusztító betegségnek a lényegéről és felhívják a figyel­met a védekezésre. Dombóváron is megtartották ezeket az előadásokat a községi orvosok. Dr Riesz József a középiskolák ifjúsága előtt beszélt, míg dr Kovalewski Géza az Ipar­mozgóban a nagyközönségnek tar­tott előadást. Az állami elemi is­kolában a hétfői szülői értekezleten foglalkoztak a tuberkulózis kérdés­sel, mely alkalommal dr Koralewski Géza községi orvos rövid előadást tartott. — Tolna község gyermekétkez­tetése. Tolna is bevezette a szegény iskolásgyermekek ingyenes étkez­tetését a tanítási napokon. Hála a tolnai közönség buzgalmának, külö­nösen egyes urihölgyek fáradhatat­lan munkásságának, akik Csik Jenő főjegyző és Hága Mihály közs. biró szervezésével naponta sürögnek a főzést végző Kis Istvánné körül és 200 gyermeknek osztanak ebédet. A résztvevő hölgyek közül is ki­válnak mindennapi buzgóságukkal Balogh Ilona, Csallány Sándorné, Csik Jenőné, Nobl Józsefné. Ide iktatjuk az étkezési akció eddigi változatos és ötletes étlapját, annak igazolására, hogy az áldozatos sze­retet kevésből is milyent tud pro­dukálni. Február 3, hétfő: bab­főzelék, főtt tojás. Kedd: kelkáposzta­főzelék, sült szalonna. Szerda: rán­tott leves tojással, köleskása pirított hagymával. Csütörtök: gulyásleves burgonyával és csipetkével. Péntek: daraleves, mákosmetélt. Szombat: Savanyú burgonyafőzelék, vágotthús. Február 10, hétfő: burgonyafőzelék, sült vér, mandarin. Kedd: hurka­leves csipetkével, málé. Szerda: paprikás burgonya, virsli. Csütörtök: székelygulyás. Péntek: köményleves, lekvárosmetélt. Szombat: húsleves metélt tésztával, babfőzelék, hagy­más hús. — Tiszteletbeli tagság. A Bor­­sodvármegyei Általános Tanítóegye­sület ötvenéves fennállása alkalmá­ból tartott jubiláris díszközgyűlésé­ben Grieszhaber Endre Henrik majosi igazgatót, a dunántúli ev. egyház­kerületi tanítóegyesület elnökét, tiszteletbeli tagjává választotta annak a tiszteletnek és szeretetnek a ki­fejezéséül, melyet a magyar tanítói közösség érzésének ápolása és fej­lesztése a tanítóság anyagi és er­kölcsi érdekeinek példás szolgálata által a magyar tanítóság részéről elismerésre méltóan kiérdemelt. — Az árvíz vármegyénkben las­san levonul az elöntött sok-sok ezer hold földről Csak most kezd ki­bontakozni a kár nagysága: a be­ iszaposodott földek, a kiszakított, vagy elmosott földdarabok, elhor­dott boglyák és kukoricaszárak. A madocsai országút teljesen hasz­nálhatatlan. Van olyan szakasza is, hol csak gyalogút szélességben ma­radt meg az úttest. A madocsai pol­gári iskolás gyermekek kénytelenek voltak Paksra­ beköltözni, mert az autóbusz ezen a vonalon talán őszig sem tud járni. Madocsa hősies ön­­feláldozással megmentette a közsé­get gátjaival, melyeket dicséretes buzgósággal emeltek. Férfi és nő egyaránt dolgozott és bár az ár magasabb volt, mint a tavaszi árvíz, a falut a gátak megmentették. —­­ Ugyanúgy járt Bölcske is, hol már­­ a tél folyamán megkezdték — bölcs előrelátással — a védekezést. — Pakson is sokkal kevesebb a kár, de a talajvíz folytán több ház ös­­­szedőlt, vagy alá kellett támasztani. Sok a kár az Agrár Ipartelepeknél, főleg annak gyönyörű dunaparti telepénél. Dunaföldvár sokat szen­vedett. Egész partmente a víz alá került. A kendergyár alig heverte ki a tavasz árvizét, most újból víz alá került minden. A dunapart sé­tányait sok iszap borítja. A városka tele van még mindig a sok solti menekülttel, akiket sokan dicséretre méltó felebaráti szeretettel karol­nak fel. Van ki 5—10, sok még többnek is ad napi táplálékot. Si­ralom innen Soltra áttekinteni. Több, mint ezer ház elpusztult. Megható volt a tömegtemetés Solton. Az ár­víz miatt ugyanis a talajvíz olyan magas volt, hogy a halottakat nem nem lehetett vissza­adni az anya­földnek. Most, hogy az ár zöme elvonult, egyszerre 84 halottat tet­tek a sírba. Szem nem maradt szá­razon. Mi lehet a helyzet az egész árterületen ? — Sorozások. Az I., II. és III. korosztályt alkotó 1920., 1919. és 1918. születési évfolyamba tartozó állitáskötelesek, továbbá az állítás­­korból már kilépett 1901—1917. évi születésű hadkötelesek, akiknek ka­tonai alkalmassága végleg még nem biráltatott el, valamint az 1905— 1912. évben született azok a had­kötelesek, akik annak idején az összeírásokba ugyan felvétettek, de­­ mint igényjogosult papjelöltek, vagy a papok az akkoriban még érvény­­■­ben volt szabályok szerint a soroza­­t bizottság előtt való megjelenés alól 400—600 kat. holdas föUdUrfokot keresek megvételre teljes felszereléssel Tolna megyében. ■— Leveleket a kiadóhivatal továbbit »Kultura« jeligére. 148 mentesek voltak, a központi járás­ban tartandó fősorozáson az alábbi sorrendben tartoznak megjelenni: március 17-én Bátaszék községben, ahol Alsónána, Alsónyék, Báta, Sár­pilis és Várdomb községekben,­­ 18-án Bátaszék községben, amikor a Bátaszék községbeli, 19-én Decs községben, ahol a Decs és Őcsény községekben, 20- án Tolna község­ben, ahol Bogyiszló, Fácánkert és Mözs községekben, március 21-én Tolna községben, ahol Harc, Me­dina, Sióagárd, Szedres és Tengelic községekben, végül 22-én Tolna községben, amikor is a Tolna köz­ségbeli állitásköteleseket sorozzák. A sorozás színhelye mind a három községben a községháza közgyűlési terme, kezdete naponta reggel 8 órakor. — Elfogták vitéz Berend tanár betörőjét. Nemrégiben megírtuk, hogy ismeretlen tettesek betörtek vitéz Berend Iván szekszárdi gim­náziumi tanár lakására és onnan 1200 P értékű ékszereket, valamint ruhaneműket loptak. A rendőrség hamarosan megállapította, hogy a tettes Kosztián György szökött ro­mán katona volt, azért elrendelte országos körözését. A Felvidéken egy csendőrőrs leigazoltatta és el is fogta Kosztiánt, akit Szekszárdra szállítottak. A kir. ügyészség előtt bevallotta, hogy a betöréses lopást Csejtei József ugyancsak szökött román katonával együtt követte el. Mindketten felutaztak Budapestre, ahol a Teleki­ téren egy kabátot 40 pengőért eladtak. A többi lopott holmi értékesítésére Csejtei vállal­kozott. Ez azonban becsapta társát és az ékszerekkel, valamint a ruhák­kal megszökött. A szekszárdi tör­vényszék gyorsított tanácsa Kosz­tiánt tízhavi börtönre ítélte. Csejtei ellen a kir. Ügyészség elfogató pa­rancsot adott ki. — Kifosztott mérnöki autó. A szekszárdi államépitészeti hivatal egy mérnöke Paksról autón érke­zett Nagydorogra és amíg ott hiva­talos dolgait intézte, gépkocsiját egy nyitott színben helyezte el. Ugyan­aznap szabadult ki a paksi járás­bíróság fogházából Vajda Mihály kisszékelyi lakos, aki Nagydorogon keresztül gyalog igyekezett hazafelé. A faluban meglátta az őrizetlen autót és abból ellopta a soffőr ka­bátját, valamint a mérnök plédjét. A csendőrség hamarosan elfogta és a szekszárdi kir. ügyészség a tör­vényszék gyorsított tanácsa elé állí­totta, amely hathavi börtönre ítélte. Az ítélethozatal után kiderült, hogy Vajda az autóból ellopott egy 460 pengő értékű mérnöki műszert is, amellyel azonban nem tudott mit kezdeni, bedobta tehát a megáradt Sióba. Most az ügyben új eljárás indul ellene. —­ Tolvaj cselédleány. Ant Éva püspöknád­asdLeány szolgálatba ál­lott Wéber Henrikné bonyhádi la­koshoz. Rövid ottartózkodás után Ant Éva összeszedte munkaadójá­nak egy csomó ruháját és evőesz­közét és azzal megszökött. A bony­hádi csendőrőrs a tolvaj cseléd­leányt elfogta és beszállította a szek­szárdi kir. ügyészségre. Pár nap múlva bíróság elé állítják. I BomliMl TnMip&nzHir 8. T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Alapíttatott az 1869. évben) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket9 s betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik ■ a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan­­ és előzékenyen bonyolítja le. 2 I j 1941 március 1.

Next