Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-04-02 / 25. szám

4 TOLNMEGYl tölteni. Miután a pécsi Kereskedelmi és Iparkamara területén működő cégek a zsidótörvény értelmében megüresedett állások betöltésénél az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyei­­ Kormánybiztosságától (Budapest, V., Klotild­ utca 10/c.) csak ritka eset­ben igényelnek munkaerőt, felhív­­juk az érdekelt vállalatok, cégek figyelmét arra, hogy a törvény fenti rendelkezéseit saját érdekükben szi­gorúan zárták be, mert az állások betöltését a kormánybiztosság ellen­őrizni fogja. A Szent Antal perselyek fosz­togatója újból dologházba került. Nemrégiben megírtuk, hogy Witz János szigorított dologházi letar­tóztatásából feltételes szabadságra bocsájtott pestszenterzsébeti lakos több katolikus templomba betört és a Szent Antal perselyeket állandóan fosztogatta. Ügyében március 29-én volt a szekszárdi törvényszéken a főtárgyalás és a bíróság újabb szi­gorított dologházra ítélte, melynek legrövidebb tartamát 7 esztendőben­­ szabta meg. Az ítélet jogerős. — Leégett a dombóvári bútor­gyár. A 120 munkást foglalkoztató­­ dombóvári Moldoványi bútorgyár raktárában kigyulladt a felhalmozott deszka, valamint a kész bútor. A tűz rohamosan terjedt és bár a hely­színére kivonult tűzoltóság meg­feszített erővel látott a romboló elem elfojtásához, az csak többórai munka után sikerült. Dombóvár egyik legnagyobb ipartelepének, a nagy értéket­­ képviselő bútorgyár­nak azonban a gépterme és a rak­tárépülete nagyrészben elpusztult. A kár igen jelentékeny, de biztosí­tás révén megtérül. Sokkal sajná­­latraméltóbb azonban az a körül­mény, hogy amíg a romokat el nem takarítják és az új gépeket be nem szerzik, 120 munkás munkaalkalom nélkül marad.­­ A kisgazdák féláron kap­hatnak kendervetőmagot. A föld­­mivelésügyi miniszter a háziipari kendertermelés fokozása céljából a Magyar Háziipari Központ utján 500 métermázsa kendervetőmagot oszt ki 50 százalékos kedvezmény mel­lett. A kendervetőmagot métermá­­zsánkint 60 pengős áron olyan kis­gazdák vehetik igénybe, akik saját házi szükségletükre, vagy háziipari feldolgozás céljából rostkenderter­­meléssel kívánnak foglalkozni. Az ilyen kisgazdák forduljanak az ille­tékes vármegyei közjóléti szövetke­zethez, vagy közvetlenül a Magyar Háziipari Központhoz, Budapest, IV., Eskü-ut 6. — A szegény ember takarék­­pénztára a malac. Ez az igazság még a régi jó békevilágból maradt reánk, amikor a szorgalmas, sze­gény család először egy-két kis malackát szerzett. A malacka azután meghízott s az árából az esztendők múlása során tehénke, lovacska, fe­les, árendás föld, kis ház és szőlő lett. Ez a legegészségesebb „föld­reform” a ránk szakadt háború és gazdasági fölfordulás közepette na­gyon megnehezült, de a malac azért megmaradt a szegényember taka­rékpénztárának és még fontosabb lett a szerepe napjainkban, amidőn az öreg Európa fölött lángoló má­sodik világháború, a nyomruság és nélkülözés ördögeit ránk-ránk ere­geti. — Védekezésképpen menjünk vissza a régi igazsághoz, a sze­gényember takarékpénztárához és vegyük figyelembe, hogy az a csa­lád, mely csak egy malackát is vág télen, józan beosztás mellett, sok­kal könnyebben él az egész esz­tendőben, épen ezért, aki csak teheti, szerezzen és neveljen legalább egy­két kis malacot és ezzel nemcsak saját maga, hanem az állam köz­­élelmezési gondjait is enyhíti. Erre az élelmiszerellátás szabályozásánál is tekintettel volt a kormány, ami­dőn megengedte, hogy azok, akik maguk hizlalnak, ezentúl is vághat­nak szükségletüknek megfelelő ma­lacot s akinek csak egy malackája van, azt be sem­ kell jelenteni. a Szőlősgazdák figyelmébe. Mint ismeretes, a szőlősgazdák ré­szére kataszteri holdanként kiszol­gáltatható rézgálic mennyiségét 16 kilóban állapították meg.­­ Ez a mennyiség a peronoszpóra elleni védekezésre csak kedvező időjárás esetére lesz elegendő, ezért a réz­gálic pótlására gondoskodás történt a cinkgálic gyártásáról. A cinkgálic védőhatása sokkal gyengébb, mint a rézgálicé, de a kísérletek azt mu­­atták, hogy 34 százalékos oldatban eredményesen lehet alkalmazni. — Cinkgáliccal csak a harmadik per­metezéstől kezdve lehet permetezni, mikor a szőlő lombozata már erő­sebb és így egyébként is jobban ellenáll a peronoszpórának. A per­­metlevet egyébként éppen úgy kell elkészíteni, mint a rézgálicból ké­szült úgynevezett bordós levet, avval a külöbséggel, hogy egy hektoliter vízhez a 3—4 százaléknak meg­felelően több szalonnás meszet, il­letőleg mésztejet kell hozzáadni. Felhívják a szőlősgazdák figyelmét arra, hogy a gyárak aszerint fog­nak cinkgálicot gyártani, amilyen érdeklődést tapasztalnak ezen véde­kezőszer iránt. Ezért minden szőlős­gazda, aki cinkgálicra igényt tart, legkésőbb április hó 15 -ig jelentse be igényét a következő címekre: Műtrágya Értékesítő Rt. Budapest, V., Árpád­ utca 8., vagy Phönix kénsav- és vegyitermékek gyár, Nagybánya. Az említett gyárak az igénylővel érintkezésbe lépnek és az összes feltételeket közlik. A cink­gálic forgalma egyébként szabad, annak beszerzéséhez nem kell utal­vány. Szünet után az 5. percben Cziráki kiugratja Sárosit, ki a hálóba viszi a labdát. 4:0. A 8. percben Kor­sós sarokrúgását Benau a 11-es tájékáról gyönyörű fejmagasságban úszva fejeli a védtelen sarokba a labdát. 5:0. A 9. percben Sárosi- Cziráki szörény után Sárosi lő a hálóba. 6:0. A 24. percben Sárosi kapufáról visszapattanó lövését Kor­sós bekotorja. 7:0. Benau beívelt labdáját a fedezetlen Cziráki fejeli a hálóba. 8:0. A 38. percben Kor­sós lő gólt. 9:0. Ezután a pécsi csapat is feljön és néhány meleg helyzetet teremt a szekszárdi kapu előtt, de csatárai értékesíteni azokat nem tudják. A szekszárdi csapat a második félidő derekáig komolyan vette a játékot és szép gólaránnyal győzött. A PEAC csapata lelkes és küzdő játékosokból áll, azonban csatársora teljesen tehetetlen Egy percig sem volt vitás a szekszárdi győzelem. Magyar mindkét fél meg­elégedésére vezette le a mérkőzést. Egyéb eredmények: BTK—MTE 3:1 (2:0). DVSE—PBTC 1:1 (1:0). DVAC—BZTE 3:3 (2:1). Bpesti Törekvés — Nagymányoki SE 4 :1 (2 :1). Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. LEVENTE £ sSPORT TSE—PEAC OSO (8:0) Bajnoki: Szekszárd, vezette: Magyar. Változatos, illetve mezőnyjáték után a 15. percben Paulik fejeli kapura Sárosi sarokrúgását, de az a kapufáról Korsós elé pattan, ki most már az alsó sarokba vágja a labdát. 1:0. További támadások so­rán a 19. percben ismét gólt sze­rez a szekszárdi csapat Paulik ré­vén, ki Sárosi újabb sarokrúgását a hálóbaj fejeli. A 27. percben Sá­rosi lefutja a védőket, a kapust is ki akarja cselezni, miközben lábát a kapus lefogja és a megítélt 11-est Benau védhetetlenül a hálóba he­lyezi. 3:0.# Nyilttér. E rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Hirdetmény. Közhírré tesszük, hogy a felszámo­lás alatt álló Szekszárdi Földmivelők Hitelszövetkezete, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, az 1941. évi március hó 9-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy az OKH kötelékébe tartozó Szekszárdi Népbank Szövetkezetbe olvad. — A K. T. 249. §-a alapján felhívjuk a netáni hitelezőket, hogy követelésü­ket e hirdetmény harmadszori közzé­tételétől számított 6 hónap alatt a törvényes következmények terhe alatt érvényesítsék. Szekszárd, 1941 március 24. 205 A felszámolók. Dl nemzedék, nemzeti Öltig Képes Krónika helybeli eladására és kézbesítésére ujságdrusk­ot (rikkancsot) keres a Molnár Papi­iszlel Szakácsi ki a francia—magyar főzésben perfekt, ■ urasági inasi szakmában jártas, 30 éves, állást keres. Cím a kiadóhivatalban: 213 TELEFON: 143 Szerdán, április 2. Csütörtökön, április 3. VILÁG-MOZI B. Kellermann világhírű regénye filmen: Egyetlen éjszaka Az előadások kezdete: hétköznapokon: Va7 és 7a 9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Igazgató: KRENNER JÓZSEF Főszereplők: Pierre Blanchar, Renée St. Cyr és Jean Tissier Zeneileg ez a film külön élmény, mert Beethoven-, Liszt- és Chopin-infiveket hallunk Világhiradó 1941 április 2. Meghivó. A Paksi Közgazdasági Bank rt. 1941 évi április hó 16-án délután 4 órakor, Pakson, az intézet helyiségé­ben tartja XIX. évi rendes közgyűlését melyre a t. részvényeseket tisztelettel meghívja az Igazgatóság. --------------------------------E=3-------------------------------­ A közgyűlés tárgyai: 1. Jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kijelölése. 2. Igazgatósági és felfigyelőbizottsági je­lentés az 1940. flzletévről és az 1940. évi december hó 31-én lezárt mérleg- és ered­ményszámla előterjesztése. 3. Határozathozatal az előterjesztett 1940 december 31-én lezárt mérleg- és nyereség­­veszteségszámla, valamint az igazgatósági jelentésben foglalt javaslatok elfogadása tár­gyában. 4 Határozathozatal a tiszta nyereség hova­­fordítása tárgyában, — felmentvény meg­adása az igazgatóság és felügyelőbizottság részére. 5. Határozathozatal a Paksi Közgazdasági Bank r. t.-nak a Szekszárdi takarékpénztár szekszárdi bef. céggel való egyesülés tár­gyában. 6. Egyesülés kimondása esetén határozat­­hozatal afelett, hogy a Szekszárdi takarék­­pénztár tárcájában nem lévő Paksi Közgaz­dasági Bank r. t.-i részvények, hasonnévér­­tékű Szekszárdi takarékpénztári részvényekre cseréltessenek át. 7. A Paksi Közgazdasági Bank r. t. fel­oszlásának kimondása és ekként a beolvadó r. t. igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai megbízatásának megszűnése feletti határozat­­hozatal és ezzel kapcsolatos törvényes ren­­delkezések megtétele iránti intézkedés.] 8. Esetleges indítványok. * Az alapszabályok 15. §a: a közgyűlésen csak azok a részvényesek bírnak szavazati joggal, akik részvényeiket legkésőbb három nappal a közgyűlés előtt a Szekszárdi taka­rékpénztár, paksi fiókjánál Pakson, Horthy Miklós­ utca 14. szám alatt folyó szelvényeik­kel együtt letétbe helyezték és ennek ellené­ben névre szóló igazolójegyet kaptak. 216 Meghívó: A Szekszárdi takarékpénztár 1941. évi április hó 17-én, csütörtökön déli 12 órakor, Szekszárdon, az intézet székházában lévő közgyűlési termében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. részvényeseket az igaz­gatóság nevében ezennel meghívom. -----------------------------1-------------------------------­ Tárgysorozat: 1. Az alapszabályok 19. §-a szerint köz­gyűlési elnök megválasztása. 2. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesí­tésére két részvényes kijelölése. 3. Javaslat a társaság 500.000 ar. pengős alaptőkéjének 5: 1 arányú részvény kibocsáj­­tásával — melyek a régi részvényeseknek biztosíttatnak — 600.000 ar. pengőre leendő felemelése és ezzel kapcsolatban az alap­szabály 4. §-ának módosítása iránt. 4. A Paksi Közgazdasági Bank r. t. rész­vényei megvásárlásának jóváhagyása. 5. Határozathozatal a Paksi Közgazdasági Bank r. t.-nak a beolvasztó Szekszárdi taka­rékpénztár, szekszárdi bej. céggel történő egyesülés tárgyában. 6. Egyesülés kimondása esetén határozat­­hozatal afelett, hogy a Szekszárdi takarék­­pénztár tárcájában nem lévő Paksi Közgaz­dasági Bank r­ t.-i részvények, hasonnévér­­tékű Szekszárdi takarékpénztári részvényekre cseréltessenek át. 7. Esetleges indítványok. Szekszárd, 1941 március 31. Dr Zsigmond Ferenc igazgatósági elnök. Figyelmeztetés ! Az alapszabályok 16. §a értelmében a közgyűlésen azon részvényes gyakorolhatja akár személyesen, akár megbízott által sza­vazati jogát, akinek részvénye, a közgyűlést megelőzően az intézet pénztáránál, vagy paksi fiókintézetü­nknél elismervény ellenében le­tétbe helyezni és ezen elismervényt a köz­gyűlés jegyzőkönyvvezetőjének a közgyűlés megkezdése előtt bemutatja. 217. Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróaszatgyár rt., Szekszárd. (Fel­­vezető: Rácz Pál.)

Next