Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-04-19 / 29. szám

TOLNA MEGYEI ÚJSÁG non keresztü­l az elmúlt nagypén­tekig, könnyes és szenvedésteli­nt volt igazi magyar nagypéntek. A vagyonlakások és nyomorta­nyák, elhagyott otthonok, magukra maradt magyar gyermekek, munka­nélküliség éhesen keserves esztendei, a kenyértelenség évei szegélyezik ezt az utat, melyen áttört a magyar élniakarás. Jó úton mentünk. Sorsunkat jóra bíztuk. Az Úristen vigyázott ránk és őr­ködött a magyar éjszaka felett a Hadúr, akinek parancsára megin­dult a magyar honvéd széjjeltépni a trianoni álmok utolsó várát. Egy állam dőlt össze. Nekünk sincs mit siratni. A magyar éjsza­kában eleget sirtunk: Isten akarta így, hogy az igazságtalanság meg­­bűnhődjön. Egy állam, egy álomszerű állam, melyet nem az Úristen keze for­mált ki egységes egésszé, mint a Kárpát medencét, hanem a páholyok akarata hívta életre. Jó nekünk tudni, hogy nem té­vedtünk el- Jó nekünk tudni, hogy nem hiába könnyezett a magyar nép a trianoni éjszakában. Jól esik tud­­nünk, hogy hitünk, magyar hitünk győzött és ebben a győzelmes ma­gyar napsugárban egyszerre felszá­rad minden könnyünk, minden szen­vedést elfelejtünk. Augsburg, Muhi, Mohács, Vilá­gos, még fájó név a magyar törté­nelemben. És jó, hogy Trianon is a múlté, hogy a jövendőre a többi néggyel hirdesse örökre az isteni igazságot: a magyar csak térdre hullhat és megsebesülhet, de el­bukni nem fog sohasem ... A magyar nem bukik el, mert óvja, védi az Isten szeme, mert őr­ködik felette a magyar Géniusz és vigyázza a magyar éjszakát a Hadúr, a gondviselésszerű államfő. Jól esik tudnunk, hogy a hitünk nem csalt meg. Ezt éreztük az el­múlt nagypénteken, mikor valóra váltak a magyar vágyak, leomlott­­ az utolsó trianoni határ is... 1941 április 19. adták, elfogadták a folyó évi költ­ségvetést, majd áttértek a tisztújí­­tásra. A tisztújítás során a Liga női csoportjának elnökévé dr Piroth Endrénét választották, titkárrá Vass Antal ny. törvényszéki irodaigaz­gatót, számvizsgáló bizottsági ta­gokká Pilláry Lajos fogházfelügye­lőt, Dörömbözy István városi szám­vevőségi ellenőrt, Farkas Ferenc népbanki könyvelőt, pénztári ellen­őrré pedig Ozanich Viktor törvény­­széki irodaigazgatót. A Szekszárdi takarékpénztár magába olvasztotta a Paksi Közgazdasági Bankot A szaklapokban már megjelent az a tolnamegyei hír, hogy a Szek­szárdi takarékpénztárnak, várme­gyénk ezen patinás múltú pénzin­tézetének vezetősége sikeresen fe­jezte be tárgyalásait a Paksi Köz­­gazdasági Bank r­t.-val és megvá­sárolta utóbbi intézet részvényeit azon célból, hogy e részvénytársa­ságot magába olvassza, annak állo­mányait pedig az immár három­évtizedes zavartalan múlttal rendel­kező paksi fiókjának adja át. Mint értesülünk, ezen tranzakció, mely az illetékes pénzügyi körök, így a Pénzintézeti Központ tetszé­sével is találkozott — lebonyolítást nyert. A Paksi Közgazdasági Bank r­t. e hó 16 án délután tartotta meg dr Erdélyi Aladár v. országgyűlési képviselő, földbirtokos elnökletével közgyűlését, melyen kimondták a Szekszárdi takarékpénztárba történő beolvadást. A Szekszárdi takarékpénztár rend­kívüli közgyűlése pedig f. hó 17-én tartatott meg Szongott Edvin alispán elnökletével.­­ Ez alkalommal dr Zsigmond Ferenc elnök-igazgató és Debulay Imre ügyvezető-igazgató által előterjesztett igazgatósági ja­vaslat egyhangúlag elfogadtatott ; jóváhagyták a részvényvásárlást, ki­mondták­ a Paksi Közgazdasági Bank rt.-val történő egyesülést, ille­tőleg annak a Szekszárdi takarék­­pénztárba leendő beolvadását. Egyidejűleg elhatározta a köz­gyűlés, hogy a Szekszárdi takarék­­pénztár saját tőkéinek idegen tőkéi­vel aránybahozatala miatt alaptőke­emelést hajt végre és pedig 5:1 arányban uj részvényt bocsát ki 11 %-s kibocsátási áron és 1941 január 1-től számított 5% kamat ellenében és ezen 1941 január 1-től már osztalékjogosult uj részvénye­ket a régi­­ részvényeseknek bizto­sítják. Elővételi joggal 1941 április 18-tól május 3-ig élhetnek az inté­zet régi részvényesei. Örömmel hozzuk e hírt: vár­megyénk közel egy évszázados ,multi vezető pénzintézetének eme — köz­­hiteli szempontból is kívánatos -­­újabb természetes és indokolt ter­jeszkedéséről, mellyel paksi fiókja, a vidéki középintézet méreteit fogja elérni. A Légoltalmi Liga szekszárdi közgyűlése A Légoltalmi Liga pécsi kerüle­téhez tartozó szekszárdi helyi cso­port folyó hó 16-án délután a vá­rosháza nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését. Dr Gaal Dezső elnök terjedelmes jelentésben ismer­tette a liga hazafias célkitűzéseit és a költői szépségű bevezetés után beszámolt a csoport 1940. évi mű­ködéséről. • Megtudtuk a jelentésből, hogy az 1939. év végén a Liga tagjainak száma 341 volt, ez a szám az 1940. év végéig 615-re emelkedett és ma már 900 körül jár. Az egész év folyamán szünet nélkül folyt a ház­csoport őrségparancsnokok és he­lyetteseik kiképzése, amelyet Hai­­dekker János, dr Kelemen József, Török István és vitéz Zsigmond Géza előadók 1940 januárjától szeptem­berig vezettek. Haidekker János és dr Kelemen József október elejétől az év végéig összesen 1200 sze­mélyt képeztek ki. A Liga május 1-én a Szekszárd Szálló nagyter­mében anyagi és erkölcsi tekintet­ben is nagyszerűen sikerült teadél­utánt tartott, melyen megjelent vitéz Péchy Kálmán altábornagy, kerületi felügyelő is. Jelentette továbbá az elnök, hogy özv. Jakab Lászlóné, a Liga női csoportjának elnöke tiszt­ségéről családi okokból lemondott és hogy ezt az állást a közgyűlés­nek kell majd betölteni. A Liga bevétele az 1600 P elő­irányzattal szemben az emelkedő taglétszám mellett 2352*83 P volt, melyből költségekre kifizettek 2315 P 50 fillért, készpénz maradvány te­hát 37*38 P. Meg kell jegyezni, hogy a bevételben a teadélután 310*96 P tiszta jövedelme is bennfoglaltatik. Dr Gaal Dezső elnök köszönetét fejezte ki vitéz Vendel István pol­gármesternek, mert a Liga részére állandó ingyenes irodahelyiséget, fűtést és világítást biztosított és a Ligát munkájában mindig a leg­nagyobb megértéssel támogatta. Kö­szönetet mondott a Szekszárd-bel­­városi róm. kat. plébániának és a­­ ref. lelkészi hivatalnak iskoláik ren­­­­delkezésre bocsátásáért, Vass Antal titkárnak teendői példás szolgalmu ellátásáért. Beszámolója végén rá­mutatott dr Gaál Dezső elnök arra az eredményre, amelyet a Liga lá­zas sietségben, de mégis komoly szorgalommal, csendben folytatott működése során 1200 egyén kikép­zésével felmutathat. Ezután többek közt hangoztatta, hogyha Szekszárd közönsége na­gyobb megértéssel és saját jól felfogott érdekein felül nemzeti szempontból is több odaadással és hazafiasabb magatartással támogatta volna és támogatná a Liga célkitűzéseit, nem volna szükség az állandó kihágási el­járások folyamatba tételére. Komoly időket élünk — úgymond az elnök — szükségtelen e helyről vázolni a körülöttünk lezajló ese­ményeket, mert közismertek, de szükséges nyomatékosan és komo­lyan figyelmeztetni Szekszárd lakos­ságát, hogy a Liga működése nem az egyének boszantására irányul, hanem az egyének és az összesség érdekeinek a megvédésére. Joggal elvárhatja tehát nemcsak a helyi csoport vezetősége, de az ország egyetemes érdeke is, hogy ezekben a nehéz időkben egyszer már éb­redjen tudatára mindenki annak, hogy a köz érdeke első mindenek előtt. Vitéz Mádi Kovács Imre főispán segítőakciója során az árvízkárosul­tak javára újabban az alábbi össze­gek érkeztek: Elöljáróság Iregszemcse 938 32, Elöljáróság Fadd 767 24, Elöljáró­ság Kölesd 934 50, Elöljáróság Felső­nyék 375 30, Szekszárd megyei vá­ros 356*48, Elöljáróság Dunakömlőd 363*36, Elöljáróság Cikó 347 92, Elöljáróság Aparhant 242 60, Elöl­járóság Kalaznó 293*78, Elöljáróság Mőcsény 114*40, Elöljáróság Szakály 16811, Elöljáróság Mözs 178 40, Elöljáróság Bedegkér 102 87, Elöl­járóság Magyarkeszi 146*96, Elöljáró­ság Kajdacs 102 90, Szekszárdi Ta­karékpénztár 200, özv. Pongrácz La­josné Bátaszék 100, dr Martin Jó­zsef Gyönk 100, Elöljáróság Mórágy 141 50, Elöljáróság Diósberény 62*40, Elöljáróság Szakadát 58*10, Elöljáró Az elnök nagy tetszést kiváltó­­­ság Szedres 40 87, Elöljáróság Győré beszéde után letárgyalták az 1940.­­ 73, Elöljáróság Keszőhidegkút 32 80, évi zárszámadást és a felelős szám­ j Elöljáróság Nagyvejke 44 90, Nem adók részére a felmentvényt meg­­­­zett Bank Fiókja tisztviselői Szek­TELEFON: 143 Pénteken Szombaton Vasárnap Vasárnap 3 órakor a helyár 40, 60 és 80 fillér. JB VILÁG­HOZ! Magyar filml Sok hűhó Emmyért Aszlányi Károly országos hires, nagysikerű regénye filmen. Derűs, kedves, mindvégig kacagtató, igazi be­­feledtető vígjáték. Főszereplők az egymásnak teremtett filmpár: Szeletzky Zita és Jávor Pál, továbbá: Csortos Gyula, Vizáry Mariska, Bilisei Tivadar, Kis Manyi, Makláry, Petites, Szaplonczay Éva stb. szereplőkkel. Trükkfilm és Magyar világhíradó Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: Va 7 és Va 9 órakor, ■ vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Adományok az árvízkárosultak javára Szárd 64, Kir. ügyészség és fogház személyzete Szekszárd 48, Tolna vár­megyei számvevőség tisztviselői Szek­szárd 36, Elöljáróság Pári 78 65, Elöljáróság Koppányszántó 44*42, Elöljáróság Értény 85*30, Elöljáró­ság Újdombóvár 34*60, Elöljáróság Bátaapáti 71*20, Elöljáróság Sár­pilis 57*10, Kir. tanfelügyelőség Szek­szárd 34 66, Elöljáróság Alsónána 81*40, Elöljáróság Várdomb 68 P, Wolff Antal Tevel 50, dr Zsigmond Ferenc Szekszárd 30, Fiedler Béla Paks 25, dr Fördős Dezső Szek­szárd, dr Szakáts Pál Budapest, dr Szakáts István Szekszárd, Veress Gá­bor Paks, dr Csányi László Szek­szárd, dr vitéz Kohányi Szabelly Ká­roly Szekszárd 20—20, Államépité­­szeti hivatal Szekszárd 19, Boros György Bonyhád 15, Palikó Béláné Döryzomba, Gundrum József Závod, dr Pataky Pálné Paks, özv. Fekete Ferencné Szekszárd, Szikora Lajos Gyönk, dr Bayer László Bonyhád, Koltay György Bátaszék, dr Zelinka Ferenc Hőgyész, Ledneczki András Decs 10—10, Elemi iskolai tantes­tület Dombóvár 12 96, Katonai pa­rancsnokság Bonyhád 8*50, Falu­helyi Bölcske, dr Horváth Ferenc Fekete Géza Szekszárd, Erlemann István Gyönk, Halmos János Paks, Gerhardt Henrik Kölesd, Holb Mi­­hályné Grábóc, vitéz Makray Ferenc Szekszárd, őszi Adorján Bátaszék, Thuránszky Rezső Szekszárd, P. Dö­mötör Sándor Dunaszentgyörgy, ifj. Pesti János Zomba 5—5, Polgári

Next