Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-04-23 / 30. szám

1941 április 23. lategészségügyről, a közbiztonság és közrend megnyugtató állapotáról. A vármegye halottai A jelentés végül kegyeletesen el­­parentálja az elhunyt dr Gutheil Kálmán ny. törvényszéki biró, vm. tb. főügyészt, Kopácsy Ervin ny. kurdi községi vezetőjegyzőt, Frey József Prantner szekszárdi, Varga János sárszentlőrinci földbirtokost és Németh Árpádot Dombóvár fő­jegyzőjét é­titek ...........TIB—II Wl III Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi TOLNA MEGYEI ÚJSÁG Dal a szabad Tiszához!! Édes Tiszánk! Drága magyar folyónk! Szabad vagy újra, mint dalos madár! Jel karjaimba, öleljelek forrón Előtted többet nincs csúf gúny határ! Petőfi irta rólad egykoron, Hogy búgva, bőgve törted át a gátat, A szabadság zengő himnuszával El akartad nyelni a világot! Magyar földben van a születésed, Magyar földön kanyarogsz tova, Magyar földön van büszke halálod, Nagy koporsód, az öreg Duna. . Magyart tanítasz meg a hűségre, Hogy hazáját hűn szeresse mindig, Mert Te is a magyar rónán átal E földön jársz s hű maradsz a sírig. JCét karommal hadd, öleljelek meg Három felé vágott magyar árva, Ki nem könnyek árjait görgeted Már ezután, — a vénhedt Dunába. . Fejed, lábad hiába vágták le, Lelked által mienk voltál folyton A titeli csaló délibábnál Épp úgy, mint a hófödte bércormon. Átölellek s oly görcsösen foglak, Mint a hit a kábán csüggedöket, Isten hozott, büszke magyar folyó, — Nem válunk el soha-soha többet! Dr vitéz Gereöffy Géza Őrnagy. — Vármegyei közgyűlés. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor tartja vitéz Mádi Kovács Imre főispán vezetése alatt tavaszi rendes közgyű­­lését. Az 57 pontból álló tárgy­soro­zat fontosabb ügydarabjai: az 1941— 43. évi adófelszólamlási bizottságok újjáalakítása, a vármegyei levente bizottságokba az 1941—43. évekre hat törvényhatósági bizottsági tag megválasztása, Polgár István főszol­gabíró, dr vitéz Miklós József ár­vaszéki ülnök, dr Laczfy Endre Ákos, dr Gyimóthy László tb. fő­­szolgabírák előléptetése, egy vár­megyei aljegyzői állás szervezése, a vármegyei árvaszéki elnök helyet­teseinek kijelölése, az állatorvosi magángyakorlat díjazásáról szóló szabályrendelet módosítása, az út­­kaparókra vonatkozó szabályrende­let újjá­alkotása, tengelici szőlő­hegyi bekötő út 2*5 km szakaszá­nak kiépítése, az ózdi bekötő útnak a törvényhatósági úthálózatba való felvétele, tíz társtörvényhatóság kör­levele és megkeresése, továbbá a vármegye háztartási-, nyugdíj-, köz­úti-, egyesített-, ebadó-, állattenyész­tési-, katonabeszállásolási-, közjó­léti-, nép- és családvédelmi-, szo­ciális-, közművelődési-, szegény-, rendelkezési-, erdőőrzési-, hordó­jelzési-, megyeházépítési alapjának, a gróf Styrum Lymburg Károly és neje alapítvány, valamint a várme­gyei Horthy Miklós kórház és üze­meinek 1940. évi zárszámadásai. — Közigazgatási kirendelések a felszabadult területre. A belügy­miniszter a szerb megszállás alól felszabadult területre a katonai köz­­igazgatás mellé a bács-bodrog­­megyei hódsági főszolgabírói hiva­talhoz I. közigazgatási előadóvá (főszolgabíróvá) kirendelte dr Laczfy Endre Ákos paksi tb. főszolgabírót, a torontálmegyei antalfalvai fő­szolgabírói hivatalhoz II. közigaz­gatási előadóvá (szolgabíróvá) Fischer József kisdorogi segédjegyzőt. — Adományok az árvízkáro­sultak javára. Vitéz Mádi Kovács Imre főispánhoz az árvízkárosultak javára újabban az alábbi adomá­nyok érkeztek: dr Kornfeld Móric 1000 P, Elöljáróság Paks 857*18, Elöljáróság Németkér 383 93, Fő­szolgabírói hivatal Tamási 36* 45, Főszolgabírói hivatal Dombóvár 210*34, Horthy Miklós közkórház Szekszárd 204*40, báró Fiáth Tibor Szedres 100, Izr. hitközség Dom­bóvár 50, Elöljáróság Bikács 90*72, Elöljáróság Dunaföldvár 70, Elöl­járóság Bölcske 65*71, Elöljáróság Tolna 38, Főszolgabírói hivatal Gyönk 27*50, Főszolgabírói hivatal Paks 30*55, Főszolgabírói hivatal Bonyhád 31, Főszolgabírói kiren­deltség Dunaföldvár 10, Államépí­­tészeti hivatal Szekszárd 45*10, Elöl­járóság Mözs 9*50, Berkes József Nagyszékely 10, Mérey Andor Szek­szárd 4, Rück György Kisdorog 25, Elöljáróság Sióagárd 10*80 pengőt. — Ujabbi nagylelkű adomány a Bezerédj szoborra. Dr Simontsits Elemér, a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank ügyvezető igazgatója meleghangú levelet intézett Bodnár Istvánhoz, a Szekszárdi Kaszinó igazgatójához, amelyben arról ér­tesíti, hogy szűkebb hazájával, Tolna vármegyével, illetve Szekszárddal kapcsolatosan kötelességének érzi, hogy annak minden közérdekű kez­deményezését tőle telhetően támo­gassa s most, amikor szegény jó atyja, Simontsits Elemér vott., a kép­viselőház egykori alelnöke kedvenc eszméjének, a Bezerédj István szob­rának megvalósításáról van szó, 500 pengőt küld a szobor alap javára, hogy ezáltal a Szekszárdi Kaszinó heroikus vállalkozását elősegítse. Ragyogó példája ez a szülő iránt való kegyeletes szeretetnek s a szü­lőföldhöz való már nem egyszer tettekben is megnyilvánult meleg ragaszkodásnak. — Útügyi, pótköltségvetés. Az árvíz- és egyéb károk folytán az útügyi igazgatásnál 658.000 pengő többletkiadással kell ebben az év­ben számolni. Erről az alispáni hivatal pótköltséget terjeszt a tör­vényhatósági bizottság elé. — Bankigazgatósági tagok az árvízkárosultakért. A Szekszárdi Takarékpénztár 330 P*t juttatott a főispánhoz az árvízkárosultak ja­­vára és közölte, hogy a Paksi Köz­­gazdasági Bank megszűnését és a Szekszárdi Takarékpénztárba való beolvadását kimondó közgyűlés ha­tározata során ehhez az összeghez az Erdélyi Aladár, Fittler Béla, Iván­­csy István, Pollacsek Vilmos, Albert József, Sándor Béla volt igazgató­­sági tagok 50—50 pengővel, Gansz Gábor, Vereczkey Ferenc és Steincz­­horn Károly felügyelőbizottsági ta­gok 10—10 pengővel járultak hozzá. — Halálozás: Ujj Ferenc volt szekszárdi földbirtokos és Tolna vármegye törvényhatósági bizott­ságának volt tagja, aki annak ide­jén imponáló áldozatkészséggel és személyes bátorsággal segítette elő a tolnamegyei és szekszárd környéki ellenforradalmi megmozdulásokat, e hó 13-án 58 éves korában Gyön­gyösmelléken elhunyt. A megbol­dogult földi maradványait Szek­­szárdra szállították és 16-án dél­után nagy részvét mellett helyez­ték örök nyugalomra az Ujj család szekszárdi alsóvárosi temetőben levő sírboltjában. Elhunytát gyászolja öz­vegye sz. Vesztergombi Mária, vala­mint Rózsa, Erzsébet és Julia nevű leányai, továbbá a kiterjedt rokon­ság. Sachsenheimi Soterius Marcell okl. mérnök, m. kir. honvédőrnagy Buda­pesten rövid betegség után meg­halt és a farkasréti temetőben nagy részvét mellett helyezték örök nyu­galomra. A kitűnő képzettségű ka­tonatiszt, aki gyermekkorát Szek­­szárdon töltötte, fia volt néhai sachsenheimi Soterius Edgár m. kir. gazdasági főtanácsosnak, a m. kir. selyemtenyésztés szekszárdi köz­pontja évtizedeken át volt vezető­jének. — Cinkgálic megrendelhető e hó végéig a Tolnamegyei Gazda­ságok Szövetkezeténél, Szekszárd, Vármegyeház. Telefon 125. — A népszámlálás eredménye. Tolna vármegye jelenlegi népessége az 1941. évi népszámlálás nyers eredménye szerint 273.068 főre rú­gott, míg az ezt megelőző 1930. évi december hó 31. napján végrehaj­tott népszámlálás szerint lakossága 269.194 lélek, az 1920. évi nép­­számlálás szerint pedig 265.728 lélek volt. Az utolsó tíz év alatt tehát a vármegye népessége csak 3874 fővel gyarapodott, míg a meg­előző évtizedben a szaporodás 3466 lelket tett ki. Százalékszámban ki­fejezve a szaporulat a legutolsó év­tizedben 1 ,4 % volt, tehát valamivel több, mint az előző évtizedben, amikor 1,3%-ra rúgott. Bár a né­pesedés a múlthoz képest csekély javulást mutat, mégis igen szomorú ha összehasonlítjuk vármegyénk ada­tait hazánk más megyéinek vonat­kozó adataival. Magyarország lakos­sága az 1930—1940. évtizedben hoz­závetőleg körülbelül 5%-kal sza­porodott, Tolna vármegye lakos­sága tehát fejlődésben az országos átlagtól messze elmaradt. A köz­igazgatási beosztás szerint a nép­­számlálás eképpen alakult: Szek­szárd 14.679 (1930-ban 14 279), dombóvári járás 34.149 (34.372), dunaföldvári járás 54.649 (54.164), központi járás 49.511 (48.145), si­­montornyai járás 36.392 (36.615), tamási járás 42.919 (42.389), völgy­­ségi járás 40.769 (39.893). Az össz­lakosságból 132.368 férfi, 140.700 nő. Legnépesebb helységek a kö­vetkezők: Szekszárd 14.679 (1930. évben 14.279), Paks 11.759(11.833), Dunaföldvár 11.474(11.340), Domb­óvár 8.871 (8.984), Bonyhád 8.337 (6.861), Tolna 8.317 (8.017), Tamási 7.210(5.668), Bátaszék 7.151 (7.336), Ujdombóvár 5.710 (6.166), Decs 4.809 (5.141). — Pedagógiai szemináriumok. A folyó tanév május, vagy junius havában jelenik meg az uj nyolc osztályos elemi iskola tanterve és utasítása, melyet a vármegyei a ta­nítóság a továbbképzést oly ered­ményesen előmozdító pedagógiai szemináriumokon fog tárgyalni.­­ Ezeknek a szemináriumoknak az előkészítése és szervezése már feb­ruár hónapban megtörtént, melybe a tanítók lelkes készséggel kap­csolódtak be. Figyelembe véve az egyes iskolafelfigyelői körzetekhez tartozó tanítók számát és a közle­kedési viszonyokat, a királyi tan­felügyelő vezetése és 2—2 körzeti iskolafelfigyelő igazgatása alatt a következő 7 nagyobb helyen lesz pedagógiai szeminárium: Dómbal­várott, Pakson, Tamásiban, Gyön­­kön, Bátaszéken, Bonyhádon és Szekszárdon. Ez utóbbi helyen egy­ben vármegyei központi szeminá­rium lesz, amelyen a vármegye minden tanítója részt vehet. — Új egészségházak a vár­megyében. A Zöldkeresztes Egész­ségvédelmi Szolgálatnak fokozatos kiépítése során Mözsön már készen álló egészségházban még nem volt megindítható az egészségvédelmi munka, mert a zöldkeresztes védőnő­hiány miatt még nem osztottak be a szolgálathoz védőnőt. Nagydoro­­gon az egészségvédelmi szolgálat megindítása érdekében már végzi a szükséges munkálatokat a ki­nevezett zöldkeresztes védőnő, — Faddon az egészségház építési mun­kálatai már annyira előrehaladtak, hogy a szolgálat 1—2 hónapon belül megkezdheti áldásos műkö­dését, Bogyiszlón pedig az egész­ségház szervezési előmunkálatai már folyamatban vannak és remélhető, hogy az építkezés a közel­jövőben megindulhat. Hadiemlékművek, orszáiszászlók, templomfelszerelbek művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hutschenb­acher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszárd, Horthy Miklós­ ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5

Next