Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-08-02 / 57. szám
2 TOLNA MEGYEI DJSKfí Használt állapotban levő táskairógépet veszek. Ajánlatokat »Táskairógépi jeligével a kiadóhivatalba kerek vány és gyöngybab —'63, fehér hosszú és lapos, gömbölyű és hosszú fürj és egyszínű színes bab —68, tarka és vegyes bab —‘60, sárgaborsó (Viktória) —'61, zöldborsó (Express) —‘53, lencse kisszemfi —‘62, lencse középszemű —'72, lencse nagyszemfi —'82, kendermag —‘86, repcemag —'45, vadrepcemag —‘38, lenmag—*60, Tökmag —'45, Napraforgómag —'36, szójabab —‘48, köles —*32, hajdina —*37, Mák 1‘90, köménymag —*50. Vörös- és fokhagyma: Vöröshagyma I. rendű —*17, II. rendű —*14, fokhagyma I. rendű —'43, II. rendű —'38. Aki ezen árakat túllépi, azt a törvény szigorával büntetik. Magyar—Német árucsere A napokban fejeződött be a magyar—német gazdasági bizottság tárgyalása, amely a két ország közötti árucsere rendjét szabályozta az időközben bekövetkezett változásokhoz igazodva. A tárgyalások menetéről igen szűkszavú híradások jelentek meg, ellenben igen érdekes és figyelemreméltó előadást tartott a két ország közötti árucsere rendszeréről Clodius birodalmi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a német bizottság vezetője. Hangsúlyozta, hogy a magyar iparnak és a magyar mezőgazdaságnak nagy feladatai vannak az új Európában. Örömmel állapítható meg, hogy Clodius meghatalmazott miniszter fejtegetései mindenképpen fedik a magyar közgazdaság elképzeléseit. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Magyarországnak igazodnia kell Németország szükségleteihez, mert hiszen a magyar termelés legjobb piaca Németország. Nem csupán mezőgazdasági, de ipari vonatkozásban is. Clodius szerint Németország éppen ezért egyáltalában nem kívánja Magyarország mezőgazdasági egyoldalúságát. A nagy közös érdeket szolgáló együttműködés a magyar iparra is hatalmas feladatokat ró és a német birodalom eminens érdeke, hogy a magyar kis- és nagyipar ne zsugorodjék vissza, hanem ellenkezőleg, fejlődjék tovább, váljék minél korszerűbbé. A német birodalom olyannyira fontosnak tartja minden vonatkozásban a magyar ipar fejlettségét, hogy ehhez, a lehetőségekhez képest a maga részéről tőkével is hozzá kíván járulni. Gazdaságilag erős Európára van szükség s ez az erős Európa megköveteli a gazdaságilag erős nemzeteket s azok megértő szoros együttműködését. Erő és közös munka kell ahhoz, hogy Európa biztosítsa a maga számára az önellátást, mert csak így tudjuk elkerülni azt a veszélyt, amely az ellenséges külföldről jövő gazdasági elfojtással fenyeget. Gigászi harc folyik az uj Európa szellemének végső győzelméért s ennek a győzelemnek alapfeltétele minden meglévő gazdasági erő kiteljesítése. Németország nem akarja egyformává tenni Európát, mert tudatában van annak, hogy minden egyes állam sajátos ereje kifejlesztésének megvannak a maga adottságai, amelyeket büntetlenül nem szabad háttérbe szorítani. Előadása további során hangsúlyozta azt a tételt, hogy Európának éppúgy szüksége van a magyar mezőgazdasági termelésre, mint ahogy ebből a nagy baráti együttesből hiányozna a magyar ipari termelés. Előadása nagy vonásokban abban foglalható össze, hogy a magyar—német gazdasági élet kiegészíti egymást. Mind a kettőt fejleszteni kell. Magyarnak és németnek egyaránt össze kell fogni minden erőt, hogy megbirkózhassunk az elibénk magasló nagy feladatokkal. Magyarországnak külön szép és komoly feladatai vannak az új Európában s az elmúlt évek politikai és gazdasági változásai csak örvendetesen növelték ezeket a feladatokat. Íme, német illetékes helynek ez az álláspontja a magyar termelés kérdésében és Clodius meghatalmazott miniszter fejtegetései zökkenők nélkül simulnak a magyar közgazdasági élet elképzeléseihez, céljaihoz 1 TtMUt A gyüléstilalmi rendelet nem ad lehetőséget arra, hogy a MÉP kerületi pártválasztmányi gyűléseket tartson, azonban pártvezetőségi ülések havonként legalább egyszer összehívhatók. Ezeken az üléseken vagy a vármegyei központi titkár, vagy az illetékes kerületi titkár is megjelenik. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Időjelzés« Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1941 julius hó 24-től julius 30 ig. Hőmérséklet maximum : 29 0 C ° julius 26-án, minimum: 16‘2 C ° julius 28-án. Csapadék eső 105 mm julius 27-én, eső 3,5 mm julius 28-án, eső 08 mm julius 30-án, összesen 148 mm 1941 augusztus 2. — Éber Sándor festőművész cisztercita fiának primidája. Felemelően szép ünnepi külsőségek keretében a bajai belvárosi plébániatemplomban vasárnap mutatta be első szentmiséjét Éber Alán Gyula ciszterci áldozópap, a szekszárdi születésű Éber Sándor festőművész fia. Éber Alánt hétesztendei teológiai és filozófiai tanulmányai után július 13-án Rómában szentelték pappá. Az ujmisés cisztercita paptanár Baján mondott első szentmiséje a város közönsége számára is ünnepet jelentett s azon megjelent az egyházi és közéleti előkelőségek nagy száma. Az ujmisésnek dr Horváth Konstantin a Ciszterci Rend Tanárképző Főiskolájának igazgatója volt a kézvezetője az oltárnál, mig a csodálatosan szép szónoki szentbeszédet dr Halász Piusz S. O. Cist. teológiai tanár mondotta. A szentmisénél asszisztáló cisztercita paptanárok egyike, dr László Vince igazgató volt. A szentmisén a hatásos gregoriánusénekeket az újmisés római énektanára vezetésével a cisztercita teológusok adták elő, közreműködött igen szépen a bajai belvárosi templom énekkara is. Az egyházi dalárda Lovass Andor karnagy vezetésével polifonikus énekekkel szerepelt. A hívek számára a nagyszerű énekkarok szereplése révén külön is nemes élményt jelentő szentmise végén az ujmisés áldást osztott. A szentmise után az ujmisés családját, illetve azok jóbarátait, ismerőseit a Ciszterci rendházban, az énekkarokat a gimnáziumban vendégelték meg. — Vasúti menetrendanyagunk a most hozzánk érkezett adatokkal bővült, éppen azért a budapest— sárbogárd—bátaszék—bajai, valamint az újdombóvár—bátaszék— baja—szabadkai vonalak menetrend táblázatát ebben a számunkban kiegészítve újból közöljük. — A dunaföldvári járási katonai parancsnok búcsúja. Társasvacsora keretében vettek búcsút a dunaföldvári járás községeinek vezetői, leventeoktatói és Paks társadalmának vezetői Németh Árpád alezredes, járási parancsnoktól, aki 6 évi működés után a szigetvári járás vezetését veszi át. Elsőnek dr Kornis István főszolgabíró üdvözölte a járás nevében, kiemelve a levente intézmény keretében elért eredményes munkásságát, majd dr Kovács Sebestény Endre földbirtokos, a paksi levente egyesület elnöke sorolta fel a távozó parancsnok érdemeit, kérve őt, vezesse uj állomás helyén is olyan megértő szeretettel a haza jövendő értékeit mint eddig. Thürringer Lajos paksi ág. h. ev. lelkész Isten áldását kérte további hazafias munkájához. Végül Székely Sándor paksi polg. isk. tanár, vezető leventefőoktató a leventeoktatók és leventék köszönetét tolmácsolta. Németh alezredes meghatottan mondott köszönetet a meleg ünneplésért és szeretettel szólott a Pakson eltöltött 6 év sok kedves emlékeiről. — Tüdőbeteggondozó Intézet | Tamásiban, örömmel adunk hírt róla, hogy Tamásiban, a nagyfontosságú járási székhelyen tüdőbeteggondozó intézetet létesítenek és ezzel kapcsolatban jelentősen megjavul majd a nagyközség közegészségügye. Az intézmény felállításához báró Kornfeld Móric földbirtokos 15.000 pengővel járult hozzá, Tamási nagyközség 10.000 pengőt szavazott meg, viszont a hiányzó összeget Tolna vármegye közönsége és a magyar királyi belügyminisztérium fogja rendelkezésre bocsájtani. — Esküvő: Dr Walter Mihály paksi ügyvédnek és feleségének Koztoba Herminnek leányát Katókát július 29-én vezette oltárhoz Kern József paksi róm. kat. kántortanító. Az esküvői szertartást a paksi plébániatemplomban dr Vesztergombi József bonyhádi főgimnáziumi róm. kat. hittanár végezte. — Állami tanítói kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi ,m. kir. miniszter Darnyi György paksi (Csámpa-pusztai) községi iskolai tanító Horgos belterületi áll. iskolájához, Kiss János kisszékelyi r. k. kántortanitót Istensegits község áll. iskolájába, Fodor Irén felsőnyéki r. k. kisegítő tanítónőt Csik vármegyébe, Ecker Julianna dunakömlődi r. k. kisegítő tanítónőt Udvarhely vármegyébe, Tóth Lajos Kálmán iregszemcsei r. kat. tanítót a Délvidékre és Frantz Károly fácánkerti (juliamajori) községi tanítót Csáktornyára állami tanítókká nevezte ki. — Szekszárdi városi bizottságok újjáalakítása. A városi képviselőtestület az egyes bizottságokba 3 évi időtartamra, azaz 1943. év végéig, az alábbiakat választotta: Közművelődési szakosztály: Horváth Károly, Surgoth Aladár, Hangei Andor, vitéz Makray Ferenc, dr Dulin Jenő, Tóth Lajos. Elnök: vitéz Vendel István polgármester, hivatalból tagok: dr Kelemen József és dr Takács László. — Nyugdíjválasztmány: Tóth Lajos, Schneider Gábor, Surgoth Aladár, dr Leszley Alajos, Majsai László Török. Elnök: vitéz Vendel István, hivatalból tagok : dr Bus Lajos t. főügyész, a városi számvevőség főnöke, Szűcs György pénztáros.— Gyámpénztári vizsgálóbizottság: Surgoth Aladár, id. Szeghy Sándor. Elnök: vitéz Vendel István, hivatalból tagok: dr Bus Lajos, dr Takács László és a városi számvevőség főnöke. — Villamosműre felügyelő bizottság: Schneider Elemér, Surgoth Aladár, Hangei Andor, dr Zsigmond Ferenc, vitéz Makray Ferenc. Elnök: vitéz Vendel István, hivatalból tagok: dr Cs. Papp Jenő, dr Takács László, dr Bus Lajos, Haidekker János, a városi közművek igazgató mérnöke és a városi számvevőség főnöke. — Báró Augusz Árvaház felügyelő bizottság: Gaál János, Horváth Károly, Tóth Lajos, Németh Gyula, Hauszknecht István, Hangei Andor, dr Treer István. Elnök: vitézben-