Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-12-13 / 91. szám

1941 december 13. Megnyílt Szent István - tér 24. szám­ alatt fehérnemű divatszalon ahol méret után ízléses fehérneműt készítek Steig Juliska TOLNA MEGYEI ÚJSÁG Eckhardt Tibort negfontottáki deal díszpolgárságától Decs község képviselőtestületének legutóbb tartott közgyűlése dr Eckhardt Tibor volt országgyűlési képviselőt megfosztotta decsi dísz­­polgárságától. A határozatot a köz­gyűlés Eckhardtnak az Egyesült Államokban Magyarország kárára­­ kifejtett vétkes tevékenységével in­­­­dokolta. mnmnam­msHBMmBHHmnHHmmn­ •IBBSwiHHHaHKHHiORHHIsHHaBHBsHHBH Varrógépek varrógépalkatrészek, tűk, hajócskák varrógépjavítások Hoffherr- Schrantz- Clayton-Shuttle­­worth gyártmányú mezőgazdasági gépek Müller Testvéreknél gépraktár és gépműhely Szekszárd, Arany János* utca 15. Telefon: 24. szám. 60S A Szekszárdi Kaszinó százéves jubileuma E hó 10-én volt a Szekszárdi Kaszinó alapításának százéves jubi­leuma. Mint már megemlékeztünk­­ róla, a Kaszinó ezt az évfordulót nagyobbszabású estéllyel kívánta megülni. Ez azonban a mostani viszonyok közt lehetetlen lévén, csak házi ünnepélyt tartottak, me­lyen Bodnár István igazgató kará­csonyi számunkban közlendő rövid összefoglalásban ismertette a ka­szinó százéves történetét és azt, hogy a kaszinó ez alkalomból Komád Sándor szekszárdi szobrász­művésszel elkészíttette egyik nagy­nevű alapítótagjának, a jobbágy­­felszabadító Bezerédj Istvánnak emlékszobrát. Ezt követően Kozlay Kálmán szekszárdi gimnáziumi tanár tartott előadást a Széchenyi-év alkalmából gróf Széchenyi Istvánról, akinek el­gondolásait markáns vázlatokkal vetítette rá az ország mostani vi­szonyaira és többek közt Szekszárd közéletére is. Az előadások után a fiatalság tánccal ünnepelte a ritka évfordulót. kis diák iskolába, aki itt mutatta be első szentmiséjét, aki annyira szerette szülőföldjét, hogy holtában is ide kívánkozott. Ez a föld volt az ő hazája és a haza nem nézte anyanyelvét, ő, a németajkú, elérte itt a legmagasabb polcot és dísze lett megyéjének és községének. Szi­vében igazi Isten- és hazaszeretet lángolt... Szem nem maradt szá­razon a szívből fakadó beszéd nyo­mán. Majd a németkéri vegyeskar elénekelte a sírnál azt a német egy­házi éneket, melyet a megboldogult annyira szeretett és ezzel Braun Ist­ván kir. kormányfőtanácsos, paksi apát múlandó testét visszaadták az anyaföldnek. Braun István paksi apátor temetése Mélységes megdöbbenést váltott ki nemcsak Pakson és környékén, hanem az egész pécsi püspöki egy­házmegyében a mindenki által sze­retett és nagyrabecsült Braun Ist­ván kormány­főtanácsos, apátplébá­­nos váratlan halála. Szerdán reg­gel, mikor szentmiséjét akarta meg­kezdeni, az oltárnál összeesett és meghalt. Abban a misemondó ruhában ra­vatalozták fel, melyben meghalt az oltár előtt a templomban és a te­metésig mindenki búcsút vett tőle. A temetést a megboldogultnak még életében tett kijelentése alap­ján, földije, Ambach Mihály duna­­földvári apát végezte, volt káplán­jainak segédlete mellett. A temetés gyászmisével kezdődött, mely alatt a paksi leányklub énekkara énekelt. A mise után beszentelték a holt­tetemet és hosszú autó- és kocsi­sor kisérte szülőfalujába Német­­kérre. A temetésen óriási részvét nyil­vánult meg. Ott láttuk a megye no­­tabilitásait: Mádi Kovács Imre fő­ispán és Szongott Edvin alispán ve­zetésével dr Szakách Ernő, dr Ko­vács Sebestyén Endre, dr Klein An­tal orszgy. képviselő, földbirtokoso­kat, dr vitéz Téglássy Bélát, a kerület országgyűlési képviselőjét, a járási tisztikart Kornis István főszolgabíró­val az élén. Az egyházak papjai, a községi és egyházközségi képviselő­estület, az összes körök és egye­sületek, a járásbíróság, az adóhiva­­­­tal, a posta mind lerótták kegyele­­tüket. Ott voltak paptársai közül: Gaál János szekszárdi apát, a meg­­­­boldogult elődje, dr Hauser Imre­­ bátaszéki esperes-plébános, Horváth­­ Károly szekszárdi esperes-plébános, Weiszenburger József Cikó papja, hol a megboldogult először volt plébános, a kerület papsága teljes számban, a helyi és vidék tanító­sága, Mágocs küldöttsége Kienle igazgatóval az élén és ki tudná mindazokat felsorolni, akik eljöttek. A mágocsi és németkéri zárdák kedves nővérei, akiknek lehetővé tette a zárda alapítását hatalmas adományával, szintén képviseltették magukat Szülőfaluja határában Hoffmann Kálmán plébános, volt első káp­lánja és Arányi András főjegyző a gyászmenetet ünnepélyesen fogad­ták és a templomba kisérték, ahol délután 3 óráig sürü tömegben vet­tek búcsút tőle. Három órakor kez­dődött Liberával a gyászszertartás. A híres németkéri vegyeskar éne­kelt Keresztes Mihály karnagy ve­zetése mellett. Majd az új beszen­­telés után a temetőbe vitték szülei mellé.­­ A sírnál dr Klein Antal ország­gyűlési képviselő búcsúztatta a paksi hívek részéről. Megkapó volt be­­­­szédjének az a része, amikor a­­ hazavágyó nagy halottról beszélt­­ ... akit itt kereszteltek, itt járt, mint 5 Élénk érdeklődés az Erdélyi Nyereménykölcsönök iránt Köztudomású, hogy az Erdélyi Nyereménykölcsön kötvények iránt mily nagy érdeklődés mutatkozik országszerte és többek között me­gyénkben is, amint fényesen bizo­nyít az a tény, hogy az Egyesült Dunaföldvári Takarék és Hitelbank­nál, a vármegyénk ezen kitűnően vezetett pénzintézeténél már 50%-os­­ túljegyzés történt. Tekintve, hogy még igen sokan nem tettek jegyzési kötelezettségük­nek eleget, felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a jegyzést minél előbb eszközöljék, mert nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a jegyzésből már kimaradnak. Tolnavármeg­yei Hegyközségi Tanács közgyűlése A Tolnavármegyei Hegyközségi Tanács folyó hó 5-én tartotta a vár­megyeház kistermében dr Gaal De­zső elnöklete alatt őszi rendes köz­gyűlését. A közgyűlés letárgyalta az 1942. évi költségvetést és úgy határozott, hogy az 1942. évre kat. holdanként 44 fillér tanácsi járulékot állapít meg a szőlőbirtokok után. Letárgyalták az 1942. évi műkö­dési tervet, amelynek leglényege­sebb pontja az, hogy a tél folyamán az igazságos járulék kivetése és a védőszerek igazságos elosztása cél­jából a tanács a hegyközségek út­ján a szőlőterületeket újból össze­­íratja, továbbá, hogy a védőszerek nehéz beszerezhetése és korlátolt v. mennyisége folytán a szőlősgazdák részére rendes felvilágosító és ok­tató előadásokat fog a tanács el­nöksége a jövő év folyamán is a helyszínen tartani. Beszámolt az elnök arról, hogy az elmúlt napokban a tanács titká­rával együtt részt vett a Budapesten tartott országos értekezleten, amely­nek tárgya a peronoszpóra elleni védekezés megbeszélése volt. Megtudtuk ebből a beszámolóból, hogy a háborús helyzet folytán kát.­­ holdanként, 16 kg-nál több rézgálic nem fog rendelkezésre állani. Kí­sérletek folynak azonban újabb vé­dőszerek bevezetése céljából és az eddigi jelek szerint az Olaszország­ban nagyon jól bevált, egyharmad­­részben rézgálicot tartalmazó „Ra­­mitol“ nevű szer kiváló eredmé­nyűnek ígérkezik. A kísérletek ered­ményét és a számbajöhető pótsze­rek mikénti alkalmazását illetően a tanács elnöksége a szőlősgazdákat megfelelő időben és módon tájé­koztatni fogja. Általános tetszéssel fogadta a köz­gyűlés a Országos Mezőgazdasági Kamarának azt az értesítését, hogy dr Gaal Dezsőt, a hegyközségi ta­nács elnökét tagjai sorába válasz­totta. Tárgyalás alá került a Baranya­­vármegyei Hegyközségi Tanács át­irata, amelybe a hegyközségi tör­vény több rendelkezéseinek meg­változtatása iránt állásfoglalásra kérte fel a tanács közgyűlését. Elnök rámutatott arra, hogy a hegyközségi törvény és általában az egész intézmény még annyira új, hogy sok vonatkozásban megfelelő tapasztalatra sem idő, sem alkalom még nem volt. Néhány évre van még szükség, amíg a törvény eset­leges fogyatkozásai mutatkozhatnak s csak akkor lehetünk abban a hely­zetben, hogy a törvénynek a gya­korlati életben történt beválásáról komoly kritikát gyakorolhassunk.

Next