Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-04-04 / 26. szám
_a.iv. evilllgam. 4. szám, 1942. április 4. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS* LAPJA Felelős szerkesztő : JOHN SÁNDOR vm. 9. e. igazgató. Szerkesztőség* SZEKSZÁRY,,MAMÖWEHA21«Wiefoir425. fl Tolnanegtei Tejszövetkezetek Szövetkezetének jubiláns köije Tolna vármegye székházának közgyűlési termében kedden, március hó 31- én délelőtt tartotta tízéves jubiláris közgyűlését a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete Michék Mihály m. kir. gazdasági tanácsos, Tolna vármegye országgyűlési pótképviselőjének elnöklésével. Az országszerte nagy tekintélynek örvendő és nálunk korszakalkotónak mondható kezdeményező munkája folytán is annyira fontos gazdaszervnek ez az ünnepe méltó külsőségek közt folyt le és örömteljes, öntudatos családi eseménye volt Tolna vármegye tejtermelő és állattenyésztő gazdáinak, akik Michék Mihály kezdeményezésére és 3z 5 nagy tudással párosult lankadatlan vezető munkássága révén az egész országnak példát mutattak arra, hogy a szövetkezés és a céltudatos munka úgy az összesség, mint az egyesek javára milyen nagyszerű eredményeket képes felmutatni. Bár az évek során a szomszédos baranyai és a fehérmegyei tejtermelőkkel tekintélyessé erősödött szövetkezetből — mint önálló szövetkezetek kirajzottak a báranyaik és a fehérmegyeiek és bizonyos népi agitáció megbontani igyekezett az itteni egységet is, a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete, röviden TTSz mégis áll, tekintélyes és erős, mert gazdáink világosan látják és átértik, hogy az együttműködés, az összefogás az ő érdekeiket szolgálja. A közgyűlésen a hivatalos ügyek miatt távollevő vitéz Mádi Kovács Imre főispánt, valamint a vármegye közönségét Szongott Edvin alispán képviselte, megjelentek azonkívül drágh László miniszteri titkár, a földmivelésügyi minisztérium, Erős Frigyes főfelügyelő a Tejtermelők Országos Szövetsége, Molnár Pál főtitkár az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara képviseletében, Löchettt Béla, az OMTK vezérigazgatója, John Sándor vármegyei gazdasági egyesületi igazgató, Kiss- Tóth József a Baranyamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének igazgatója, Joó Huba a Somogymegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének ügyvezetője és 140 szövetkezeti tag. Michéli Mihály m. kir. gazdasági tanácsos, a TTSz életrehívója és elnöke, az országos nevű szakember igen lendületes, hazafias beszéddel nyitotta meg a jubiláns közgyűlést. Köszönetet mondott a főispán és az alispán mindig megsértő és nagyértékű segítségéért, valamint a hatóságok támogatásáért, majd bejelentette, hogy vitéz Mádi Kovács Imre főispán, Polgár István főszolgabíró, Düsing Miksa kormányfőtanácsos, Régeny Gyula miniszteri tanácsos legnagyobb sajnálatukra nem jelenhettek meg a közgyűlésen. Üdvözölte a megjelent vendégeket, a tagszövetkezeteket, a társszövetkezetek képviselőit, majd a tőle megszokott ékesszólással vázolta a világpolitikával szorosan összefüggő magyar gazdasági helyzetet és a magyar haza érdekében is a legteljesebb összefogásra, a legáldozatosabb munkára buzdította a gazdatársadalmat, mert csak eképpen lehet az országot valóban naggyá és erőssé tenni. A közgyűlést megnyitottnak jelentette ki és Tuller Józsefnek, valamint Németh Istvánnak a jegyzőkönyv hitelesítésére való kijelölése után felkérte Michéli Mihály elnök Wolff Antalt, a TTSz ügyvezető igazgatóját, hogy a szövetkezet tízévi történetét és az elmúlt év eseményeit ismertetni szíveskedjék. A közgyűlés melegen ünnepelte Michéli Mihályt, az érdemekben gazdag elnököt, majd a tetszészaj elmúlta után Wolff Antal ügyvezető igazgató bravúros beszédben foglalkozott a TTSz lapunk előző számában is ismertetett tízéves működésével és rámutatott arra, hogy a TTSz először kartellszerű megállapodásokkal hozta össze a gazdákat, majd hamarosan megszervezte az egységes tejeladásokat azután a vajfeldolgozási költségeket 132 fillérről leszorította 42 fillérre. Elkövetkezett azután a TTSz életében a fejlődésnek az az ideje, amikor a tagok filléreiből összehozott tőkéből épült telepein saját maga, a saját tőkéivel dolgozza fel a tejet, saját maga állítja elő és hozza forgalomba a tejtermékeket. Nagy tetszést kiváltva mutatott rá arra, hogy ebben a ténykedésben domborodik ki a Szövetkezet gazdasági munkássága amely elsőrendű hazafias cselekedet is, mert a gazdák vagyonosodása a nemzet vagyonosodásával jár együtt és a nemzet nagyarányú gazdasági megerősödését jelenti. A nagy hatást kiváltó meggyőző beszéd után Löcherer Béla, az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ vezérigazgatója hangoztatta, hogy a TTSz-hez hasonlóan működő szövetkezetekre van szüksége az országnak és kifejtette, hogy az ilyen szövetkezetekre az ország gazdanépének a megerősítése terén igen nagy feladat vár. Megemlítette, — amiről nemrégiben mi is írtunk — hogy most jelent meg Molnár Pálnak, a TTSz volt ügyvezető igazgatójának, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara főtitkárának a könyve, amelyet szerinte az egész ország tejszövetkezeti vezetőinek a kezébe kell adni, mert ezt a könyvet méltán lehet a tejszövetkezetek bibliájának nevezni. Beszéde végén hangoztatta, hogy az altruista TTSz munkásságát mintaszerűnek tartja és nagyra becsüli. Erős Frigyes a Tejtermelők Országos Szövetsége nevében Konkoly Thege igazgató üdvözletét tolmácsolta a TTSz tízéves jubileumi közgyűlésének, majd megköszönve Micheli elnök közgyűlési megnyitójában kifejezett üdvözlését, örömmel állapította meg, hogy a Szövetség az 1935. évtől kezdve mindig a legteljesebb összhangban működött a TTSz- el. A Baranyamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének, továbbá a Somogy vármegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének kiküldöttei mondottak igen elismerő szavakat a TTSz működéséről, majd a Kovács Lajos (Alsónyék) szó hatottdnek — Védekezés a jövő évi nyulkárok ellen. A hosszú és hideg télnek és az emberemlékezet óta nem tapasztalt óriási hótömegnek súlyos következményei lettek. Tetézte az így előállott károkat a mezei nyulak felbecsülhetetlen pusztítása is. Az ország gyümölcsöseinek nagy része, mégpedig nemcsak a fiatal telepítések, de az idősebb fák is, szinte teljesen áldozatul estek a tapsifülesek nagy étvágyának. Hiába voltak a gyümölcsösök körül kerítések s hiába bíztak a gyümölcstermelők a magastörzsű fák koronáinak elérhetetlenségében, a közel két hónapig tartó havazás oly magasra növelte a hótömegeket, hogy a nyulak a legnagyobb kényelemmel átsétáltak a kerítésen s rágcsálhatták a magasabb fák gyengébb ágait is. Most még nem látszik a nyulak által okozott pusztítás teljes értéke. A fák még téli álmukat alusszák s nincs különbség a tönkretett és az épen maradt fa között. Amikor megindul a rügyfakadás s a héjától megfosztott fák szárazak maradnak, akkor látszik meg, hogy az immár hírnévre emelkedett magyar gyümölcstermelést, még talán soha nem érte akkora kár, mint most a nyulak pusztítása nyomán. Iárt fel ezután és nagy figyelemmel hallgatott beszédében elmondotta, hogy a TiSz, az eleinte kis fa folyton nőtt, terebélyesedett és ha időközben ágakat tördeltek is le róla, az erős törzs és a gyökér megmaradt, áll, él és tovább is akar élni. Aggodalmat keltő jelenség — úgymond — hogy most a fejlődése elé akadályokat akarnak gördíteni és a gazdaérdekeket különböző egyéni érdekeknek akarják alárendelni. Tiltakozott az ellen, hogy a gazdák sorsáról a gazdák megkérdezése nélkül döntsenek. Felolvasta ezután erre vonatkozó határozati javaslatát, amelyet a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadott. Ennek a javaslatnak az ismertetésére később még visszatérünk. Ezután Skuta Imre (Csikóstöttős) beszélt és köszönetet mondott a vezetőség nagyszerű munkájáért. A múlt évi zárszámadás és a f. évi költségelőirányzat elfogadása után újból a régi vezetőség jutott mandátumhoz. Táviratilag üdvözölte a közgyűlés báró Bánffy Dániel földmivelésügyi minisztert, majd Michék Mihály m. kir. gazdasági tanácsos, a TTSz elnöke a közgyűlést bezárta. Egész gyümölcsösök s nehéz, fáradságos munkával és igen nagy költséggel felnevelt értékes fák pusztultak ki. Hozzávetőleges számítás szerint is sokkal nagyobb a gyümölcsfákban okozott kár, mint az ország nyúlállományának több évre számított értéke. Sok hang hallatszik szerte az országban, amely e pusztítás ellen védelmet kér s amely a mezei nyulak duvaddá való kinyilvánítását kéri. Az okozott kár láttára ez valóban jogos kívánságnak látszik, mert végeredményben sokkal fontosabb közélelmezési cikk a gyümölcs, mint a mezei nyúl, amely állandó kártevésből él és a mezei növényeket nyáron is állandóan dézsmálja. Megállapították a friss tyúktojások árát. A hivatalos lap szerdai száma közli a közellátásügyi miniszter rendeletét a friss tyúktojás legmagasabb eladási árának megállapításáról. A rendelet értelmében a friss tyúktojás legmagasabb termelői ára az ország egész területén 2*80 pengő kilónként. Vidéken a tojás ára kirakodó kereskedő, vagy termelő által piacon történő eladásnál viszonteladóval szemben 2*87 pengő kilónként, fogyasztóval szemben 2 90 pengő kilónként. Nyílt árusítási üzletben történő eladásnál viszonteladóval szemben 290 pengő kilónként, fogyasztóval szemben 296 pengő kilónként. Kiadó : Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér.