Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-04-04 / 26. szám

_a.iv. evilllgam. 4. szám, 1942. április 4. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS* LAPJA Felelős szerkesztő : JOHN SÁNDOR vm. 9. e. igazgató. Szerkesztőség* SZEKSZÁRY,,­­MAMÖWEHA21«Wiefoi­r425. fl Tolnanegtei Tejszövetkezetek Szövetkezetének jubiláns köije Tolna vármegye székházának köz­­gyűlési termében kedden, március hó 31- én délelőtt tartotta tízéves jubiláris közgyűlését a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete Mi­­chék­ Mihály m. kir. gazdasági ta­nácsos, Tolna vármegye ország­gyűlési pótképviselőjének elnöklé­sével. Az országszerte nagy tekin­télynek örvendő és nálunk korszak­­alkotónak mondható kezdeményező munkája folytán is annyira fontos gazdaszervnek ez az­ ünnepe méltó külsőségek közt folyt le és öröm­­teljes, öntudatos családi eseménye volt Tolna vármegye tejtermelő és állattenyésztő gazdáinak, akik Mi­chék­ Mihály kezdeményezésére és 3z 5 nagy tudással párosult lanka­datlan vezető munkássága révén az egész országnak példát mutattak arra, hogy a szövetkezés és a cél­tudatos munka úgy az összesség, mint az egyesek javára milyen nagy­szerű eredményeket képes felmu­tatni. Bár az évek során a szom­szédos baranyai és a fehérmegyei tejtermelőkkel tekintélyessé erősö­dött szövetkezetből — mint önálló szövetkezetek kirajzottak a bára­nyaik és a fehérmegyeiek és bizo­nyos népi agitáció megbontani igye­kezett az itteni egységet is, a Tolna­megyei Tejszövetkezetek Szövetke­zete, röviden TTSz mégis áll­, te­kintélyes és erős, mert gazdáink világosan látják és átértik, hogy az együttműködés, az összefogás az ő érdekeiket szolgálja. A közgyűlésen a hivatalos ügyek miatt távollevő vitéz Mádi Kovács Imre főispánt, valamint a vármegye közönségét Szongott Edvin alispán képviselte, megjelentek azonkívül dr­­ágh László miniszteri titkár, a földmivelésügyi minisztérium, Erős Frigyes főfelügyelő a Tejtermelők Országos Szövetsége, Molnár Pál főtitkár az Alsódunántúli Mezőgaz­dasági Kamara képviseletében,­­ Löchettt Béla, az OMTK vezérigaz­gatója, John Sándor vármegyei gaz­dasági egyesületi igazgató, Kiss- Tóth József a Baranyamegyei Tej­­szövetkezetek Szövetkezetének igaz­gatója, Joó Huba a Somogymegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének ügyvezetője és 140 szövetkezeti tag. Michéli Mihály m. kir. gazdasági tanácsos, a TTSz életrehívója és elnöke, az országos nevű szakem­ber igen lendületes, hazafias be­széddel nyitotta meg a jubiláns közgyűlést. Köszönetet mondott a főispán és az alispán mindig meg­sértő és nagyértékű segítségéért, valamint a hatóságok támogatásáért, majd bejelentette, hogy vitéz Mádi Kovács Imre főispán, Polgár István főszolgabíró, Düsing Miksa kor­mányfőtanácsos, Régeny Gyula mi­niszteri tanácsos legnagyobb saj­nálatukra nem jelenhettek meg a közgyűlésen. Üdvözölte a megjelent vendégeket, a tagszövetkezeteket, a társszövetkezetek képviselőit, majd a tőle megszokott ékesszólással vá­zolta a világpolitikával szorosan összefüggő magyar gazdasági hely­zetet és a magyar haza érdekében is a legteljesebb összefogásra, a legáldozatosabb munkára buzdította a gazdatársadalmat,­­ mert csak eképpen lehet az országot valóban naggyá és erőssé tenni. A köz­gyűlést megnyitottnak jelentette ki és Tuller Józsefnek, valamint Németh Istvánnak a jegyzőkönyv hitelesí­tésére való kijelölése után felkérte Michéli Mihály elnök Wolff Antalt, a TTSz ügyvezető igazgatóját, hogy a szövetkezet tízévi történetét és az elmúlt év eseményeit ismertetni szí­­veskedjék. A közgyűlés melegen ünnepelte Michéli Mihályt, az érdemekben gazdag elnököt, majd a tetszészaj elmúlta után Wolff Antal ügyvezető igazgató bravúros beszédben fog­lalkozott a TTSz lapunk előző szá­mában is ismertetett tízéves műkö­désével és rámutatott arra, hogy a TTSz először kartellszerű megálla­podásokkal hozta össze a gazdákat, majd hamarosan megszervezte az egységes tejeladásokat azután a vaj­feldolgozási költségeket 132 fillérről leszorította 42 fillérre. Elkövetkezett azután a TTSz életében a fejlődés­nek az az ideje, amikor a tagok filléreiből összehozott tőkéből épült telepein saját maga, a saját tőkéivel dolgozza fel a tejet, saját maga állítja elő és hozza forgalomba a tej­termékeket. Nagy tetszést kiváltva mutatott rá arra, hogy ebben a ténykedésben domborodik ki a Szövetkezet gazdasági munkássága amely elsőrendű hazafias cselekedet is, mert a gazdák vagyonosodása a nemzet vagyonosodásával jár együtt és a nemzet nagyarányú gazdasági megerősödését jelenti. A nagy hatást kiváltó meggyőző beszéd után Löcherer Béla, az Or­szágos Magyar Tejszövetkezeti Köz­pont vezérigazgatója hangoztatta, hogy a TTSz-hez hasonlóan mű­ködő szövetkezetekre van szüksége az országnak és kifejtette, hogy az ilyen szövetkezetekre az ország gazdanépének a megerősítése terén igen nagy feladat vár. Megemlí­tette, — amiről nemrégiben mi is írtunk — hogy most jelent meg Molnár Pálnak, a TTSz volt ügy­vezető igazgatójának, az Alsódunán­túli Mezőgazdasági Kamara főtitká­rának a könyve, amelyet szerinte az egész ország tejszövetkezeti ve­zetőinek a kezébe kell adni, mert ezt a könyvet méltán lehet a tej­szövetkezetek bibliájának nevezni. Beszéde végén hangoztatta, hogy az altruista TTSz munkásságát mi­ntaszerűnek tartja és nagyra becsüli. Erős Frigyes a Tejtermelők Orszá­gos Szövetsége nevében Konkoly­ Thege igazgató üdvözletét tolmá­csolta a TTSz tízéves jubileumi közgyűlésének, majd megköszönve Micheli elnök közgyűlési megnyitó­jában kifejezett üdvözlését, örömmel állapította meg, hogy a Szövetség az 1935. évtől kezdve mindig a leg­teljesebb összhangban működött a TTSz- el. A Baranyamegyei Tejszövetke­zetek Szövetkezetének, továbbá a Somogy vármegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének kiküldöttei mon­dottak igen elismerő szavakat a TTSz működéséről, majd a Kovács Lajos (Alsónyék) szó­ h­atottdnek — Védekezés a jövő évi nyul­­károk ellen. A hosszú és hideg tél­nek és az emberemlékezet óta nem tapasztalt óriási hótömegnek súlyos következményei lettek. Tetézte az így előállott károkat a­ mezei nyu­­lak felbecsülhetetlen pusztítása is. Az ország gyümölcsöseinek nagy része, mégpedig nemcsak a fiatal telepítések, de az idősebb fák is, szinte teljesen áldozatul estek a tap­sifülesek nagy étvágyának. Hiába voltak a gyümölcsösök körül kerí­tések s hiába bíztak a gyümölcs­­termelők a magastörzsű fák koro­náinak elérhetetlenségében, a közel két hónapig tartó havazás oly ma­gasra növelte a hótömegeket, hogy a nyulak a legnagyobb kényelem­mel átsétáltak a kerítésen s rágcsál­hatták a magasabb fák gyengébb ágait is. Most még nem látszik a nyulak által okozott pusztítás tel­­jes értéke. A fák még téli álmukat alusszák s nincs különbség a tönkre­tett és az épen maradt fa között. Amikor megindul a rügyfakadás s a héjától megfosztott fák szárazak maradnak, akkor látszik meg, hogy az immár hírnévre emelkedett ma­gyar gyümölcstermelést, még talán soha nem érte akkora kár, mint most a nyulak pusztítása nyomán. Iárt fel ezután és nagy figyelem­mel hallgatott beszédében elmon­dotta, hogy a TiSz, az eleinte kis fa folyton nőtt, terebélyesedett és ha időközben ágakat tördeltek is le róla, az erős törzs és a gyökér megmaradt, áll, él és tovább is akar élni. Aggodalmat keltő jelenség — úgymond — hogy most a fejlődése elé akadályokat akarnak gördíteni és a gazdaérdekeket különböző egyéni érdekeknek akarják aláren­delni. Tiltakozott az ellen, hogy a gazdák sorsáról a gazdák megkér­dezése nélkül döntsenek. Felolvasta ezután erre vonatkozó határozati javaslatát, amelyet a közgyűlés egy­hangú lelkesedéssel elfogadott. En­nek a javaslatnak az ismertetésére később még visszatérünk. Ezután Skuta Imre (Csikóstöttős) beszélt és köszönetet mondott a ve­zetőség nagyszerű munkájáért. A múlt évi zárszámadás és a f. évi költségelőirányzat elfogadása után újból a régi vezetőség jutott mandátumhoz. Táviratilag üdvözölte a közgyűlés báró Bánffy Dániel földmivelésügyi minisztert, majd Michék­ Mihály m. kir. gazdasági­­ tanácsos, a TTSz elnöke a köz­­­­gyűlést bezárta. Egész gyümölcsösök s nehéz, fá­radságos munkával és igen nagy költséggel felnevelt értékes fák pusz­tultak ki. Hozzávetőleges számítás szerint is sokkal nagyobb a gyü­mölcsfákban okozott kár, mint az ország nyúlállományának több évre számított értéke. Sok hang hallat­szik szerte az országban, amely e pusztítás ellen védelmet kér s amely a mezei nyulak duvaddá való ki­nyilvánítását kéri. Az okozott kár láttára ez valóban jogos kívánság­nak látszik, mert végeredményben sokkal fontosabb közélelmezési cikk a gyümölcs, mint a mezei nyúl, amely állandó kártevésből él és a mezei növényeket nyáron is állan­dóan dézsmálja.­­ Megállapították a friss tyúk­tojás­ok árát. A hivatalos lap szer­dai száma közli a közellátásügyi miniszter rendeletét a friss tyúk­tojás legmagasabb eladási árának megállapításáról. A rendelet értel­mében a friss tyúktojás legmaga­sabb termelői ára az ország egész területén 2*80 pengő kilónként. Vi­déken a tojás ára kirakodó keres­kedő, vagy termelő által piacon tör­ténő eladásnál viszonteladóval szem­ben 2*87 pengő kilónként, fogyasz­tóval szemben 2­ 90 pengő kilónként. Nyílt árusítási üzletben történő el­adásnál viszonteladóval szemben 2­90 pengő kilónként, fogyasztóval szemben 2­96 pengő kilónként. Kiadó : Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér.

Next