Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-08-05 / 58. szám

Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda“ nw. Wolrom.________________Szeműm, 1942 ougusztus 5. (Szerda) 58 nfm­. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG FEJENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Előfizetési díj: Eféu évre . , 12 pengő || Félérre rHIW*'IHW11 jjijpq! UHU»1 UUMfcP» 9_1 Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden nzerdán és szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érett Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 1 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm­sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 6 pengő. jJlástkeresőknek 60 százalék engedmény. 6 pengő I Szinyei Herse Jenős vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg a debreceni nyári egye­tem 16. évfolyamát és ezen a meg­nyitáson részt vett Kállay Miklós mi­niszterelnök is, aki mélyen szántó előadást tartott „Magyarország és Európa“ címmel. A magyar és kül­földi előkelőségek jelenlétében le­zajlott megnyitó ünnepélyen költői szépségű hazafias megnyitó beszé­det mondott a kultuszminiszter, mint az ország kulturális életének felelős vezetője aki a külföldi, valamint honi hallgatóságához egyszerre szólva régi, szép­­ hagyomány visszacsilla­­nását érzi ebben a tényben, mert a magyar szellem igaz fiai minden időben nemcsak honfitársakhoz be­széltek, hanem Európához is, Európa minden jószándékú kultúrnemze­­téhez. A magyarság kelet-középeurópai szerepe, — úgymond — tehát euró­pai hivatásának teljesítése, mindig két erőn nyugodott: kardjának és szellemének erején. A kardot for­gató magyar mindig eredeti vitéz lelkéből merítette az erőt és a ma­gyar kard nyomában minden idő­ben ott járt a magasrendü és em­berséges magyar gondolat. Nem­csak kardunkkal és vitézi erényeink­kel hódítottunk és rendeztük Euró­pának ezt a viharokkal és válsá­gokkal telített darabját, hanem szel­lemünk és kultúránk jótékony, ma­gasrendű emberi magatartásra ne­velő sugaraival is. Különösen fontos, hogy mindezt éppen ma­ állapítsuk meg, midőn szövetségeseinkkel karöltve a világ egyik legnagyobb csatáját vívjuk. Nemcsak honvédeink állanak helyt az orosz mezőkön és vívják ki baj­társaink és barátaink egyre foko­zódó elismerését, hanem itt Debre­cenben meggyújtjuk a magyar szel­lem fáklyáját is, hírül adva min­denkinek, hogy amint a magyar kard tevékeny részt vesz az Új Euró­páért folyó áldozatos harcban, úgy a magyar szellem is részt vesz majd az Új Európa felépítésének ugyan­csak gigászi művében. A magyar szellemnek fontos mis­­­sziója volt, van és lesz Kelet felé. A magyar az a kelet-középeurópai nép, mely magáévá tette Nyugat kul­túráját és civilizációját, anélkül, hogy a maga eredeti lelkét, vitézségét és sajátságos szellemét feladta volna. Hivatva van tehát arra, hogy mis­­­sziót töltsön be Kelet felé, példát mutasson a honi hűségre és egy­úttal Európa szellemét sugározza. Megállja helyét most a népek nagy csatájában és meg fogja állni helyét a béke küzdelmeiben is. Külföldi barátaink nem találnak nálunk annyi régi szép épületet, mint a nyugati városokban, mert nekünk százszor és százszor kellett mindent újra építenünk. Mi tettük lehetővé Nyugat békésebb, kedvezőbb tár­sadalmi és gazdasági fejlődését. A mi múltunk itt van a föld alatt, bár­hova szánt is az eke, mindenütt csontokat vet ki: árpádkori magya­rok, végvári harcosok és a függet­lenségért életüket áldozó magyarok csontjait. Ez a földalatti Magyar­­ország azonban és ennek a föld­alatti Magyarországnak hősi erköl­cse és tiszta szelleme nemcsak a föld alatt él, hanem lelkünkben is. A Nagy Magyar Alföldnek és a tiszántúli rónáknak színmagyar né­pét joggal nevezhetjük Európa leg­többet szenvedett népének, mert síkságon élt, nem védték természe­tes erőművek és kemény falak, ha­nem teste volt a fal és a gát a tör­ténelmi balsors ellen. Ez a nép hű maradt hagyományaihoz, a legna­gyobb balsors közepette is és ez a magyarság a gyökér, a mi őstala­­jnk, a mi erőnk kútfeje. Ez a ma­gyarság áll helyt a harctereken, ez a magyarság csatlakozott szívvel és lélekkel az igazságosabb és ember­ségesebb Új Európa gondolatához. Ennek a magyarságnak erői és eré­nyei fognak majd pótolhatatlan ér­téket jelenteni az úJj Európa életé­ben. Ez a magyarság mindig állotta szavát, elsőrangú erényének ismerte a hűséget, gondosan vigyázott éle­tének legfőbb kincsére, szabadsá­gára és függetlenségére, de ugyan­akkor mindig hajlandó volt a széles emberi együttműködésre. Itt — végző beszédét a kultusz­­miniszter — minden egyesül, a mi magyar és külföldi vendégeink min­dent megtalálhatnak és megláthat­nak, ami ősi magyar érték és kincs. Az itt folyó munka valójában híd­­verés a szomszéd és távolabbi né­pek és országok felé. Tudjuk és meggyőződésünk, hogy ha meg­ismerik, egyúttal meg is szeretik népünket és országunkat s meg­értik a magyarságnak évszázadok óta vállalt és betöltött szerepét a Dunamedencében. A kultuszminiszter nagy tetszés­sel fogadott beszéde után Kállay Miklós miniszterelnök tartotta meg előadását, amelyben kifejtette, hogy Európát a magyar nemzet mentette meg, mert nagyon valószínű, hogy az Alpok bástyája nem lett volna Európának olyan erős védelmei vagy legalább­is nyugodt fejlődésé­ben századokkal maradt volna vis­­­s­za, ha nincs előtte a magyarok teste és lelke. Tolna és Baranya talajtani térképezése Szakemberek százainak a bekap­csolásával több mint egy év óta készül a magyar mezőgazdasági kultúra előbbrevitelét szolgáló az a tudományos munka, amelynek célja Magyarország talajtani térképének az elkészítése. Ezt a munkát néhai gróf Teleki Pál rendelkezése folytán a M. Kir. Földtani Intézet irányításá­val dr Ballenegger Róbert budapesti egyetemi tanár, a nagyszerű agro­­geológus és talajkémikus vezeti — jelenleg Tolna és Baranya várme­gyékben, ahol leginkább lelkes és áldozatkész középiskolai tanárok a munkatársai, akik vakációjukat ál­dozzák fel a nagy mű megvalósí­tása érdekében. Vármegyénk mezőgazdasági jövő­jének szempontjából nagy fontossá­­gúak ezek a felvételek és örömmel kell tudomásul vennünk, hogy a mi területünk talaja a nagy munkának úgyszólván az elején kerül feldol­gozásra. A sorrendnek ilyen elő­nyös megállapításában, mint érte­sülünk jelentékeny érdeme van dr Örffy Imre kincstári főtanácsosnak, a vármegye felsőházi tagjának, aki ezzel méltán lekötelezte nem­csak Tolna, hanem Baranya vár­megye gazdaközönségét is. Olvasóközönségünket bizonyára érdekelni fogja dr Ballenegger pro­fesszornak egy újságíróval folyta­tott beszélgetése, melyben elmon­dotta, hogy Tolna és Baranya vár­megyék felvételeit szeptemberben már be is fejezik. A professzor a kutatás munkarendjéről és módjá­ról egyébként alábbiakban nyilat­kozott : Kutatásainkban geográfiai adott­ságokhoz igazodunk, az alakulatok egymásutánját, helyzetét követve. Az alakulatok már nagyjában utal­nak a talajféleségekre, más a rétség s más a domb adottsága. Már most olyan térképlapok alapján dolgo­zunk, amelyeken negyvenhatezer katasztrális hold terület van feltün­tetve. Egy-egy ilyen óriási terület talajának megvizsgálása, adatfelvé­telezése átlagban hat hetet vesz igénybe. Lépésről-lépésre haladva dolgozunk, a hatalmas területeken talajrétegek­­ egymásutánját kutat­juk, így állapítjuk meg a talajré­tegek egymásutánját, elrendeződé­sét. Ahol keverednek a talajfélesé­gek, több fúrást kell végeznünk s általában: minél több fúrással dol­­gozunk, annál pontosabbak az ada­tok. Ugyanakkor mintákat veszünk az egyes talajféleségekből. Ezeknek laboratóriumi feldolgozására aztán télen kerítünk sort. Megvizsgáljuk az egyes talajféleségek összetételét, fizikai és kémiai tulajdonságait, szer­kezetét s az adatok összevetésével szerkesztődik meg a térkép, ma­­gyarázataival együtt. A térképet egyébként a Földtani Intézet adja majd ki. Baranyában és Tolnában az ural­kodó geológiai alakulat­a lesz. Valamikor a két megyét hatalmas összefüggő erdőségek borították, amelyek alatt sajátos erdei talaj­szelvény alakult ki. Ezt vörösesbarna, agyagos talaj jelenléte jellemzi az úgynevezett földtalaj alatt. Az erdők letárolása óta ez a talajféleség át­alakulóban van, mégpedig mező­ségi talajjá, azaz olyan talajféleséggé, amelyet a föld elhumuszodása, va­lamint mészben való gyarapodása jellemez. A megyében, ahol az er­dők letárolása régen történt, az át­alakulásoknak úgyszólván minden fajtája feltalálható, a kevésbé érté­kes erdei szegény földtől, az érté­kes, mezőségi talajféleségekig. Ez a talajváltozat általában a kapás­növények : lucerna, lóhere stb. ter­melésére nagyon jó, de a kalászo­sokat is meghozza. A másik talajféleség, főleg Duna és Dráva kiöntés területére a jellemző. Nagy területekre nyúlnak el ezek a kötött, iszapos, eredetileg erősen agyagos talajok, jó réteket adnak, lecsapolás után kitűnő répa­földek válnak belőlük. Harmadik talajfélesége a megyé­nek a homok. Kisebb terjedelmű, mint a két másik talajalakulat. Itt hgyes szám­ára 12 fillér

Next