Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-03-14 / 20. szám
TOLNA MEGYEI ÚJSÁG Hodleinkkniflvek, orszászászték, templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Mutschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher lenti) HARISNYA Műselyem és hernyóselyem összes minőségben Kérje minden üzletben Vigyázzon a márkára: NOR-COC mányos szabadságunknak születésenapján, március 15-én. Mert mire tanítja a magyart, mire tanítja az egész világot a mi nemzeti ünnepünk ? Arra, hogy ha a nemzetek is , kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára J Szekszárdi Horthy Hiklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Rakasd_________ 5 egyéni életet élnek és nem keverednek önként a náluk nagyobb nemzetekkel sem: a magyar nemzet mindenkor elég erős volt ahhoz, hogy szabadságát, alkotmányát, százados hagyományait, és nyelvét, Sz. Istvántól öröklött hitét, saját és sajátos kultúráját minden ellenséges hatalommal és ellentétes áramlattal szemben, ha kellett, vére árán is megvédje. Rokontalan, magára maradt népünk folyója nem siet a tenger felé. Lehet, tán valamikor eltűnik a pusztulás zord karsztjában — de Tacitus szerint vannak elsülyedt hajók, melyeknek dicsősége nagyobb azokénál, melyek révbe jutottak. Március 15-ike a küzdelem napja, a küzdelem pedig a magyar nemzet élete volt és marad. 1942 március 14. sében akadályozva volt. dr órffy Imrének jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Debulay Imre ügyvezető-igazgató a nyereségfelosztási javaslatot ismertette, mégpedig fenti min. rendelet, illetőleg vonatkozó pénzügyminiszteri engedélynek megfelelő módosítással, mely szerint 1496*82 P-vel csökken az igazgatósági tagok jutaléka s ugyanezen összeggel a következő évre szóló nyereségátvitel: 39.199 41 P-re emelkedik. A felügyelőbizottság jelentését annak elnöke, Barta Aurél ismertette, végül az igazgatósági jelentést, a mérleg- és eredményszámlát, illetőleg a nyereségfelosztási javaslatot elfogadásra ajánlotta. A közgyűlés mindenben az igazgatóság előterjesztéseinek megfelelően határozott. Dr Zsigmond Ferenc evn. igazgató bejelentette, hogy Bartal Aurél a következő ciklusban tisztséget nem vállal, tekintettel a közlekedési nehézségekre. Elismeréssel emlékezett meg a lelépő fb.-elnöknek mindenkor nagy lelkiismerettel teljesített AGYTOLL Olcsón? Tarkatoll 70 fitt, jobb 1.20, sz. vegyesosztót 1.40, jobb 2.20, mégjobb 2.80. Fehér fosztott libatoll 4.20, jobb 5.20, még jobb 6.20, kimondott jóminőségű 7 P. Pehelyest 8.50 P-től szállít 5 kilós papirzsák csomagolásban bérmentve utánvéttel. Tisztviselőknek 3% kedvezmény. Varga Antal ágytop- vállalata, Kiskunfélegyháza, Szt. János tér 32. értékes szolgálatairól s indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg érdemeit. * Majd általános tisztulásra kerülvén a sor, Szongori Edvin elnök indítványára az igazgatóságba a régiek: dr Zsigmond Ferenc, dr Albert Rezső, Wagner Andor és dr Haypdl Sándor, a felügyelőbizottságba pedig dr Fidth Tibor, Molnár Sándor és ifj. Szeghy Sándor régi tagokon kívül dr Őrffy Lajos választatott meg egyhangúlag. Megállapíthatjuk, hogy a közel 100 esztendős Szekszárdi takarékpénztár tényleg jó munkát végzett az elmúlt évben is, — hivatásának teljes mértékben megfelelt, óvatos üzletpolitikája mellett — saját erejéből, önállóságának fenntartásával — újabb állományemelkedést ért el s annak ellenére, hogy 124.782*63 P-t fizetett ki közteherviselés címén, oly kimagaslóan nagy: 120.544 88 P tiszta nyereséget tudott elérni, melyből 48.000 P-t kitevő 8%-os osztalékfizetésen kívül, 55.000 P jutott belső megerősítésre, tartalékolásra és közel 40.000 P marad 1942. évi nyereségátvitelre. Ezen számok, ezen eredmények mindennél ékesebben beszélnek.. . A Szekszárdi takarékpénztár 95-ik évi közgyűlése Tolna vármegye ezen legrégibb s patinás pénzintézete vasárnap, 8 án tartotta meg 1941. évi rendes közgyűlését, székházának dísztermében. A szokottnál is népesebb volt közgyűlésen 54 részvényes, közel 30 ezer részvény képviseletében jelent meg. Ez alkalommal is Szongori Edvin vm. alispán látta el az elnöki tisztet, aki üdvözölte a vendégeket és a nagyszámban megjelent részvényeseket, megnyitotta az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítésére Hayt Ferenc és Molnyoky Ödön részvényeseket, a jegyzőkönyv vezetésére pedig dr Török Ottó intézeti ügyészt kérték fel. Dr Zsigmond Ferenc elnök igazgató tartalmas beszédben számolt be az 1846 ban alakult takarékpénztár múlt évi rendkívül eredményes és sikeres működéséről. Megemlítette, hogy bár a háborús események általában zavarólag hatottak a békés hitelintézeti tevékenységre, a Szekszárdi takarékpénztár az 1941. üzletévben ismét jó munkát végzett. Saját elhatározásukból, de illetékes pénzintézeti tényezők tetszésére, megvásárolták a Magyar—Olasz Bank érdekkörébe tartozott Paksi Közgazdasági Bank r.-t. részvényeit, majd annak kögyűlésén kimondatták a részvénytársaság megszűnését, illetőleg a takarékpénztárba történő beolvasztását. Ennek folytán a megszűnt bank állományait az immár 30 éves zavartalan múlttal rendelkező paksi fiókintézethez tették át, mely így egy közepes vidéki pénzintézet méreteit érte el. Bejelentette ezzel kapcsolatban még, hogy ezen tranzakciót, miként az előző évi hitelbankit, simán és sikeresen bonyolították le anélkül, hogy az intézet jó mobilitása változást szenvedett volna. A Szekszárdi takarékpénztárnak ezen érdekkörén belüli természetes és egészségbe terjeszkedése közhiteli szempontból is kívánatos volt s minden tekintetben sikeresnek mondható. Elnök-igazgató ezután rátért az 1941 tavaszán végrehajtott újabb tőkeemelésre, amikor is 5:1 arányú új részvény kibocsátásával a félmilliós alaptőke 600.000-re emelkedett Megemlítette, hogy a kibocsátott új részvénymennyiség — kevés kivétellel — a régi részvényesek által jegyeztetett le s a megmaradt csekély mennyiség többszörösére jelentkezett igénylő. Tehát e tőkeemelés is sikerrel járt. Elismeréssel emlékezett meg úgy a központ, mint a paksi fiókintézet tisztikarának kiváló munkateljesítményéről s külön is megemlékezett Debusay Imre ügyvezető-igazgató érdemeiről, aki az említett tranzakciók sikeréhez nagyban hozzájárult. Üdvözölte a 7 hónapi oroszországi katonáskodásból nemrég hazatért és a közgyűlésen jelenlévő agilis paksi fiókfőnököt. Számszerűleg rámutatott, hogy a takarékpénztár megerősödése folytán immár 5.7000.000 P kihelyezése, 4.100.000 P betéte van az intézetnek, saját tőkéi pedig kereken 1.100.000 P-t tesznek ki, míg viszontleszámítolása csekély 23 °/o. Ezen állományok mellett 169.311*56 P nyereséget mutat ki, melyből, ha levonatik az előző évi nyereségáldozat, marad 120.544*88 P tiszta nyereség, mely országos viszonylatban is kimagaslónak mondható. Végül bejelentette, hogy a zárószámadások nyomdába adása után megjelent 1040/1942. M. E. sz. rendelet korlátozása folytán nem lett volna szabad az előző évinél, 40.000 P-nél nagyobb összeget osztalék címén kifizetni, ami a 10.000 db-bal több osztalékjogosult részvénynél annyit jelentett volna, hogy az évek óta változatlan 8% , 80 fillér helyett 66 fillér esett volna részvényenként, de dr Őrffy Imre felsőházi tag, az intézet régi jóakaratú támogatójának sikerült a pénzügyminisztériumban az osztalék korlátozás alól felmentést kieszközölni, így a 8%-os osztalék mérvet fenntarthatták. Indítványára a közgyűlés a megjelenőTolna vármegye Közigazgatási Bizottsága f. hó 10-én, kedden délelőtt tartotta március havi rendes ülését vitéz Mádi Kovács Imre főispán elnöklésével. Az ülésen a hivatalvezető és szakelőadó tagokon kívül megjelentek: dr Bernáth Béla, Déry Frigyes, dr Gözsy Tibor, báró Jeszenszky József, Michéki Mihály, báró Schell József, Tolnay Knesély Ödön, Tóth Lajos és dr Vértesy György, távolmaradásukat kimentették: báró Fiáth Tibor és Schneider Gábor választott tagok. Napirend előtt Tolnay Knesély Ödön a „Tolnamegyei Újság" egyik előző számában a szekszárdi lakásmizériákról szóló cikkére hivatkozva előadta, hogy az OTI, a MABI és az OMBI a vármegye egész területéről beszedett járadékokat Budapesten helyezték el, az ottani bankokat támogatják vele, sorra vásárolják a budapesti házakat ahelyett, hogy a vármegye gazdasági életének vérkeringését táplálnák az összegekkel és hogy a vidéken építenének laképületeket. Kéri a Közigazgatási Bizottságott, keresse meg a kormányt, hogy a helyi lakásviszonyok megjavítása érdekében az innen származó alapokat az itteni beruházásokra használják fel, majd felszólalt egyúttal a szekszárdi járásbíróság váróhelyiségeinek a korszerűtlen és célszerűtlen volta miatt. Déry Frigyes a lakástermelésben mutatkozó nehézségeket az építőanyagok és munkabérek drágaságában látja. Vitéz Mádi Kovács Imre főispán megígérte, hogy a panaszok ügyében közbenjár a belügyi és igazságügyi kormánynál, majd tájékoztatta a bizottságot a MABI tervbe vett lakásépítő akciójáról Báró Jeszenszky József az egészségügyi és tanügyi szolgálat zavartalanságának biztosítását célzó intézkedések iránt érdeklődött. Erre vonatkozóan Szongott Edvin alispán és dr Sulyok Kálmán tanfelügyelő adtak felvilágosítást. Báró Jeszenszky József a gépkocsiadók egyöntetű elv szerint leendő kirovását, — míg Tolnay- Knesély Ödön a selyemgubó kilogramj árának egy férfinapszámban való megállapítását és a földmivelési beruházások során a szekszárdi vincellériskola felállítását kérte. Dr Gaal Dezső, mint a Tolnamegyei Hegyközségi Tanács elnöke felszólalásában elmondotta, hogy a milliárdos beruházási programm Tolna vármegyében Szekszárdon és Pakson borexportpincét akart létesíteni, ezt azonban az előirányzatból utólag kihagyták. Kérte a Közigazgatási Bizottságot, hogy e történelmi borvidék megsegítésére intézzen feliratot a kormányhoz. A főispán a felszólalásokra megígérte, hogy az annyira fontos selyemgubó kedvező ármegállapítása ügyében közbenjár és reméli, hogy a mostani viszonyok közt olyannyira fontos selyemtenyésztést a kedvezőbb ármegállapítás elő fogja mozdítani. Ígéretet tett arra is, hogy közbenjár a szekszárdi vincellériskola és a megyebeli exportpincék felállítása ügyében. A szakelőadók időszaki jelentései- A Közigazgatási Bizottság