Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-12-30 / 98. szám

8 TOLNA MEGYEI ÚJSÁG 1942 december 30 Kedves mozilátogató közönségünknek boldog új évet kíván KRENNER JÓZSEF igazga­tó. Csak 16 éven felüliek részére! Haláltánc TELEFON: 32—11 VILÁG­HÁZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF A legmerészebb magyar film Egy rajongó fiatal leány története, aki a bálványozott színész érzéki szerelme és a tiszta szerelem között vergődik... Főszereplők: Gáll Bea, 18 éves leány szerepében, Uray Tivadar, az öntelt színész, Lázár Mária, hódító szép asszony, Somlay Artur, élők lő méltóságos úr, Perényi László, szerelmes, vonzó, de komoly orvosvőlegény. A többi szereplők: Makláry Zoltán, Bilicsi Tivadar, Toronyi stb. Magyar kulturfilm és UFA világhiradó­i Szombat, Január 2. Vasárnap, január 3. Szombaton 3 órakor a helyár 40, 70 és 90 fillér Az előadások kezdete: hétköznapokon (szombat ki­vételével) : 5 és 7 órakor, szombat, vasár- és ünnep­­napokon: 3, 5 és 7 órakor. Szerdán Csütörtökül Pénteken 5 és 7 órakor 3, 5, 7 és 9 órakor 3,5 és 7 órakor Csütörtökön 3 órakor a helyár: 40, 70 és 00 fillér A BorrodalmUár (Friedrich Schiller) A világzseni robbanó erejű drámája, ifjúságának kü­z­delmes éveiből. Főszereplők: Lil Dagover, Heinrich George, Hornt Caspar, Eugen Klopfer Magyar világhiradó Német nevelfinő többéves bizonyítvánnyal, jobb úri családhoz 1—2 gyermek mellé állást keres Szekszárdon vagy környékén. Cím: Eugenia Nicki, Diósberény, Tolna vm. Egy nagyon szépen éneklő, fiatal nemes kondrimnililrko eladó Szekszárdon, Csokonait utca 19. szám alatt. 60S E­ladó a „Bototyvfir" vendétlii teljes berendezéssel, szép kerthelyiséggel.. Érdeklődni lehet a tulajdonosnál, Földesi Józsefnél, Szekszárdon, Arany János­­utca 11. szám. — Telefon 26-33- ' ót a valóságok érdekelték. Nem kereste sohasem Istent egy csak azért is tudni akarással a könyvek ezer özönén keresztül, mert azok nélkül is megtalálta őt és benne önmagát, a maga helyét. A tanya nemcsak otthona volt, hanem isko­lája, temploma és könyvtára s a szüntelen alkotásoknak műterme.­­ Bízó ember volt, aki tudta, hogy egyetlen kéz az, amelynek irányí­tásából bővül a tanyája, kikezdhe­tetlen lesz egészsége, a hitt ebben a kézben és annak minden biztató mozdulását megértve vissza is merte szorítani, mert örökké benne érezte nyugodni a tenyerében. A valóság megérzésének egysze­rűségével hányszor, de hányszor bontotta ketté és tárta elém az én betűszagú dogmáim és akadémikus okoskodásaim üres kagylóhéjait.— Hányszor kérdeztem magamtól: mi az a semmi, ami a rengeteg tanu­lás és olvasás után sem tudott va­lamivé nőni bennünk és mi az a bölcs minden, amit ő tanulás nél­kül is tud. Verejtékeztünk egy olyan jegenye megmászásán, amelynek ő csak tevékenykedett vagy pihenge­­tett az árnyékában ? Túl akartunk jutni valamin — ő csak élni akart abban? Ki akartuk törni annak a melegágynak ablakait, amelyben mi csak palánták voltunk és nem ker­tészek? Amíg mi az egeket ostro­moltuk , ő a földön tevékenyke­dett. És még sem volt materialista, sem paraszt nem volt, legkevésbé uz, egyszerűen ember volt, jó és jámbor. Mit sem hallott a biotechnikáról, mégis minden szerszáma a kezéhez állt. A logikáról sem hallott semmit és mégis úgy kapcsolódtak egy­másba gondolatai, mint a fogas­kerekek. Dogma volt a szava, előrelátás és megsejtés, mint a megkiálltaké. Az ő ragaszkodása a környezeté­hez nem természetimádás lehetett, nem is valami romantikus rajon­gás, hanem egyszerű beleélés, ma­gának az egyetemes életnek együttes józan megérzése. Nem irányító szív akart lenni egy roppant szervezet­ben hanem egyetlen dobbanás csupán az élet ezerütemü szívverésében. Talán soha nem is akart, csak tette, amit mint ember tehetett. Nem eről­tette a dolgokat és azért látszólag minden úgy hullott az ölébe. Ez volt ő és ez volt a tanya, ket­ten együtt voltak a tevékeny szép élet. Ez volt az a tanya, ami minden szombaton bejött a városba. Mindig piac előtt jött hozzánk, mert nem tartotta illendőnek azt hozni, amit eladni már nem tudott. Jókor oda­­állt a házunk elé s mi izgalommal motoztunk a jószagú széna között, mi kerül ki alóla. Volt azon a ta­nyán minden a világon, az erdőben fogoly, fácán, a kokolyák tele ha­lakkal, kékhátú compók, tömérdek­­ szivárványszínű apróság, amelyeket­­ úgy lehetett kimeríteni a rossz szűrő­­­­kanállal, mint ahogyan öreganyánk­­ merítette ki a diósmetéltnek valót a lobogó vízből Jött a mindig min­denből, mindenből egy kicsi. De egyetlen csepp mézével bejött hoz­zánk minden mezőinek édessége, egyetlen almájával az egész gyü­mölcsös illata. Mikor szombaton hajnalban meg­állt kocsija a házunk előtt, tudtuk bőséges napok következnek, mert a széna között ott szorongott az erdő, a kokolya, a méhes, a gyü­mölcsös egy-egy városba kívánkozó darabja. Friss komlós kenyér sárga vajjal, mézzel meg friss dióval, ilyenekről álmodtunk minden pénteken éjszaka, s jött álombéli asztalunkhoz egy jó­ságos öregember olyan öltözetben, mint amilyenben Bem apót szokták ábrázolni és biztatgatott bennünket, amint húzódozva álltunk szemtől­­szemben a szokatlan jóléttel Régi mithológiai könyvekben döb­benek rá ma is öreg arcára és mindig mögéje elevenedik a tanya, mint csillogó esőcseppek mögé a szivárvány. Én még láttam őt, hallottam hang­ját, bölcsességét, mint élő valóság él bennem, egy az élet végéig ki­sérő élmény. A fiam már meseként kapja. Az ő obsitja valamikor ott lógott az ajtó fölött. Szétszaggatta az idő, régen el is veszett. Most az én obsitom lóg az ajtó fölött, ez meg neki lesz eleven része, élmé­nye. Mesékből és valóságokból fog összetevődni ő is csak úgy mint mások. At ez, amelyet uj és új kö­vekkel, mint gazdagító tényezőkkel építünk tovább, de bejárni sosem tudjuk, az élet.Nem is kívánja tőlünk ezt az ő okosságát, mint uj gazda­gító tényezőt, egyszer kaptuk csak s akkor is kész gyümölcsként. — Hamar el is fogyott. Még nem is igen éltem, már nem volt belőle. Magját ugyan tovább hullatta uj lel­kek uj talajába, de száraz avarokon hányódhattak azok, mert ő utána senki sem tudta azok valamelyikét is termővé növelni, Így, amikor egyszer eltemettük őt, eltemettük vele a tanyát is. A nyi­tott sírba nem is hantok zuhantak bele, hanem bele­hullott oda az erdő, a kokolyák, a méhes, a gyü­mölcsös, a jeges almák, egy tevé­keny szép élet. Ma már csak a tanya áll, talán úgy amúgy áll ma is, erdeivel és kokolyáival, mint akkor, mert a ta­nyák örökké élnek, csak időnként gazdát cserélnek. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. Molnár fele nyomdai műintézet és szab. iróaszatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Koretzky János.) MAVAUT szekszárdi autóbuszüzem téli menetrendje Érvényes: 1942 évi november hó 2-tól. V Duna­földvar—Szekszard­­ l 6 00X Dunaföld­vár­ községháza _­_X 18 15 700 12*30 Paks pályaudvar__________ 11-1017 10 8 55 14-20 Szekszárd (Szekszárd-Szálló)_ 9 2015 10 Szekszárd—Magy­arkeszi — 14-30 r Szekszárd (Szekszárd Szálló)_­­ 905 — 18-05 Magyarkeszi postahivatal____n 5 35 7 Csak hétköznap közlekedik. I A paksi királyi járásbiróság, mint telek­könyvi­ hatóság, 3829/1942. tk. szám. Árverési hirdetmény kivonat. M. kir. kincstár végrahajtstának, Bagó János s társai végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 712 ar. F 76 f tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a Paks községben fekvő, s a paksi 6766. számú tkvl betéti A 1­ I—2. sorszám, 2496. és 2497. hrsz. háznak 22 szám alatti udvarral éa kertnek a Kamala utcában Bagó János, Julianna és Pál végrehajtást szenve­dők nevén álló hattized részére 1800 pengő kikiáltási árban elrendelte. Ez az árverés nem érinti a Bagó Ferenc (nős Lukovics Máriával) és Bagó J­ánost (nős Nikova Mátéval) illetett kétnegyed részre C 1. sorszám alatt a 4940/1901. tkv. számú végzés folytán özvegy Bagó Ferencné Kiszli E­zsébet javára bekebelezett özvegyi haszon­­élvezeti jogot. A néhai Bagó Jánostól (nős volt előbb Bakó Katalinnal, azután Kern Rozáliával) örökölt és átverés alá kerülő háromtized részre a 21. sorszám alatt az 5387/1928.­­ tkv. számú végzés folytán özv. Bagó Jánosné Kern Rozália j­vára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jogra pedig az 1880. LX. tc. 163 §-ának 2. bekezdése alapján megálla­pítja, hogy az ezen özvegyi haszonélvezeti szolgalmi jogot megelőző jelzálogos köve­telések teljes kielégítésére 1920 P 80 fillér,­­ továbbá az árveréssel felmerülő előnyös költség mutatkozik s­zükségesnek és kimondja,­­ hogy amennyiben ezek az ingatlan illetősé­gek a szella­mi jog fenntartásával oly áron adatnának el, mely a szolgalom eavi bejegy­zését megelőző tehertételek fedezete szem­pontjából megállapított összege meg nem üti az árverés hatálytalanná válik és az in­gatlan illetőségek a szolgalmi jog fenntar­tása nélkül a kitűzött határnapon újabban elárvereztetek. Az árverést 1943. évi január hó 28. napján déli 12 órakor Pakson, a tkvi hatóság helyiségében (Deák Ferenc­ utca 10. szám, földszint 3. ajtó fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlan illetőségekből Bagó János B. 8. alatti egytized illetőségét, ha az árverés megtartását a csatlakozóknak kivon­ott Magyar Általános Hitelbank Rt 170 P és jár­ tr bekövetelésére kéri 926 P és ha a végrehajtató kéri 765 P, Bagó Pál és Julianna B. 10. és 11. alatti kéttized ille­tőségét pedig, ha az árverés megtartását a végrehajtató kéri 906 P. Míg Bagó János B 14. alatti egytized illetőségét, ha az ár­érés megtartását a csat­lakozóknak kimondott Magyar Általános Hi­telbank 480 P tőke, ennek az árverés nap­jától visszafelé számított 3 évi kamat és költ­ség követelésére kéri 1209 P, ha a 3 éven túli kamat követelésére kéri 2173 P és ha a 170 P és j r. követelésére kéri 1955 P és ha a végrehajtató kéri, 1108 P, Bagó Juli­anna és Pál 8, 16., 18. alatti kéttized ille­tőségét pedig, ha az árverés megtartását a végrehajtató kéri, 1591 P vételárnál alacso­nyabb áron eladni nem lehet. (5610/1931.. M* E. sz­mu rendelet 21 § a). Bánatpénz a kikiáltási ár 10 °/o-a, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi Vo-ára kell kiegészíteni. 601 Paks, 1942 augusztus 9. Dr Deák, kir* járásbiró»

Next