Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-02-07 / 10. szám

A múlt évi számadás jóváhagyása és a folyó évi költségvetés elfoga­dása után áttértek a tisztújításra. Előbb azonban a közgyűlés köszö­netet szavazott Bodnár Istvánnak szeretetteljes gondos igazgatói mű­ködéséért, valamint a minden rész­letre kiterjedő jelentésért A tiszt­­ujítás során nagyrészt újból az előbbi vezetőség jutott mandátumhoz. Meghalt a mozdonyvezető a vonaton a h­iteles síntudás UM Minden kötelességtudó ember lel* két mélyen megható tragikus ese­mény történt e hó 4-én reggel a Bátaszékről Szekszárdon, Sárbogár­­don és Pusz­tasza­bölcsön keresz­tül a budapesti déli pályaudvarra haladó személyvonaton. Sattler János 43 éves csillaghegyi mozdonyvezető vezette a vonatot és óriási figyelmet, nagy idegfeszültsé­get kívánó szolgálata közben Rét­­szilas állomáson rosszul lett.­­ A vonat személyzete bevitte az elgyen­gült mozdonyvezetőt a kalauzkocsi­ba, a rétszilasi vasutasok pedig végigjárták a kocsikat, nem utazik- e ott véletlenül orvos, aki segítene váratlanul megbetegedett kartáju­kon. Történetesen a vonaton volt dr Kovács V. Károly szekszárdi köz­kórházi főorvos, aki megvizsgálta Sattler mozdonyvezetőt és megálla­pította, hogy a cudar hidegben a mozdonyon fagyoskodó vasutas rég­óta beteg szive felmondja a szol­gálatot és a hirtelen fellépett sziv­­gyöngeség hamarosan kioltja életét. Az Utasok közt természetesen nyomban híre ment a mozdony­­vezető váratlan megbetegedésének és az egyik kocsiból a mozdonyra ment a bátaszéki fütőház főmérnök főnöke, hogy a mozdonyvezető he­lyett­ tovább vezesse a vonatot. A mindinkább jobban gyöngülő szivü mozdonyvezetőt életének ezek­ben a végső tragikus perceiben nem­­ a saját sorsa, hanem a szolgálata aggasztotta és a körülötte foglala­toskodó dr Kovács főorvostól azt kérdezte, hogy mi lesz a vonattal és ki vezeti tovább. Mikor a főorvos megmondta neki, hogy helyette a bátaszéki fütőházfőnök már a moz­donyon van, arra kérte dr Kovácsot, figyelmeztesse a fütőházfőnököt, hogy a mozdony bal futókerekének a csapágya kissé laza, tehát arra fokozott figyelmet fordítson. Alig suttogta el folytonosan gyöngülő hangján Sattler János mozdonyvezető ezeket: nagyot sóhajtott, szíve utol­sót dobbant és meghalt. A vonat közben Sárbogárdra érkezett Ott kiemelték a holttestet a kalauzkocsi­ból és a hatósági eljárás lefolyta­tása után hazaszállították Csillag­hegyre, ahol eltemették. A vonatot a bátaszéki fűtőházfőnök vezette tovább Pusztaszabolcsig, ahol moz­donyvezető váltotta fel Szegény Sattler János rosszulléte után mindössze alig egy negyedóra múlva megszűnt élni. Halálának körülményei azonban annyira meg­indítók és kötelességtudása annyira tiszteletreméltó, hogy emlékét hasábokon is meg kell örökítenünk.­­ Kitűnő tagja volt Ugyanis a MÁV közismerten kötelességtudó, hazafias személyzetének és szíve utolsó dob­banásáig a vonatforgalom, vala­mint az utasok élete biztonságával törődött. A vitéz beremendi leventék A negyedik hadtest parancsnoka most nyújtja át a négy „vitéz bere­­mendi leventének, a Magyar Bronz Vitézségi Érmet, a Délvidéki Em­lékérmet és azt a pénzjutalmat, amelyet a Kormányzó Úr Őfőmél­­tósága a négy levente vitéz és­­ bá­tor magatartásáért adományozott. 1941 április hó 11-én történt, hogy Kajdács János kőmivessegéd, Kré­­mer György kereskedőtanuló, Vajda Béla és Malheisz György cipész­segédek, beremendi leventék Bere­­mend község mellett egy őrsön összekötő- és figyelőszolgálatot tel­jesítettek. Megkezdődött a harc Dél­vidékért. A beremendi őrs is harcba került. Az őrs mellé osztott leven­ték a harc során az ellenségtől zsákmányolt fegyverekkel és lőszer­rel felszerelték magukat. Petárda községnél az őrsnek si­került áttörni az első erődvonalat és már a második erődvonalnál vol­tak, amikor a leventék észrevették, hogy az elől küzdő Őrsöt 40—50 főnyi ellenséges csoport bekeríti. A négy levente felismerve a fenye­gető helyzetet, rendkívüli bátorság­gal és gyorsasággal határozott, be­leavatkoztak a küzdelembe, szembe­szálltak a bekerítőkkel. Tűzharc keletkezett, de a leventék nem tágí­tottak, megállították a bekerítő cso­portot, sőt hatásos tűzzel elhárítot­ták a bekerítést és később vissza­vonulásra is kényszerítették a nagy túlerőt. A Kormányzó Úr Őfő­­méltósága kitüntetése most feléjük Irányítja a nemzet figyelmét. Minden magyar levente büszke lehet a beremendi leventék példaadására. TOLNA MEGYEI UJSÍO A szekszárdi szőlősgazdaképző tanfolyam zdrővizsgája Megirtuk, hogy a m. kir. Föld­­mivelésügyi Miniszter rendeletére Szekszárdon többhetes szőlősgazda­képző tanfolyamot tartottak Aladár szőlészeti és borászati Réthy fel­ügyelő vezetése alatt. A m. kir. Földművelésügyi Miniszter ennek a tanfolyamnak a vizsgáját február hó 10-én tűzte ki és azon a vizsga­biztosi teendők ellátására és a vizsgán való elnöklésre dr Gaál Dezső kir. ügyészségi elnököt, Tolnavármegye Hegyközségi Taná­csának elnökét kérte fel. Mint értesültünk, a váróvizsgát február hó 10. napján d. u. 5 órakor a városháza nagytermében tartják meg, amelyre érdeklődőket szívesen látnak. Vasúti igazolványok meghosszabbítása A MÁV­ pécsi Üzletvezetősége közli, hogy a közszolgálati alkal­mazottak 1941. évre kiadott arc­képes igazolványainak érvényessége 1942. év január hó 31-ével lejár és így azok ezen időponton túl uta­zásra nem használhatók fel. Az arc­képes igazolványok általános kiállí­tási, illetve kicserélési határideje azonban február hó 15 ig meghos­­szabbídatott. Az arcképes­ igazolvá­nyokat eddig az időpontig egysze­res kiállítási illeték mellett szolgál­tatja ki az üzletvezetőség. Február hó 16-tól kezdve azonban már csak 3 pengő késedelmi illeték megfize­tése ellenében történik az arcképes igazolványok érvényesítése, illetve kiállítása. Meghívó: A Bátaszék-sorközi takarék és Hitelbank részvénytársaság XXXIII. évi rendes közgyűlését Bátaszéken, 1942. évi február hó 2- án, délután 126 órakor az intézet helyiségében tartja meg, melyre a t. részvényeseket tisztelettel meghívja. Tárgysorozats 1­3.2. 4. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes megválasztása. Igazgatósági jelentés, az 1941. évi zárszámadás előterjesztése. Felügyelőbizottság jelentése és a felmentvény megadása. A tiszta nyereség hovafordítása iránti javaslat. 5. Esetleges indítványok. Bátaszék, 1942 január 26. Az Igazgatóság. x Vagyon: Pénztár 41.289 08 P, Od­ószámlán 3.593 66 P, Más pénzintézeteknél 21.032­ 42 P, Értékpapírok 24 362 25 P, Váltók 2 581.995 — P, Adó­­£ ^»^‘ohlerL kölcsöln 4 764 04 P, Gazdaadósok áU. k Felszerelés 3.500 — P, Ál Írása 10.968-81 P, Ingatlanok 44.000—P 3.959­ 40 P, Összesen 2.898.477"86 P könyvtárá­­tmeneti tételek , oIÜ«er: Í*és v*nytőke 180.000 — P, Rendes tart. 80.000­— P, Értékcsflkk tart alap 2.000 P, Beruházási függőszámla 12182*94 P, Betétek 1080 110-24 P Hitele* *$k 139.240 76 P Visszlesz. váltók 1.338.369­­ P, Fel nem vett osztalék ® Átmeneti tételek 26.056­30 P, Nyereség 40.12612 P, összesen 2%8 47786 P 1 * 770 «® pd xVe82te,éS... kamatok 98.347 85 P, Üzleti költség 15.77935 P, Tisztviselők fiz és nyugdijhozzájárulás 32.90211 P, Adók és illetékek ido>nány 382 80 P, Leírások 5.179‘70 P, Nyereség 40.12612 P, 21.901*51 g. Összesen: 214.61944 P fI Áldozat a fault évről 6.4’475 P, Kamatjövedelmek 207.287*23 P, In­gatlanjövededelem 907­ 46 P, Összesen 214.619*44 P, 1 f 1942 február 1* Téli kép Olyan az erdő, mint a kiásott Templomromon a sok csonka oszlop. Belseje elnyűtt, a szine vásott, Mélye, varázsa, oltára foszlott. Dúlt fészket emel egy ujjnyi ág ott, A dermedt forrás homloka felett . Néhány lyukat rajta egér rágott, Hogy átélje eként a zord telet. Lábamnál egy tenyérnyi jég. Benne Egy parányi pont ég én tündököl . . Talán az élet ragyogó szeme Gyűl benne így egy szerb világbőr föl, Jánosi Márta. Időjelzés* Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1942 január hó 29—február 4 ig. Hőmérséklet maximum : —1*4 C ° február 3 án, minimum: —13*6 C ° január 31-én. Csapadék h­ó 0­2 mm február 2-án. Az idei január tartós és rendkívüli nagy hidegével az utolsó 18 év leghidegebb hó­napjának bizonyult. — Középhőmérséklete —8*5 C °, 8 1 C fokkal hidegebb az előbb említett periódus —0*4 C ° és középértékénél. Hó is bőségesen esett; a 65 mm-es csa­padék az­­ utolsó 18 év átlagának több, m­nht a kétszerese. — Rendkívüli Vármegyei köz­gyűlés: Tolna vármegye törvény­hatósági bizottsága Szekszárdon, a vármegyeháza kistermében február hó 10-én délelőtt és 12 órakor rend­kívüli közgyűlést tart, melyre vitéz Mádi Kovács Imre főispán a tör­vényhatósági bizottság tagjait meg­hívta. A rendes közgyűlést előké­szítő kisgyűlést ugyanaznap délelőtt 10 órakor, ugyancsak a kisterem­ben fogják megtartani. A közgyű­lés tárgysorozatán csupán két ügy szerepel és pedig: 1. A szekszárdi Horthy Miklós közkórháznál felállí­tandó gyermekgyógyászati osztály részére ingatlan vétele. 2. A szek­szárdi Horthy Miklós közkórház kü­lön szobáiban ápolt betegek 1942. évi ápolási dijának megállapitása. — Ügyvédi hír: Dr Prantner Jó­­­zsef ügyvédi irodáját Szekszárd­on, Széchenyi­ u. 61. sz. a. megnyitotta. — A Vármegyei Népjóléti Szö­vetkezet 1942. évi programja le­bonyolításának részletes letárgyalá­­sára Szekszárdra érkezett dr Brontsch Gézáné, miniszteri osztálytanácsosi rangban levő belügyminiszteri szo­ciális előadó, aki az előirányzott ügyek részleteit a helyszínen be­széli meg az alispánnal és a vár­megyei előadókkal. — Kinevezés: A m. kir. közellá­tási miniszter dr Leopold Ferenc szatmármegyei szolgabirót, előbb tolnamegyei közigazgatási gyakor­nokot kinevezte közellátási m. kir. felügyelővé a közellátási miniszté­riumba. — A főispán ritka vazdászsze­­rencséje. Vitéz Madi Kovács Imre főispán Zeöld Márton lajtanyai pusz­táján a napokban tartott vadásza­ton három darab vaddisznót lőtt. — Díjnok! kinevezések: Szón­­goii Edvin alispán Monos Lajos vár­megyei ideiglenes irodai munkaerőt kinevezte a központi járási, vitéz Darnay Istvánt a paksi főszolga­bírói hivatalba, Kovács Margitot pe­dig az alispáni hivatalba bíjnokok­­nak.

Next