Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-02-11 / 11. szám

TOLNA MEGYEI ÚJSÁG A paksi uj plébános beiktatása Nemrégiben megírtuk, hogy a paksi uj plébános a kedvezőtlen időjárás miatt csak február közepe felé foglalhatja el plébániáját. Ez a hírünk február 8-án vált valóra, mert akkor iktatták be új állomás­helyére Kaufmann Jánost, Paks uj lelkipásztorát. Az installáció fényes külsőségek között folyt le. Bár az idő igen zord volt, a templom mégis zsúfolásig megtelt. A beiktatás szertartása Veni Sanctéval kezdődött, majd Solymár Gábor kerületi esperes felolvasta a kinevezési okiratot és utána átadta az új plébánosnak a templom kul­csait, mint a lelki hatalomnak jeleit és az evangéliumos könyvet, mint az ő Istenige hirdetői tisztjének szimbólumát. Végül tömören mél­tatta Kaufmann János érdemeit és őt a paksi hívek szeretetébe ajánlotta. Ezt követően a paksiak új plébá­nosa elmondotta első szentbeszé­dét, amelyben­ a lelkipásztor hármas hivatásáról beszélt és kérte, hogy nehéz hivatalának ellátásában a hívei j szeretettel segítségére legyenek. a prédikáció után Kaufmann János plébános első ünnepi szentmiséjét mutatta be, amely alatt a nép és énekkar felváltva énekelt. A szentmise után Kaufmann Já­nos a plébánián fogadta a tisztelgő küldöttségeket. Először az egyházak tették tiszteletüket előtte. Dr Korniss István főszolgabíró, a róm. kat. egy­házközség elnöke volt az első üd­vözlő szónok, majd a különböző hatóságok és Paks közönsége. A társadalmi egyesületek nevében dr Erdélyi Aladár, volt országgyűlési képviselő mondott magas szárnyalású üdvözlő beszédet, végül az ifjúsági egyesületek után Geyer József kör­zeti felügyelő mondott mélyenszántó, megható beszédet. Az új plébános közvetlen válaszai­val megnyerte mindenki tetszését és máris örömmel volt megállapít­ható, hogy a hívek, az egyházak és az új plébános között a harmonikus működés a jövőre nézve biztosítva van. fiát István tanulmányai Magyarország külföldi kapcsolatairól A Tolnamegyei Újság régi munka­társa, Gál István budapesti közép­­isk. tanár, a magyar külügyi kor­mányzat idegennyelvű folyóiratainak belső munkatársa, a m. kir. minisz­terelnökhöz közelálló Donaueuropa c. folyóirat szerkesztője, az Ungarn segédszerkesztője szűkebb szak­köréből, a magyarság külföldi kul­turális kapcsolatairól több újabb tanulmányt tett közzé a vezető magyar folyóiratok utolsó havi számaiban. A Széchenyi-évforduló alkalmából a kolozsvári Pásztortűz c. folyóirat utolsó előtti számában jelent meg „A fiatal Széchenyi Angliában” c. tanulmánya, melyben ismeretlen képek kíséretében a legnagyobb magyar szellemi kibontakozását mu­tatta be. Ugyancsak a Széchenyi­­jubileummal kapcsolatos egy másik, nagyobb terjedelmű „Széchenyi, ahogy idegen barátai látták” című értekezése. Ennek keretében rész­letesen idézi a Széchenyi Istvánra vonatkozó külföldi irodalomból az érdekesebb és jellemzőbb vélemé­nyeket. Ez a Hungarian Quarterly 1941—42.-i számaiban látott nap­világot. A kolozsvári Erdélyi Helikon c. folyóirat tette közzé „Babits és az angol irodalom” c. tanulmányát, mely külön füzetben is forgalomba került és amelyről a Tolnamegyei Újság már akkor is megemlékezett, mikor az a M. Tud. Akadémián el­hangzott. Az eredetileg felolvasás­nak szánt tanulmány kibővítésén és a tárgykör teljes feldolgozásán most dolgozik szerzője. Most van kilencvenéves évfordu­lója annak, hogy Kossuth átkelt az Atlanti Óceánon, hogy a magyar ügynek barátokat szerezzen az Új­világban. A magyar sajtó is meg­emlékezett erről az évfordulóról. Gál István most több helyen ismer­teti a Kossuth külföldi tevékenysé­gére vonatkozó ismeretlen kutatá­sokat és azok eredményeit. A Lát­határ c. nemzetiségpolitikai havilap karácsonyi számában „Kossuth, Amerika és a dunai állameszme" c. terjedelmes tanulmányban ismerteti azt a gondolatvilágot, jegyében kinti működése melynek lefolyt. Kossuth dunai államszövetségi ter­veiben a középkori Magyar Biro­dalom eszméjének újjáéledését bizo­nyítja. Az Ország Útja c. folyóirat januári számában „Egy Kossuth­­kiállítás“ címmel részletes beszá­molót közöl a newyorki Kossuth­­kiállításról, mely a magyarság tekin­télyének alátámasztásában igen je­lentős fordulópont lehet. A Külügyi Szemle januári számá­ban Gál István folytatja szokásos rovatát, a „Nemzetközi Együttműkö­dés Szemléje — Külföldi Kulturális Kapcsolatok” c. rovatot, melyben a m. kir. külügy- és kultuszminisz­térium külföldi vonatkozású hírei és eseményei kerülnek közzétételre. A Donaueuropa januári számában 1942 február az irodalmi rovat élén áll a „Bul­gária a magyar tudományban” c. ismertetése a magyar tudományos életnek azokról a szervezeteiről és egyéniségeiről, akiknek nagy részük van a magyar-bulgár kulturális érint­kezések megteremtésében és fenn­tartásában. Itt említjük meg, hogy a berlini egyetem hungarológiai folyóirata, a Farkas Gyula coll.­hung.-igazgató szerkesztésében megjelenő Unga­rische Jahrbücher legutóbbi számá­ban L. Laczek berlini egyet. tanár­segéd nagy elismeréssel foglalkozik Gál István tevékenységével, melyet „a dunai népek tudományos együtt­működések ügyében fejt ki. A mezőgazdasági munkaszerződések megkötésének biztosítása Háborús viszonyok között élünk, kötelességének teljesítését meg kell követelnünk tehát a nemzet minden egyes tagjától. Honvédeink sokszor igen nehéz helyzetben vitézül meg­állják a helyüket, önfeláldozóan tel­jesítik hazafias kötelességüket, az ő példájukat követnie kell azoknak is, akik ilyen rendkívüli áldozatok nélkül vehetnek részt a békés ter­melő munkában, így elsősorban a mezőgazdasági munkásoknak, mert mezőgazdasági termelésünk folyto­nosságának fenntartása és fejlesz­tése ma a legfontosabb közérdek. Ezek a szempontok vezették a kor­mányt, amikor a honvédelemről szóló törvény alapján most rendele­tet adott ki a mezőgazdasági munka­­szerződések megkötésének biztosí­tásáról. gazdasági E szerint minden mező­­munkás, aki március 15-ig mezőgazdasági munkára le nem szerződött, elzárás büntetése terhével — köteles a helybeli gáz­­munkaközvetítő hivatalnál, vagyis az elöljáróságoknál legkésőbb folyó évi március hó 31-ig jelent­kezni. A munkaközvetítő hivatal a munkaszükségletnek megfelelően munkaalkalmat jelöl ki számára s ha ezt alapos ok nélkül el nem fo­gadja, akkor a közigazgatási ható­ság honvédelmi munkakötelezettként gazdasági munkák végzésére ki­rendelheti. Súlyosabb esetekben el­rendelhető az is, hogy a munka­­vállalástól vonakodót katonai mun­katáborba utalják. Az ország ellen­ségeinek érdekét szolgálná, ha a termelő munka zavartalanságát nem biztosíthatnánk, a jelenlegi rend­kívüli helyzetben tehát gondoskodni kellett megfelelő rendszabályokról. A hazafias mezőgazdaság mun­kásság becsületesen dolgozó tagjai nem azonosíthatják magukat azok­kal, akik kötelességükről megfeled­keznének. Ha akadtak ilyenek, most azok is bizonyára belátják, hogy a munka rendjéhez alkalmazkodniok kell, saját maguk és az ország ér­dekében. 7tí*ek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I TELEFON: 22-11 91LÁG-Szerdán, február 11. Csütörtökön, február 12 HOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: Va 7 és 11%9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Ragyogó vígjáték! Brigitta férjet fog Főszereplők: Georg Alexander, Harald Paulsen, Leny IHarenbach UFA VILÁG HÍRADÓ Marikám .. Olvasóink kérésére Liszt Nándor fordításában nemrég közöltük a „Kí­vül a kaszárnyán” című népszerű német katonadalt, mely Polgár Ti­bornak, a Rádió ismert zeneszerző­jének az átiratában is megjelent. Van azonban egy másik szöveg is ezt az új szöveget máris ország­szerte fényes sikerrel éneklik a szín­padokon. Ez a szöveg a következő: Csöndes az éjjel, Sehol semmi fény, őrszem áll a vártán, Derék magyar legény. Nagy Muszkaföldről gondol rám, A sóhajtása száll hozzám, Szeretlek Márikám, Szeretlek Márikám, Üzenetem néki, Mint csak leírom, Könnyeimtől ázik A levélpapírom, Elküldöm égi gyorspostán, Mert érzem, épp most gondol rám, S felsóhajt: Márikám. Felsóhajt: Márikám ... Künn a muszka földön, Tombol már a tél, Jancsikám fülébe Síri szél zen­él. S ő egyre áll ott a vártán, Szerelmes szívvel csak vár rám, S azt súgja: Márikám, Szeretlek Márikám. v. Amióta elment, Róla álmodom, Érte szenvedek és Néki szól dalom. Elbúcsúzott hosszan, némán, Csak ennyit mondott: várj én rám, Kis szivem , Márikám ... Én szivem, Márikám, Istenem, teremtőm, Adj szivembe erőt, Ne kelljen már várnom, Hozd vissza nekem őt. Add, hogy he sírjak így árván, Kitárt karral, hisz úgy várnám S ő súgná: Márikám ... Szerelmem, Márikám ... — A Vármegyei Népjóléti Szö­vetkezet dr Brontsch Gézáné Or­szágos Szociális Felügyelő elnök­lésével a múlt hét végén letárgyalta a háziipari ügyeket, a Szekszárdon lévő Sárközi Bolt átvételét, azon­kívül a szociális építkezések folyó évi programjának megvalósítását.

Next