Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-04-07 / 23. szám
1943 április 7. f TOLNA MEGYEI ÚJSÁG gős okmánybélyeget kell reá ragasztani. A telepítőnek viselnie kell az ellenőrzési díjat és telepítési illetéket A kérvény legkésőbb október hó 31-ig nyújtandó be, elkésve beérkező kérvények figyelembe nem vehetők. Amerikai direkttermő szőlőt éspedig Noha, Otheló, Delavár, Elvira, Izabella, Százszoros stb. telepíteni semmiféle célra nem lehet, még pótlásra sem. Az ilyen szőlőket telepítő gazdák súlyos büntetést kapnak és a szőlőit a hatóság kivágatja. — A bajai kertészeti tanintézet kedvezményes zöldségpalántaakciója. Vármegyénk közönségét érdekli, hogy a földmivelésügyi minisztérium nagyarányú akciót bonyolít le a kisebb házikerteknek zöldségpalántával való ellátása érdekében. A minisztériumnak ez a kezdeményezése belekapcsolódik abba az országszerte mozgalomba, amelynek megindult során a háztartásoknak zöldségfélékkel való ellátását a közületek és társadalmi szervek kerthezjuttatással, vetőmagkiosztással kívánják előmozdítani. A minisztérium az állami kertészeti telepeken kereken egymillió darab paprika-, paradicsom-, káposzta- és Jcalarábépalánta termelését rendelte el és ebből a mennyiségből a sokgyermekes családokat, hadbavonultak hozzátartozóit, hadiözvegyeket kíván ellátni társadalmi szervezetek (Zöldkereszt, ONCsA) útján igen kedvezményes áron zöldségpalántával. A földmivelésügyi kormányzat ezzel az intézkedéssel igen sok termelő helyzetét könnyíti meg, mivel egyes palántaféléket (paradicsom, paprika) csak melegágyban lehet megtermeszteni, amit a kistermelők megfelelő berendezés és szakértelem híjján nem tudnak megoldani. A konyhakerti terményeknél pedig egyik legfontosabb követelmény, hogy korán erős palánták kerüljenek kiültetésre, mert különben későn következik be a termés és jóval kisebb is lesz. A palántaakciót a bajai középfokú kertészeti tanintézet bonyolítja le a társadalmi szervezetek bevonásával. A palántákat postán vagy vasúton nem szállítják. — Igénybe lehet venni a vágómarhákat. Az utóbbi hetekben úgy a fővárosban, mint a vidéken a húsellátás körül bizonyos zavarok mutatkoztak. Ezeknek megszüntetése végett a kormányzat kötelezte a jogosított állatkereskedőket arra, hogy a közellátás céljára vágóállatokat vásároljanak. Ezenfelül a közellátási miniszter rendeletet adott ki, hogy április hó 1-től vágómarhákat és bivalyokat igénybe lehet venni. A közellátási miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőig megállapítja s a törvényhatóság első tisztviselőjével közli, hogy egy-egy törvényhatóság területén bizonyos meghatározott időn belül hány vágóállatot lehet igénybe venni. Az alispán a megállapított kereten belül a vágóállatokat a községek között arányosan felosztja. A gazda az igénybevett állatokért a legmagasabb árat feltétlenül megkapja. Az igénybevétel alól mentesek a köz- és magántenyésztők tenyészbikái, a törzskönyvezett állatok s ezek utódai, a hasas, borjas és fejőstehenek s a mezőgazdasági munkák elvégzésére használt igásökrök. — A Dunaföldvári Kendergyári Rt nyersjövedelme 80.000 pengős emelkedéssel 504 ezer pengő volt, s tiszta nyereségként pedig 65.000 pengőt mutatott ki az igazgatóság, s ami a részvénytőke 11 százalékos jövedelmezőségének felel meg. Az erősen fejlődő vállalat beruházásai újabb befektetések eszközlése után 590.000 pengőt tesznek ki, raktári készleteinek értéke 200.000 pengő, adósainak tartozása pedig 193.000 pengős emelkedéssel 257.000 pengő. A fejlődésnek megfelelően a hitelezők követelése 230.000 pengőről 442.000 pengőre növekedett. Igen jelentős összeget fordított a vállalat munkásjóléti célokra. Ilyirányú intézményei már eddig is mintaszerűek voltak. — Leventék fogják gyűjteni az állati szőrt. A textilnyersanyagok hiányát nálunk is erősen érezzük. A gyapjú, a gyapot és más textilnyersanyag hiányának enyhítésére merült fel az a terv, hogy országosan meg kellene szervezni az állat szőrök gyűjtését. Kívánatosnak látszott az állati szőrök gyűjtésének intézményes megszervezése. A háziállatok időközönkint történő nyírása és mindennapos ápolása alkalmával igen sok szőr gyűjthető össze. Eddig a gazda ezt a szőrt kiszedte a keféből, a vakarókból és félredobta a szemétre, ahol elpusztult. Ha ezt a szőrmennyiséget, amely ilyenkor tavasszal lekerül az állatokról, a gazda ezentúl összegyűjti, ennek nemcsak önmaga látja hasznát, hanem egyúttal értékes nemzetgazdasági tevékenységet fejt ki. Minden háziállat szőre alkalmas arra, hogy iparilag felhasználják. A durvább állati szőr nemcsak azért fontos, mert azt matracok vagy szőnyegek készítésére jól fel lehet használni, hanem főként azért, mert kitűnő takarók, pokrócok készíthetők belőlük. De nemcsak takarók, hanem nagyszerű csizmák és más úgynevezett filcáruk előállítására is jól felhasználható a szőr. Biztosra vehető, hogy a magyar gazda megérti, hogy abban a nagy erőfeszítésben, amelyet ma létünkért folytatunk, minden téren helyt kell állnunk. A gazdaságokban összegyűlő szőr gyűjtését a leventeintézmény fogja elvégezni. A leventék, akik szüleik gazdaságában vagy a szomszédos gazdák istállóiban a szőrt összegyűjtik, azt a községben lévő Hangya-boltban, vagy más kijelölendő szervnél igen előnyösen megállapított árért adhatják át. Különösen fontos szerepet játszhatnak a szőrgyűjtésben az uradalmak, ahol nagy az állatállomány és így nagymennyiségű szőr gyűjthető össze. Az uradalmak jó példája nyomán remélhetőleg azután a kisgazdaságokban is elterjed a gyűjtés. — Újdombóváron elfogtak egy szökevény angol hadifoglyot. Az újdombóvári állomás kocsivizsgálói az egyik tehervonatot végigkutatva, arra lettek figyelmesek, hogy valahonnan furcsán fojtott hangon idegen nyelven ismétlődik egy szó, amely „fater"-nek hangzott Nagy nyomozás után kiderítették a derék kocsivizsgálók, hogy a fura hangok nem jöhetnek máshonnan, mint a deszkával megrakott kocsi belsejéből. Széthányták a farakományt s kiderült, hogy a deszkák alatt egy szökevény angol katona rejtőzött és elhaló hangon watcer-t, vizet kért. Azt hitte szegény feje, hogy valahol Görögországban kötött ki. Kiderült az is, hogy a fogoly angliai egyik német állomáson dolgozott, mint berakodó munkás. Társai segítségével bebújt a teherkocsiba, amit elfedtek deszkával. Bár csak sejtette, merre lehet a görög föld, egy hónapra való élelmiszert szerzett valahogy, de csak egy üveg vizet, amely bizony elfogyott, azért kiabált már a felfedezést se bánva, egy kis üdítő italért. Közben, hogy vízhez jusson, egy lapos fűrésszel megkísérelt kitörni a kényelmetlenné vált rejtekből, de persze nem sikerült. Az angol katonát őrizetbe vették, valószínűleg visszatoloncolják oda, ahonnan megszökött. A szaktudás megszerzésének fontosságáról ír vezető cikket Szalóky Károly egeraljai a Magyar Föld legújabb számában. A magyar falu képes hetilapja most már 24 oldalas terjedelemben jelenik meg és részletesen tájékoztatja a gazdákat minden őket érdeklő fontos ügyről. Értékes szakcikkeket közöl a fertőző elvetélésről, az okszerű legeltetésről, a szőlőtőkék metszéséről és harmatgyökerezéséről és a marhakáposzta termeléséről. Érdekes képekben számol be az aszódi és ikladi ezüstkalászos gazdaavatásról. Elbeszéléseket, verset, regényt, háborús képeket, kisgazdák cikkeit, rendeleteket, piaci és vásári árakat és sok más, érdekes cikket és képet találunk benne. Előfizetési ára március 1-től az év végéig 6*50 P. Kapható az újságárusoknál és az IBUSZ pavillonokban. Mutatványszámot küld a Magyar Földkiadóhivatala : Budapest, VII., Erzsébetkörút 7. — Lehetőleg földbe süllyesztett silókat kell építeni. A földmivelésügyi miniszter már évek óta a kerületi mezőgazdasági kamarákkal bonyolíttatja le a kisgazda-silóépítési akciót. A háborús viszonyok azonban szükségessé teszik a rendelkezésre álló anyagokkal való takarékoskodást és ezért a silók építésénél a betonvas használatát kerülni kell. Mivel a földbe süllyesztett beton- vagy téglasilókhoz vas nem szükséges, a lehetőség szerint tehát ilyen silókat kell építeni. Ahol esetleg a magas talajvíz miatt földbe süllyesztett betonsilót építeni nem lehet, inkább kisebb átmérőjű silót kell építeni, mert ezáltal is kevesebb vasmennyiségre lesz szükség. A Magyar Szárnyak első áprilisi száma különleges gazdag tartalommal jelent és meg Kara Jenőtől, a Magyar Aero Szövetség elhunyt elnökétől búcsuzik el. A gazdag és változatos tartalomból kiemelkedik Bencze repülőezredes, vitéz Járomy Árpád százados, Nagy Dezső hadnagy, Török József főhadnagy, Raczkó Lajos, Nagy Ernő és dr Hegedűs László érdekes cikke. Több más érdekes cikk, regény, képes oldal teszi élvezetes olvasmánnyá mindenki számára a Magyar Szárnyak legújabb számát. A lap ára változatlanul 50 fillér. Mutatványszámot a kiadóhivatal (Vl., Király u. 93. II.) készséggel küld. — Engedélyhez kötötték a nagyobb mezőgazdasági gépek eladását. A gazdák részéről állandóan növekvő kereslet nyilvánul meg mezőgazdasági gépek iránt A mai nehéz viszonyok között azonban a mezőgazdasági gépgyárak nem tudják megfelelő mértékben kielégíteni a mezőgazdaság szükségletét. Ezért az iparügyi miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőig a nagyobb mezőgazdasági gépek eladását, illetve a már eladott gépek leszállítását engedélyhez kötötte. A jövőben minden gazda, aki az alább felsorolt engedélyhez kötött mezőgazdasági gépekből kíván vásárolni, rendelésének feladása előtt , köteles teljes felelősséggel két példányban kiállítani a vármegyei gazdasági felügyelőségtől és a gépgyáraktól díjtalanul beszerezhető kérdőíveket. A kérdőíveket felülvizsgálás és véleményeztetés végett az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőségnél kell benyújtani,, amely azokat felülvizsgálás és véleményezés után a földmivelésügyi minisztérium által az Országos Mezőgazdasági Kamarának e célra szervezett bizottságához juttatja. A gépeket csak a szóban lévő bizottság kedvező döntése után lehet az illető gyárnál megrendelni. A földmivelésügyi minisztérium ezért nyomatékosan felhívja a gazdatársadalom figyelmét arra is, hogy mielőtt gépet rendel, feltétlenül szerezze be és töltse ki két példányban a kérdőívet. Különösen felhívja a gazda-, társadalom figyelmét arra is, hogy a mai rendkívüli viszonyok között csak igen indokolt esetben vásároljon engedélyhez kötött nagyobb mezőgazdasági gépet, mert ezek a gépek csak korlátolt számban állíthatók elő és ezért a bizottság csakis az indokolt és feltétlenül szükségesnek látszó gépvásárlásokat fogja a jövőben engedélyezni. Azok a mezőgazdasági gépek, amelyeknek eladásához, illetve leszállításához engedély szükséges, a következők: mezőgazdasági vontatók, (traktorok); az ahhoz szükséges összes talajművelő eszközök (tehát eke, tárcsásborona, kultivátor, sáncoló eke stb); gép-