Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-04-17 / 26. szám
2 TOLNA MEGYEI ÚJSÁG kiképzésén mindazok a 14 életévüket betöltött, de 70 életévüket még el nem ért férfiak és nők kötelesek részt venni, akik abban a házban, vagy házcsoportban laknak és nem mentesek a személyes légvédelmi szolgálat alól. Ezenkívül nem kell a teljes kiképzésen részt venniök azoknak a személyeknek sem, akiknek a haz légoltalmi őrségparancsnok képesítésével egyenértékű, vagy ennél magasabb légoltalmi képzettségük van. Mivel a mentesített személyek egyrésze riadó esetén beosztható az őrségbe, másik részük, a személyes légvédelmi szolgálatától mentes személyek pedig szükség esetén a kárelhárítás munkájára szintén igénybevehetők, az említett személyek számára a légoltalmi őrségparancsnok évenként egy egy tájékoztató oktatást köteles tartani a többi lakók kiképzésétől függetlenül. Ez a tájékoztató kiképzés arra terjedjen ki, hogy annak alapján a többi lakók kiképzésén részt nem vett személyek is tisztában legyenek a ház légoltalmi felszerelésének mennyiségével és a ház egyéb légoltalmi adottságával, a padlástér beosztásával és az óvóhely elhelyezésével. A lakók oktatását a honvédelmi miniszter idevonatkozó rendeletéhez csatolt tanrend és óravázlat szerint az abban megállapított tananyagnak megfelelően kell végrehajtani . Az egységes tanmenet használata kötelező. A kiképzés tananyagának elméleti részét az a kis könyvecske* foglalja magában, amelyet a ház és házcsoport légoltalmi őrségparancsnokok kapnak a Légoltalmi Liga tanfolyamán. A kiképzés lefolytatásával kapcsolatosan a leglényegesebb körülményre hívjuk fel még a figyelmet: a kiképzés legyen gyakorlatias Abban minél kevesebb az elméleti előadás és minél több a légoltalmi felszerelések és eszközök használatának gyakorlata Nem úgy kell tehát az őrségparancsnoknak és helyettesének a kiképzést megtartani, hogy jól-rosszul felolvassák az előbb említett könyvecskében foglaltakat, mert ez kizárólag elméleti oktatás Rövid néhány szóval szaladjunk végig a lakók alapkiképzésének tananyagán, az első két óra talán elméletinek látszik, mert itt kell néhány szóval megemlékeznünk a légitámadásokról és a légitámadások eszközeinek hatásáról, valamint a légoltalom feladatairól. Erről egészen röviden beszéljünk és lényegében arra térjünk ki, hogy mi a repülőbombák hatása és hogyan védekezhetünk ez ellen. A padlások lomtalanításának, a riasztószolgálatnak, az elsötétítésnek és az óvóhelynek oktatásával kapcsolatban már letérhetünk az elmélet területéről és mindent mutassunk be a valóságban. Menjünk végig a padlásokon, mutassunk rá a hibákra a lomtalanítás körül; az elsötétítést szintén gyakorlati példákkal világítsuk meg — ez a mai időkben különösen könnyű — az óvóhelyet szintén járjuk be a lakókkal A második óra keretében a légoltalmi őrségről, annak felszereléséről és a lakók légoltalmi tennivalóiról kell szólni Ha ennek keretében is a felszerelési tárgyakat egyenként bemutatjuk, azok használatát ismertetjük, szintén gyakorlati oktatást tudunk adni, ami az egész önvédelmi kiképzésnek alapkövetelménye. A következő négy óra, valamint a negyedévenként tartandó egy egy órás utánképzés már teljesen gyakorlatokból áll Itt kell bemutatni a tűzoltás és az elsősegélynyújtás tényleges végrehajtását és ezt mindaddig gyakoroltatni egyenként a lakókkal, míg csak azt teljes mértékben el nem sajátították. A tűzoltás keretében a vödörrel, kézifecskendővel való oltás, a szikracsapó használata, a létrán való mászás, mind olyan gyakorlati mozzanatok, amelyeket elméleti oktatással elsajátítani nem lehet, ezért kell azokat a lakókkal gyakoroltatni. Ha így tartjuk meg a kiképzést, látni fogjuk, hogy a hosszúnak gondolt órák milyen gyorsan elrepülnek és ez a lakók részére is olyan élményt fog jelenteni, amin szívesen vesznek részt máskor is Az önvédelmi kiképzés végrehajtásánál tehát a fő cél a gyakorlati kiképzés, hogy annak révén a ház lakói a legegyszerűbb tűzoltási és I elsősegélynyújtási ismereteket, valamint a ház légoltalmával kapcsolatos egyéb tudnivalókat úgy sajátítsák el hogy légitámadás idején kivétel nélkül minden egyes ház és házcsoport eredményesen tudjon szembeszállni a két leggyakrabban fellépő káresettel, a gyújtóbombák nyomán keletkezett tüzekkel és a sebesülésekkel. Ha ezt a gondolatot tartjuk szem előtt, akkor a magyar légoltalom is ki fogja érdemelni azt a bírálatot, amit a légitámadásokkal sújtott városok és községek lakossága külföldön kiérdemelt, a magyar lakóházak és házcsoportok légoltalmi őrségei pedig valóban nemzetvédelmi munkát fognak teljesíteni. Közigazgatási Bizottság Tolna vármegye Közigazgatási Bizottsága folyó hó 13-án, kedden tartotta áprilisi rendes ülését vitéz Mádi Kovács Imre főispán elnöklésével. Az ülésen a vármegyei és a hivatalfőnök szakelőadókon kívül megjelentek: dr Berndth Béla, Déry Frigyes, báró Fiáth Tibor, dr Gőzsy Tibor, báró Jeszenszky József,[AJ/cM/ Mihály, Schneider Gábor, Tóth Lajos, Tolnay-Knesély Ödön és dr Vértesy László választott bizottsági tagok. Napirend előtt dr Berndth Béla a közegészségügy aggályos jelenségeivel szemben teendő intézkedésekről kért felvilágosítást. Erre vonatkozóan Szongott Edvin alispán, dr Johan államtitkárral történt megbeszélései értelmében megnyugtató módon tájékoztatta a bizottságot. Az alispán válaszából ugyanis meggyőződött a Bizottság, hogy minden intézkedés megtörtént a vármegye egészségügyének megóvására és hogy az intézkedések eredményeseknek is bizonyultak. Báró Jeszenszky József az utépisekhez szükséges alapkövek hiányát tette szóvá és intézkedést kért arra nézve, hogy az álkormánybiztosság mielőbb teremtsen rendet ebben a nagyfontosságú és halasztást nem tűrő kérdésben. Szongott Edvin alispán ismertette ezután az erre vonatkozó és kedvezően haladó miniszteriális tárgyalásokat, valamint azt, hogy Baranya vármegye alispánja a saját kőbányájából hajlandó alapkövet adni az itteni útépítésekhez, ha Tolna vármegye kőfejtő munkásokat bocsájtana rendelkezésére. A Bizottság örömmel vette tudomásul az alispán felvilágosításait, mert remélhető, hogy vármegyénk közlekedésügye fejlesztésének a felszólalásban sérelmezett akadálya hamarosan megszüntethető lesz. Báró Fiáth Tibor, Tolnay Knesély Ödön, Déry Frigyes és dr Berndth Béla a közellátás céljaira rendelkezésre bocsájtandó vágóállatok beszolgáltatásának módját a kontingens kivetését és a gazdasági cselédség kenyérellátását tette szóvá, míg báró Jeszenszky József olyan kormányintézkedést kívánt, hogy addig, amíg a beszolgáltatási akciót le nem bonyolították, ne lehessen állatvásárokat tartani, mert ott csak irreálisan felhajtják az árakat és fokozzák a drágaságot. A kérdések mindegyikére Szongott Edvin alispán adta meg a felvilágosításokat. A szakelőadók jelentésének megnyugtató tudomásul vétele után az albizottságok tartották üléseiket. Melmet kapott a halálra ítélt Betörő cigány Góman Mihály 28 éves naki és Kolompár József 18 éves beljei cigányok február hó 28-án éjjel Klemm János izményi lakos házába betörtek úgy, hogy az ablakot besározták, arra papírt tettek, benyomták és bemásztak a lakásba, ahonnan elloptak .négyezerötszáz pengő értékű ruhaneműt. A gazda a motoszkálásra felébredt, a cigányok elmenekültek és a ruha egy részét szétszórva az udvaron és a mezőn hagyták, a többit pedig magukkal vitték és Pécsett értékesítették. A nagymányoki csendőrőrs tizenhétnapi fáradságos nyomozás után Bezdánban elfogta őket és náluk megtalálta a bűnjeleket is. A szekszárdi királyi ügyészség, mint már megírtuk, március hó 23-án az elsötétítés ideje alatt elkövetett lopás büntette miatt a rögtönitélő bíróság elé állította őket. A törvényszék rögtönitélő tanácsa a teljes beismerésben volt és büntetlen előéletű Góman Mihályt halálra, a húsz évet be nem töltött Kolompári Józsefet pedig 12 évi fegyházra ítélte. Az ítélet indokolása kimondotta, hogy Góman Györgyre a törvény értelmében mást, mint halálos ítéletet nem lehetett kiszabni. Góman Mihály kegyelemért folyamodott a Kormányzóhoz, majd a biróság kegyelmi tanáccsá alakult át és ítéletét felterjesztette az államfőhöz. E hó 13-án érkezett vissza a szekszárdi kir. törvényszékhez a Kormányzó döntése, amelyet aznap délelőtt hirdetett ki a rögtönitélő biróság Góman előtt, aki hálálkodva vette tudomásásul, hogy ő főméltósága helyt adott a védője utján előterjesztett folyamodásának és a halálbüntetést kegyelemből tizenötévi fegyházra változtatta át r 1943 április 17. Szekszárdon Mészáros Lázár utca 4. szám alatt bútorüzletet nyitottam hálók, ebédlők, konyhabútorok nagy választékban. MÁRKUS JÓZSEF mnfibútorasztalos. TíneU Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi A nagyheti és húsvéti istentiszteletek sorrendje A szekszárdi belvárosi róm. katolikus plébániatemplomban: Virágvasárnap 10 órakor lesz a barkaszentelés,utána körmenet, majd nagymise, alatta passió. Szerdán, csütörtökön és pénteken délután 3 órakor Jeremiás siralmai. Nagycsütörtökön reggel 8 órakor ünnepi mise, utána oltárfosztás. Nagypénteken 9 órakor lesz az úgynevezett csonka mise, utána szentbeszéd. Nagypénteken a délután 3 órakor kezdődő Jeremiádok után körmenet indul a Remete-kápolnához, ahol szentbeszéd lesz és keresztüli ájtatosság. Kedvezőtlen idő esetén ezt a templomban tartják. Nagyszombaton reggel 7 órakor tűz- és vízszentelés, utána szentmise. Nagyszombaton este 7 órakor feltámadás. Husvétvasárnap a 7 órai szentmise után hússzentelés a templomban. A szentmisék és szentbeszédek sorrendje húsvétvasárnap és húsvéthétfőn ugyanaz, mint vasárnapokon. A református templomban: Nagypénteken 10 órakor istentisztelet, szentbeszéd, délután 3 órakor istentisztelet. Húsvét első napnapján 10 órakor istentisztelet, szentbeszéd, urvacsoraosztás, d. u. 3 órakor istentisztelet. Husvét másnapján 10 órakor istentisztelet, szentbeszéd, urvacsoraosztás, d. u. 3 órakor istentisztelet. Az ág. evangélikus templomban: Nagyszerdán este 6 órakor istentisztelet. Nagycsütörtökön este 6 órakor istentisztelet, utána urvacsoraosztás. Nagypénteken 11 órakor istentisztelet, utána urvacsoraünnep, délután 3 órakor délutáni áhítat. Húsvétvasárnap 11 órakor istentisztelet, urvacsoraosztás, délután 3 órakor délutáni áhítat Húsvéthétfőn 11 órakor istentisztelet. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1943 április hó 8—14-ig. Hőmérséklet maximum: 21*0 C ° április 14-én, minimum: 1*6 C ° április 9-én. Csapadék eső 1*3 mm április 8-án.