Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-06-28 / 44. szám
XV. évfolyam. 6. szám, 1943. június 2g. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. e. igazgató. Szerkesztőség: SZEKSZÁRD. VÁRMEGYEHÁZ. Telefon 125. vény ama rendelkezésének végrehajtására vonatkoznak, hogy zsidók mező- és erdőgazdasági, kirai és nagyközségekben pedig semmiféle ingatlant nem szerezhetnek és felöleli azokat a korlátozó szabályokat is, amelyeket a törvény a mező- és erdőgazdasági ingatlanoknak zsidók által haszonbérezése tekintetében állított fel. Mindkét rendelet kihirdetésével hatályba lépett. A megszerzet ingatlanok felhasználása tekintetében később külön rendelet fog megjelenni. A gabonafélék új árai 20 dkg a kenyér- és 2 kg a lisztfejadag A hivatalos lap közli a gabonafélék új árait E szerint a közellátási miniszter a búza, sörárpa, zabás hajdina árát métermázsánként 40 pengőben, a rozs árát 37 pengőben, a kétszeres és takarmányárpa árát 36 pengőben, a szokványárpa árát 50 pengőben állapította meg. A rendelet foglalkozik a gabona őrlési és cséplési rendjével, valamint a liszt forgalmára vonatkozó rendelkezésekkel. A rendelet értelmében a kenyérgabona beszolgáltatást zab beszolgáltatásával is lehet helyettesíteni. Az országot vásárlási körzetekre osztják fel. A községi elöljáróságok hirdetményben teszik közzé azoknak a kereskedőknek a neveit, akik a hatósági áron felvásárolhatják a beszolgáltatásra kötelezett gabonamennyiséget. A gazda a tulajdonában meghagyott kenyérgabonát elsősorban vetőmagnak kell, hogy felhasználja. A felesleget a háztartásában használhatja fel, valamint a mezőgazdasági és agrármunkásainak, napszámosoknak bérként is adhatja, így tehát a napszámosoknak megyvan az alkalmuk a kenyérgabona munkával való megszerzésére. A fel nem használt gabonát a gazda csak vásárlásra jogosult kereskedőnek adhatja el. A vámőrlésnél a vámot az őröltetőknek kenyérgabonában kell fizetni. Kenyérgabonánál azonban vámként 10 százalékot, portás címén pedig 2 százalékot lehet felszámítani. A kétszeres vámdíja 11 százalék, míg a portás elmén ennél is 2 százalék. Azok, akik a kenyérgabonájukat természetben keresik meg, egy esztendőben fejenként 100 kg kenyérgabonát használhatnak el háztartásukban. Ha a saját termés vagy járandóságuk nem fedezi ezt a szükségletet, akkor attól az időponttól kezdve, amelytől ellátatlanul maradnak, kenyér- és lisztjegyet kapnak az igénylők. A napszámos a nehéz testi munkásnak járó jegyen kívül még egy nehéz testi munkás számára szóló pótjegyet kap. Felemelték a kenyér- és lisztfejadagokat is. Július 1-étől kezdve a kenyérfejadag személyenként és naponként 20 dkg, míg a lisztfejadag személyenként és hónaponként 2 kg. A lisztfejadagból másfél kilót fehérlisztben kell kiszolgáltatni, míg egy fél kilót egységes kenyérlisztben. Eszerint a rendelet szerint a mint a lisztben egynegyeddel nagyobb lesz, mint eddig volt. Szeptember 1-től ismét emelkedik a lisztfejadag. Ettől kezdve 2*80 kg a havi fejadag. Emelkedik ettől az időponttól kezdve a nehéztesti munkások kenyérfejadagja is. A kenyérpótjegyre ugyanis 35 dkg kenyeret lehet ettől az időponttól vásárolni, míg a testi munkások szeptember 1-től kezdve 15 dkg kenyérrel kapnak többet, mint amennyi az átalános fejadag. A vendéglátó iparosok július hó 1-től egy kenyérváltójegyre 5 dkg kenyeret szolgáltathatnak ki, míg a tésztajegyre 3 dkg lisztből készüilt ételt adhatnak. Egy lisztjegyszelvényre 16 db 3 dkg-s váltójegyet lehet kiadni július 1-től, míg szeptember 1-től 23 db 3 dkg-s lisztváltójegy adandó ki. Zsidóinstitionokra vonatkozó új kormányrendeletek A Budapest Közlöny csütörtöki száma közli a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942. évi XV. tc. végrehajtásával kapcsolatban az átvett ingatlanok és vagyontárgyak tekintetében eljáró becslőbizottságok megalakítása és működése tárgyában kiadott 3.540— 1943. M. E. számú, továbbá az említett törvény végrehajtása tárgyában 3.600/1943. M. E. szám alatt kibocsátott rendeleteket. A 3.540/1943. M. E. számú rendelet értelmében azoknak a vagyontárgyaknak a becslésére, amelyekért az átengedésre kötelezetteknek járó térítést nem a földadókataszteri tiszta jövedelem, vagy nem a házadóalap figyelembevételével kell a törvény értelmében megállapítani, becslőbizottságokat kell alakítani. A bizottságok tagjait mezőgazdasági vagyontárgyak ügyében eljárásra a mezőgazdasági kamarák (Erdélyben az EMGE) erdőgazdasági ingatlanok és vagyontárgyak ügyében eljárásra a Budapesti Mérnöki Kamara választja. A mezőgazdasági kamarák egyenként 20—30, a mérnöki kamara 24—48 szakértőt kötelesek választani a rendelet kihirdetését követő 15 nap alatt. Az egyes ügyekben eljáró háromtagú bizottságot a földmivelésügyi miniszter, az átengedésre kötelezett és a kamara elnöke jelöli ki. A rendelet a továbbiakban szabályozza, hogy miként kell a becslésre irányuló kérelmet előterjeszteni, a szakértők hogyan járnak el, miként kell a szakértőket díjazni. A 3.600/1943. M. E. számú rendelt a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942. évi XV. tc. általános végrehajtási rendelet A rendelet részletezi, hogy kik esnek a törvény rendelkezései alá, ki milyen ingatlant és egyéb vagyontárgyat köteles átengedni és hogy az ingatlanok alkotórészét, tartozékát, a gazdasággal összefüggő épületeket, állatállományt és holt felszerelést, továbbá az ipart figyelembe venni. Szabályozza a rendelet azt is, hogy a törvény végrehajtásában irányadó körülményeket hogyan kell igazolni. A rendelet bejelentési kötelezettséget állapít meg, amely szerint — tekintet nélkül, hogy a törvény szerint zsidó-e — mindenki, akinek két, vagy ennél több nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, vagy aki az izraelita hitfelekezet tagja, vagy aki zsidóknak 1941. évi október hó 10. napja után kötött házasságából származik, valamint, aki — bár nem zsidónak született — az izraelita hitfelekezetbe belépett, köteles valamennyi mező- és erdőgazdasági ingatlanát és egyéb — a rendeletben részletezett — az említett ingatlanokkal összefüggő vagyontárgyait 1943. évi augusztus 1—31. napjai között a községi elöljáróságnál az elöljáróság által rendelkezésére bocsátott nyomtatványon bejelenteni. Minden ingatlant, amely az 1942. évi szeptember hó 6-ik napján, vagyis az 1942 : XV. törvénycikk hatálybalépésének napján a bejelentésre kötelezett tulajdonában volt, be kell jelenteni akkor is, ha már átengedésre kötelezés következtében nincs a bejelentő tulajdonában. A bejelentési kötelezettség azokra a jogi személyek is kiterjed, amelyekre a törvény átengedésre kötelező rendelkezéseit alkalmazni kell és kiterjed azokra a nemzsidókra is, akik a törvény értelmében ingatlanaikat, a zsidóktól szerzés idejére tekintettel, kötelesek átengedni. A bejelentésre kötelezettek tulajdonában lévő erdő- és legelőhasználati illetőségeket az erdőtársulatoknál, illetve a legeltetési társulatoknál 1943 július 15-ig kell bejelenteni. A társulatok a bejelentéseket augusztus 31. napjáig adják át — a szükséges adatok megállapítása után — a községi elöljáróságnak. A rendelet fenntartja a zsidók ingatlanainak átruházása tekintetében fennálló tilalmat, részletezi azokat a szabályokat, amelyek a törüzemeket és fürdőtelepeket a tőrfejadag úgy a kenyérben, s vény végrehajtásában miként kell . Sürgős a kukorica kapálása. A pár héttel ezelőtt megindult és azóta csaknem állandóan tartó esőzés a mezőgazdasági munkákat,, legfőképpen azonban a kapálást nagymértékben akadályozza. Éppen ennek a munkának elmaradása következtében a gyomok akadálytalanul fejlődnek s ezzel a növények egyébként is gyenge fejlődését erősen késleltetik. Ezért a földmivelésügyi minisztérium a legnyomatékosabban felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy amint arra az esők után a legkisebb lehetőség van, azonnal végezzék el a kapálási munkákat, mert a megerősödött és elterjedt gyomok a gyengén fejlett növényzetben olyan kárt okoznak, amelyet később sem az elkésett kapálás, sem az időjárás már helyre nem hozhat. Ezer gazda végzett növényegészségügyi tanfolyamot. A földmivelésügyi minisztérium vidéki növényegészségügyi körzetek vezetőivel a tavasszal 24 helyen általánosa növényegészségügyi szaktanfolyamot rendeztetett. A tanfolyamok tananyaga alkalmazkodott a helyi szükségletekhez. A tanfolyamokon, különös mértékben annak a növénytermesztési ágnak (gyümölcs, szőlő, szántóföldi, stb.) állati és növényi kártevőivel és az azok elleni védekezési módozatokkal foglalkoztak, amely növénytermesztési ág a tanfolyam helyén és környékén uralkodó termesztési ág volt. A tanfolyamon résztvevők nemcsak elméleti, de gyakorlati oktatásban is részesültek. Az ország különböző részeiben megtartott 24 tanfolyamon 1032 gazda vett részt. A résztvevők a tanfolyam végeztével vizsgát tettek. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó RL Vezérigazgató: Schneider Elemér. Molnár.féle nyomdai műintézet és szab. iróaszatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Kovács Pál.) fokéit