Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-12-25 / 93. szám

XXV. ÉVfOLVDR. Saarkesa tűség ás kiadás árntal ammmm.lsm NÉP BÁNI ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM : 30—86. Ifé— évre . Felelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Árai: 1 Legkisebb hirdetés 4 F, a hirdetés szövegoldalon egy kasAbmm 36 A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 3 P, minimum 1 P.­­ Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm gora 60 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Keeaönetnyilvánitás mm-ként 30 fillér, minimum 10 pengő. Álláskeresőknek 60 százalék engedmény. Szeknlrd, 1943 december 25. (Szomlmt) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG wiuBErtWT Kd'lKJKM* intiwrwirt­yFRFSZTfeMT POLPHAI TÁRSADALMI LAP 93. SZIDL Emberek karácsony nélkül, karácsony emberek nélkül Irta: Magyarász Ferenc O. Cist. Bizony sajnálhatjuk azokat az embereket, kiknek a szeretet ünnepe nem jelent szeretetet, csak gyilkos gyűlöletet, kik a béke ünnepét fegy­verrel a kézben kénytelenek­ meg­ülni, kik megirigylik a betlehemi Kisdedet istállójáért, mert őket haj­léktalanná tette a légitámadás. Sajnálhatjuk azokat az embereket, kiknek nincsen karácsonyuk . . . Nincs mosolygó gyermekarc, nincs boldog kacaj a karácsonyfa tövében, nincs bensőséges családi együttlét, nincs karácsonyi hangulat. Nincsen karácsonyi ajándék, mely­nek értéke nem a pénzzel kifejez­hető ár, hanem a belső érzelem, melyet már a római jog is találóan nevezett el »pretium affectionis«­hfi.k. érzelmi értéknek. Szívesség adta, szívesség fogadta akkor is, mikor még lehetett nagyobb értéket aján­dékozni, az adja most is, mikor a szives szeretet megvan ugyan még, de drága ajándékra már nem félik. Sajnálhatjuk azokat az embereket, kiknek nincsen karácsonyuk .. . Naptárjukban megvan ugyan a pirosbetüs ünnep, de szivükben mélységes bánat tanyáz, mert egy hely üres a karácsonyfa árnyéká­ban, egy drága édesapa, egy ked­ves gyermek valahol az orosz hó­mezőkön alussza álmait. . . De csak sajnálattal gondolhatunk azokra is, kiknek azért nincsen karácsonyuk, mert a szívükből ki­ölték a karácsony forrását, a hitet, a megváltás történeti valóságát, az isteni Kisded evangéliumát, a ke­resztény vallást. Embermilliók állati világnézettel, földre szegezett tekin­tettel, reménytelen és vigasztalan érzésvilággal. Tömegek, kik az igazi örömet hírből is alig ismerik, kik soha egy éjféli misének tiszta szent hangulatát nem érezték. És még akadnak nemzetek, kik ezzel a világnézettel szövetségre lépnek és versenyt pusztítják azo­kat a népeket, kik a betlehemi jászoltól keltezik emberibb, kultu­ráltabb, nemesebb életüket, kiknek öntudata természetfeletti hitük kriz­­májával van felkenve. Sajnáljuk azokat az­­ embereket, kik a mostani karácsonyt sem tud­ják úgy megünnepelni, ahogy sze­retnék, ahogy valaha megülték, ahogy most is őszinte gyermekded örömmel visszaemlékeznek reája. Sajnáljuk őket és imádkozunk értük, hogy a betlehemi Kisded el­jövetele legyen záloga annak, hogy a régi remény megint váljék valóra, a szent öröm viruljon föl újra s a béke legyen a karácsonyfa dísze. De van olyan karácsony is, ame­lyen az emberek hiányoznak. Ünne­pelhetnénk, de nem akarunk. Örö­met szerezhetnénk magunknak és másoknak, de nem tudjuk vagy nem akarjuk tudni, hogy magunknak is azzal szereznénk a legnagyobb örömet, ha másoknak szereznénk. van karácsony ember nélkül, hivő emberek nélkül,­ kik a kará­csonyban csak régi germán nép­szokást, naiv hagyományt látnak, kik ehhez képest nem is vonzód­nak a templomba, az oltár elébe. Van karácsony, de nincsenek pász­torok, kiknek szíve rezonálna az éjféli harangszóra. Van karácsony, de a lelkekben megmaradt az anya­gias érzés, az önzés, az irigység, a visszavonás átka. Ezek az emberek magukat szám­űzték Betlehemből. Ezek az embe­rek a csodás világosságot kápráza­tos délibábnak nézik s az angyali éneket érzéki csalódásnak vélik. Ezeknek az embereknek emberfölötti a gőgjük: jászol és istálló nem fér­­ fel benne. * Ezek az emberek nem akarnak igazi karácsonyt. Ezekhez ne kívánjunk soha tar­tozni. Ha nincs is olyan karácsonyunk, amilyent magunknak és a mieink­nek akarnánk, érjük be azzal a szeretettel, mely mindent pótol és amelyet nem pótol semmi Ha nincs is ragyogó karácsonyfánk, ragyog­jon az öröm a szemünkben és emeljük azt ég felé, ahonnan minden igazi öröm ered és ahova minden ö­r&tg­erheli a lelkünket-Cz A Kis Jézus Szent Pál szerint ugyanaz ma is, tegnap is és mind­örökké. (Zsid. 13. 8) Maradjunk mi is a karácsony hűséges emberei, hogy annak öröme is a mienk maradjon nehéz napjainkban vigasz­talásunkra I gondolata benső lelki szükségesség, amelyet nem az emberek találtak ki, az emberek csak tudat alatt hordoztak. Így az, amiért egykor az égen az Írások szerint csillag ragyogott, a mennyei seregek soka­sága megjelent s amely egyszeri pásztorok kimondhatatlan örömévé vált, ma és mindörökké érzékenyen érintik az emberi lelkeket. A kará­csony örök... A kor érdekes kontárkodása kö­vetkeztében az egész újszövetséget sajátságos szóvirágszerű szeretetből összetettnek képzelik és állítják. A szeretet nagy jelentősége nem két­séges. Elmélyedhet a gondolkodó az érzelmek ezen legtökéletesebbjé­nek lényegében, kutathatja, feltár­hatja, ismertetheti. De az újszövet­ség több, mint szeretet. Vagy leg­alábbis több, mint az a szeretet amelyről véleményt szoktak alkotni.­­­ Az Új­szövetség minden gondolata, sora a kölcsönös elkötelezésből áll. Isten, a Teremtő, a szeretet forrása, közel jön hozzánk... Ezt el is várja tőle még a pokol szövetségese is. Annyira természetesnek tartjuk ezt, hogy sokan ezzel be is fejezik azt a gondolatsort, ami a megvál­táshoz fűzi a lelkeket. Pedig a má­sik épp olyan lényeges t. i. az, hogy az embernek is közelednie kell Istenhez, Isten mellett meg­maradnia, tőle soha el nem sza­kadni, érdekeit odaadással szolgálni. Ez annyira kézzelfogható, hogy csakis ezért említjük meg, mert pontosan ebben van a karácsony örök jellege. Minden embernek szüksége van Istenre ! Ő az élet támasza, ő a csodatevő. Ő vezeti az emberiséget azon az úton, amit az emberiség választ. Ő jutalmaz, vagy büntet, de szórul szóra, az emberiség saját óhaja szerint. Semmi se történhet ezen a világon az emberiség bele­egyezése nélkül az emberiséggel! Tudva, vagy tudatlanul kovácsoljuk jövőnket abban a törvény­keretben, amit Isten a világrend számára megszabott... Sokan vannak, akik ezt tudják és meggyőződésből vál­nak Isten hűséges, engedelmes gyermekeivé. Az évről évre vissza­térő karácsony ünnepén alázatos lélekkel gondolnak arra a hagy jóságra, amely Jézus földreszállásá­­ban nyilvánult meg. Ahogy az evangélisták erről a születésről szólnak elragadtatásukban, erős és dönthetetlen bizonyíték az esemé­ KARÁCSONYFÁK írta: Radványné Rattk&y Emma Karácsonyfák és angyalok, Ma én is rátok gondo­­k, Az emlékfán cukor, dió, Minden mi szép, minden mi jó. A csúcsán csengők, csillagok, örülhetek és játszhatok, Alvó babámat ringatom,­­ A képeskönyvet forgatom, Labdát dobok, mint gyermekek, Búgó csigákat pörgetek, Építek tornyot, várakat, Nyitok csodákon zárakat, Hintán magasba röppenek, Nem érnek el az emberek, Szivárványodon ballagok, Várnak redni az angyalok, Csengő barackot szedhetek, Gyémánt tükörbe nézhetek, Mosdóvizem patakfodor, Törülközőm virágbokor, — Ezüst palló, arany szoba Nem érlek el mégsem, soha Elröppen mind a drága kincs S karácsonyfámnak hire sincs. •• AZ OKOK KARÁCSONY Írta: Jánosi György Ebben a nagy világfelfordulásban, ami korunkra elkövetkezett, az em­ber s az emberen át Isten szenved a legtöbbet. Ez a két egymásrautalt eszmény a legolcsóbb. Az ember tízezrével pusztul s Isten tekintélyét is aláásta a magával megbékülni képtelen ember. Reng a lélek, mint a föld, ha benső arányai eltolódtak s a magasság építménye is érzi­­ ezt a lélekrengést. Az egyház különös helyzetbe ju­­­­tott. A benne élő isteni lélek, ame­lyik mindég tartalmát jelentette, naponként ostromnak van kitéve a divatos és korszerű áramlatok miatt. Az államhatalom háttérbe szorítja, beleavatkozik isteni üdvmunkájába, megszabja irányát, rendelkezik ese­ményei felől, elüresíti, így mondják ezt: az egyház kiélte magát, befe­jezte küldetését. Ez nem történhet meg sohasem ! A világ megváltásának isteni égyes szám­ára 60 fillér

Next